Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
FÓKUSZ iiinsiiiniiiiiiiiiiiiii Szemelvények külföldi újságokból Amerika erőszakos nemzetté válik I A washingtoni Fehér Ház közelében nemrég polgári ruhás, de katonásan feszes tartású fiatalemberek egy csoportja röpcédulákat osztogatott A szövegből vastag betűkkel kiugrott: „Nigger — a főváros ellensége!” A röplapon horogkereszt, valamint felhívás az Naktív cselekvésre, melynek célja, hogy „Amerikából fajtiszta ország váljék.” Ebből világosan kitűnik, hogy az Egyesült Államok fővárosának utcáira újból kivonultak az amerikai fasiszták. „Az amerikai kormánynak fel kell figyelnie a nép hangjára, s meg kell tisztítania az országot a négerektől, a zsidóktól és a kommunistáktól. Mi. nácik, segítünk ebben.” — így hangoskodott az egyik jól táplált, rövidnadrágos legény ke, aki egyszerűen Jimmynek nevezte magát. A washingtoni kormány a fasiszták eme kirohanására több mint türelemmel válaszolt. A közelben fel-alá járkáló rendőrök csak arra ügyeltek, hogy valaki esetleg meg ne sértse a náci ifjakat. „Lévén nyílt, harcos náci, náci a végső győzelemig, horogkereszttel, rohamosztagosokkal és azon szándékkal, hogy gázkamrába a zsidó árulókkal, nem leszek hallgatással bűnrészes.” így jellemezte az Egyesült Államok neofasiszta mozgalmának célját az amerikai nácipárt megalakítója, George Rockwell, Adolf Hitlernek szentelt könyvében, amelynek címe „Ezúttal az egész világot”, (Za Rubezsom) Hitler amerikai örökösei A küszöb, amelyen át Amerikának, a határtalan lehetőségek országának a hetvenes évekbe kell bukdácsolnia, olyan katasztrofális konfliktusok rendezetlen tömege, amelynek elemzését két amerikai egghead (tojásfejű) is megkísérelte. Mindkettőben van valami közös vonás, de dikciójukban különböznek egymástól. Arthur M. Schlesinger „A megrendült birodalom” címmel német nyelven megjelent könyvében országa állapotának bírálata során olyan kérdést tesz fel, amelyre sem igennel, se nemmel nem válaszol. Könyvének alcímében e kérdés a következőképpen hangzik: „Erőszakos nemzetté válik Amerika?” Aki a választ olvassa, megijed. Schlesinger rendkívüli olvasottsága, az a képessége, hogy a legbonyolultabb dolgokat egyszerűen tudja ábrázolni, anélkül, hogy leegyszerűsítené azokat, az aprólékos gondosság és ítélőképesség, amellyel amerikai hazájának hagyományait és történelmét a jelenre vetíti, pragmatikus idealizmusa az Egyesült Államok szinte kilátástalan helyzetének plasztikus tükörképévé varázsolja könyvét. Hat élesen körvonalazott és egymástól szigorúan elválasztott fejezetben írja le és magyarázza meg az erőszakos cselekedetek okait és következményeit, az értelmiségiek helyzetét társadalmunkban, a hidegháború okait, a vietnami háború logikáját és értelmetlenségét, a nemzedékek vitáit, a diáklázongásokat és egy új, jobb amerikai politika perspektíváit „...Ügy kezdtük, mint egy nép”, — írja Schlesinger,, „amely vörös férfiakat ölt és feketéket rabszolgává tett.” S végső következtetése így hangzik: „A kollektív bűn nem problematikus. Annál problematikusabb a kollektív felelősség.” Ilyen gondolatokat találunk az önmagukért beszélő tények mellett: „A chicagói polgároknak valószínűleg több fegyverük van, mint az egész aktív amerikai hadseregnek”. Schlesinger példával is szolgál arra, hogyan nevelik ki az amerikai ifjúságban az erőszakos vonásokat. Idézi az egyik helyi televízióadó 8 óra hosszat tartó vizsgálatát: „Hét különböző fajta pisztolyt és revolvert, három típusú fegyvert, három különböző márkájú sörétes puskát, fél tucat különböző tőrt, egy húsvágó kést, egy baltát, egy csomó kardot... és egy guillotinet láttunk. Férfiakat és nőket, sőt gyermekeket lőttek agyon, égettek el máglyákon, kínoztak izzó szénnel, kötöztek meg és verettek meg felváltva több emberrel, dobtak forró szirupba, vágtak csíkokra, tapostak össze, fullasztották vízbe, korbácsoltak meg szíjjal...” (Stern) Nixon igazság-gépe A Nixon-kormány most még egy újabb, a korábbi kormányokban ismeretlen eszközt is alkalmaz a közvélemény közvetlen befolyásolására: a Fehér Házban „kommunikációs igazgatói” hivatalt létesített, melyet az elnök nagyon ügyes és munkabíró bizalmasa, Herbert Klein tölt be. Nem közvetlenül a sajtóhoz szól, mert ezt a Fehér Ház sajtóreferensére, Ronald Zieglerre bízták. A tevékenység azonban, íne- lyet Klein öt képzett asszisztenssel és seregnyi segéderővel gyakorol, kizárólag távlati sajtópolitikai célkitűzéseket követ. A Nixon-kormány és tapasztalt public relations managerei felismerték, hogy először is a nagy, véleményformáló orgánumok tájékoztató tevékenysége a közvéleménynek csupán egy részét öleli fel, és másodszor, hogy az amerikai sajtó és televízió legjelentősebb publikációi nem feltétlenül és nem mindig biztosan felelnek meg a távoli Dél, a Közép-Nyugat és Nyugat amerikai polgárai gondolkodásának és érzelmeinek, márpedig Richard Nixon ott még erőteljes választói tartalékokat akar mozgósítani. Klein hivatala ezért — meglepő sikerrel — közvetlenül látja el a vidéki lapokat a kormány dokumentációjával: az elnök beszédeivel, a kormány tagjainak nyilatkozataival, törvényjavaslatokkal kapcsolatos fejtegetésekkel. Televíziós adók hivatalos filmanyagot kapnak. Regionális összejöveteleken, sőt, a nagy vidéki lapok és a ' televíziós állomások szerkesztőségi értekezletein megjelenek a kormányzat kiemelkedő személyiségei a hivatalos véleményt propagálva. A kormány tájékoztatások egy része ily módon már nem valamelyik tudósító kritikus beszámolója formájában, hanem frissen elkészítve, a minisztériumok irodáiból kerül a közönséghez: a kormány maga csinálja saját sajtóját. A résztvevők azonban ezzel talán akaratlanul is megszegik a szabad sajtó egyik alapelvét a demokráciában. Kétségtelenül minden kormány igyekszik meghahgattatni, megértetni és érvényesíteni nézeteit. A propaganda göröngyös ösvényére jut azonban, ha ezt egyedül ( akarja megtenni és a sajtót, mint a hírközlő szervet a közönség felé, ki akarja kapcsolni, vagy indokolatlan technikai és személyzeti .bedobással akarja- túlszárnyalni. Bizonyos, az amerikai tömegtájékoztató eszközök ma már nem tudnak teljes mértékben megbirkózni a közvélemény lehető leghézágmentesébb, előítéletektől legmente- sébb tájékoztatásának feladatával, mert a feladatok megsokszorozódtak: a társadalmi, politikai, gazdasági, sőt a tudományos problémák területe is, melyről közvetíteni kell, és melyet tárgyilagosan ábrázolni kell, túlnőtt, az újságírói mesterségbeli tudás minden keretén. (Die Zeit) A tizenkettedik órában Becslések szerint minden amerikai lakosra évente egy tonna' levegőt mérgező anyag jut. A Washington Evening Starban megjelent egy karikatúra, amely a nemzethez intézett szózatát mondó Nixon elnököt és az őt hallgató kongresszusi tagokat ábrázolja: valamennyiük arcán gázálarc van. Eddig nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, milyen fokú a folyók mérgezettsége. De az egyik legújabb jelentés megállapítja, hogy jelenleg az USA-ban tiszta vizű folyó nincs. Csak „piszkos, piszkosabb és még piszkosabb” folyók vannak. A kérdést még csak bonyolítja az a tény, hogy egyes szennyvizek következtében a folyókban rohamosan elszaporodnak a vízi flóra bizonyos fajtái, melyek kivonják a vízből az oxigént, és ezzel csak betetőzik a faunának azt a pusztulását, amelyet a folyóba kerülő más mérgező anyagok megkezdték. Az a vélemény alakult ki, hogy a levegő és a víz szennyezettségének megelőzése — bár rendkívül költséges — mégis könnyebben megoldható problémát jelent, mint a föld felszínén történő pusztítások helyreállítása. A gépkocsigyárak ígérik, hogy 1980-ig tökéletesen elsajátítják annak technikáját, hogyan lehet a mérgező anyagokat teljes mértékben kiküszöbölni. Elméletileg ismert az a módszer is, hogyan lehet megelőzni a • vizek megmérgezését (bár e téren teljes gyakorlati sikert még nem sikerült elérni.) Mindmáig megoldatlan probléma viszont, hogyan lehet megszüntetni az egyre inkább elszaporodó autótemetőket és más szemétlerakodó helyeket. A múlt évben az Egyesült Államokban 7,6 millió gépkocsit „dobtak ki” (részben autótemetőkben helyezték el ezeket az autókat, de nagyrészt ott hagyták őket tulajdonosaik, ahol éppen eszükbe jutott). Csak New Yorkban naponta mintegy ezer gépkocsit hagynak el tulajdonosaik az utcákon, tereken és parkokban. Ezenkívül a múlt évben az amerikaiak 40 milliárd konzervdobozt. 30 milliárd palackot és négymil- liárd tonna plasztik göngyöleget dobtak ki. Ennek nyomai lépten nyomon láthatók. Az országutak széle, a strandok többsége tele van eldobott konzervdobozokkal, üvegekkel és más csomagolóanyagokkal. (Kultúra, Varsó) A szekszárdi hangversenyek neves előadóművészei Az 1970. április 12-i kereszt- rejtvény megfejtése: Csapó Vilmos őrnagy. . . Kiknek köz- remunkálása által a fényes diadal kivívatott”. Nyertesek: Takács Józsefné Decs, Táncsics u. 2. Baller Veronika Paks, Marx tér 10. Bátori Jenő Pécs, Hl. kér. Bánki Donát u. ll. Kákonyi Istvánná Szek- szárd, Toldi u. 8. I. em. 7. Molnár Lászlóné Tolna, Deák F. u. 22. A könyveket postán küldjük el* Keresztrejtvényünkben Szekszárdon járt 8 hírneves művész nevét szerepeltetjük Tájékoztatás az NDK-ban történő munkavállalás lehetőségeiről VÍZSZINTES: 1. 1967-ben Szek- szártlon járt spanyol származású fuiría virtuos (ÍS07). Koncertje felejthetetlen élmény volt. 14. Éneklő. 15. Ledobja. 17. Liszt- dijas Érdemes Művész) József. (A Zeneművészeti Főiskola tanára (tenor), 1968-ban volt szekszárdi hangversenye. 19. Zongoraművésznő (Erzsébet) Liszt-díjas, Szekszárdon együtt szerepelt férjével Lukács Pál brácsaművésszel. 21. Ifjúsági havilap. 23. Daloló szócska. 24. Az ENSZ volt főtitkárának személyneve. 26. Kínai hosszmérték. 27. Köszönés. 28. Csík. 30. Közkedvelt autótípus. 33. Ógörög törzs. 34. Elavult mezőgazdasági eszköz. 36. Közlekedési eszköz. 37. Származik. 38. Hétről t. . 40, Kocák része! 41. Batsányi János költeménye. 42. Kétszeres Lisztdíjas, Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója. 45. Tetejére. 47. Sporteszköz. 48. Spion. 49. Egyik főiskolánk betűjele. 50. Európai hegység. 52. Hangtalan jelek! 54. Idegen férfinév. 56. Nemesgáz (ford). 57. Felülről nézi. 59. Női becenév. 60, Numero egynemű betűi. 61. Fémipari szakmunkás. 63. Fiatal hajtás, (utolsó kockába kettős betű). 64. Készletjelző. 66. Vegyi elem, rendszáma 33. 68. Véleményem is lehet ilyen. 71. Község Baranyában. 73. Fiatal japán zongoraművésznő. 1969- ben járt Szekszárdon. FÜGGŐLEGES: 2. Korrövidítés. 3. Angol kocsi. 4. Ájul. 5. Dalt. 6. Női becenév. 7. Görög betű. 8. Rangjelző. 9. Fogadás angolul. 10. Idejétmúlt. 11. Lopva figyeli. 12. Női becenév. 13. Személyes névmás. 16. Háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésznő — szintén koncertezett Szekszárdon. 18. Az új magyar zongoraművész-nemzedék egyik legkiválóbb képviselője. (Első kockába kettfj) betű). 20. A Liszt Ferenc kamarazenekarral járt Szekszárdon, hegedűművész, kiváló karmester. (10. kockába kettős betű). 22. Nem az enyém. 24. Durva posztóféle. 25. Alávaló, becstelen. 27. Költő angolul. 29. Nem egészen vétkes! 31. Tőkés vállalati forma. 32. Nikkel. 33. A hieroglifa is ez. 35. Atomi részecske. 37. Aristoteles szerint: a víz, a tűz. a levegő és a föld. 39. Étkezők. 41. Petöfi-vers címe. 43. A viz sodra. 44. Neves festőnk (Sándor). 46. Akaratlan agytevékenység. 49. Elősdi. 51. Zeneesztéta (András). 52. Ma- gyamóta-énekesnő (Vera). 53. Régi magyar nemzetség neve. Több Tápió-vidéki község nevében előfordul. 55. Bem József szülővárosa. 57. Ésszerűség, latin eredetű idegen szóval. 58. Ételízesítő gyökér. 61 ■ Megbízhatatlan. 62. Számnév. 65. YÉI. 67.. . . Tisza: Illés Béla regénye. 69. General Motors. 70. Ludolf-íéle szám. 72. Kalcium. Beküldendő a vízszintes 1., 17., 19., 42., 73., a függ. 16., 18.. és 20. számú sorok megfejtése a szerkesztőség címére 1970. május 6- án déli 12 h-ig. A levelezőlapra kérjük ráírni: „REJTVÉNY" A helyes megfejtők között 5 könyvet sorsolunk ki. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai között 1967. május 26-án kötött egyezmény keretében 1970-ben 167 Tolna megyei fiatalnak nyílik isimét lehetősége, hogy az NDK különböző üzemeiben szakmai gyakorlatot szerezzen. A 167 főből 90 szakképzet- len (ebből 30 leány) és 77 szakképzett fiatal részére van kiutazási lehetőség. A szakképzettek szakma szerinti megoszlása: csőszerelő 22 fő villanyszerelő 11 fő vasbetonszerelő 10 fő horganyzó 4 fő lakatos 15 fő hegesztő 10 fő esztergályos 5 fő A fiatalok hét különböző üzemben, hat városban nyernek elhelyezést. Jelentkezhetnek azok a fiatalok. akik 18. életévüket betöltötték, illetve 1970. december 31-ig betöltik, nőtlenek, illetve hajadonok, eltartásra kötelezve nincsenek, hat hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek, vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, illetve a sorköteleseK közül az 1951., 1952-ben születettek (ha szakmásított gépjárművezetői jogosítvánnyal nem rendelkeznek). A szakképzett munkakörökbe csak a fent megjelölt szakmai képzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek. A fiatalok kiküldése három évre történik. Jelentkezni 1970. április 18- tól személyesen lehet a járási tanács vb. munkaügyi főelőadójánál. Bonyhádon hétfő 8—16 óráig szombat 8—12 óráig Dombóvárott szerda 9—12 óráig szombat 9—12 óráig Pakson kedd 8—16 óráig szombat 8—12 óráig Szekszárdon hétfő 8—12 óráig szerda 8—12 óráig szombat 8—12 óráig Tamási csütörtök 8—13 óráig szombat 8—13 óráig Városi tanács vb. munkaügyi főelőadójánál. Dombóváron mindennap 8—12 óráig S2sekszárdon hétfő 8—12 óráig csütörtök 8—12 óráig A jelentkezéshez személyazonossági igazolvány és fiúk esetében katonakönyv is szükséges. A kiutazást megelőzően és az NDK-ban való tartózkodás ideje alatt is kötelező német nyelvtanfolyamon részt venni. Bővebb felvilágosításért a járási (városi) tanácsok munkaügyi főelőadóihoz, valamint a járási KlSZ-bizottsá- gokhoz fordulhatnak a fiatalok. /
