Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
Szírig gs fonsskjci Egy szokatlan panasz — és ami mögötte húzódik „Egy olyan anya keresi fel önöket soraival, akinek életkedve megszűnt.’’ E szavakkal kezdődik a riasztó levél, amelynek írója súlyos gondqkat jelez és megoldásukhoz kér tanácsot. Hogy miért ragadott tollat, mitől e kétségbeesés egy fiatal, kétgyermekes anyánál, nem tűnik ki leveléből, de kétszer is kéri benne a szigorú titoktartást. A levélíró által megjelölt cím felöl kérdezősködvén, már-már úgy tűnik, fellelhetetlen. Furcsamód, a megye- székhellyel szomszédos községben egymás után hárman is határozottan tagadják ilyen utca létezését. Csupán a negyedik falubeli ember tudja megmondani, merre van a kérdéses cím, ö végre megnyugtató válasszal szolgál. 1<7 iutazásom idejét előre nem jeleztem, nincs otthon a fiatalasszony. A szomszédok igazítanak útba: akit keresek szüleinél megtalálhatom. (Az asszonyka apja magatehetetlen rokkant, ápolása végett felesége állandóan otthon tartózkodik.) Meglehetősen vegyessé válnak a fiatalasszonyról szerzett előzetes értesülések. Szomszédsága „fiskáüs-eszű- nek” tartja, aki szívesen megírja a környék kérvényeit, az öregeknek jól fogalmazott beadványokat készít, mégpedig közmegelégedést kiváltva. A másik — véletlenül szerszett — értesülésféle később nyer teljes értelmet. Az út mentén beszélgető asszonyok egyike legyint a név hallatára, s furcsa hangsúllyá mondja levélírónk keresztnevét, majd megmutatja a keresett épületet. • T alóban megtaláljuk szülei házában. Csinos, Világoskék szemű, szőke asz- szony, jobb halántékán forradás, a műtét nyoma húzódik. Ragaszkodik hozzá, hogy menjünk vissza saját otthonába, ott kívánja elmondani nagy fájdalmát. Leültet a tisztán tartott, ízlésesen berendezett lakásban. Férje munkában, a két kislány sincs itthon, az öt esztendős óvodás, a másfél évest néhány napja a kórházban kezelik. Rátér szokatlan panaszára. — Én itt megbélyegzett ember vagyok. Bolondnak tartanak engemet az én szülőfalumban — kezdi mondóká- ját. Világosan megfogalmazott, tömör mondataiból kibontakozik a történet, mely részben választ ad az előítéletek keletkezésére is. .— Epilepsziás voltam. Hat esztendős koromban megmart egy kutya, attól lettem nyavalyatörés. Nyolc évvel ezelőtt, 1962-ben megműtötték. Gyógyulnak nyilvánítottak, azóta leleteim is negatívak. Dolgoznom kellene, szeretnék is. Férjem havi 1260 forintot keres, ez négyőnknek nagyin kevés. Háromműszakos állást a kislányok miatt nem tudok vállalni, nyelet 11 ötig tartó, ilyen időbeosztása munkahelyet viszont sehol nem kapok. Viszik a hírt a falubéliek, mindenütt megelőz a hírem: ez a nő nem normális. Levakarhatatlanul rámütötték ezt a bélyeget. Előszedi, olvassam a fővárosi professzor által adott írást, amely azt igazolja, hogy egészséges, helyreállt munka- képessége. — Kinevetnek, eldobnak, mert beteg voltam. Megyek a buszhoz, hallom, mondják: nézd, itt jön a bolond. Ha szólok neki miatta, így inti a másik: hagyd rá. És ujjúval csavarint egyet halántéka táján. A szekszárdi üzemekben azt mondják, hogy nincs felvétel, ugyanakkor olvasom a maguk laniában, hogy ugyanazok meghirdetik az állást. Fel sem vesznek, vagy elküldenek. A műszergyári személyzetis még el sem olvasta az orvosi igazolásomat, máris azt mondogatta: ajánlom, kezeltesse magát. Ha bolond lennék, mint ahogy mondják, tudtam volna-e ilyen iskolai bi zonyítvány t szerezn i ? Elébem teszi a szekszárdi, 11-es számú iskola által kiállított, az igazgató által aláírt eredeti bizonyítványt. Gyógyulása után, az 1964/66-os tanévekben, három íev alatt végezte el az általános iskola ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osz+ályát.; Tanulmányi átlaga 4,8 Y0^. ami valóban szén eredmény, dicséretére válik. — Valamit mégsem értek. Melyek előző munkahelyei? Miért és hogyan került ki a munkából? 1— Utoljára tavaly nyáron a tolnai selyemgyárban dolgoztam meg kellett válnom az üzemtől. Meg voltak ugyan velem elégedve, nem jöttem volna én el tőlük, de amikor áttértek a több műszakra, én a gyerekek miatt nem vállalhattam. A bőrdíszműből meg azért jöttem el, mert gépen dolgoztam és nem akartam senkit bajba vinni esetleges rosszullétemmel. A megyei kórházban a konyhán voltam, egyik napon felbontották a szerződést, másnap már mást vettek fel helyettem. Újra és újra visszatér arra, őt nem tekintik épelméjűnek és emiatt kísérletezik hasztalanul. Kézbesítőnek elAgrárszakemberek klubja Dunaföldváron A népfront kezdeményezésére vasárnap megalakult Dunaföldváron az agrárszakemberek klubja. Az alakuló ülést, amelyen mintegy öt- venen vettek részt, Kovács Győző helyi népfronttitkár nyitotta meg, majd a községi tanács vb-elnöke, Jendrolo- vics Ferenc tartott megnyitó beszédet, a szervezeti feltételeket pedig Holmi Miklós tanár ismertette. Részt vett és felszólalt az alakuló ülésen Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. A klubnak az a célja, hogy összefogja a községben lévő, de különböző területeken dolgozó mezőgazdasági szakembereket, segítse szakmai továbbképzésüket. A négy termelőszövetkezetben, tsz-társu- lásnál, fmsz-nél, állami gazdasági üzemegységben, középiskolában együttvéve nagyszámú mezőgazdasági szakember tevékenykedik, s a tervezett klubélettel nagyban segíthetik egymás munkáját. Dunaföldváron is probléma, hogy a különféle' szakmai iinformációk nehezen jutnak el az érdekeltekhez, illetve a nagy tömegű forrásanyag miatt egyszerűen képtelenek mindenről tájékozódni. A klubélettel igyekszenek majd összehangolni a forráskutatást, elkerülni a párhuzamosságot. Elfogadták a klub alapszabályát is. Helyiséget egyelőre a művelődési otthonban biztosítottak a klub részére. menne, de sehol nem fogadják. Mindezeket nyugodtan mondja el, beszélgetésünk alatt egyszer jön ki a sodrából, amikor. életuníságát ecseteli. „Pusztuljak el azért, mert beteg voltam?” — kérdezi indulatosan, kiáltva. Nevének elhallgatását kér:, amikor ezt mondja: „írjanak az én helyzetemről, hátha megszűnne ez az iszonyatos megvetés.” 17" övetkező stációnk a tol- nai selyemgyár. Babos Márta az üzem személyzeti osztályának munkatársa így tájékoztat: — Tavaly augusztus 31-én Jépett ki tőlünk. Fegyelmije nem volt, nem ilyen okból távozott. Apró gyermekeit nem tudta kire bízni, a váltott műszak miatt ment el az üzemtől. A huszonhat esztendős szőke fiatalasszony tisztelettel emlegette kezelőorvosát, dr. Fodor Lászlót, a megyei rendelőintézet ideggyógyászati szakrendelésének főorvosát. TLTit mond az ideggyóiT-*- gyász? Dr. Fodor László főorvosnak paciense volt, évtizednél hosszabb időn át kezelte. — Jól ismerjük, szívesen felkeres ma is bennünket. Nem bolond. Helytelen, hibás az/ előítélet. Epilepsziás volt. Neves idegsebész, Zoltán professzor operálta, kigyógyult az epilepsziából. Csak a természete... Kissé kései volt gyógyulása és a betegség karakter-torzulást eredményezett nála. — Érdeklődöm, kiterjesztették-e rá az egészségügyi rehabilitációt? Munkához segítésre gondolok, főorvos úr. — Sok segítője volt és van neki, csak el ne játssza a jóindulatukat. Jó néhány munkahelyet kiharcoltunk már neki. Hogyne, tudok a kiváló bizonyítványról, jó eszű, jó képességű teremtés. Meggyógyult, az értelmével nincs baj, azonban a személyiségével igen, sok a panasz a magatartására. Nyugtalan természet, néha begorombul. Nem tehet róla. Kézbesítőnek... Miért jött el az TBUSZ- tól, ahol kézbesítő volt? — Erről nekünk nem beszélt. — Megtörtént eset, hogy munkaképességét bizonyítandó, kért és kapott tőlünk igazolást, vitte, lobogtatta a papírt, és másnap kilépett, otthagyta munkahelyét. — Képesnek tartja-e őt arra az ideggyógyász, hogy visszafogja indulatait? Családjának ugyanis nagy szüksége lenne keresetére, gondolom, neki is jót tenne a munka. — Még egyet. Tapasztaltuk korábban azt is, hogy megjátszotta az epilepsziás rohamot, ha valami nem sikerült neki. Ennek ellenére képesnek tartom, ha ő maga is nagyon akarja, értelmes nő, valóban az, s kétségkívül hasznára válna az állandó munka. Megfelelhetne egy nem helyhez kötött, mozgó beosztásban, ideális munkatársak között, kevés emberrel érintkezve — ajánlja dr. Fodor László főorvos. S úlyos betegség — romboló előítéletek — személyiségtorzulás, s mindezek bonyolult okozati összefüggésben. Levélírónk esetében az előítéletek és az ő okkal- joggal kifogásolt magatartása erős kölcsönhatást gyakorolnak egymásra. De vajon megszakítható-e ez az ördögi kör? Az egyezség, az együttélés mindig kétoldalú, kettőn áll a vásár. Képes lesz-e ez az asszony az erős önfegyelemre? Talál-e így munkahelyet? Kétséges. Somi Uenjaminnc Enyhülést hoz az újabb havazás A norvég hegyek és Gr önland között hétfőre virrad dó éjszaka mintha „meglód ült’’ volna a légkör. Erős légáramlással elindultak az enyhébb levegő egyelőre gyengébb hullámai Nyugat- Európa és Közép-Európa északi részei felé '■— mondott a dr. Tardos Béla meteorológus. — Körülbelül ezzel egyidejűleg a Szovjetunió európai területén a szél fel szakította a hideg levegőt, 8 az enyhe és a hideg légtöm egek keveredése havazásokat idézett elő Franciaországtól egészen a Volgáig. Ez a csapadékos zóna azután nagy sebességgel indult meg felénk, úgy, hogy hétfőn kora délután Sopronból és Győrből meglehetősen gyenge, Szom bathelyről számottevő havazást jelentettek. Az erős légáramlás foly tán várható, hogy keddre virradó éjszaka és kedden már az ország keleti felében is sokhelyütt lesz havazás. Egyidejűleg megszűnnek az olyan szélsőségesen alacsony hőmérsékletek, mint amilyen hétfőre virradó éjszaka a Borsodnádasdon mért mínusz 15 és a Polgárdon észl élt mínusz 16 fok volt. Ezzel meg is kezdődik az eny hülés, ami azonban lassú folyamatnak ígérkezik, hiszen a csaknem egész Európát borító vastag hótakaró megolv asztásához rengeteg enyhe levegőre lesz szükség. A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységében 30 millió forint értékű üzembővítési munkálatokat kezdett meg a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Képünkön a panclelem-vázat állítják össze az építők. Foto: Tóth Iván Zárszámadó küldöttgyűlés a bátaszéki takarékszövetkezetben Az ország egyik legnagyobb takarékszövetkezetében, a bá- taszékiben, vasárnap tartották a zárszámadó küldöttgyűlést. A gyűlésen jelen volt dr. Szabó Piroska, a MÉSZÖV takarék- és lakászövetkezeti titkára. Pólyák László ügyvezető bejelentette, hogy tavaly 6,5 millió forinttal nőtt a betétállomány, s elérték a 36 millió forintot. Ezzel az eredménnyel az ország egyik legnagyobb, legerősebb takarékszövetkezetének számítanak. A gyűlésen számos javaslat hangzott el. A többi közt javasolták a mezőgazdasági kölcsön összegének felemelését, valamint az ifjúság körében végzett takarékossági propaganda fokozását. 25 éves a szabad Magyarország címmel februárban nyílt meg Budapesten a Szépművészeti Múzemban az a jubileumi kiállítás, amellyel a magyar múzeumok méltóképpen ünnepük, fölszabadulásunk jubileumát. A kiállítást a Munkásmozgalmi Múzeum rendezte, de múzeumügyünk minden létesítménye hozzájárult ahhoz, hogy ,a kiállítás összegyűjtött anyaga hű tükörképe legyen az elmúlt huszonöt év építő munkájának. A kiállítás első része a Horthy-Korszak Magyarországát mutatja be a íolszaoadu- lásig. Itt van kiállítva a Szabad Nép illegális nyomdagépe, s itt van az az összeállítás is, amely a szociáldemokrata, polgári demokrata és kommunista sajtótermékekből . kiválogatott cikkeivel azt dokumentálja, hogy miként tiltakoztak gyarapodó ezrek és ezrek a háború és pusztítás ellen. Érdekes részlete a kiállításnak a debreceni országgyűlés szószékének rekonstrukciója. E szószéknek nemzetünk történelmében kettős jelentősége van: 1849-ben itt mondja Kossuth Lajos nevezetes trónfösztó beszédét és innen hangzik el 1944-ben az ideiglenes nemzeti kormány szózata a magyar néphez. Ebben a teremben helyezték el a rendezők azt a terepasztalt is, amely a háború évenkénti alakulását szemlélteti 1945. május 9-ig, az európai béke első napjáig... A következő két terem népünk életét mutatja be 1945. májusától. Amit itt látunk, az a háború rombolásának felidézett képe és annak gazdag dokumentációja, hogyan érkeztünk a szocializmus építésének korszakáig. Az anyag az elmúlt 25 év eredményeit, sikereit ismerteti, nagyon tárgyilagosan, hiszen nem hallgatja el sem az ellent- mor' '-ünVnt. sem a tragikus konfliktusokat... Az ifjúság életéről is bőven van mondanivalója a jubileumi kiállításnak. Újszerű összeállítás mutatja be a sportélet alakulását az 1946- ban megrendezett grund- bajnoks ágtól a londoni 6:3- ig és a mexikói tíz aranyeremig. A jubileumi kiállítás, amelyet már eddig is több ezren-rMvotuj meg> május közepéig lesz nyitva.
