Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

>V’ifc®lS?€!s.'sr TOLna HCoyei \Aj ^v>'- f Ti'T^h- ­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! népújság 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BECOTT3 AOAÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 71. szám ARA: M FILLER Szerda, 1970. március 25. Gyáravatás Tolnán Nagy Józsefné könnyűipari miniszter ünnepélyesen átadta rendeltetésének az új üzemet Megyére, sőt országra szőlő ünnepség volt tegnap Tolnán. Délután ünnepélyesen felavat­ták a Magyar Selyemipari Vállalat fonógyárának csak­nem 30 millió forintos költ­séggel épített, szintetiku&fanal- tierjedeLmesítő üzemét. A különleges alkalomra von­zó külsőt öltött az átalakulás jegyeit néhány héttel még magán viselő gyárudvar ie, parkosították, s az Ifjú Gárda csinos, egyenruhás fiataljai fogadtak a vendégeket A gyár művelődési termében rendezett ünnepségen részt vett Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter, ott voltak a megye, a já­loözségi partbízoüteág titkára és Orosz György, a községi tá- náqs vb-elnöke, s meghívták a testvér-gyárak, továbbá a tervező- és a kivitelező válla­latok vezetőit, szakembereit, kiváló dolgozóit is. Seres Ti bornak, a Magyar Selyemipari Vállalat vezér- igazgatójának bevezetőjét kö­vetően, Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter mondott avatóbeszédet. Megemlékezett hazánk, felszabadulásának kö­zeledő 25. évfordulójáról. — Most fejlődésünknek egy újabb bizonyítékát, a dolgozó nép egy újabb ajándékát, a tolnai üzemet vesszük át, il­Akik a múltban is itt éltek, tudják, hogy nemcsak Tolna megyében, hanem sok más vi­déken is, sokaknak csak a se- lyemhemyótenyésztés jelentet­te még azt a bizonyos szalma­szálat, amibe belekapaszkod­hattak. Ahogy haladt a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, ahogy nőtt a falusi la­kosság életszínvonala, úgy halt ki ez a szakma. Ma már nincs szüksége a falusi embernek arra, hogy nyáron kiköltözzön a kiskonyhába, átadva tiszta­szobáját a selyemhernyóknak. (Folytatás a 2. oldalon). gálatot teljesítő határvédelmi alakulatok emlékkönyvébe az alábbi szöveget jegyezte be; „A béke őreinek további sok sikert kívánunk!" Ezt követően Péter János lá­togatást tett a berlini város­házán Herbert Fechner főpol­gármesternél. Berlin főpolgármestere a magyar külügyminisztert üd­vözlő szavaiban méltatta á két szocialista főváros képviselői­nek szoros és állandóan mé­lyülő munkakapcsolatait, ta­pasztalatcseréjét. Péter János megköszönte Fechner főpolgármester üdvöz­lő szavait és elmondotta, hogy kollégája, Otto Winzer már régebben meghívta erre a lá­togatásra, de sajnos betegsé­ge és más okok miatt, ennek nem tudott korábban eleget tenni. Megjegyezte: viszont a jelenleginél kedvezőbb időpontot keresve sem le­hetett volna találni Egyrészt azért, mert a találko­zó kétoldalú kapcsolatok na­gyon kedvező fázisában való­sult meg, s a két ország kép­viselői magas szintű találkozói­nak sorozatába illeszkedik, másrészt, mert a nemzetközi helyzet nagyon érdekes szaka­szában jött létre. Előbbiekkel összefüggésben a többi között utált a magyar párt- és kormányküldöttség múlt év októberi NDK-beli lá­togatására, Kádár és Fock elvtársak januári berlini meg­beszéléseire. valamint arra. hogy várhatóan magas szintű NDK-kvildöttség vesz részt ha­zánk 25. felszabadulási ünnep­ségein. Péter János megemlékezett Willi Stoph miniszterelnöknél tett látogatásáról is. Elmondotta, hogy átadta a miniszterelnöknek a Központi Bizottság és a kormány gra­tulációját a nyugatnémet kancellárral folytatott erfurti találkozóhoz. A találkozóval kapcsolatban ..nem volt semmiféle illú­ziónk és nem vártunk semmi­féle konkrét erdményt-’ — mondotta Péter János. Tudjuk, hogy milyen bonyo­lult háttérrel jött létre. Azon­ban Bolgár kormánydelegáció Budapesten Kedden Budapestre érke*eíf a bolgár kormánydelegáció, a magyar—bolgár gazdasági éti műszaki-tudományos együtt­működési bizottság IX. ülés­szakára. A delegációt Ivan Mi- hajlov, a minisztertanács el­nökhelyettese vezeti. A kül­döttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnök­helyettese, Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes, ott vol­tak a bizottság magyar dele­gációjának tagjak Jelen volt Vaszil Bogdanov, Bulgária nm* gyarországi nagykövete is. Az együttműködési bizottság ülése szerdán kezdődik a Parlament épületében. Át­tekintik az elmúlt ülésszak óta végzett munkát, megvizsgálják az 1971—75-ös tervek egyezte­tésének menetét. Megtárgyal­ják a két ország áruforgalmá­nak helyzetét, eszmecserét folytatnak a műszaki-tudomá­nyos együttműködés fejleszté­séről, s tárgyalnak a magyar- bolgár közös társaságok mun­kájáról. már önmagában az a tény, hogy létrejött, a Német Demokratikus Köztársaság nagy nemzetközi sikere. További jelentős tény, hogy ebből a találkozóból újaid) összejövetel terve alakult ki. Vigyázni kell azonban, hogy sehol a közvéleményben ne szülessenek illúziók. Tudjuk, hogy az imperializmus válto­zatlanul és változatlan termé­szettel létezik. A nyugatnémet militarizmus veszélye tovább­ra is fennáll, s a nyugatnémet militarizmus természete sem változott. Továbbra is létezik mindaz a veszély, ami a szocialista országokat eddig fenyegette. Azonban a szocialista országok ere­jének növekedéséről tanús­kodik a nemzetközi küz­dőtéren folyó tárgyalások sorozata — hangoztatta Péter János. Kitért az NDK államhatá­rainak 1961-ben történt meg­erősítésére és rámutatott, hogy ez — amint azt a jövő is igazolni fogja — az euró­pai feszültség csökkentését szolgálta. Röviden megemlékezett a négy nagyhatalom képviselői­nek csütörtökön kezdődő Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos ta­nácskozásaira, s reményét fe- fejezte ki, hogy ezek a megbe­szélések hozzá fognak járul­ni az európai helyzet megja­vításához. Hozzátette: a Szovjetunió szándékai egészen bizonyosan erre irányulnak. Péter János ezt követően az alábbi szöveget írta a fő­város aranykönyvébe; .,Berlinnek, a Német De­mokiratihus Köztársaság fö- városánalí, a város vezetői­nek és lakosságának, továb­bi sok sikert kívánok a vá­ros építésében, a béke és a szocializmus hősies védel­mében. Berlin sorsa szorosan ösz- &zefiigg minden szocialista ország sémával és jűvő-jé­vel.” A városházán tett látogatás után Péter János és kísérete a külügyminisztériumba haj­tatott. ahol megkezdődtek a két külügyminiszter tárgyalá­sai. rás és a község politikai és társadalmi életének vezető sze­mélyiségei, köztük K. Papp József, az MSZMP Tóin® me­gyei Bizottságának első tit­kára, Somi Benjamin, a me­gyei pártbizottság titkára, Sza- bópál Antal, a megyei tanács vb-eáíiötke, Tóth József, a Szekszárdi Járási Pártbizott­ság első titkára, Tatár Lajos, a járási pártbizottság titkára. Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára, Takács Mdhály- né, a megyei nőtanács titkára, Vincze József, a járás; tanács vb-elnöke, Szauter József, a tetve nyújtom át önöknek — mondotta, s így folytatta: — Mint oly sokszor, 25 év alatt most itt, Tolnán mérkő­zik a múlt a jelennel. Mert mi volt itt? Még ma is dol­goznak abban a csöppnyi 70 esztendős elavult üzemben, ahol a hófehér selyemgubókat főzik, válogatják, gombolyít­ják. Ez a szakma lassan egé­szen kihal. A selyemgubó-feldolgozás 1971-rc megszűnik Csak muzeális értéke lesz ennek az üzemrésznek és az ősi szerszámoknak. Péter János látogatása a berlini városházán Bérűn (MTI) Péter János külügyminisz­ter, aki hétfő óta hivatalos lá­togatáson a Német Demokra­tikus Köztársaságban tartóz­kodik, kedden reggel Oskar Fischer külügyminiszter-he­lyettes, dr. Herbert Plaschke az NDK buchifK ,,ti nagykövete és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete kíséretében megtekintette az NDK állam­határát a berlini Brandenbur­gi kapunál. A magyar külügyminiszter a Brandenburgi kapunál szol­Közkegyelem hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján A kormány Tájékoztatási Hí valuta közli: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány előterjesztésére — ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából tör­vényerejű rendeletét alkotott közkegyelem gyakorlásáról. Nagy nemzeti ünnepünkön, szocialista rendszerünk szi­lárdsága, az országunkban uralkodó törvényes rend és biztonság alapján a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa élt a megbocsátás alkotmányos lehetőségével. Megbüntettük és a jövőben is megbüntetjük azokat, akik állami, társadalmi és gazda­sági rendünk, az állampolgá­rok élete, testi épsége, sze­mélyi tulajdona ellen bűn­cselekményeket követnek el. Szocialista társadalmunk lé­nyegéből fakad, hogy nemcsak büntetünk, hanem meg is tu­dunk bocsátani azoknak, akik­nél remény van arra. hogy tettüket megbánva ismét be­illeszkednek a becsületes em­berek társadalmába. Ezeknek segítünk is e törekvésükben. Ezek az elvek jutnak kife­jezésre az Elnöki Tanács 1870. március 25-én életbe lépő tör­vény ere j ű i-endeleté ben. A törvényerejű rendelet — meghatározott feltételek ese- ’ tón — egyrészt azoknak ad kegyelmet, akiket a bíróságok már jogerőse« elítéltek, más­részt azoknak, akiket a ren­dedet hatályba lépése előtt el­követett bűncselekményük miatt még nem vontak fele­lősségre. Akik börtönbüntetésüket ki­töltötték, azoknak a társada­lomba való beilleszkedését az­zal kívánjuk elősegíteni, hogy mentesülnek a büntetett elő­élethez fűződő joghátrányok alól. Az Elnöki Tanács teljesen elengedi mindazok büntetését, akiket a bíróságok jogerősen (Folytatás a 2. oldalon.) Nehezen mozdul a határ Három termelőszövetkezet­ben érdeklődtünk, megindult-e a mezei munka. Az adottsá­gok mindegyik helyen mások: az egyik gazdaság földjei mély fekvésűek, sokáig őrzik a nedvességet, a másik szö­vetkezetben van homokos szántóterület is, a harmadik­ban pedig sok a domboldal. A mostani rendkívüli hely­zetben a dombvidéken gaz­dálkodó szövetkezet, a hő- gyészi l)j Barázda Tsz van előnyben. Sok tábláján any- nyira felszikkadt a talaj, hogy lehet szántani is, vetni is. A szántást tegnapelőtt kezdték meg, egy lánctalpas és két gumikerekű traktorral. Nincs nehéz dolga az Uj Barázda Tez-nek, mert az előző esz­tendőről csak mintegy 70—90 holdnyi terület maradt szán ■ táti an. A borsó vetését teg- nap délben kezdték, ma pedig már a tavaszi árpát is vetik Nyáj toil műszakban dolgoz­nak a traktorosok, napi 15— 16 órát. Decsen a Sárközi Egyetér­tés Tsz-ben még egyáltalán nem tudnak szántani, sehol nincs a halárban talajmunká­ra alkalmas terület. Minder valószínűség özeitnt ugyané? a helyzet a Sárköz többi kö­zös gazdaságában. Tolnán Is csupán a fácán kerti részen tudnak egyelőit dolgozni, a homokos, lazább talajú táblákon. Szombaton akarták megkezdeni c szántást az Aranykalász Tsz-ben, de vár­niuk kellett vele hétfőig. Hét­főn és kedden 12 gép szán­tott. A vetés ugyancsak s fúcánkerti üzemegységben kéz ■ dődött, elvetettek a mai na­pig 50 hold takarmány borsót, ás 37 hold zöldborsót, kon­zervgyári szerződéses terme­lésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom