Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

A termelés élenjárói A tengelici termelőszövetkezetben ezekben 1 a napokban a komplex brigád: tagjai- már javában végzik a tavaszi ■munkát :a ná<}y kiterjedésű .földekén: A komplex 'brigád tag­jai földterületükön minden munkát élvéf/ézhek. A' módsze­rük rnár másutt is követésre talált, s egyre több közös gaz­daságban szervezik meg úgy a munkát, hogy a gépek javítá­sáig, a földmunkán •át a betakarításig mindent a kpmplex brigád végez el-. Képeinket akkor készítettük, amikor a komplex brigád még készült a tavaszi munkára. Gáncs Sándor Wurm Mátyás Hauszmann József Korszerűbb körülmények között Teljes kapacitással dolgoznak a téglagyárak Javítottak a technológián A téglaiparnak régien volt már ilyen rossz tavasza, mint az idén. A tél folyamán va­lamennyi Tolna megyei tégla­gyárban gondosan készültek a kora tavaszi kezdésre, hisz az idén összességében mintegy nyolc százalékkal kell több téglát gyártani, mint 1969-ben. Az időjárás azonban keresz­tülhúzta a téglaipar vezetői­nek számításait; háromhetes késéssel, a sok évi átlagot fi­gyelembe vélve, fogtak hozzá a nyers tégla készítéséhez. Több százezer forintos felújítások A Tolna megyei téglagyá­rakban általában 350—400 ezer forintos költséggel hajtottak végre a tél folyamán korsze­rűsítéseket. A szeks zárd-csatári tégla­gyárban kocsimozgató beren­dezést építettek. Ezentúl a ko­csikat nem keli kézzel, em­beri erővel vontatni. A dombóvári I-es számú gyárban több évtizedes prob­lémát1 oldanak meg az idén: felszerelnek egy olyan beren­dezést, mellyel a körkemencét hűteni tudják. Ebben a gyár­ban a készáruszállítás akadá­lyozója volt a rossz út. Az idén utat építenek ide. Földmunka öt üzemben A tégla minőségének javí­tása érdekében több üzemben; Csatáron, Kölesden, Mázán, Pakson és a dombóvári I-es- ben több tízezer köbméter föl­det készítettek elő a nyári téglagyártáshoz. Az előkészí­tett földet úgy keverték, hogy lehetőség nyílik egész évben jó minőségű tégla gyártásához. Korábban még az volt a prob­léma. hogy a bánya szakaszos művelése nem adott egyen­letes földet a préshez. Üreges tégla majdnem minden gyárból A Tolna megyei téglagyárak is megkezdik az idén az át­térést az üreges tégla gyártá­sára. A mázai téglagyárban már vannak jó tapasztalatok, de a korábbi éveikben még csak kis mennyiségben gyár­tottak üregeg árut. Az idén az össztermés 80 százaléka kü­lönféle lyukméretű tégla lesz. Palánkon ezekben a napokban folytatják a kísérletet, hogy üreges téglát gyártsanak. Amennyiben az ide előkészí­tett agyag erre alkalmas lesz, úgy ebben a gyárban is a ter­melésnek 50 százaléka lesz kö­rülbelül üreges tégla. A múlt évről néhány tégla­gyárban még maradt égetni- való. Ezekben a napokban, miután a körkemencék fel­újítását befejezték, ismét be­gyújtottak a kemencékbe. De még csa/k múlt évi téglát éget­nek. Valószínű Pakson és Má­zán a jövő hét elején már idei téglát tudnaik a körke­mencébe hordani. És niég egy téglaipari ér­dekesség: a bátaszéki automa­ta vázkerámiai gyár tervezé­sének munkája igen jól halad. Közéletünk Ülést tartott tegnap a dél­előtti órákban a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Először a járás vendéglátó- ipari ellátottságáról tett je­lentést Laki Endréné keres­kedelmi felügyelő. Ezt köve­tően Enyedi Istvánná járási védőnő a járásban végzett csecsemő- és terhesgondozási munka helyzetéről számolt be a vb tagjainak. A két napi­rend után különböző bejelen­tések tárgyában hozott még határozatokat a vb. A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is ülé­sezett tegnap délelőtt. „A já­rási tanács 1969. évi költség- vetési és fejlesztési alap zár­számadása” címmel Jankó Sándor pénzügyi osztályvezető és Egyed István tervcsoport­vezető tett jelentést a vb-nek. A következő napirend a já­rás területén 1969-ben vég­zett közegészségügyi ellenőr­zések tapasztalatairól, a jár­ványügyi helyzet alakulásáról szólt. A téma előadója dr. Ka- péter Gyula, állami közegész­ségügyi felügyelő volt. A ké­sőbbiek során különböző be­jelentések dolgában intézke­dett a végrehajtó bizottság Figyelő Az odafigyelésről Nehéz ellentállni a kísértésnek, viszont olcsó hatáskeltés lenne humorizálni, szellemeskedni arról az ügyről, amely a maga teljes­ségében felettébb elkedvetlenítő. A hivatali élet egyik felületét, a ^artamatlanságot, az oda nem fi­gyelést, a lélektelen gépies mun­kát tükrözi. De hát kezdjük ta­lán a legelején. Hónapokkal ez­előtt a Paksi Járási Tanács VB MezŐgadzasági és Élelmezésügyi Osztálya írásban szólította fel a sárszentlőrinci Petőfi Tsz elnökét a „hiányzó mezőőr pótlására”. Kilátásba helyezte az osztály, hogy amennyiben az elnök a megadott határidőre a felszólításnak nem tesz eleget, ellene szabálysértést kezdeményeznek. Egyetlen szépséghibája volt csu­pán a szóban forgó levélnek. Any- nyi, hogy a Petőfi Termelőszövet­kezetben a rendelkezéseknek meg­felelő létszámban működtek akkor már a mezőőrök, hiányzó tehát nem volt. Ezt a nehezen kétség­be vonható tényt a Petőfi Tsz vezetői, törvénytisztelő emberek lévén, írásban közölték a járási tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályával. Mit tesz isten? Néhány hét múlva újból jő a levél, egyebek közön a kö­vetkező szöveggel: „Kétségtelen, hogy az egyik mezőőrüket halá­los baleset érte, annak pótlásáról nem gondoskodtak. . .” stb, stb. A termelőszövetkezet vezetői is­mét válaszoltak, közölték: két­ségtelen, hogy termelőszövetkeze­tükben mezőőrt halálos baleset nem ért, „pótlásáról” sem kell gondoskod niok. A közös gazdaság elnöke há­rom, vagy négy ízben mindezt a járással telefonon is közölte. Na- mármost. 19V0. március 31-én új­ból levelet vitt a Petőfi Termelő- szövetkezetbe a posta. Tárgy: Mezőőrök beállítása. Idézünk a szövegből: „A Paksi Járási Ta­nács VB 235 IS98. (XI. 22). vb szá­mú határozatának végrehajtását ellenőrizve megállapítot­tuk, ...” s ismét oda lyukadt ki a levél, hogy ha a hiányzó mezőőr beállítását elmulasztják, a járás kénytelen lesz szabálysér­tés t kezdeményezni. Itt most már megáll az ész. Ebken az ügyben a tsz vezetői március 31-e óta szóhoz sem tud­nak jutni, hallgatagon, hosszan néznek maguk elé, s olykor ide­ges rángás fut végig az arcukon. SZ, Pa A szolidaritás számlájára 'T'íz- és tízezer fiatalember áldozza fel most vasár­nap megszokott pihenőjét. A gyárak, üzemek egész sora fo­gadja az önkéntes társadalmi munkára vállalkozó fiatalokat, számos városban és faluban pedig különböző szépítési, ren­dezési munkákban tevékeny­kednek az önkéntes roham­munkások. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség szer­vezi április 12-re á nemzetközi kommunista vasárnap „magyar szakaszát”. A fizetség nélkül, illetőleg a közösség javára végzett munka nem ismeretlen a magyar if­júsági mozgalom történetében sem. Jól emlékszünk még, mi­lyen nagy tömegek vettek részt tavaly és tavaly előtt a vietna­mi műszakokban, hányán vál­lalták lelkesen, hogy vasárnapi pihenőnapjukat feláldozva, se­gítik a maguk módján a viet­nami nép harcát. Másutt váro­suk, községük javára dolgoz­tak ingyen a fiatalok. Huszonöt esztendeje, a fel- szabadulás utáni időszak oly sok nehéz feladattal ter­hes idején pedig mindenütt ismerték a MADISZ-roham- brigádokat. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez a mos­tani, vasárnapi akció min­den eddiginél nagyobb jelen­tőségűnek és méretűnek ígér­kezik. A nemzetközi kommunista vasárnapon nemcsak Magyar- országon, hanem a testvér- országokban is ünnepi mű­szakokra indulnak a fiatalok. Része ez annak a nagyszabású ünnepségsorozatnak, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin születé­sének 100. évfordulója alkal­mából rendeznek, a szocialista országokban működő ifjúsági szövetségek. Ezzel is jelképe­zik, hogy a Lenin-centenárium mindenütt újabb tettekre serj. kenti a fiatalságot. Vlagyimir Iljics Lenin — " aki maga is részt vett a kommunista szombatokon —, igen nagyra értékelte ezt a mozgalmat, és hangsúlyozta: „öriási jelentősége van a kom­munista szombatoknak, ame­lyeket a munkások a saját kezdeményezésükből rendeztek. Ez a saját magunk renyhesége, fegyelmezetlensége, kispolgári önzése fölötti győzelmet je­lenti, győzelmet jelent azokon a szokásokon, amelyeket az át­kozott kapitalizmus hagyott örökségül a munkásnak és pa­rasztnak”. Fél évszázaddal ezelőtt a kommunista szombatok jelen­tették a kezdetét annak a szo­cialista versenymozgalomnak, amely mind szélesebb körben terjedt a Szovjetunióban és a szocialista országokban, s, amelyben ma az öntudatos munkások tíz- és százmilliói tevékenykednek. A magyar fiatalság a jubileumi munka­verseny során is megmutatta, hogy tud és szeret dolgozni. A most vasárnapi rohammunka újabb cáfolatát adja azoknak, akik folyton azt emlegetik, hogy a mai ifjúság nem sze­reti a munka nehezebbik vé­gét megfogni. Nos, a fiatalság vállalta, hogy ezt a napot mun­kában tölti, s nem egy helyen magával ragadta az idősebbe­ket is, akik szintén korán kel­nek, s munkával ünnepelnek ezen a napon. Valaha az önkéntes mun- ’ kások teljesen ingyen dolgoztak. Azóta természetesen sokat változott a világ. Most a rohammunka résztvevőinek bé-. rét számfejtik, az összegeket azonban közös célokra fordít­ják. A vietnami szolidaritási számlára, a KISZ-szervezetek munkafeltételeinek javítására szánják az ily módon megszol­gált pénzt, a kommunista va­sárnap résztvevői. Nemes cél érdekében áldozzák hát fel va­sárnapi pihenőjüket a fiatalok, s a velük együtt ezen a napon dolgozó, idősebbek. Jó munkát kívánunk nekik, s aztán, a munka végeztével jó pihenést, szórakozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom