Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-28 / 98. szám
Mennyire védjük? | Miért estikként |Vf egyéntoben 1966-ban hozzávetőleg . háronv mill&ó, 1968-ban több mint négymillió forint ltár érte a társadalmi tulajdont. Érdemes utánaszámolni, hány lakás épülhetett volna ebből, menynyit lehetett volna bérfejlesztésre fordítani stb., stb,, stb. Bárki kalkulálhat azzal, amivel akar, egyet nem vitathat: a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények: társadalmi létünk gazdasági alapját gyengítik. Gyengítik akkor is, ha céljuk nem a politikai kártétel, hanem a kapzsiság törvényellenes kielégítése. Elég szomorú, hogy a legfőbb Ügyészség 1968-ra vonatkozó összeálllí tásában — 10 000 lakosra vetítve — nazánk városai között Szekszárd állt a második helyen a társadalmi tulajdon ellen elkövetett, ismertté vált bűntettek száma tekintetében; „helyezésünk’’ tehát sokkal rosszabb volt, mint Budapesté. A dombóvári járás a járások között — ugyanígy mérve — a harmadik helyen szégyenkezett. Átmeneti korban éllünk, olyanban, amelyben a modem kriminológia objektív felismerése szerint nem szükség- szerű a bűnözés megszűnése. Noha a társadalmi tulajdon védelméért tett intézkedések elismerésre méltó eredménynyel, e bűncselekmény-kategória fokozatos csökkenésével jártak, új és új, a bűnözést elősegítő tényezők jelentkeztek. Ma már többet, 'bonyolultabban kell vizsgálni a megelőzés érdekében, mint azt, lóg-e lakat a raktárajtón, megkövetelték-e az erkölcsi bizonyítványt a pénztárostól. A lakat jó, a pénztáros múltja hófehér . .. Eddig eljutottunk. De megnyugtató-e a belső ellenőrzés a korábbinál lényegesen nagyobb önállóságot élvező mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezeteknél? Igaz, irataikba — olykor — belenéz az ellenőrző bizottság; ténykedésüket adófizetést kötelezettségük vonatkozásában figyelemmel kísérik a pénzügyi szervek; egy-egy délvizsgálatnál eljut portájukra a népi ellenőrzés. Am nem volna-e célszerű létrehozni afféle külső ellenőrző szervet, ( amely rendszeres és komplex vizsgálatokat tart? Állíthatjuk, nagyon fontos problémakört vizsgál a népi ellenőrzés, amikor az állami támogatás hatékonyságára- kíváncsi. Igen, az is hozzátartozik a társadalmi tulajdon védelméhez, hogy oda épüljön a kukoricatároló vagy • gabonasiló, ahol építése a legszükségesebb. Há furcsa is, így igaz: valamely mezőgazdasági nagyüzem vezetője sokkal súlyosabb felelősségre vonást kockáztat egy fekete beruházással, mint azzal, hogy fél. szemét behunyva nem veszi észre, mint pusztulnak a megtermelt javak a tárolási lehetőség hiánya miatt. Gazdasági körökben részvéttel emlegetik azt az igazgatót, aki gondoskodott almatermése tárol tatásáról, s most nem is sejti, mihez kapjon: a kereskedelem kevesebbet ígér az almáért, miint amennyibe va tárolás került. Lehetne-e csodálkozni, ha jövőre ugyanez az ember „nem venné őszre”, hogy rothad az akna? ... P oppant kényelmes volna a társadalmi tulajdon védelmének kötelezettségét primitív módon hárítani a rendőrségre éj^. a bíróságra, valahogy így: a rendőr fogja el a tolvajt, a sikkasztót, a bíró pedig ítélje el. Az ilyen követelőzés mögött elsikkadnak olyan igazságok, hogy a bűncselekmény felderítése és a bűnös megbüntetése — s ezzel párhuzamosan a kár meg- téríttetése — csupán része, habár fontos, elengedhetetlen része a megelőzésnek; s hogy a drákói szigor — azon túl, hogy a szocialista humanizmussal összeegyeztethetetlen nem vezet célhoz. Tapasztalati tények bizonyítják ezt. A társadalmi" tulajdon védelméért minden szintien akad tennivaló. Kezdjük „fenn”. Minél felelősebb pozícióban van valaki, aimáj körültekintőbbnek kell lennie, mielőtt határoz, hogy kit milyen posztra állít. Ha más történik, megismétlődhet — másutt — a gyászos szakcsi eset. Közepes szinten sem mindegy, ki és kikkel dolgozik együtt, kivel kerül'a társadalmi tulajdon kezelése közben kapcsolatba. Lám, a hírhedt Merkel- ügyben különféle korábbi szabálytalanságok miatt meg- feddett cimborák léptek. — mert léphették! —, egymással bűnös szövetségre. A félkéz munka melegágy a bűncselekményekhez. A közfelháborodást keltett bátaszéki vasutas-ügy kipattanása előtt éveken át gyártottak olyan dézsmajegyzőkönyvelcet, amelyek egy köteg takaró helyett egy takaró hiányát, egy köteg orkánkabát hiánya helyett egy szál orkánét regisztrálták. Egy takarót, egy orkánt a kutya sem keresett; egy kötegért már megindult volna a bűnüldöző gépezet. A hajítófái sem érő „bizonylatolás”, íme, bőségesen hajtotta a bűnözők malmára a vizet. A könnyű pénz kedvelői '*■ sassze-mmél fedezik fel, hol egy parányi rég az ellenőrzésen, máris hozzáragad valami a kezükhöz. Melyik példáit említsük?... A paksi járás egyik mezőgazdasági nagyüzemóét, ahol a belső anyagmozgatás felelőtlen volta miatt, villanymotoroknak kelt lába, vagy azét a ktsz-ét, ahol hasonló okok miatt sikkasztott a pénztáros, úgyszintén a sírkőrészleg vezetője? Könnyűszerrel sorolhatnánk még a példákat, — csak a Népújság korábbi lapszámaiból kellene idéznünk. Szokás mondani: csak az a miénk, amit megtermeltünk, ügy lesz egészen igaz ez az állítás, ha hozzátesszük: „és megóvjuk a pusztulástól, megőrizzük a tolvajoktól.” Magunknak óvjuk meg, magunknak őrizzük meg. Népújság 1970. április 28. a moziláto&ratók száma? Czank Józseffel, a„ Tolna .megyei. Moziüzemi Vállalat igazgatójával — a sokakat, iiletVé mondhatnánk mindenkit érdeklő problémáról — beszélgetünk, vagyis arrój, miért csökken rohamosan a mozilátogatók száma, s mit lehetne tenni annak érdekében, hogy számuk növekedjen, vagy legalábbis stagnáljon? A legkonkrétebb ok: a televízió, amit otthonában mindenki kényelmesen nézlíét; műsoraiból ki-ki igényei szerint válogathat. Sajnos, á mozinál ez közel sincs így. Tömeget vonzó, úgynevezett közönségsikerei film évente alig van néhány. Legutóbbi termelési tanácskozásunkon Kiss Mihály, a Filmművészeti Szakszervezet országos titkára is hasonló gondokról, nehézségekről tájékoztatta vállalatunk dolgozóit. Magyarország körülbelül évente 130 külföldi filmet vásárol meg. Ezek kiválasztása olyannyira nehéz, hogy filmátvevő bizottságunk több mint nyolcszáz filmet tekint meg, s ebből a magas számból is komoly gond kiválasztani a legmegfelelőbb százharmincat. — Miért nehéz a, választás? — Az egész világon sokat romlott a filmművészet színvonala, — különösén a műfaji arányokat tekintve. Rengeteg olyan film készül, ami a magyar filmkedvelő közönség számára élvezhetetlen. — Milyen a magyar (Űrnek sikere az utóbbi időkben? — Évente körülbelül BO—21 magyar film készül. Az ará- • nyokkal itt is baj vanv ugyanis nagyon sok közülük a művészfilm. Nem azt mondom, hogy ezeket a filmeket nem tekintik meg szívesen, de csak a látogatók kis százaléka. Tehát nem alkalmasak általános, hanem elsősorban filmklubban művészmoziban való forgalmazásra. 1969-ben csupán három közönségsikerű magyar film került bemutatásra: A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok és A veréb is madár. A többi magyar filmet megyénkben (az országban is) 30—35 százalékos ki • használtsággal forgalmazzuk, ami igen alacsony. Vagyis mondhatnám úgy, hogy nagyon drágán „mozizunk”. Van például olyan film, melynél egy_egy nézőre közel húsz forint a ráfizetés. Ez abból adódhat, hogy egy bizonyos film előállítása például 4 millió forint, á” Csupán 150—200“ 'ezren nézik meg. — Külföldi fesztiválokon a magyar filmeknek komoly sikerük van, hazánkban nincs. Ez az eltolódás mivel magyarázható? Ennyire eltávolodtak volna művészeink a közönségtől, vagy számukra szinte érthetetlen alkotásokat készítenek? — Ezt azzal magyarázom, hogy a közönség elsősorban szórakozni akar. A művészfilmeket nem nézik meg, vagy ha meg is nézik, nem értik. Nem arra utalok, hogy ezek a filmek nem érthetők, hanem arra, hogy a közönség nagy százaléka nem is akarja megérteni, vagyis filmjeinket nem tudatosan nézik. Ha már a külföldi sikerekről beszélünk, ugyanúgy, mint hazánkban, ennek is két oldala van. Filmjeinknek külföldön sincs tömegsikerük, csak művészkörökben nyernek elismerést. — Miért gyártunk ilyen sok művészfilmet?-— Erre pontosan nem tudnék válaszolni, de hogy számuk magas, az biztos. Sajnos nekünk — akiknek a Kezdődnek a tűzoltóversenyek Az önkéntes tűzoltók járási versenyeinek sorozata május 10-én Kisvejkén kezdődik, erre 62 raj nevezett. 17-én Szedresen mérkőzik a szekszárdi járás 57, 24-én pedig a tamási járás 65 raja Tolnané- mediben. Június 7-én Lápafőn 30 dombóvári járási raj versenyez. A versenyek június 14-én Németkéren. fejeződnek be. Erre a találkozóra 49 raj nevezett. közönséggel szoros kapcsolatunk van — nincs beleszólásunk a filmgyártásba. Ameny- nyiberi kikérnék a mi véleményünket is, biztosan több közönségsikerű filmünk lenne és nyugodtan mondhatom, hogy a filmek gyártásához még anyagilag is komolyan hozzájárulnának a moziüzemi vállalatok. — Milyen intézkedéseket tesz a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat a jövőben, hogy némileg enyhítsen a problémán? — Néhány év óta megyénkben előtérbe kerül a filmszínházak rekonstrukciója és a műszaki fejlesztés. Persze erre is nagy szükség volt, de a mozi- és filmpropagandáról kissé megfeledkeztünk. Hozzá kell tenni azt is, hogy ebben a tekintetben elmaradtunk az élenjáró .megyéktől. Azt viszont örömmel mondhatom, hogy már tavaly — elsősorban a második félévben — ■ többet törődtünk a propagandamunkával és sikeresen. Tizenöt világíts reklámot szereltünk fel, szigorúbban ellenőriztük a községekben a plakátok kiragasztását és végre tíz év után vállalatunknak ismét van' dekoratőre. Eredménye már jelentkezik. Az 1969. év eredményeiről beszélgetve Czank József elmondotta, hogy tavaly 842 előadással volt több a megyében,' mint 1968-ban. A magyar filmek látogatóinak a száma 9,6%-kal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a mozilátogatók egyharmada magyar filmet nézett meg. (Természetesen ez az emelkedés javarészt a közönségsikerű filmek eredményét tükrözi.) A mozi látogatók csökkenéséhez hozzájárul még az, hogy az elmúlt évben kevés szovjet filmet mutattunk be. —1 Milyen a mozilátogatók élet* kor szerinti megoszlása? — Hatvan-hetyen százalékuk fiatal, pontosabban húsz éven aluli. Ezért nem közömbös,' hogy filmjeinkről'' milyen mértékben tájékoztatjuk az ifjúságot. Elmondhatom, hogy több községben az iskola filmfelelős tanára és a moziüzem vezetője havonta közös műsortervet készít. A továbbiakban tervbe vettük, hogy az üzemekkel és vállalatokkal hasonlóan együttműködünk, mert a látogatottság alakulását nem lehet csupán a .spontaneitásra bízni. — Mit jelent Tolna megyének a szekszárdi új panoráma filmszínház? — Panorámá mozinkban kulturált, világszínvonalat jelentő technikai és mozikiszolgálást kapnak a látogatók. Az országban kilenc ilyen jellegű filmszínház van, melyek közül a legkorszerűbb ü, szekszárdi. A nézőket olyat» képi és hanghatások érik; amit csak ez a rendszerű mozi tud nyújtani. Ezenkívül látogatóinknak biztosított a maximális kényelem — gondolok itt a ruhatárra, büfére! s a kényelmes széksorokra. Filmszínházunkban mindig a legújabb filmek kerülnek bemutatásra, vagyis a film megjelenését követő egy hónapon belül mozinéző közönségünk már láthatja is a filmet. Azt sajnos még el kell mondanom, hogy a későbbiek folyamért panoráma filmszínházunkban egyre kevesebb 70 milliméteres filmet tudunk majd bemutatni, mert a panoráma filmek gyártásával az egész világon leálltak, kivéve a Szovjetuniót', és égyré gyorsabb ütemben térnek át a normál méretű színes filmek készítésére. HORVÁTH MÁRIA Tavass a füzesben (MTI foto — Fehérv’áry Ferenc felv.)
