Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

Ez történt a külpolitikában Washingtonban sorozatos tanácskozások folynak az in­dokínai helyzetről, a Saigonból érkezett jelentések szerint pedig feszült a helyzet a dél-vietnami fővárosban. Moszk­vában sajtóértekezletet tartott Bagrainján marsall, egy szó­fiai jelentés pedig Ivan Basev és Aldo Merő tanácskozásait ismerteti. Washington Nixon „nehéz órái66 Rogers külügyminiszter nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak héttőn délután arról, hogy mit közölt a sze­nátus külügyi bizottságának tagjaival az Egyesült Álla­mok délkelet-ázsiai politikai terveiről. A külügyminiszter, aki egyenesen Nixon elnök­től jött és a Fehér Házba ment vissza a zárt aj­tók mögött folytatott tanács­kozásról, a szenátorok szerint nem volt hajlandó közölni, mi a kormány állásfoglalása a kambodzsai rezsim fegyver­szállítási kérelmével kapcso­latban. J. William Fulbright, a bi­zottság elnöke az ülés után újságíróknak azt mondotta, hogy „sok száz millió dollá­ros” kérésről van szó és a Lón Nol-kormány „egy komp­lett hadsereg felszerelését ké­ri”. Fulbright kijelentette, Rogerstől ugyan nem kaptak választ, de a külügyminiszter szavai „olyan benyomást kel­tettek”, hogy Nixon elnök bi­zonyos mértékben hajlandó teljesíteni a kérést. Arra a kérdésre, hogy az esetleges fegyverszállítmányok kikép­zők és tanácsadók kiküldésé­vel jámak-e, a szenátor azt mondotta, hogy véleménye szerint ez „benne foglaltatik” a kérésben. Nixon ezekben a napok­ban igyekszik minél töb­bet szerepelni a nyilvános­ság előtt, miután el akarja kerülni a pánikhangulatot, az amerikai sajtó ugyan­akkor „Nixon nehéz órái­ról’’ ír, hírül adva, hogy ismételten tanácskozott kül- ügy- és hadügyminiszteré­vel, valamint nemzet bizton­sági tanácsadójával. Nixon „nehéz óráit" a kambodzsai helyzet okozza, s ha valami aggasztja Nixont, az jog­gal aggasztja, hagy a Kambodzsának adandó amerikai segítség automati­kusan az indokínai háború kiterjesztésével jár. A jelek mégis arra mutatnak, hogy az elhúzódó amerikai dön­tés végül is a kambodzsai intervenciót fogja bejelen­teni. Erre mutatnak Zieg- lernek, a Fehér Ház sajtó- titkárának ismételt kije­lentései, aki a „külső ag­resszió” vádjával állt elő. Több mégfigyelő úgy véli, ezzel akarják az amerikai közvéleményt előkészíteni az amerikai intervencióra. A Kambodzsából érkezett hírek további harcokról szólnak, s a fővárostól mindössze 64 kilométerre már ötödik napja folyik a harc a partizánok és a kor­mánycsapatok között. Emlékeztetett arra is, hogy a Szovjetunió fegyveres erői rendelkeznek az agresszor visszaveréséhez szükséges ösz- szes eszíközök'kel. Éles szavakkal bélyegezte meg a történelemhamisítókat, akiknek sohasem fog sikerül­ni elkendőzniük a népek előtt a Szovjetunió szerepét a hit­leri Németország szétverésé­ben. Elismerő szavakkal mél­tatta a Hitler-elllenes koalí­cióban részt vevő nyugati szövetségesek, többek között az Egyesült Államoknak, Ang­liának és Franciaországnak a győzelemhez való hozzójárulá­Szófia Nagy Károly, az MTI szófiai tudósítója jelenti: Ivan! Basev kifejtette Aldo Morór V a bolgár kormány mélys t érdekeltségét abban, hogy a balkán-félsziget és a Földközi*"enger térségét nuk­leáris fegyverektől mentes övezetté nyilvánítsák. Az olasz külügyminiszter tiszteletére hétfőn este rendezett vacso­rán Ivan Basev megelégedését fejezte ki, hogy a mostani lá­togatással sor került — a há­ború óta először — olasz kül­ügyminiszter bulgáriai útjára. Pohárköszöntőjében a bolgár külügyminiszter síkraszállt az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása mellett, sót. Hangsúlyozta, hogy a kö­zös ellenség ellen bä05)ß har­coltak Lengyelország, Jugo­szlávia és Csehszlovákia csa­patai, a háború befejező sza­kaszában pedig a bolgár, ro­mán és magyar katonák is. Külön kiemelte az európai or­szágokban kibontakozott parti- zánmozgalom jelentőségét. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a fasiszta Németország szétzúzá­sában a fő szerepet a Szov­jetunió töltötte be. Ezt követően Bagram ján marsall válaszolt az újság­írók kérdéseire. rámutatva, hogy az kedvező nemzetközi légkört teremtene a bonyolult európai problé­mák, közöttük a földközi-ten­geri térség egyes problémái­nak megoldásához. Válaszában Aldo Moro az olasz és a bolgár nép törté­nelmi kapcsolatait méltatta. A nemzetközi helyzetről szól­va Moro hangoztatta, hogy Olaszország Bulgáriához ha­sonlóan hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Európában és az egész világon a bizalom és a tartós béke légköre alakuljon ki. „Olaszország — mondotta — a népek közeledésére tö­rekszik, különösen Európá­Dr. Horváth István a KISZ KB első titkára Április 27-én és 28-án ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága, a Bács megyei Párt- bizottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Vas-, Fém-, és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Az ülé­seken személyi kérdésekbe)* hoztak döntéseket. A KISZ Központi Bizottság ga — érdemei elismerése mel­lett — Méhes Lajos első tit­kárt tisztsége alól felmentette és dr. Horváth István elvtár­sat a KISZ KB első titkárává választotta. A Bács megyei Pártbizottság dr. Horváth István elvtársat a megyei pártbizottság titkári funkciójából felmentette. A Vas-, Fém- és Villamost energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Veze­tősége az elnökség javaslatá­ra — érdemeinek elismerése mellett — Nemeslaki Tivadar elvtársat felmentette a főtit­kári tisztség alól és Méhes La­jos elvtársat a szakszervezet főtitkárává megválasztotta. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az elnökség javasla­tára — a Blaha Béla elvtárs elhunytával megüresedett el­nöki tisztségre — Földvári Aladár elvtársat, a Közlekedé­si és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének elnökét a SZOT elnökévé választotta. Erdei Lászlóné elvtársnőt, az Országos Nőtanács elnökét, — eredeti tisztségének megtar­tása mellett —, a SZOT al- elnökévé, a SZOT Elnöksége tagjává választotta. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Nemeslaki Tivadar elvtársat a SZOT titkárává vá­lasztotta meg. Méhes Lajos elvtársat a SZOT és az elnökség tagjá­nak kooptálta. (MTI) ban”. Péter János Hollandiában Az olasz külügyminiszter Bulgáriában Az AFP saigoni tudósítója szerint a dél-vietnami fővá­rosban a helyzet egyre fe­szültebbé válik annak követ­keztében, hogy a kambodzsai nagykövetség épületében ma­gukat elbarikádozott diákok hosszú ellenállásra rendez­kednek be. A diákok, akik a kambodzsai jobboldali! kor­mányzat által az országban élő vietnamiakkal szemben elkövetett atrocitások elleni tiltakozásul a múlt hét pén­tekén szállták meg az épüle­tet, nem hajlandók eleget tenni a rendőrség megadási felszólításainak, sőt az épü­lethez közelítő rendőrautókra benzines palackokat dobnak. Mint arról a tudósítások beszámolnak — szüntelenül robbanásokat lehet hallani a környékről. Kedden reggel Saigon két másik pontján is összecsapás volt a diákok és a rendőrség között. A bölcsészeti karon gyülekező mintegy 1000 diá­kot a rendőrök könnygáz- gránátokkal kényszerítették szétosztásra, s hasonló mó­don jártak el az építészeti karon is, ahol a diákok szin­tén tiltakozó gyűlésre készül­tek. A súlyos belpolitikai hely­zet hatására a dél-vietnami hadsereg több olyan táborno­ka, aki annak idején részt vett a Ngo Dinh Diem elnök elleni sikeres puccsban, ked­den Saigonban egyikük la­kásán összeült, mint arról az AFP tudósítója megbízható dél-vietnami forrásból érte­sült A megbeszélésen számos magasrangú katonatiszten és ismert politikai személyiségen kívül részt vesz Duong Van Minh tábornok is. A tábornok aki az 1963. novemberében végrehajtott államcsíny szer­vezője volt és több éves ame­rikai tartózkodás után tavaly tért vissza Dél-Vietnamba, az ottani politikai élet nagy kérdőjelei közé tartozik. Moszkva Bagramján marsall saj tóértekezlete Hável József, az MTI tudó­sítója írja: Iván Bagramján, a Szovjet­unió marsallja kedden a szov­jet hadsereg moszkvai szék­házában sajtóértekezlete^ tar­tott Hazai és külföldi újság­írók, a szovjet fővárosban akk­reditált katonai attasék előtt hangsúlyozta a második vi­lágháború legfőbb tanulságát: a Szovjetunió elleni bármilyen agresszió kudarcra van kár­hoztatva. Iván Bagramján hangsúlyo­zott nyomatékkai mutatott rá arra. hogy a szocializmus épí­tésének és a világbéke védel­mének biztos záloga a szocia­lista közösség államainak, a Varsói Szerződés országainak egyesített ereje. Bochkor Jenő, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Hétfőn este Luns holland külügyminiszter díszvacsorát rendezett Hágában tartózkodó külügyminiszterünk, Péter Já­nos és kísérete tiszteletére. A díszvacsorán holland rész­ről megjelent J. Bakker mi­niszterelnök-helyettes, dr. M. Déede de Niet és dr. G. M. Nederhorst, a parlament két kamarájának elnöke és a kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Sir Mu- hammed Zafrullah khán, a hágai nemzetközi bíróság el­nöke. Pohárköszöntőjében Luns holland külügyminiszter han­goztatta, hogy igen meleg ér­zésekkel gondol 1988. februári budapesti tartózkodására. A holland államférfi méltatta a két ország kapcsolatait, em­lékeztetett arra, hogy évszá­zadok óta több száz magyar diák tanult Hollandiában. Kivált a második világhá­ború óta mindkét ország igen nagy haladást tett népei igé­nyeinek kielégítésében, nagy­fokú iparosodás következett be. Luns kijelentette, jól em­lékszik azokra a beszélgeté­sekre, amelyeket Budapesten Péter Jánossal és más magyar vezetőkkel folytatott. E megbeszélések célja az volt, hogy jól megértsék egymást, fejlesszék a két ország együttműködését. 1968. februárja, a külügy­miniszter látogatása óta a kapcsolatok szép fejlődést mu­tattak. Válaszában külügyminiszte­rünk köszönetét mondott Luns külügy miniszternek a meg­hívásért, majd kijelentette: „Ürülünk annak, hogy al­kalmunk volt beszélni Luns- szai és más vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról, va­lamint arról, hogyan lehetne javítani az államok között a nemzetközi kapcsolatokat.” Péter János emlékeztetett rá, hogy a holland külügymi­niszter budapesti látogatásá­val új fejezet nyílt a két or­szág kapcsolataiban. Fzek a kapcsolatok azóta igen sok­oldalúan fejlődnek, annak el­lenére, hogy a nemzetközi életben voltak nehéz problé­mák is. „Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink a jövőben is igen jó szellemben ala­kulnak.” — mondotta. Péter János örömét fejezte kli, hogy találkozhatott Piet de Jong holland miniszterel­nökkel, valamint a parlament két kamarájának elnökével. Meleg szavaikkal emlékezett meg arról, hogy a királynő fogadta és szívélyes beszélge­tést folytattak. A holland—magyar kapcso­latokra kitérve, köszönetét mondott a holland népnek azért, hogy a második világ­háború után számos holland család sok magyar gyéreket fogadott be, akik közül né- hányan ottmaradfiak. a többi­ek pedig hazatértek Magyar- országra. A holland vendég- szeretet jó biztosítéka a két ország közötti kapcsolatok alakulásának. A történelem során js sok hasonlóság adódott a két or­szág helyzetében. Mindkét népnek sok háborút kellett megvívnia fennmaradásáért. Ezért közös érdek az új háború megelőzése, harcunk a bé­ke fennmaradásáért., „Mi úgy ítéljük meg a hely­zetet. hogy ma sokkal jobbak a lehetőségek a háború kikü­szöbölésére” — mondotta Pé­ter János. Pohárköszöntője befejező ré­szében a magyar külügymi­niszter Luns diplomáciai te­vékenységét méltatta. Végül kifejezte reményét, hogy a holland külügyminisz­ter Piet de Jong kíséretében ellátogat Magyarországra. Kedden délelőtt Péter János és kísérete Rotterdamba, a világ legnagyobb kikötőváro­sába látogatott el. Az 1940- ben, a náci terrorbombázások idején porig lerombolt város helyén új, 750 000 lakosú met­ropolis nőtt ki a földből. A világháborút követően szédítő gyorsasággal fejlődött Rotter­dam kikötője, forgalma meg­sokszorozódott és az utóbbi években már maga mögé szo­rította a világ addigi legna­gyobb kikötőjének tartott New Yorkot is. Külügyminiszterünk és kí­sérete kétórás hajókirándulást tett, megtekintette a kikötő berendezéseit. Hágába visszatérve a hiva­talos külügyminiszteri tárgya­lások délután 3 órakor kez­dődtek meg. A tárgyalásokat sajtóértekezlet követte, majd Lajti Tibor magyar nagykövet adott fogadást küldöttségünk tiszteletére a hágai nagykö­vetségen. Este Péter János külügy­miniszter adott díszvacsorát meghívója, Joseph Luns kül­ügyminiszter tiszteletére. Saigon Feszült helyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom