Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

u A HA—SBD szárnyaiü Élvezetes repülőút Szép, nap­sütéses reg­gelre éb­redtünk Dunaúj­városban. Még mindig nem tudtam napirendre térni az előző napi csalódás felett. Az első alkalom lett volna, hogy megyénknek legalább egy ré­szét fentről is lássam ... Ezen az útvonalon tudtam volna közreműködni abban, hogy né­hány hellyel esetleg feljebb tornásszuk magunkat... Még vígasztalt is Robi. Majd a mai útvonalon... Du­naújváros—Miskolc ... Kevés kanyar, hosszú, kilencven és hatvan kilométeres egyenes útvonallal, száz méteres ma­gasságon. Néhány fényképpel fűszerezve... Az össztávol- ság több 250 kilométernél. Amint a repülőtérre ki­érünk, az első, ami szembetű­nik, a repülőgépek látszólagos összevisszasága. Már meg­szoktuk, hogy „belőve”, nyíl­egyenes sorban várják a fel­szállást. Körbejárjuk a gépe­ket, és kiderül, hogy a látszó­lagos rendezetlenségben bizo­nyos, ismétlődő szabályosság van. Csakugyan, két betű is­métlődik. VTTV... A székes­fehérvári Videoton ismert emblémáját alakították ki a repülőgépekből. Kár, hogy nem elsőnek szálltunk fel, így nem láthattuk, milyen jól mutatott a zöld gyepen ez a szürke-kék, sárga-piros, sok­lóerős embléma... Huszon­nyolca­diknak starto­lunk Addig " még bőven van időnk... A gép­ben kényelmesen tízóraizunk, csak a zsemlét sokalljuk már. Zsemle reggel, zsemle este, zsemle az úticsomagban ...-A hangár végében berendezett alkalmi büfében elfogyasz­tunk egy feketét,, majd indít­juk a motort. Robi ezúttal megfeledkezik a tablettáról. En meg nem kérem... Ágas­kodik bennem az újságíró-ön­érzet; rázósabb utat is kibírok, mint amilyen volt Oroszlány­tól Siófokig. A startvonalon, két perccel az indulás előtt megkapjuk a fényképeket, zárt borítékban, — Mennyi? — kérdezi Robi. — Nyolc... — kiált fel az indító. — Nem kevesebb? De habozásra nincs idő, rendkívüli gyorsasággal ra­gasztjuk fel a napellenzőnk­re. Alig végzünk, már lendül is a zászló. Elmaradnak balol­dalunkon Dunaújváros füs­tölgő kéményei, és beállunkaz irányba, a Duná túloldalán az apostagi templomra. Innen kell zsinóron repülnünk Fü- löpszállásíg, ahol a forduló­pont és a jel a templom észa­ki oldalán lesz. Egyik sze­münk a képeket, a térképet, a műszereket pásztázza, a má­sik az alattunk elsuhanó tá­jat. Sajnos, nem túl változa­tos, föld és víz, föld és víz, de" inkább több a víz... Alig látni tájékozódási pontot, amelyet egyeztetni lehetne a térképpel . .. Most egy kifli alakú tó felső harmadán kel­lene — térképünk szerint —» átrepülni, de a kis tó helyén valóságos tenger. Zsémleala- kú tenger. Olyan érzésünk van, mintha Finnország felett repülnénk. Innen fentről lát­ni, milyen iszonyatosan sok a belvíz. De ott az a falu már Fü- löpszállás... A templomtorony szinte bűvöl bennünket. Az északi oldalon kis zöld park, de jel sehol. Egy kör után ki­derül, hogy mégis van — csak éppen a déli oldalon. Milyen könnyű elveszíteni egy per­cet ... No, semmi baj, az elveszett időt még pótolni lehet. Ja- kabszállásra, a vasútállomás­hoz már pontosan érkezünk. Kiskunfélegyházánál Robi hirtelen élére állítja a gépet és leinteget. — A repü­lőtér felett repül­tünk át. Vi­torlázó­géppel itt sokszor leszálltam már... De hopp, egy kissé lecsúsz­tunk a vonalról, némi manő­ver után ismét a kurzuson va­gyunk. És ott vagyunk a ka­nyargó Tiszánál, Csongrádon. Árad a folyó, iszapos, sárga vize itt-ott már birtokba vet­te az árteret. Ha nem kísérném figyelem­mel az útvonalat a térképen, tán akkor is tudnám, hogy Ti- szaföldvár határában járunk. A szépen elmunkált táblák, a rendezett majorok felfelé — nem a minisztériumba, hanem felénk — is tükrözik a Lenin Tsz országos hírnevét. Balról Martfű marad el, a cipőgyár vöröslő épületeivel. A hajda­ni Bata-leányvállalat ma au­tomata gépekkel, 2500 mun­kással dolgozó, korszerű nagy­üzem, a Tisza Cipőgyár. — Vigyázzunk Robi. az egyik kép, á kápolna itt lesz vala­hol. Nátyon ismérős, tizenhét évvel ezelőtt jártam bénne.,, — 'Nizd i&ük, rti a széitnsN lom... — Nem az az.;: — Dehogynem. Nézd, ott húzódik mellette a vasút. Ne tévesszen meg a kép, mert az a mi irányunkra merőleges állásból készült..; De már teszem is zsebre. — Hol lehet az a kápolna ? — Robi, itt. az emeletes há­zunk! — Hol? — Itt, alattunk, három eme­let, emeletenként két ablak, egy erkély, egy üvegezett rész. Hátul az a kis ház, odavezet a villany. — Nem ez az. De időnk van. ráfordulok még egy­szer ... *— Zsebreteszem a képet..: — Ne tedd még el, nem va­gyok benne biztos, hogy ez az. Negyed perccel később fejéhez kap Robi. részidőt fi­gyeltem, nem az útvonal-időt. Hiába, ezt a késést már nem lehet alig egy kilométeren pó­tolni. Itt nyújtózik máris előt­tünk a kiskörei Tisza-híd. A gáton a jel szinte kajánul vi­rít, az ellenőrök felintegetnek. — Gondolom, mondták ott lent, hogy ez a szédült mit kevereg, ahelyett, hogy beje­lentkezne időben... Robit láthatóan annyira bántja az elnézett idő — és a nyilvánvaló pontveszteség —, hogy hangulatát egy újabb, megtalált kép sem hozza helyre. — Amit elvesztettünk a ré­ven, próbáljuk megkeresni a vámon. Figyeld csak ezt a hi­das képet..-. Nyilvánvalóan új híd, Ezt árulja el a lemez­korlát, a felénk eső oldalon a töltés pedig az ideiglenes ÁPRILIS 2. DUNAÚJVÁROS NYOLC FÉNYKÉP. rpaIcT,,lL07Aon A TISZA ÁRAD. BOSSZÚSÁG KISKÖRÉNÉL. — Elkéstünk. Ä m-ítffl volt OUT fetter iíí% szanaszét egy-két betongyűrűi Ott repülünk tovább a ki&3 körei „tenger” felett. TőlünH balra marad el a zsiliprend» szer építése. Ha készen lesz^ 300 millió köbméter vizet tó»; rol, 320 000 hold területet tesa öntözhetővé, fél ezer tsz-nek és harminc állami gazdaság­nak. Ernőd előtt Robi felkiált* — Megvan a híd!-— No, látod, ez is újabbj száz pont. Az utolsó forduló-] pont, lyi után száz méter*» ről négyszázra emelkedünk, (j# egyszerre csak elénk tói-pl Miskolc panorámája. Ott a» a szürke gyárépület-tömb ist hejőcsabai cement- és másst-j mű. Szinte eltörpül alattunk!# város emblémájává vált ava4 si tv-torony. Az ország egyik legmagasabb lakóháza a mii perspektívánk olyan, min* amilyennek Gulliver látta 3) törpék országát. , 1 A repülőtéren ott sorakoast nak a gépek, körülöttüls nyüzsgő gyereksereg. Kedvetlenül, bosszankodva) ülünk a gépben, amíg az ok­mányokat valamelyik zsűritag át nem veszi, és ki nem szálig hatunk. Robi a Kiskörénél m nézett idő miatt bosszankodjkj én meg az elszalasztott sírkáJ polna miatt. De jó lett votaai még az a száz pont. És akko# valami eszembe jut. — Robikám, Dunaújvárost ban megfeledkeztél a fabtet-ü tárói. (Folytatjuk! Bt. ALATTUNK AZ AVAS. Nincs távolság a barátság számára Hasznos tapasztalatszerző és egymás életének közelebbi aeft- ismerésére alkalmat nyújtó testvérkapcsolatot tart fenn a tamá­si művelődési központ ifjúsági klubja, valamint a Berlintől nyu­gatra fekvő Brandenburg város „Philipp Müller” ifjúsági klub­háza. A klubok tagjai munkájukról, közéleti és kulturális tevé­kenységükről tájékoztatják rendszeresen egymást, szórakoztató hanglemezeket, magnószalagokat, különböző útikönyveket és mű­sorközlő kiadványokat cserélnek egymással. A német fiatalok legutóbbi küldeménye a Brander burger Kultúrspiegel, a város kulturális-szórakoztató rendezvényeiről jól, áttekinthetően informá­ló havi műsorfüzet legújabb száma, fényképek a klubéletről- egy díszítőművész-szakkörben készült terítőkészlet és a demokratikus Németország fejlődését, nevezetességeit színesen bemutató kis­fiún volt. A tamásiak eddigi ajándékai között van például Lakatos Sándor népi zenekarának lemezfelvétele, a klubról készült fény­képek és a népszerű Omega-együttes legújabb nagylemeze is. A két intézmény vezetősége most annak lehetőségeiről tárgyal, hogy miként oldható meg a nyár folyamán egy olyan kölcsönös cso­portlátogatás, amelynek keretében mindkét fél szórakoztató mű­sorral kedveskedne házigazdáinak. A tamásiak e már meglévő külföldi barátság révén további nemzetközi kapcsolat felvételére is lehetőség nyílt. A branden­burgiak régebb óta baráti viszonyban állnak a szovjet Lvov vá­ros központi ifjúsági klubjával. A közeljövőben a tamásiak is érintkezésbe kívánnak lépni szovjet társintézményükkel, s így egy . Közép-Európát áthidaló, baráti háromszög jön majd létre Brandenburg, Lvov és Tamási ifjúsága között. A fn^ási dési központ vezetősége egyetért Kietz, brandenburgi főpolgár- mester véleményével, aki nemrég levélben fejezte ki reményét, hogy a klubok közötti baráti kapcsolat hozzájárul a fiatalok in­ternacionalista érzéseinek elmélyítéséhez, és részesévé válik az Európa békéjéértj biztonságáért kifejtett haladó nemzetközi tö­rekvéseknek, Heinrich Jenő . Tamási Munkával köszönjük meg Több mint tíz éve kezdődött a „Szakma Ifjú Mestere’’ cí­mért folyó verseny. Egy évti­zed alatt a mozgalom nép­szerűvé vált a fiatalok köré­ben, a múlt év végéig az ipar­ban, a közlekedésben, a ke­reskedelemben dolgozó ifjú­munkások közül 170 ezren vettek részt a versenyben, kö­zülük 65 ezren nyerték el a „Szakma Ifjú Mestere” címet. A közelmúltban a SZOT el­nöksége és a KISZ KB inté­ző bizottsága közös irányelvet dolgozott ki a versenyforma módosítására. Üzemek, válla­latok javaslatai bizonyították, hogy a tízéves mozgalom al­kalmas az ifjúság még széle­sebb rétegeinek mozgósításá­ra, még jobban követheti nap­jaink és az elkövetkezendő esztendők gazdasági életének követelményeit A SZIM csak a szakképzettséggel rendelke­A filmklubok figyelmébe Német bányamérnök-hallgató lá­nyok és fiúk speciális filmklubja kapcsolatba lépne mag.var fiata­lok hasonló jellegű szervezetével. A klubvezető címe, akinek német, angol, vagy orosz nyelven írni lehet: Filmclubleiter Ebehard Mül­ler. 9? FRF.TBFRG (SAC»1S), StraS’ »e des Friedens 17, DOR.j ző fiatalok versengésére adott alkalmat. Az ifjúmunkások több mint 50 százaléka vi­szont nem rendelkezik szak- képzettséggel. Ugyanakkor a kezdő és a gyakorlott szak­munkások azonos mércével va­ló mérése sem bizonyult sze­rencsés megoldásnak. Éppen ezért ezentúl három címért zajlik a versenymozgalom. „Kiváló ifjúmunkás” címért versenghetnek a szakképzett­ség nélküli fiatalok is. Szá­mukra a verseny a szakké­pesítés megszerzését, adott esetben az általános iskolai ta­nulmányok befejezését szor­galmazza. A szakképesítéssel, illetve egyéb sajátos elbírálás alá eső képesítéssel (például vasúti, postai dolgozók eseté­ben) rendelkező pályakezdő fiatalok a „Kiváló Ifjú Szak­munkás” címre pályázhatnak. A mozgalom követelményei őket, valamint a több éves gyakorlattal rendelkező és a „Szakma Ifjú Mestere” címért küzdő szakmunkásokat a rokonszakmák elsajátítására ösztönzi. A mozgalom valamennyi versenyformájában egy-egy cím többször is elnyerhető. Erről oklevél tanúskodik. A vállalati önállóság növe­kedése tükröződik a verseny­mozgalom 1 követelményeinek kialakításában. A korábbitól eltérően a szakmai, politikai és termelési tevékenységgel összefüggő differenciált köve­telményeket a vállalatok, üze­mek önállóan szabják meg. Az irányelvek csupán a ver­senyzőkkel szemben támasz­tott általános igényeket rög­zítik. Ezek szerint a szakis­mereti kívánalmak mindhá­rom kategóriában a magasabb képesítésre, a továbbtanulásra sarkallnak. A versenyzők az eddigi gyakorlatnak megfele­lően értékelő bizottság előtt adnak számot felkészültségük­ről. A politikai ismeretek el­sajátítására a párt-, a szak- szervezeti, vagy a KISZ ok­tatási formák a legalkalma­sabbak. A képzésben való részvételt az alapszervezet ve­zetői igazolják. A szervezett politikai képzést mellőző fia­talok az értékelő bizottság előtt számolhatnak be politikai tájékozottságukról. A termelési tevékenységet elsősorban á végzett munka minősége alapján kell értékel­ni. Ahol vizsgamunka, „vizs­garemek” készítésére is mód van, továbbra is ugyanígy fel­adat lehet egy-egy újítás, vagy új technológiai eljárás kidol­gozása is. Általános követelmény a példamutató munka- és köz­erkölcs, valamint a közösségi tevékenység gazdagítása. Egy tíz éve elkezdődött mozgalom változásainak értékét termé­szetszerűleg a megvalósulás­ban kereshetjük majd. Annál is inkább, mert a reform, mint erre utaltunk már, mesz- szemenően figyelembe veszi a vállalati demokratizmust, mindössze formát ad, amelyet a mozgalomban részt vevő fiataloknak az ifjúsági, a párt­ós szakszervezeti vezetőknek kell megtöíteniök tartalom­mal. — írjta Duna földvárról a Ma­gyar László Gimnázium KISZ- saervezeténefe vezetőségi tag­ja, Dénk József. Hogy mit kí­ván megköszönni az eddiginél jobb aíopszervezeti munkával a gimnázium, KISZ-eseinek közössége? Régóta dédelgetett álmuk volt, hogy legyen egy ottho­nuk iskolán belül, lévén, hogy a szervezet élete itt folyik. Nemrég egy helyiséget kaptak iskolájuktól a KlSZ-szerveze.t tagjai. Ilyen szerencsés kezdet után már csak az volt a kér­dés, miként hasznosítsák a rendelkezésükre bocsátott szo­bát? Elsőként a Gumiipari Kfcsz KISZ-szervezete sietett a gimnáziuno KISZ-,szervezésé­nek a segítségére. Az ifjú* munkások egy kályhát ajándék, koztak gimnazista elvtársaik-. nak, majd másodszorra a> KISZ Tolna megyei Bizottsága nyújtott segítő kezet, mert biz-* tatásnak szánt ajándékként » KISZ-szóba alapberendezésii tárgyai hamarosan elfoglalták helyüket az a lapszervezet ott­honában. Asztalok, székek és egy televíziós készülék jelenti pillanatnyilag az „alantokét" . A felszerelés kiegészítésre szó*' rul még ég a kapott segítsé­gért méltó köszönet csakugyan az lesz, ha a gimnázium KISZ- fiataljaj saját munkájukkal szerzik meg a még hiányzó berendezési tárgyakat, a to­vábbiak során. Megújulás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom