Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
A mezőgazdasági építkezés ßvojP; Az épület cserélődjön, vagy a technológia? Ügyszólván a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kezdete óta folyik a vita: milyenek legyenek a korszerű mező- gazdasági épületek? Akkor tekintélyes előnnyel „rajtoltak” azok a szövetkezetek, amelyek birtokba vehették a régi uradalmi épületeket, majorokat, nem kellett - nekik nagy összegekért épületeket építeni az állatállomány, a gépek elhelyezéséhez. Aztán kényszerűen jött a szerfás korszak, amikor pénz és építőanyag hiányában kezdetleges istállók, sertésfiazta- tók, hizlaldák épültek —, több tsz még most is nyögi ennek hátrányait. Közben épültek korszerűnek mondott istállók is. Ugyanúgy, mint ötven-száz évvel ezelőtt, téglából, rendszerint magtárpadlással. A jelenlegi technológiának még úgy-ahogy megfelelnek, de mi lesz 30—40 év múlva? Lebontják őket, hogy korszerűt építsenek? Újabban terjedőben vannak új építési módszerek. A MEZÖ- BER-tervek alapján már felépült több, előregyártott vasbetonszerkezetű istálló. Ezek az épületszerkezetek alkalmasak tehén-, sertés-, (vagy akár kisállat-) tartásra, de magtárnak, műhely-, vagy üzemcsarnoknak is. Csak a belső berendezésen kell az adott követelményeknek megfelelően változtam. Ugyancsak az elmúlt években kezdte meg a Szekszárdi Állami Gazdaság — a Dunai Vasművel együttműködve —, acél váz-szerkezetű, műanyag, illetve alumínium falú és tetejű istállóépületek építését. (Az országos mezőgazdasági kiállításon az AGROTRÖSZT az általa forgalmazott vasbetonból és acélból készült előregyártott szerkezetekkel, panelekkel kívánja bemutatni a mezőgazdasági épületszerkezeteket, a MEZŐ- BER és az iparszerű sertéstartó termelőszövetkezetek közös vállalkozása sertés- és szarvasmarhatartó épületek építésére alkalmas, új rpegol- dású szerkezeteket mutat be. Az alumínium alkalmazásának sok, érdekes lehetőségét mutatja be egyebek között a kiállítás; hűtőtárolókkal, hűtőházakkal, állattartó épületekkel és különböző rendeltetésű fedett színekkel). Ha lassan is, de terjedőben vannak tehát az új építési módszerek, az új építési anyagok. Hogy melyik lesz célszerűbb, versenyképesebb, azt csak a jövő dönti el. Egyik, vagy a másik mellett állást foglalni ma még nehéz. Mert a mező- gazdasági üzemek épületigénye rendkívül nagy, anyagi eszközeik viszont ezekkel az igényekkel nem állnak arányban. Magyarán, kevés a szövetkezetek pénze az igényekhez képest. Mezőgazdasági épületekre — istállókra, magtárakra, tárolókra, gépműhelyekre, gépszínekre — tehát hosszú időn belül szükség lesz. Ma még nehéz lenne megjósolni, egy- egy gazdaság mikor mondhatja majd, hogy rendelkezésére állnak az üzemi méreteknek megfelelő épületek. Hasonlóan nehéz állást foglalni jelenleg abban is. hogy egy-egy gazdasági épületet hány évre építsenek. Tízre-húszra, ötvenre-százra? Nem gondolom, hogy a tamási Uj Élet, a pincehelyi Vörösmarty, a pélfai, az ozorai, a zombai közös gazdaság a már felépült, vagy még épülőben lévő állattenyésztési telep helyett szívesen építene — mondjuk húsz év múlva — újat, még a jelenleginél jóval kisebb költséggel is. A mezőgazdasági szakemberek nagy része nem lelkesedik olyan elképzelésekért, elvekért, hogy egy tehénistálló ne tartson tovább 30—-30 évnél. Ettől függetlenül nem szükséges feltétlen téglából építeni, hogy száz év múlva ’ is álljon. Tulajdonképpen mi is ma a követelmény egy tehénistállóval szemben? — Az állatoknak biztosítsa fizikailag és biológiailag — az időszaknak megfelelő klímát, azonkívül a tartás, a takarmányozás maximálisan gépesíthető legyen, végül pedig, hogy alkalmas legyen a technológiák későbbi, — nagyobb átalakítás nélküli — változtatására is. Mert a belső technológiák változhatnak ugyan, de ezek, — ha a tervező már előre gondolt rájuk —, nem befolyásolhatják az épület — a falak, a tetőszerkezet — időállóságát. Hogy milyen a tartás? Zárt, kötött, avagy zárt, kötetlen? A belső berendezésen múlik. A takarmányozás? Jelenleg az istállók többségében a trak- torvontatású pótkocsikról történik a takarmányadagolás. Elképzelhető, hogy néhány év múlva csőrendszer szállítja az állatok elé a takarmányt? Könnyen elképzelhető. Az ivóvizet az állatok önitatórendszeren kapják, — amelyet több uradalomban 40—50 évvel ezelőtt is alkalmaztak, és amely azóta nem sokat változott. A kitrágyázás? Számtalan rendszere ismeretes, amelyből jelenleg alig néhányat alkalmaznak. A technológia bármiféle változtatása nem befolyásolja az épület élettartamát. Ä fejés? A fejőgépek típusa, rendszere, teljesítménye változhat, de magára az épületre nincs befolyással. Akár vasbetonból, akár acél- szerkezetből, panelekből épül egy gazdasági épület jelenleg, valóban, bizonyos idő alatt erkölcsileg elavul. De emlékszem, a zomba-szentgáli, a harc-janyapusztai „erkölcsileg elavult”, régi pusztai istállókban is tartottak húsz liter tejet adó teheneket. Elsősorban mégsem maga az épület, hanem a belső, tartási technológia avul el. Azt hiszem, sokan támogatja!? véleményemet :c a mezőgazda- ■ sági épület épüljön akár <gt- ven-száz évre, de úgy, hogy gépi berendezését akár öt-, vagy tízévenként lehessen változtatni, korszerűbbel felváltani. Az esztergályos szívesebben dolgozik egy vadonatúj gépen harmincéves épületben, mint vadonatúj épületben, harmincéves gépen. A termelőszövetkezetnek pedig — egyebek között — gépműhelyre is szüksége van. BI. Kiröppenés előtt Százados fák árnyai alatt kisebb-nagyobb leánycsoportok beszélgetnek a hőgyészi Petőfi Sándor Nevelőotthon parkjában. A fő téma: ki hol kezdi felnőtt életét. Huszonhat leány távozik a nagyok közül. Valamennyien megszerezték a férfifehérnemű-Jkészítő szakmában a szakmunkás-oklevelet: valamennyien tudják már, hol várja őket á munkahely. Az egyik kislány a hőgyészi üzemben dolgozik majd, mások Békéscsabára, ismét mások Bajára mennek; akad, aki Szeks zárdán ül a varrógép mellé, más Tolnán. — Már a tél folyamán elkezdtük a levelezést, — említi Bardócz László igazgató. — Immár ott tartunk, hogy növendékeink jó és jobb munkahelyek között' válogathatnak. Ebben az évben jelentkezett először szakmunkás- igényével nálunk a budapesti Május 1. Ruhagyár, öreglaki üzemébe keres fiatalokat. Békéscsabán ifjúsági szállás kínálkozik. Baján — rendes családoknál — megfizethető árú albérlet. Az elköltözők közül egyik sem marad magára, a helyi szervek a kiröppenés után évekig kísérik figyelemmel a leányok sorsánál* alakulását. Megtanítják például arra őket, amit csak az életben lehet elsajátítani: a gazdálkodást a keresettel. Növendékeink kétezer—háromezer forinttal lépnék ki az életbe. (Jj pártfogóik segítenek abban, hogy kiegészítsék ruhatárukat. hogy önállóságukban se feledkezzenek meg a takarékosságról. Egy nagyobb s egy kisebb halom levél fekszik az igazgató asztalán. Azok írtóik, akik a hőgyészi intézetben nevelkedtek. „A múlt hónapban már 1600 forintot kerestem. A hét végén meglátogatott az édesanyám. Szeretettel beszélgettünk Laci bácsiról,” — áll az egyikben. A másik boríték fényképet is rejt; a felvétel KISZ-esküvő után készült. Ismét másik levélből: „Bözsi a múlt héten férjhez ment. Akkor még én is menyasszony voltam. Most már nem vagyok. mert a vőlegényem be- berúgott. Hiába .kértem, szakítottunk ...” • — A szakmunkás-képesítésnél is többre becsülöm, amit adhatunk a lányoknak. — áll meg a levélnél Bamdócz László. — Az. hogy megszerettettük velük a mértékletességet,, a törvénytiszteletet. Nem a kollégák munkáját becsülöm le, ha azt mondom, hogy a leányok nagy többségénél ez nem is volt nehéz. Valójában nem ők szorultak megjavításra, hanem szorulnának azok' az anyák és apák, akiknek bűnei miatt az államnak kellett gondozásba vennie gyermekeiket. Az intézetből kinőttek helytállása, előrelépése erre a legszebb bizonyíték. Sokan saját lábukon állva folytatták a tanulást; így lett testnevelő tanár K. Mária, tanítónő T. Vera, tanárnő W. Katalin, B. Klára jogász... A kisebb halom levélre, amelyet a volt növendékek írtak, már válaszoltam; a nagy óbbikra két-három hét, alatt kerül sor... — A nyolcadik általánost elvégzők közűt ki megy, ki marad? — Egy hazatéi- a szülői házhoz; egy kollégiumba költözik, ő középiskolás lesz; négyen Lengyelben folytatják tanulmányaikat; két kislány marad, kitanulja a fehérnemű- szakmát. Minden esztendőben sokan érkeznek Hőgyészre. sokan távoznak az intézetből, amely az „otthon” nevet is kiérdemelte. Kiérdemelte azzal a gondoskodással, amelyet neveltjeinek nyújt, s amelynek áldását élete végéig élvezheti, aki gyermekévei egy részét falai között töltötte. — b. z. — Barikád Hónapokkal ezelőtt állították fel a szekszárdi Kispipa—nyomda közötti barikádot. Az út le zárása (ulajdonképpen indokolható, hisz az úttest készült el, még folyik a vita néhány műszaki, kivitelezési probléma miatt. S nálunk az a szokás, hogy egy létesítményt csak akkor mondhatjuk teljesen késznek, amikor még a pereskedés gyanúja sem férhet, hozzá. Úgy tudjuk ebben a szekszárdi barikád-út.ügyben még mindig tart a vita. Közben az Arany János utca út burkolata tökéletesen járhatatlanná vált. Egyébként a barikád mindkét oldalról megközelíthető járművekkel, talicskával és gyalog. Tehát két oldalt be lehet, hajtani a barikádig, de csak az ügyesebb, és merészebb járművezetők mernék arra vállalkozni, hogy a járdát is igénybe vegyék — ipert ott még nincs barikád. Felső képünkön a barikádot mutatjuk be egy hajnali órában. Az alsón pedig amikor járművek tucatja tartósan figyelmen kívül hagyja a megállás és várakozás korlátozott Ulal^ mi tábláját. Itt a jó alkalom! Minden 10 kg vas, vagy 1 kg aluminiumhulladék átadása után — az ellenértéken felül — sorsjegyet is ad a MÉH! Főnyeremények: SKODA személygépkocsi, 10 500 forintos ORION televíziók, vásárlási utalványok IBUSZ külföldi társasutazások,és ezernél több értékes nyeremény! (415)
