Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
. __ ift MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! y A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA feS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam, 73. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1970. március 27. Új történelmünk hajnalán Jubileumi tudományos ülésszak Sxekssárdon Magyar kulturális napok a Szovjetunióban Hável József, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunióban megkezdődött magyar kulturális napok alkalmából a szovjet művelődésügyi minisztérium csütörtökön fogadást adott az impozáns Arbat étteremben. A kitűnő és baráti hangulatú rendezvényen Jekatyeri- na Furceva és Ilku Pál művelődésügyi miniszter pohárköszöntőt mondott. A szovjet miniszterasszony meleg szavakkal üdvözölte a magyar kulturális delegáció vezetőjét és tagjait, s köszönetét mondott az Állami Népi Együttes jelenlévő tagjainak szerdai sikeres fellépésükért. A felszabadulási és Lenin-cenfená< riumi ünnepségsorozat kiemelkedő megyei eseményének színhelye volt csütörtökön Szekszárdon, a régi megyeháza tanácsterme, ahol az MSZMP esti egyeteme és a TIT Tolna megyei Szervezete tudományos ülésszakot tartott. Az egész napos tanácskozáson részt vevő hetven meghívott — az esti egyetem tanári kara, járási párt- és tanácsi vezetők, a propaganda- munka irányítói, a tömegszervezetek megyei vezetői, a TIT Tolna megyei elnökségének tagjai és szakosztályvezetői — meghallgatta a megye életében döntő fordulatot hozó felszabadulásról, az azt követő kibontakozásról, a lenini elvek ma is ható erejéről önállóan, tudományos igénnyel készített előadást és korreferátumokat. Félesztendős elemző, rendszerező tevékenység és még hosszabb kutatómunka előzte meg a kettős jubileum alkalmából elhangzott előadásokat, melyek során a lenini eszme tükrében egészében és részleteiben számba vették, összegezték az elindulást, a népünk történelmében egyedülálló fejlődési szakaszt. A megyei tudományos ülésszak elnöki megnyitóját Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára tartotta. Az MSZMP Központi Bizottságát dr. Bán Károly, a KB munkatársa képviselte. Miután az elnök üávözölté a tudományos ülésszak valamennyi résztvevőjét, méltatta az eszmeileg szorosan kapcsolódó két év- fcrduló jelentőségét, a fejlődés zálogát képező lenini tanítások alkotó alkalmazását. Lenin életművében elválaszthatatlan egységbe fonódik össze az elmélet a forradalmi gyakorlattal, személyében egyesült a reálpolitikus és a forradalmi álmodozó — mondotta. „Visszatekintve az elmúlt huszonöt évre, megállapíthatjuk, hogy történelmileg rövid idő alatt is nagyszerű eredményeket értünk el a szocializmus építésének Lenin által megjelölt útján." Elnöki megnyitójában a megyei titkár történelmi visszapillantást nyújtott a szabaddá vált nép alkotásainak huszonöt esztendejéről, kiemelte a fontosabb, újabb célokra serkentő állomásokat. Az elnöki megnyitót követően hangzott el a program szerinti előadás, melyet Tolna megye felszabadulása és az élet megindulása címmel K. Balog János, a megyei pártarchivum vezetője, az MSZMP esti egyeteme szakosított tanfolyamának tanára tartott. Az ünnepi ülésszakon elhangzott öt korreferátum témája az előadói sorrendben az alábbi: Perecsi Ferencné, az MSZMP esti egyetem tanára: Lenin és a magyar munkásmozgalom, Gyurkovics Lajos, az esti egyetem tanszékvezetője: A pártok harca a két munkáspárt egyesüléséig, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács VB-el- nöke: Az állami élet megindulása és az új hatalmi szervek tevékenysége a felszabadulás után, Simon Károly, az MSZMP Dombóvári Községi Bizottságának titkára: Dombóvár felszabadulása és a kommunista párt tevékenysége a dombóvári járásban, ás végül Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára: A demokratikus ifjúsági mozgalom ki bonra köre sa a felszabadulás után Tolna megyében. Az előadást és a korreferátumokat az ülést megelőzően az esti egyetem tanári kara is megvitatta. K. Balog János előadásában sokoldalú gazdagsóggól, adalékokkal bizonyítva mutátta be, milyen mértékben járult hozzá a nép, saját felszabadításához. Korrigálta a korábbi pontatlanságokat, vitába szállt néhány hibás nézettel, melyekben heroizátták az egyéb mozgalmakat, vagy éppen lebecsülték a kommunisták erőfeszítéseit. — A több éves széles körű kutatómunka — amely nemcsak országos szántén, hanem a megyében, a járásokban és a .községekben is folyt, és folyik ma is — arra az eredményre vezetett, hogy módosítsuk eddigi megállapításainkat. Már az eddig feltárt tények is arról adnak számot, hogy hazánkban sókkal nagyobb tömegek vettek ' részt* a fasizmus elleni küzdelemben,' mint korábban hittük. Megyénkben a német fasizmussal szemben használt harci eszközök és módszerek gazdagabbak voltak, mint gondoltuk — mondotta az előadó, aki az általánost és az egyest kapcsolva, egész előadása folyamán szoros összefüggésben vizsgálta a fasizmus elleni világméretű harcot, az országos és Tolna megyei eseményeket. — A fasizmus ellen legkövetkezetesebben harcoló kommunisták mellett ott voltak a többiek; a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség számos képviselője vállalta a harcot és a sorsközösséget. Egy kérdésben találkozott politikai hitvallásuk: harc a nácizmus elien, harc ' Hazánk függetlenségének megvédéséért, annak visszaszerzéséért. Vannak, akik hosszan 'tartó szervezkedéssel készülnek egy-egy akció lebonyolítására, másokat az adott pillanat avat ellenállóvá. — Megyénkben a háború második felére már nem működtek illegális kommunista szervezetek. A fasizmus fokozottan felszámolta ugyan a szekszárdi, a paiksi, a duna- földvári, a tamási-ozorai, a dombóvári, a rnedinai-kölesdi illegális kommunista csoportokat, de ekkorra már megérlelődött a helyzet az egyéb társadalmi rétegek szervezkedésére is. — Tolna megye lakossága is a legkülönbözőbb módját találta meg annak, hogy fékezze, akadályozza a fasiszta hadigépezet működését, szabotálja a parancsok és rende- letek végrehajtását. Erősödő háborúellenesség Részletesen taglalta az előadó az aktív Tolna megyei tevékenységet, a háborúellenes hangulat erősödését, s azokat a gazdasági, politikai és fegyveres eszközöket, melyeket felhasználtak az ország, a nép védelmére. — Decsen és Pakson csoportosan hallgatták a moszkvai, a londoni rádió híreit, és helyűket állandóan változtatták, hogy elkerüljék az esetleges rajtaütést. Szakoson Gáti Bé- láné terjesztette a moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak híreit, több alkalommal Budapesten is járt, onnan röpcédulákat hozott. Máza és Szászvár környékén Horváth István szervezte a rádtóhall- gatásökat és végezte annak propagandáját Nagymányokon Pfiffer János 'bányalakatos lakásán hallgatták leggyakrabban a külföldi rádióadásokat. Szeíkszárdon a Senye—Dániel- fóle ellenállási csoport értesüléseit a városi értelmiség, a munkaszolgálatosok, a lengyel emigráns katonák körében használta fel agitációként. Az újabb áldozatvállalásra felszólító gyűlések megzavarásáról főként Nagymányok- ról és Mázáról érkeztek hírek. A parasztság szabotálta a termény beadást, pincébe falazta, elásta az élelmiszert, farakások közé, szalmakaziLakba rejtette el termékeit. Hatósági eljárás következett, amikor megtalálták. Az 1944-es adatok arról adnak hírt az utókornak, hogy Tolna megyében ezen a címen több mint ezer személy ellen indítottak eljárást. Dugába dőltek a pusztító tervek A Szekszárdra menekült délvidéki csendőnség parancs-, noka 1944 novemberében azt a tervet dolgozta ki, hogy elvonulásuk miatti meg kell semmisíteni, ki kell ereszteni a hordókból a szekszárdi pincékben levő bort. Terve nem került megvalósításra,, elképzeléseit nem hajtotta végre ,a szekszárdi parasztság. f Idézte az előadó a leszerelésre ítélt Bonyhádi Cipőgyár, a Tolnai Selyemgyár munkásainak kifosztást megakadályozó akcióit. Kovács József cipőgyári nyugdíjas így emlékezik meg erről: „Közölték, nekünk szakszervezeti, vezetőknek kell biztosítanunk, hogy az üzem leszerelését maguk a munkások végezzék . el* a szükséges járművet a .had-, sereg biztosítja. Azt válaszoltam, hogy az üzemben nem lesz olyan ember, aki erre vál- (Folytatás a 3. oldalon.) elismerően szólt a magyar művészek szovjetunióbeli szívélyes fogadtatásáról és méltatta a magyar—szovjet barátságot. A meghívott vendégek között helyet foglalt a szovjet főváros szellemi és művészeti életének számos kiválósága. A fogadáson ott volt Rapai Gyula hazánk moszkvai nagykövete. Csütörtökön délután Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a magyar kultúra napjain részvevő delegáció vezetője, találkozott Mihail Prokofjev- vel, a Szovjétunió közoktatási miniszterével és Vjacseszláv Jeljutyinnal, a Szovjetunió felső és középfokú szakoktatási miniszterével. A művelődésügyi miniszter szívélyes és baráti beszélgetést folytatott szovjet kollégáival. Antifasiszta ellenállási mozgalmak tiszta Gyula altábornagy a Tolna megyében élő partizánok és ellenállók között Szekszárdon és a megye falvaiban több olyan ember él, aki fegyverrel a kézben harcolt a hitleri fasiszták ellen, Szlovákia erdőrengetegében, vagy a jugoszláv partizánok mellett. Mások illegális körülmények között fejtettek ki ellenállást a Horthy-fasizmus ellen. A partizánok és az ellenállók különböző beosztásokban dolgoznak. Van közöttük termelőszövetkezeti tag, pártmunkás, tanácsi dolgozó, tisztviselő, értelmiségi dolgozó. Abban valamennyien egyformák, hogy más-más körülmények között ugyan, olykor más népek oldalán, de végső soron hazánk felszabadításáért harcoltak. A felszabadulási ünnepség- sorozat részeként a megyei pártbizottság tegnap találkozóra hívta a megyében élő partizánokat és ellenállókat Szekszárdra, a megyei pártbizottság székházába. Horváth József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a találkozó résztvevőit, akiket személyes jelenlétével Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára is megtisztelt. Horváth József a Tolna megyében élő partizánokat és ellenállókat-tájékoztatta a megye helyzetéről és felszabadulásunk 25. évfordulójának jelentőségét méltatva elmondotta: „Huszonöt évvel ezelőtt évszázados elmaradottságból indultunk a jobb élet reményében a szocialista forradalom kivívásáért, forradalmi céljaink megvalósításáért. Azóta nagy utat tettünk meg. Megteremtettük a dolgozó nép hatalmát, leszámoltunk a kizsákmányoló osztályokkal. Hazánkat, Európa egyik legelmaradottabb országát, az ipari országok sorába emeltük”. A találkozó résztvevői beszámoltak munkájukról és felidézték harci emlékeiket. Úszta Gyula altábornagy közvetlen, meleg szavakkal köszöntötte a partizánokat, az ellenállókat és hosszasan beszélgetett velük.
