Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

Babits Mihály szobrának avatása Szekssárdon Kiss Kovács Gyula■ szobrászművész szinte eltűnt a több száz ember között, oki részt vett Szekszárdion Babits Mi­hály szobrának a leleplezésén, A név­telen jelenlétre, a szerénységre nem vott szüksége. Az újonnan felavatott Babits-szobor a megyeszékhely ■ egyik ékessége lett. r A művészeti alkotást Devecseri Gá­bor Kossuth-díjas műfordító, költő is író avatta, Bensőséges ünnepi beszédé­ben tanulmánynak beillő elemzéssel méltatta a város szülöttének, Babits ' Mihálynak a költészetét, humanizmu­sát, művészetének nagyszerűségét. Vers­elemzéssel bizonyította be, hogy Babits Mihály mennyire a város költője volt egész életében. Az avatóünnepségen közreműködött Dobrovolm Éva és Németh Judit szek­szárdi szavaló is. Az írószövetség ne­vében Devecseri Gábor, a városi ta­nács nevében pedig Wéner János vb- titkár helyezett el koszorút az emlék­mű előtt. Megnyílt az új filmszínház Az első vetítés után Fiatalok az állami gazdaságokkal! :Városunk közönsége boldo­gan és büszkén vette birtoká­ba április 4-én délután négy órakor a Babits ' Mihály mű­velődési központ, hátsó front­jain elbélyffijkedfy panoráma filmszínházat. Mint ezt Czank .1 ázsef, a Moziüzferni Vállalat igazgatója a filmszínház ün- nejpélye®*rnegif£Hóján elmon­dotta, az új mozi az oíSsZág egyik legszebb kultúráiig léte­sítményében kapott helyet és mbdern képi és hangleadó be­rendezése, révén a legkorsze­rűbb fiftnszfnházák közé tar­tozik. Egész pontosan, az or­szágnak ez a kilencedik pano­ráma mozija. A filmszínház ünnepi meg­nyitásának közönsége, mintegy ízelítőül tekintette meg a Lá­ncok az égen című tizenöt pérces szovjet panoráma fil­mét, majd ezután került sor a Szemtől szembe című új magyar film bemutatására. Méltóbb film műsorra tűzésé­vel aligha kezdhette volna pályafutását az új filmszín­ház, ami felszabadulásunk ju­bileumi évének egyik legszebb objektuma. A film írója Do- bozy Imre, rendezője pedig az a Várkbfffi Z(Um*ííOT*hep«frtf történelmének egy-egy állo­másáról készített filmjeivel v^lt népszerűvé, százezrek szá­mára ismertté. Sajnálatunkra, . nem jelenhetett meg a film szekszárdi díszDémutafojan sem az író, sem a rendező, de részt vett a film vetítésén an­nak néhány szereplője, így Benkő Gyula, Molnár Tibor, Németh András, valamint Ne- méskürtv látván,'“ akit váro­sunk filmbarátai korábban már számos esetben köszönt­hettek körünkben filmesztéti­kái eszmecserék előadójaként. Valóban, szerencsés dolog volt filmművészetünknek eme legújabb ' alkotásával adni át a közönségnek az új film­színházat, s éppen nagy nem­zeti ünnepünkön, amikor 1945- re, az. ország felszabadulásá­ra emlékértünk. A film igaz meséje a II. világháború vég­napjait..i.d<|zj, a, cselekmény egy határmentí • kis faluban játszódik., a felelősség kérdé­sét .szenvedélyesen tisztázni akaró megmaradottak emléke­zetében. Mint ezt Nemeskürty István elmondotta, a film bemutatá­sát követően — amikor a film megjelent szereplőit vi­rággal. köszöntötték a nézők nevében 'az1 úttörők — fel­emelő érzés, hog*y éppen ez­zel a filmmel kezdi működé­sét Szekszárd új filmszínháza. A film távollévő alkotói ne­vében jelentette ki az ismert tésnek tartják a szekszárdi díszbemutatót, majd kifejezte azt a reményét, hogy az új filmszínház a nagy közönség- sikerek otthonává válik. Ezt mf,' a panorama film­színház tulajdonosai is így re­Beszélgetés a díszbemutató után. Molnár Tibor filmművész és egy érdeklődő. Az elmúlt időszakban zaj­lottak a tamási járásban — Iregszemcsén és Formádon — azok a tanácskozások, amelye­ken a helyi párt-, tömegszer­vezeti és gazdasági vezetők az állami gazdaságokban dol­gozó fiatalok helyzetével fog­lalkoztak. A helyi tanácsko­zásokat követően kerül sor a területi, majd ezután egy or­szágos tanácskozásra. Az Iregszemcsén és Fomá­don megtartott felmérő ta­nácskozás alkalmat adott ar­ra, hogy a gazdaságok mérleg­re tegyék a területükön dol­gozó KTSZ-fiatalok, egyálta­lán a fiatalok munkájának eredményeit és nyiltan beszél­jenek mindazokról a problé­mákról, amelyek a fiatal mun­kavállalókat érintik. A ta­nácskozások ezenkívül arra is lehetőséget kínáltak, hogy a gazdaságok KlSZ-szervezetei- nék munkáját értékeljék a résztvevők. Sok jogos igény került felszínre a viták, fel­szólalások során. így például az a határozott kívánság is megfogalmazódott, hogy le­gyen a kommunista ifjúsági mozgalom helyi tevékenysége színesebb, eseménydúsabb és a fiatalok kapjanak több részt a megoldásra váró gondok, az egész gazdaságot érintő kérdé­sek rendezésében, A tanácskozás résztvevői öt­öt fős küldöttséget választot­tak mind Fornádon, mind pe­dig Iregszemcsén. Ez a tíz fia­tal képviseli majd az április végén sorra kerülő területi ta­nácskozáson a tamási járás állami gazdaságaiban dolgozó fiatalokat. Vendéikenyvi bejegyzés helyett Megnyílt a fotókiállítás — kiosztották a díjakat Vasárnap délelőtt — sajnálatunkra kevés számú érdeklődő jelenlétében — került sor a felszabadulási fotópályázatra be­érkezett legjobb munkák kiállításának megnyitására a Babits Mihály Művelődési Központ kiállítótermében. A pályázatra hetven pályamunka érkezett, ebből harminc­egy alkotást ítélt a zsűri kiállításra méltónak. A jubieumi ka- m arakiállítás anyaga hat egyéni pályázó és két — a dombó- rári és mázai — fotoszakkör munkája. Mint ezt Vadócz Kálmán, a Megyei Könyvtár igazgatója, a Tolna megyei Foto- és Filmklub vezetőségének tagja megnyi­tójában elmondotta, nem véletlen, hegy a kiállítóteremben el­sőként a megye fotóművészei a honfoglalók. Ismeretes, hogy a néhány évvel ezelőtt alakult fotoklub eddig nem jelentkezett önálló kiállítással. A bemutatkozásra kiválasztott időpont és alkalom a foto- és filmklub új otthonában, a művelődési köz­pontban kötelezővé tette az igényességet. Bár a kiállítás anya­ga nem tükrözi még a megye fotcéleténk teljes jelenét, a kö­telezően vállalt igényesség van jelen a kiállított alkotásokban, amelyekben örvendetes módon az emberközpontúság jut ér­vényre. Ez alkalommal Iceriilt sor a fotopályázat díjainak kiosztá­sára is. A KISZ megyei bizottságának első díját Érdi György, a megyei tanács második díját Árvái Zoltán, az MSZBT har­madik díját Havasi Ödön nyerte. A pályázat negyedik helye­zettje a dombóvári fotoszakkör, az ötödik díj tulajdonosa pe­dig Debulay Antal. A megyei foto- és filmklub bemutatkozó jubileumi kamara- kiállítása komoly ígérete annak, hogy a művelődési központ nemcsak otthont nyújt az amatőr fotóművészeknek, hanem ösz­tönzi is az alkotókat. Amit kezdetként a jubileumi kamara- kiállítás közönsége láthat, az bíztató, s olyan reményeket kelt a nézőkben, amelyeknek megfelelni igen szép feladat a jövő­ben is. 1384 Felszabadulási Jubileumi Emlékérem A felszabadulás 25. év-» fordulóját megelőzően Tolna megye minden párt- szervezete ünnepi taggyűlést tartott. E tanácskozásokon nemcsak a felszabadulást kö­vető munkával telt és ered­ményekben bővelkedő ne­gyedszázadról emlékeztek meg, hanem azokról is, akik az el­sőit; közt álltak csatasorba. Sajnos, egy részük már eltá­vozott az élők sorából, de akik megérhették e történel­mi nevezetességű évfordulót, joggal, örömteli szívvel ünne­pelhették a nagy társadalmi átalakulást, gazdasági, kultu­rális fejlődést. Az Elnöki Ta­nács egész népünk nevében fejezte ki köszönetét azzal, hogy az első harcosok részére Felszabadulási Jubileumi Em­lékérmet létesített és adomá­nyozott. Ezeket az emlékér­meket az ünnepi taggyűlése­ken adták át. Tolna megyében 1384-en kaptak ilyen emlékérmet. Ess végeredményben nem nagy szám, különösképpen ha a több tízezernyi felnőtt lakos­sághoz arányitjuk. Még akkor sem kapnánk nagy számot, ha hozzávennénk az időközben el­hunytakat. De történelmi mér­cével annál nagyobb. A vi­lágháború mérhetetlen vér­áldozata, felbecsülhetetlen anyagi pusztítása, a sok jaj, szenvedés csüggedté, bizal­matlanná tette a tömeget. Aa emberek léte vegetációvá zsu­gorodott össze, társadalmi, gazdasági anarchia tombolt a mi országunkban is. Ilyen kö­rülmények közt eleinte bi­zony csali: nagyon hevesén akadta!-,' akik ki mertek áll­ni a nyilvánosság elé, ás sa­ját sorsukon túlmenően meg­próbáltak közügyekkel is fog­lalkozni. A dühöngő fasizmus és nyúlás rémuralom megti­zedelte a haladó emberek so­rait, s mire felszabadult az ország, alig maradtak, akik cselekedni tudtak, s hajlan­dók voltak áldozatot is vál­lalni az ország demokratikus fejlődése érdekében. De ez a kevés végül is soknalt bizo­nyult, mert hallgatott rájuk, a tömeg, követte őket a mun­kásság, parasztság, értelmi­ség. gosem fog pontosan tisz­tázódni, hogy' például Tolna megyében hányán is vállalták a harcot mindjárt 1945-ben. Ilyen történeti lel­tár nem készült, s az idő múltával egyre inkább névte­len hősökké, harcosokká áltá- lánosulnak az egykor konkrét személyek. Az 1384-es szám is csak azt mutatja, hogy most Tolna megyében ennyi­en élnek azok közül, akik rá­szolgáltak a jubileumi emlék­éremre. Az 1384-ből 279 párton kívüli. 1945 tavaszán elsősorban a kommunisták látták, hirdették az ország felemelkedésének útját, deve- lük együtt mind több párton- kívüli vagy szervezetileg más párthoz tartozó is csatasorba állt — a demokráciáért, a szocializmusért. Természete­sen nekik is társadalmi kö­szönet jár, s hogy éppen párt- taggyűlés keretében kapták meg az emlékérmet, tükrözi azt az összefogást és a harcot, amelyet népünk a párt veze­tésével folytatott és folytat a felemelkedésért, a szocializ­musért. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom