Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
I Levelezőink írják Dunaföldvártól Caíamarcáíg Egy táncművész életútja A Népújság szerkesztőségébe meglehetősen sqk levelet hoz naponta a postás. Lapunk fennállása óta azonban az első eset volt a múltkori, amikor a levélpapír fejlécén Ca- tamarca neve szerepelt, maga a levél pedig Rio de Janeiro és Santos között kelt, a tenger hullámain. A feladóról, dr. Pintér Ferencről — bevalljuk — semmit sem tudtunk. „Távolra szakadt hazánkfia”-jel- zővel szokták illetni a hozzá hasonlókat, és ez a jelző valóban találó az ő esetében. Messzebbre aligha lehetett volna szakadni, mint ahová őt vetette az utóbbi évtizedekben igencsak sok bolydulást, mozgást, hányódást előidézett európai sors. Ismereteink — fényképek, újságkivágások, kritikák olvastán — azóta jócskán gyarapodtak. Legfőbb forrásunk azonban maga a művész volt, aki késő estig tartó beszélgetésre invitált bennünket du- naföldvári otthonába. — Otthonába? — kérdeztük. — Én csak fizikailag élek külföldön, — mondotta. — Itt van az otthonom, boldogult apám házában, ahol felnőttem és ahol a testvéreim laknak. Dr. Pintér Ferenc apja iskolaigazgató volt Dunaföldvá- ron. Testvérei közül ketten máig itt pedagógusok. Testvérek öten voltak, közöttük egyetlen a fiú, aki a legmagasabbra nőtt, legtávolabbra szakadt, és talán legfeljebb vitte. — Hogyan? — 1905-ben születtem itt, Dunaföldvárott. Talán mondani se kell, hogy zenekedvelő és zenéhez értő családból. A kántortanítósággaj ez összefüggött. Én mér a rorátéknál megszerettem a zenét, olyany- nyira, hogy valósággal el kellett verni a közeléből. Budapesten, a Madách gimnáziumban érettségiztem és apám kívánságára, hogy „.tisztességes” szakmám legyen, 1934-ben szereztem államtudományi doktorátust az egyetemen. Nem sok gyakorlati hasznát látta államtudományi ismereteinek. Egy kis rövid gyakor- nokoskodás a Központi Statisztikai Hivatalban, de már ekkor is biztosan tudta, hogy élethivatása se nem a jog, se nem a statisztika, hanem a tánc. •*- Riedl Margit mozgásművészeti iskolájába jártam a harmincas években. Majd 1936-ban az akkori Király Színházba kerültem, ahol Horváth Árpád és Pünkösti Andor voltak a mestereim. 1937- ben vettek fel a M. Kir. Állami Operaházhoz, miután előző működési helyemen már részt vettem egy olaszországi turnén. Sorsdöntő számomra azonban egy másik utazás volt. Az 1939-es, amikor Paulinyi Népújság 7 1970. április 30. Béla „Magyar csíllagjátéká- val” egy harminctagú együttes kptelékében Angliába utaztunk. Az idősebb nemzedék tagjai bizonyára emlékeznek még egyik másikunk nevére, így Bordy Bellára, Barabás Sárira, Szondi Birire és Csá- nyi Lászlóra. L939 tavaszán már működött a BBC televíziója is, mely egyenes adásban közvetítette a Háry-toborzót. Erre figyelt fel Philippe Chiappe argentin konzul és kétéves szerződést •kínált a huszonkilenc éves művésznek Argentínába a Te- atro Colonhoz. — Áz utolsó pillanatban történt, mielőtt a háború végleg lezárta volna a határokat. Fiatal feleségemmel együtt kiutaztunk Argentínába, kétéves szerződésre. A retúr hajójegyet máig sem vettük igénybe, a két évből harmincegy lett. A Teatro Colon a világ legrangosabb operaházai közé tartozik. Pintér Ferenc 1941- ben státust kapott itt és mint szólótáncos, a főszerepek sorában szerepelt. Legismertebb a Salamon király és a Paganini címszerepében lett, mely utóbbiból vett kép látható lapunkban is. — Az évek azonban eljárnak, nem lehet örökké táncolni. Nyugdíjaztatásom után a catamarcai balettiskola igazgatója lettem és voltam nyolc évig. emellett a Rio Ondo-i táncfesztivál művészeti vezetője. A neveket a magyar olvasónak jobban meg kell magyarázni. Catamarea hetvenezer lakosú város, Argentína északkeleti részében. Rio Ondó pedig ettől kétszázötven kilométernyire fekszik és rendszeres találkozóhelye tizenkét nemzet láncoSáinak. — Magyarok sokan vannak Argentínában? — Mintegy harmincezren. Egy részük az első, egy további a második világháború után került ki, az utolsó 1956- o{ követően. Egyik-másik név bizonyára ismert itthon is. Például Szeleczky / Zita, Szi- lassy László, Hajmássy Miklós. Valóban ismert nevek, de távolról' sem annyira, mintha viselőiket nagyon visszakíván- nánk határaink közé. — Hogyan' élnek a magyarok? — Általában tűrhetően. Az argentin vendégszerető és akit befogadott, azzal nem tesz megkülönböztetést. Van saját újságunk és a magyar követség is sokban segíti kulturális megmozdulásainkat. Dr. Pintér Ferencnek három gyermeke és négy unokája született Argentínában. — Beszélnek magyarul? — Még az unokáim is! — És hazajönnek? — Legfeljebb egyszer, látogatóba. Én azonban nagyon latolgatom magamban, hogy ne települjek-e végleg haza? Ezt azonban természetesen még a feleségemmel is meg kell beszélnem. Az argentin állampolgárrá vált magyar művész már felvette a kapcsolatot a Kultúr- kapcsolatok Intézetével, ahová kinti követségük utasította. Mire e sorok megjelennek, már Pécsett is járt, az ottani balett előadásán. Tartózkodási engedélyét már meghasszab- bíttatta. Utazik, figyel, nézelődik és töltekezik a rég látott haza élményeivel. Hírt hozott onnan és hírt visz rólunk: Dunaföldvárról Catamarcába. ORDAS IVÁN KÖRZETI ORVOSOK TANÁCSKOZÁSA Tamásiban a polgári védelem egészségügyi oktatóinak tanácskozásán a járási körzeti orvosok vettek részt. Napirenden az 1969. évi munka értékelése, és az 1970. évi feladatok ismertetése szerepelt, melyet Délczeg József, a Vöröskereszt járási titkára terjesztett elő. Az előadó megállapította, hogy 1969. évben és a korábbi években is a körzeti orvosok eredményesen oldották meg az egészségügyi alakulatok kiképzését, felkészítését a polgári védelmi feladtokra, amit a járási és megyei versenyéken elért első és második helyezések is igazoltak. Jelentős a segítség, amit az egészségügyi alakulatok beosztottai nyújtanak a körzeti orvosoknak az egészségügyi munka végzésében. Például az egészségügyi felvilágosításban, a tisztasági mozgalom szervezésében, értékelésében, a véradás szervezésében stb. Idén további oktatás keretében kerül sor a beosztottak felkészítésére, továbbképzésére. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Majoros Benedek járási polgári védelmi törzsparancsnok, s elismeréssel szólt a körzeti orvosok munkájáról, és további feladatokról adott ismertetést. Korsós Józsefné PAKSI JÁRÁSI HÍRCSOKOR A járás könyvtárai közül mind többen tértek át a vasárnapi nyitva tartásra. így vasárnap is kölcsönöz a biká- csi klubkönyvtár, a községi könyvtárak közül: Bölcskén, Dunakömlődön, Kajdacson, Pu.sztahencsén, Sárszentlőrin- een. A könyvkölcsönzők közül: Paks—Szülőotthon, Paks—Alsócsámpa, Paks—Felsőcsámpa, Paks—Hegyespuszta és Sár- szentlőrine—Űzd. * A száz falu — száz könyvtár mozgalom keretében létesült a bikácsi klubkönyvtár. * A községi tanácsok 1970. január 1-től rendezték a tiszteletdíjas könyvtárosok díját. Ennek következtében a tiszteletdíjak összege 2460 forinttal emelkedett. * Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére pályázatot hirdettünk az általános iskolások részére Felszabadult országunk 25 éve címmel. Pályázni lehetett rajzzal, fafaragással, gyurmából és egyéb anyagokból készült tárgyakkal. 127 pályamű érkezett be, amelyekből zsűrizés után április 4-re a járási könyvtár gyermek- könyvtárában kiállítást készítettünk. A kiállítás április hónapban nyitva állt, s utána a községekben vándoroltatjuk. Minden pályázó a gyermeknapon emléklapot kap, a zsűrizett művek tulajdonosai pedig külön könyvjutalomban is részesülnek. ♦ Az MSZBT jubileumi olvasómozgalomban a paksi járásból több mint 200-an neveztek be. A megye községei közül a mozgalomban legtöbben, szára szerint 47-en Sárszentlőrincről vettek rész. A megyei sorsoláson a négynapos észak-magyarországi IBUSZ-utat Szabó József sárszentlőrinci lakos — a fődíjat — egy egyszemélyes szovjetunióbeli utazást pedig Medgyesi Ilona bölcskei lakos nyerte. * Már második éve működik a járási könyvtárban októbert® áprilisig minden hétfőn este a Lányok—asszonyok klubja, melyet a művelődési központtal közösen szerveztünk. A klub tagjai a szabás-varrás és népművészeti kézimunkád tanulása mellett ismeretterjesztő előadásokat hallgattak, előre összeállított program alapján. A tél folyamán politikai, jogügyi, egészségügyi és mezőgazdasági előadások voH tak. A szorgalmas téli munka eredményét a Lányok—a szuszon y ok klubja kiállítás keretében mutatja be a járási könyvtárban, május 1—15-ig, A szabás-varrást és népművészeti kézimunkát Koszorús Lászlóné népművész tanította. * A magnósok klubja már második éve működik a járási könyvtárban, melyet a járási ifjúsági házzal közösen szer-, veztünk. A klub tagjai a műszaki ismeretek elsajátításán túl zenei ismereteiket bővítik és segítséget nyújtanak a társadalmi ünnepek megrendezés séhez, nemcsak a járási székhelyen, hanem a községekben is. Névadóra, házasságkötésre és temetési alkalomra zenei összeállítást készítettek. * 1 Veres Péter Kossuth-díjas író és Váci Mihály Kossuth-dí- jas költő emlékének tiszteletére a járási könyvtárban kiállítást készítettünk műveik^ bői. Sz. L.-né Paks VÉR ADÓNAP TAMÁSIBAN A Vöröskereszt járási veze-í tőségének javaslatára a május 12-én sorra kerülő véradónap előkészítésének megszervezésére bizottság alakult, melynek elnöke Sárdy István, a! községi tanács elnöke. A véradás május 12-én 7—19 óráig a járási művelődési otthonban lesz megtartva. A véradásra jelentkezhet minden ÍR—60 év között nő és férfi. A községi ben működő üzemek, vállalatok és egyéb szervek részére — részvételi javaslatot dolgoztak ki. Azok, akik a vér-' adáson részt vesznek, a kormány rendeleté alapján félnapi munkaidő-kedvezményben részesülnek. D. J. Értesítés! A TOLNA MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT péntek, szombat és vasárnapi napokon tehergépkocsijaival — TEFU-díjszabás szerint — SZÁLLÍTÁST VÁLLAL Szállítási igényeket Szekszárd, 128—30 telefonszámon vesszük fel. (427)
