Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
) az egész világon népszerű... Hogyan készül a futball-labda ? Jelenleg olasz és svéd exportra dolgozik a Simontornyai Vegyesipari Vállalat labdakészítő üzeme. A kézzel varrott futball-labdákból negyedévente ötvenezer darab kerül a megrendelőkhöz. Foto: Tóth Iván fára nyomást lőnek bele. Hogy sek mennek, az már a futbal- azután a kapura milyen lövé- listákon múlik. miAMfcOL Bátaszék és Szekszárd között ütközött össze Nemesi György kajdacsi lakos személygépkocsija és Orsós János váraljai lakos motorkerékpárja, A motorkerékpár vezetője és pótutasa, Marinkovics István bátaszéki lakos könnyű sérülést szenvedett. A szekszárdi járásbíróság Nemest és) Orsóst fejenként jogerősen 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Balsikerek olykor megtépázzák a magyar futballisták nemzetközi rangját, ezzel szemben megrázkódtatásoktól mentes a magyar futball-labdák jó híre a világban. Olasz, holland, német, dán, finn, belga, svájci és még egy sereg más országbeli pályákon nálunk készült labdákkal cseleznek a csatárok, iramodnak a szélsők, szereznek gólokat a tizenegyek. Simontornyán működik Magyarország egyetlen futball- labdagyára. Mindenféle sportághoz készülnek itt bőrgolyók. A legkönnyebb »bőr” az 54 centiméter kerületű, 32 dekagrammos női kézilabda és öt kilót nyom a legsúlyosabb, az izomerősítő medicinlabda. Csakúgy, mint a pályákon, a gyárban is a legnépszerűbb az op-art labda, a futballviada- lok, a televíziós közvetítések sztárja. Pöttyös mintájáról beceneve is van: „Pötyi”. Hat- és ötszögű bőrök kombinációjával varrják: 12, 18, 30, vagy 32 fehér és fekete szeletből. Van csíkos változata is, s ha a megrendelő különleges színösszeállítást kér, — azt is készítenek, piros, kék, sárga, eöld mintázattal. Alapanyaga: a hasított marha- bőr, — amiből évente több tízezer négyzetmétert szabnak, varrnak, gömbölyítenek, körülbelül 150 ezer sportlabdává. A sok fázisú gyártás a bőrök durva csiszolásával kezdődik. Hengerlés következik, majd a hátoldalra váspat ragasztanak, elöl alapozó festést kap a bőr. Ezután 100 Celsius tfokos hőmérsékleten, 20 atmoszféra nyomással történik a Vasalás. Felhordják a finom festékréteget, kiszabják és minőség szerint összeválogatják a szeleteket. A labdát belülről Varrják össze — kézzelj az totolsó szelet beöltése előtt a bőrgolyót egy hosszú kaní vasököl segítségével kifordítják, beillesztik a gumibelsőt. Az utolsó művelet színhelye a felfújó laboratórium. Itt adják meg a végleges, mértanilag pontos gömbformát. Acélból készült, pereménél záródó két félgömbhéj közé szorítják g labdát és egy sörcsapoló pisztolyhoz hasonló kompresz- szorpuskával három atmoszA múlt év június 14-én történt baleset bekövetkezését megelőzően Nemes György járművével balra kívánt kanyarodni. Szabályosan használta az irányjelzőt, s talán a szokottnál hosszabb ideig tartott, míg a kanyarodást megkezdte. Orsós nem ismerte fel nyomban a forgalmi szituációt, s a másik jármű bizonytalankodása ellenére balról megkezdte az előzést. Ebből származott a baleset, ami bizony lényegesen súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Az elmondottakból kitűnik; hogy melyik járművezető a KRESZ melyik rendelkezését szegte meg Nemes, aki a kanyarodás előtt nem győződött meg a követő forgalom helyzetéről, a KRESZ 34. §. (2) bekezdését: „A közúti forgalom minden résztvevőjének éberen, kellő figyelemmel és úgy kell közlekedni, hogy magatartása a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésben indokolatlanul ne zavarjon és a közút használatában ne akadályozzon.”' Orsós a KRESZ 60. §. (4.) bekezdésével került összeütközésbe. Idézzük ezt is: „Az úttest közepére helyezett vágányokon haladó villamost, valamint a balra kaAutót vesz, elad, csereberél Dr. Englert Ervin madocsai körzeti orvos 1967-ben már Skodán járt; a kövfetkező évben új kocsit akart venni. Élettársával, Szabó Éva körzeti ápolónővel levelet íratott New Yorkba. Baranya Istvánt kérték, fizessen be megfelelő dollárösszeget személygépkocsira. Az USÁ-ban sem mindenki milliomos, — így Baranya pénz hiányában Horváth Istvánnét kérte erre a szívességre. Horváthnénak kapóra jött a lehetőség. Berek Jánosné szekszárdi háztartásbelit vonta be a manipulációba. Horváthné befizetett 1800 dollárt, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat pedig Szabó Éva nevére kiadott egy Fiat—125 mintájú gépkocsit. Áz 1800 dollár fejében a dr. Englert—Szabó kettős Horváthnénak 100 000 forintot fizetett. Tilos amit tett, úgynevezett devizakülföldivel ilyen üzletet nem szabad lebonyolítani. Horváthné költött valamelyest a pénzből, majd 87 300 forintot megőrzésre és megbatározott célra átadott Berek- nének. Berekné 12 000 forintot nyarodási szándékát szabályszerűen jelző járművet csak jobbról szabad megelőzni.” A tényállás egyszerű, a bíróság ítélete sem szorul bővebb magyarázatra. Két figyelmeztetés azonban mégis idekívánkozik. Az egyik, hogy a járművezető bizonytalankodása is lehet veszélyforrás; a másik, hogy tétovázás láttán ne „higgyünk” semmit, hanem azután cselekedjünk, hogy az adott forgalmi helyzetet teljes egészében, bizonyosan felismertük. — borváró — fizetett Csekő János madocsai tsz-tagnak, hogy ennek fejében Horváthné szülei részére csőkutat készítsen. Csekő el-, vállalta a megbízatást, noha ismerte a pénz eredetét. Berekné 54 000 forintot takarékba tett azzal a céllal, hogy a kamatokkal Horváthné támogatja szüleit. A gyermeki — különben dicséretes — gondoskodásnak az a szépséghibája, hogy Horváthnénak a pénzt dollárban kellett volna Magyarországra átutaltatnia. A doktor jobb ügyhöz méltó buzgalommal vetette magát autó után. Néhány hónappal az előbb elmondott ügyeskedés előtt az Egészségügyi Minisztériumtól igényelt magának soron kívül gépkocsit, s ennek reményében még arra is rászánta magát, hogy — belépjen a szakszervezetbe. Tíz napon belül Szabó Éva nevére szintén igényelt kocsit a Merkúrtól. A madocsai doktor — saját bevallása szerint — havonta csak 5000 forintot keres, így érzékenyen érintette, hogy a Fiat—125 után 72 050 forint vámot kellett lerónia. Ezt a kocsit 150 000 forintért adta el Újvári Antal pécsi lakosnak. Eladta azt a Renault—16 típusú kocsit is — Korda György budapesti lakosnak —, amelyhez Szabó Éva a Merkur révén jutott. Az üzletecske 17 817 forintot hozott dr. Englert konyhájára. 'Devizabűntett ide, üzérkedés oda — dr. Englerték mégsem maradtak kocsi nélkül: Az Egészségügyi Minisztérium jóvoltából jutott a férfi egy Renaul—16—R mintájú autóhoz. E sorok írása idején ez á jármű még a doktoré. A Fővárosi Főügyészség dr. Englert Ervin, Szabó Éva, Berek Jánosné és Csekő János ellen adott ki vádiratot. Az ügyet Budapesten tárgyalják. Az ítélet ismertetésére visszatérünk. •— b. z. — Válaszol az illetékes A MÁV Pécsi Igazgatósága által megküldött, a múlt év november 20-i számukban „Mit tud az utas?** címmel megjelent cikkükkel kapcsolatba íx közöljük, hogy az abban foglaltakat megvizsgáltuk, azokat helytállónak találtuk. Hibás dolgozóinkat felelősségre vontuk és intézkedtünk, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Az okozott kellemetlenségért az érdekelt utasoktól szíves elnézést kérünk. Egyben azt is kérjük, hogy az utazás folyamán váltott űrjegyeket címünkre megküldeni szíveskedjenek. Ezek alapján a felmerült többletköltséget az érdekelteknek visszatérítjük. Magyar Államvasutak Igazgatósága Tóth István osztályvezető Gondolatok egy furcsa vita nyomán Itt a ma, hol a magnó ? Abban is reménykednek, hogy a rádióhoz írott levél mindent elrendez. Úgy tűnik, hogy a közös szórakozáshoz való ragaszkodásnál erősebben fűti őket a rajtuk esett sérelem: megrövidültek, sérti igazságérzetüket. Mindezek miatt hegyeződhetett ki Cseresnyes- pusztán a magnóügy annyira, hogy ma mar így fogalmaznak: „Itt helyben csak a párt oszthat nekünk igazságot”. Megbízottak nem átallja szabad idejét áldozni rá, ahányszor szükséges, any- nyi alkalommal gyűri le a kilométereket Paksra és vissza, hogy kivívják céljukat. Első pillanatban nevetségesnek tűnhet kívánságuk: adják vissza azt, ami a miénk. Hogy mégsincs kedve senkinek mosolyogni ratja, abban szerepet játszik annak ismerete, ^ hogy a puszta sem télen, sem nyáron nem bővelkedik szórakozási lehetőségekben. Figyelmet érdemel a megbántódásukból eredő, szinte mániákus ragaszkodásuk és az elszánt igazságkeresés. A konfliktust kiváltó cifra históriát dióhéjban az alábbiakban vázoljuk. A Paks községtől hét kilométerre fekvő Cseresnyéspusztán négy-öt évvel ezelőtt összefogásból vásároltak egy magnetofont az akkor még KlSZ-korosztályú fiatalok. Közpénz nincs benne, egyéni többletmunkájuk révén, annak díjazásából vásárolták meg. Szerzeményüket az italbolttal összefüggő, kultúrteremnek titulált helyiségben rendszeresen használták. Ha elromlott, zsebbe nyúltak és saját költségükön megjavíttatták. Időközben kinőttek az ifjúsági szövetségből és mivel utánpótlásuk nem volt, megszűnt a pusztai K1SZ- szervezet. Az ottani iskola kérte, nekik a tanításhoz kellene egy magnetofon. Mivel úgy tekintették, hogy a KISZ-é, fogták és átadták nekik, mondván, legyen ezúttal az iskola úttörőszervezetének a tulajdona. Az átadás ténye és módja okozta és fokozta az ellentéteket, illetve Cseresnyéspusztán kifejlődött belőle a konfliktus. Most a pusztai párt- szervezet tagjai (időközben ugyanis oda kerültek át a hajdani KISZ-esek) tiltakoznak a történtek ellen. Az egykori vásárlók mindenképpen ahhoz ragaszkodnak, hogy az italboltnál, a kultúrteremben maradjon a magnetofon. E nagyfokú ragaszkodásnak van egy nehezen akceptálható momentuma: Saját gyermekeik is abba az iskolába járnak, ahonnan visszakérik a készüléket. Most már attól is elzárkóznak, hogy az ÁFÉSZ saját italboltjába esetleg beszerezne egy újat, a másik pótlására. Nekik az övék kell, ne fosszák meg őket munkával szerzett tulajdonuktól. Egyik-másikójuk így fogalmaz: Majd meglátjuk, hogy a párt a melósoknak, vagy a tanítóságnak fogja a pártját. Sajnálatos módon így öltött politikai jelleget a vihart kavaró intézkedés. Ne kívánjanak éppen az irányító pártszervnek, a paksi-községi pártbizottságnak olyat, hogy szembekerüljön velük, vagy a pedagógusokkal. Másként kéne a kérdéssel szembenézni. A válaszút kijelölése helyett az ellentétek okait és a kiutat kéne megkeresni. Egységet bontó „politizálás" helyett inkább arról essék szó, hogy az eseményekben szűkölködő pusztán felnagyobbodnak, terebélyesednek a sérelmek. Ha nem előzik meg, egymásnak ugorhatnak a becsülettel munkálkodó, külön- külön valamennyien a közösség javán fáradozó, tiszteletreméltó emberek. Megmagyarázta-e valaki az orvoslást követelő cseresnyéspusztai kétkezi dolgozóknak, hogy az iskolában saját ivadékaik veszik hasznát a magnetofonnak? Miért kellett beleegyezésük nélkül elvenni tőlük az áldozattal vásárolt, ünnepnapjaik, pihenésük szebbé tételét szolgáló magnót? A tulajdonviszony, a jog bonyolult kibogozása helyett inkább azt döntsék el, jó ügyet szolgálnak-e, ha megfosztják őket attól, amihez — nem éppen ok nélkül — ennyire ragaszkodnak. Sem a zárkózott elutasításnak, sem a kulturális lehetőségükért küzdő pusztai emberek megbélyegzésének nincs sok értelme. Noha a gyermekeikkel szemben tanúsított keményszívűség nem éppen dicséretes, részben igazuk van, mert nélkülük, róluk döntöttek. Üljenek le velük az ügyben érdekeltek és akár vitában, de közösen találják meg a megoldás mikéntjét. Több variáció adódhat, közülük kettőt. 1. Használja az iskola és a vásárló felnőttek egyaránt. Megtehetnék, mert az igények időpontja nem esik egybe és náluk nem nagy a távolság. Ellene szólhat, hogy esetleg túrós le$z a közös ló háta. 2. Mivel Cseresnyéspuszta az egyesült nagy paksi tsz egyik üzemegysége, vásárolhatna a termelőszövetkezet egy magnetofont a pusztai iskolának. Megtehetnék, mert kulturális alapjukból telne rá és saját tagjaik gyermekeinek nívó- sa.bb oktatását segítenék elő. Ez esetben tanulhatnak az ifjak és nem fosszák meg a felnőtteket. sem az amúgy is gyér szórakozási lehetőségektől. Akár a fentiek közül, akár más megoldást választanak. a döntésből semmiképpen ne hagyják ki azokat, akik most úgy érzik, hogy semmibe vették őket. Együttes jószándékkal, mindkét fél önvizsgálatával megtalálhatják a mindenki számára megnyugtató megoldást. Az őszinte beszéd mindegyik fél hasznára válhat. Az okos kompromisz- szum nem szégyen. Miért is tekintenék annak? SOMI BEN.T A.MINNÉ
