Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-24 / 70. szám
cgy esztendővel ezelőtt, 1969. tavaszán három község —* Várdomb, Sárpilis, Alsúnána — közös gazdaságának egye-'’, sütéséből keletkezett a ma hatszáz tagot száihláló, j,5000 hol- ■ dón- gazdálkodó várdombi *Uj Tavasz Térméíő.szÖye.tkezet. A korábbi gazdálkodás alapján különbözőnek minősített, mérleghiányos, gyenge és közepes gazdaság egybeolvadását sikeres esztendő követte. Az első év mérlegét az egy dolgozó tagra jutó huszonháromezer forintos jövedelmi átlaggal zárták. Még többet mond ennél az a tény, hogy az egyesült szövetkezetben másfél millióval többet fizettek ki a tagoknak, mint korábban a három kisebb termelőszövetkezetben együttesen. Nincsenek ma már aggályok, ,eloszlottak, nem vitás, hogy valóban előreviszi-e a közös ügyet, a tagság jólétét az egyesülés. A tsz vonzását bizonyítja, hogy idén csaknem százan kopognak ajtaján, bebocsájtá- sukat, felvételüket kérik a tagok közé. Hol tartanak, meddig jutottak politikai és gazdasági téren? Kettős cél vezérelte az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottságát, amikor legutóbbi ülésének napirendjére tűzte a megnagyobbodott tsz helyzetének vizsgálatát. Megnézték a szövetkezet gazdasági tevékenységét, s ezzel együtt áttekintették a három pártszervezet 77 tagját irányító csúcsvezetőség, egyáltalán a kommunista kollektívák munkáját. A Tóth József járási első titkár elnökletével megtartott, az ő Összefoglaló szavaival záruló vb-ülésre meghívták a várdombi Uj Tavasz Tsz mindhárom pártalapszerve- zeténck titkárát és a szövetkezet elnökét. A megyei párt- bizottságot dr. Balogh István, a BM-szervek pártbizottságának titkára képviselte. A kollektív munkával készült beszámolót Mármarosi László, a tsz csúcsvezetőségének titkára terjesztette elő a vb-ülésen. Ä párt-vb tárgyalta... Napirenden: a várdombi Uj Tavasz Tsz politikai-gazdasági helyzete Egészséges, töretlen fejlődés Magas fokú igényesség dominált a tanácskozáson, a vb, tagjai rendkívül sokoldalúan, szinte valamennyi fontos gazdaságpolitikai és pártpolitikai kérdésre kitérve, firtatták a pártvezetőségek értékelését, azt egybevetették saját tapasztalataikkal és a járási helyzettel. Mivel és hogyan foglalkoztak a vb-ülésen? Megvitatták, hogy a három községben miként javítják a tsz-tagság élet- és munkakörülményeit, milyen tapasztalatokkal járt náluk az önköltségszámítás bevezetése, a közgazdasági elemzés, és hogy az egyesülés utáni kezdeti nehézségeken túljutva, milyen távlati terveket kovácsol a vezetőség, mé- ; lyek a beruházási, kooperációs elképzelések stb. Jó ütemben haladnak, egészséges, arányos és töretlen a fejlődés a várdombi Uj Tavasz Termelőszövetkezetben. A múlt évben maguk elé tűzött terveket túl is teljesítették. Növénytermesztési vonalon megkezdődött a helyes arányok kialakítása és ennek biztosítása a kenyérgabona, a takarmányféleségek, az ipari növények körében. Átfogó tervet készítettek a talajerő viszszapótlásának alapvetően radikális megoldásához. Az állattenyésztési ágazatban az állatfajok átcsoportosításával megkezdték az indokolt specializálódást, minden állatférőhelyet kihasználnak, takarmányuk biztosított, még feleslegük is van. - , • , Mivel nem azonos szintről startoltak, megközelítően hasonló színvonalra hozták az üzemegységeket, a korábban különböző vezetési stílust, munkafegyelmet és elkülönülést megszüntetve, illetve az utóbbit csak csökkentették. Jó technikai feltételeket1 teremtettek, az Uj Tavasz Tsz-nek erős bázisa a géppark, és hozzá sok tehetséges,, az új technikához értő fiatal szakemberük van. Gépesítették a nehéz fizikai munkát igénylő munkafolyamatokat, a kertészeti melegágyak építésekor nem kubikplnak, hanem* markoló- • géppel végzik a , földmunkát, a zsákolásra csupán a takarmányozásnál van szükség. Megvalósuló kezdeményezések Miközben leküzdik a nem egyszer tornyosuló, a rohamos tempóval járó- nehézségeket, távolabb néznek és látnak á kommunisták, A fél évvel ezelőtt létrehozott csúcsvezetőség megtárgyalta és elfogadta a tsz táv- . lati fejlesztési tervét. Képviselik a. helyes elvet, egységes a párt- és szakvezetés véleménye abban, hogy a melléküzemági tevékenységben a saját termék feldolgozása, illetve értékesítése a célszerű, s nem foglalkoznak olyan jellegű termeléssel, amely nem mezőgazdasági természetű. A háztáji gazdaságok helyzetének vizsgálatát követően ajánlották a tsz szakvezetőségének a sertésekkel való foglalkozás háztáji kiterjesztését. Ennek megvalósítása során nyolcvan darab akciós kocát helyeztek ki a három községben a tagok háztáji gondozására. Ugyancsak az ő javaslatukra hozták létre a szövetkezeti közgazdasági csoportot, amelynek elemzését, a borjúnevelés, a " tejtermelés, a szarvasmarha-tenyésztés terén végzett önköltségszámításait felhasználják gazdaságpolitikai tevékenységükhöz. Alapozva az eddigiekre, valamint helyi adottságaikra, merészek a tsz beruházási tervei és sikerrel kecsegtetnek a közös vállalkozásokra törekvő termelési-értékesítési kooperációs tárgyalásaik, (ötéves talajvédelmi terv, harmincöt hektáros :erdő- és 150 holdas legelőtelepítés, a meglévő tízezres tojóház mellé huszonötezres állomány -előnevelése, 300 férőhelyes korszerű szarvas- marhh-istálló építése; és közös vállalkozás néhány tsz-szel, egy állami gazdasággal és egy áfész-szel.) Megállapította a járási párt- vb., hogy a várdombi Uj Tavasz Termelőszövetkezet nagy utat tett meg, közös érővel, a jó kezdeményezések megvalósításával' sikerült felküzdenie magát az élvonalba. Ebben a küzdelemben elöljárt, kezdeményezett a három pártszervezetben tevékenykedő párttagság, az egyre önállóbban dolgozó pártvezetőségek irányításával. Kommunista állhatatossággal Kimondták, elérték, teljes az egyetértés a négy pártvezetőség és a szőkébb szakvezetés között, hogy a középső posztokon dolgozó gazdasági vezetőktől is megkövetelik a politizálást, a szakemberektől ideológiai felkészültségük gyarapítását. E célt elősegítendő, huszonkét hallgatóval középfokú marxista iskolát indítottak a termelőszövetkezetben. Méltatták a vb-ülésen, hogy őszinte hangvételű, a kényes kérdésekkel is bátran foglalkozó taggyűléseiken a kommunistákat jellemző elvhűséggel jelölik ki az utat és állhatatosak a legcélravezetőbb teendők, módszerek egységes megvalósítása dolgában. Ma már saját soraikban is fellépnek az önzés ellen. Taggyűlésen ajánlották az elnöknek a lógás elleni határozottabb fellépést. Képesek leszerelni az egyikmásik tsz-tagnál fellépő hibás nézeteket, időben leküzdik a közösséget hátráltató demagóg felfogást. Élvezik a nagy tsz kommunistái a szorgalmas, a közöst féltő párton kívüli tsz-tagok bizalmát, gyakran felkeresik a párttitkárokat ügyes-bajos dolgaikkal. Alapot ad ehhez, hogy elenyésző kivételtől eltekintve példát mutat a párttagság a munka- fegyelemben, érzékenyen és azonnal reagál annak megsértésére, szívügye a köztulajdon védelme. Erősíteni kell még a párttagságban a mindennapos politizálás ' szükségességének felismerését, az elméletileg is megalapozott tudatosságot. A reszortjukban öntevékeny pártvezetőségi tagok, tíz pártcsoport szervezeti keretei kör zött önállóan dolgozó párt.-» tagság küzdelmeit méltányolta a végrehajtó bizottság, a kommunista állhatatosságnak! kijáró elismeréssel adózott ne-, kik. Azzal a megjegyzéssel fogadta el a testület a beszámolót, hogy megítélése szerint az előterjesztés kissé gyengén tükrözi a párttagság, s a pártvezetőségek áldozatos .és szívós harcát. Mintha ezt a beszámoló készítésekor kissé természetesnek tartották volna. Az intelmek, az ajánlások között kitértek arra, hogy még csak a kezdetnél tartanak, ezután sem lesz köny- nyebb, éppen emiatt politikailag kell felkészíteni a párttagságot, a tsz-tagokat a növekvő feladatokra. Úgy tökér létesítsék a csúcsvezetőség munkamódszerét, hogy fontolják meg, miben kell dönteniük, mi az, amiben a javaslattétel szükséges. Még jobban osszák meg a feladatokat, a csúcsvezetőség és titkára ne vállalják át mások teendőit, hatáskörük szerint jusson idejükből és erejükből a jelenségek elmélyültebb elemzésére is. A tsz-ben indokolt személyi változások, szükséges kádercserék mellett a lehetőségekhez mérten törekedjenek a káderek nagyobb stabilizálására. A kommunista következetes- ség, a magasabb szintre érkezés elismerése, a javuló tartalom és módszerek dicsérete erőt ad, az észrevételek és javaslatok pedig újabb erőfeszítésre sarkallják a nagy tsz három pártszervezetében politizáló várdombi, sárpilisi, alsó- nánai kommunistákat. Somi Benjáminná labits Mihály versmondóverseny 1970. Őrissük meg as , utókor ssámtíra a győztes neveket! Szombaton az esti órákban ért véget a Szekszárdion már harmadízben megrendezett Babits Mihály költő, író és műfordító nevét viselő', s ez évtől először dunántúlivá terebélyesedett versmondóverseny. A vetélkedő ebben az esztendőben is betöltötte célját: tisztelettel adózott Babits Mihály emlékének, szereplésre adott alkalmat fiatal, szavatoknak és 'versmondóknak, s ezzel egyidejűleg elősegítette a fellépők irodalmi műveltségének elmélyítését, s igyekezett teljesíteni a költsézet népszerűsítésének misszióját is. Igyekezett, de az eredmény a megyeszékhely lakosságának közömbössége folytán, idén sem lehetett kielégítő. A versenyt ebben az évben is ® szekszárdi művelődési központ, \a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szekszárd Városi Tanács VB művelődésügyi osztálya hirdette meg. A verseny idén is háromfordulós volt. Egy-egy alkalommal kötelező és szabadon választott költeményt kellett előadniuk a résztvevőknek. Az első fordulót a múlt év novemberében tartották, a kötelező vers Babits Mihály költemény volt. Ekkor Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István és Szabó Lőrinc költészetéből választhattak és adhattak elő egyet a versenyzők. A második fordulóban Petőfi Sándor műveiből került ki a kötelező és a szabadon választott uers egyaránt. A szombaton lebonyolított harmadik forduló témája József Attila költészete volt. Mindhárom fordulót azonos zsűri hallgatta végig. A zsűri elnöke, Horgos István, Szekszárd városi népművelési felügyelő volt, tagjai pedig: Ascher Gabriella, a Magyar Rádió és Televízió szerkesztő rendezője, Bicskei Gábor, a Népművelési Intézet munkatársa, Bihari Sándor költő és Dorogi Zsigmond, a Magyar Rádió és Televízió osztályvezetője volt. A versenyre összesen 83-an neveztek be ebben az esztendőben a Dunántúlról. A legtöbb versenyző természetesen Tolna megyéből vetélkedett. Az első két forduló alkalmából,,körülbelül a jelentkezettek fele a zsűri válogatása folytán kiesett, néhányan pedig elmaradtak a további küzdelemtől. így a harmadik fordulóban 35 versmondó vehetett volna részt, de csak 27-en érkeztek a vetélkedő színhelyére, a Soós Sándor művelődési központba, Szekszárdra. . A zsűrinek roppant nehéz dolga volt. Hosszas vita és alapos mérlegelés után állapította meg végül a sorrendet. A szombati döntő résztvevőinek többsége éretten, és értőn adta elő József Attila költeményeit. A mezőny egyik legnagyobb meglepetése Szabó Edit Zala megyei szavaló volt, aki, a mezőny végén foglalt helyet az első két forduló után, s a szabadon választott József Attila-költemény gjöadásáért a leg jobbakkal egyenlő pontszámot adott neki a zsűri. Ezzel Szabó Edit a mezőny derekára került. A legjobbak ebben a fordulóban is azt a teljesítményt nyújtották, amelyet korábbi fellépésük alapján a zsűri joggal várhatott tőlük. A verseny Kárpáti Gábornak, a művelődési központ igazgatójának zárszavával ért véget. A díjakat dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyebizottságának titkára adta át. Első díjat és a vele járó. 1500 forint pénzjutalmat Vándorfi László Veszprém megyei versenyző nyerte. A zsűri három második díjat adott ki 1000—1000 forint pénzjutalommal. Második helyezett Csapiár Ildikó, és Milvius Andrea Győr-Sopron megyei és Németh Judit Tolna megyei versenyző lett. A harmadik díjat, s a 600—600 forint pénzjutalmat Dobrovolni Éva Tolna megyei és Horváth Ibolya Győr-Sopron megyei versenyző vette át. A harmadik forduló valamennyi résztvevője emlékplakettet kapott. A verseny első hat helyezettje részt vesz az április 11-én Balatonszárszón megrendezésre kerülő szavalóversenyen is. * A Babits Mihály versmondóverseny a Dunántúl rangos eseményeinek sorában helyezkedik el. Hírneve és becsülete dunántúlivá terebélyese- désével egyidőben jelentősen megnövekedett. Érdemes volna visszagondolni a meghirdetés első évére, s teljesíteni — természetesen vissza menő leg is — azt az ígéretet, amelyről a verseny rendezése köbben megfeledkeztek. Akkoriban, három évvel ezelőtt ugyanis arról volt szó, hogy a versmondóverseny győzteseinek a nevét évszámmal ellátva, egy a Babits-ház falán elhelyezett márványtáblába, vagy az udvaron felállított kő- vagy faoszlopba vésik. Az elképzelés nagyszerű! Többet ér az 1500 forintos pénzjutalomnál, amit az első helyezett vehetett át. Többet ér, mert maradandó. A vermondóver- seny eredményhirdetése, összekötve a győztes név felírásának ünnepélyes pillanataival, — felejthetetlen élmény volna a résztvevők számára, s méltó befejezéssel tenne koronát egy igen rangos rendezvényre. MÉRY ÉVA
