Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

A Magyar Tanácsköztársaság Az elmúlt esztendőkben sokat tett a mai nemzedék, hogy összegyűjtse,, rendezze és feldolgozza az első magyar proletárhatalom tárgyi emlékeit, a még élő kortársak vísz- szaemlékezéseit. Tudományos ülésszakok, át­fogó és résztanulmányok sokasága vizsgál­ta: milyen objektív és szubjektív tényezők alakították az eseményeket és hogyan ve­zettek "el a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásához. 1919. március 21-én Közép-Európában olyan változás következett be, amely meg­lepte az egész burzsoá világot, és mérhetet­len aggodalmat kozott a szociáldemokraták­nak Is. Megdöbbentette őket, hogy a prole­tárforradalom lángja — amely a feudál- tőkés cári Oroszországban lobbant fel —to­vább terjed, s Magyarországon át Európa más térsége is a szocialista forradalom út­jára lép. titkolta: ha kell, az antant segítségével aka­dályozza meg hogy a forradalom Ausztri­ában is kirobbanjon. A többi szomszédos ország ellenségesen viseltetett Magyaror­szág ellen. Fegyveres erőik mélyen az or­szág belterületén állomásoztak, fegyveres, anyagi és diplomáciai segítséget nyújtottak a belső reakciós erőknek. A tőkések gy űlöletét csak fokozta az, hogy a négyesztendős háború után — mégpedig vesztett háború után — a fiatal munkás­hatalom forradalmi úton, rövid idő alatt olyan feladatokat oldott meg, amelyekért a magyar munkásosztály évtizedeken át har­colt. Azok a rendeletek, intézkedések, ame­lyek a termelési mód megváltoztatását, a tőke és a feudálisok kisajátítását, az élet- és munkakörülmények megjavítását kíván­ták elérni, jelentős visszhangot váltottak ki a nemzetközi munkásosztály soraiban. iEredményes esztendő után Biztos jövő előtt a Szekszárdi Tegnap délelőtt a megye- székhelyen ünnepi termelési értekezletet tartott a Szek­szárdi Vasipari Vállalat. Ez alkalommal a városi párt- bizottságot Háromházi János- né, a megyei tanácsot dr. Vígh Dezső vb-elnökhelyettes kép­viselte; Iiéjus Jánosnak, a vál­lalat szakszervezeti bizottsága titkárának megnyitója után Németh Antal igazgató tar­totta meg beszámolóját. A vállalat igazgatója rövi­den ismertette az utóbbi évek dinamikus fejlődését. 1967-ben a vállalat még másfél millió fo­rintos veszteséggel zárta az évet, 1968-ban már ötmillió forintos nyereséget produkált, tavalyi nyeresége pedig meg­haladta a nyolcmillió forintot. Az 1968. évi 55 millió forintos bruttó termelési érték 1969- ben 67 millió forintra szökött. A tavalyi eredmények alapján a vállalat dolgozói között nye­reségrészesedés címén 1 300 000 forintot osztottak ki. Németh Antal behatóan fog­lalkozott a H—681 mintájú olajkályha termelésének fej­lődésével. Napjainkban egy ilyen kályha előállításához hét munkaóra kell; ennek a gyárt-, mánynak normaóra-szükséglete a tavalyi évhez képest 60 szá­zalékkal csökkent. Míg tavaly a vállalat 20 000 olajkályhát készített, az idén 25 000-et ter­mel. Érdemes, sőt szükséges megjegyezni : 60 000-re is akad­na boldog vevő! A munkasikereket döntő mértékben jobb szervezéssel, Vasipari Vállalat gépesítéssel érte el a vállalati munkáslétszáma tavaly mind­össze három fővel emelkedett. A dolgozók hetven százaléka szereti, megbecsüli munka­helyét, — harminc százalék (sajnos) jön és megy... Azok, akik hívek maradnak munka­helyükhöz, ebben az évben — többek között évközi jutalmak révén —, még nagyobb anya- , gi és erkölcsi elismerésben ré­szesülnek. A körültekintő szervezés eredményeire jellemző, hogy a vállalat 1965-ben még majd­nem 14 millió forint értékű forgóeszközzel dolgozott; ez az érték 1969-re félmillió forint­tal csökkent. Az igazgatói beszámolóból — természetesen — neríl ma­radtak ki. a gyönki, a paksi, a dunaföldvári üzem dolgozói­nak sikerei sem. Gyönkön új feladatként jelentkezik húsz­féle, az olajkályhagyártáshaz szükséges alkatrész termelései Paksról meg kell írni, .hogy 1 az üzem szolgáltatási tevé­kenységét dicséretre méltatta a községi tanács. A dunaföld- váriak az 500 négyzetméteres szerelőcsarnok felépítésénél ad- . ták a társadalmi összefogás követésre méltó példáját. Az autójavító részleg tavaid csaknem kizárólag a lakosság részére nyújtott hatmillió fo­rintos szolgáltatást. Németh Antal igazgató különös öröm-, mel szólt arról, hogy ebben az „. üzemben sikerült visszaszóld- tani a szocialista munka-* erkölcstől oly idegen italozást, A forradalom tüze. tovább terjedt: a Ma­gyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének felszabadító harca nyomán kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, és Bajorország . is követte a példát. S amíg riadalmat keltettek nyugaton a magyarországi események, addig nagy örö­möt okozott Szovjet-Croszországban a ma­gyar proletárhatalom létrejötte. Maga Lenin több alkalommal is segítette a Magyar Ta­nácsköztársaság vezetőit jó tanácsaival. Az orosz és a nemzetközi munkásmozgalom vezetője ugyanakkor arról is intézkedett, hogy a Vörös Hadsereg erőteljes támadással kísérelje meg elérni a közvetlen kapcsolat megteremtését a magyar hadsereggel. A tőkés országok mozgósították katonai erejüket, igénybe vették a gazdasági nyomás és a diplomácia eszközeit, hogy megdöntsék a magyar munkásosztály hatalmát. A fiatal proletárállam a tőkés országok közül csak Ausztriával tudott — erősen korlátozott — kapcsolatot teremteni. De az osztrák tőke is riadtan reagált a magyarországi esemé­nyekre, messzemenő segítséget nyújtott az ellenforradalm árok szervezkedéséhez, s nem A nemzetközi munkásosztály », magáénak vallotta a Magyar Tanácsköztársaságot. En­nek szép jelét láthatjuk abban, hogy a magyar Vörös Hadseregben igen sok külföl­di munkás harcolt, s áldozta életét a pro­letárhatalom védelmében. Tolna megye a nagy történelmi esemény- sorozatban több sajátos vonást mutatott. A megyeszékhelyen — megelőzve az országos eseményeket — már március 14-én elűzték a főispánt, az alispán mellé politikai biz­tost neveztek ki és az öttagú direktórium vette át a megye vezetését. Ezzel egyidejű­leg vette át Szekszárd város vezetését a megyeszékhely munkássága. Később az ötös bizottság hármas direktóriummá alakult. Ma, amikor hazánk felszabadulása negyed- százados évfordulójának megünneplésére ké­szülünk és összegezzük elért eredményein­ket, amelynek hatására alapjában változott meg hazánk gazdasági, politikai, kulturális helyzete, ne feledjük: 51 esztendővel ezelőtt elődeink 133 napig tartó nagyszerű kísérle­tet tettek hasonló céllal. Az ő tapasztalataik is benne vannak eredményeinkben. Babits Mihály dunántúli ifjúsági versmondóverseny Ma délután eredményhirdetés Ma kerül sor a harmadíz­ben megrendezett Babits Mi­hály dunántúli ifjúsági vers­mondóverseny idei harmadik fordulójára. A harmadik forduló témája József Attila költészete. A 35 versenyző délelőtt a kötelező költeményeket zártkörű ren­dezvény keretében a zsűri je­lenlétében mondja el. Délután kerül sor a nyilvános elő­adásra, amikor a résztvevők szabadon választható költemé­nyeket kell, hogy előadjanak. A versenyzőknek-a következő négy József Attila-költemény közül kell választaniok egyet: Kopogtatás nélkül, Végül, Esik (Állok, lábamnál tócsa nő) és a Gyermekké tettél. A rendező bizottság és a ver­senyzők az érdeklődőket tehát délután három órára várják a szekszárdi Soós Sándor Mű­velődési Házba. A verseny után kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetés­re. Munkaügyi oktatás A Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság el­nöke, dr. Lórin ez János e hó 24- én a paksi konzervgyárban, 25- én a tamási községi tanács­háza épületében, 26-án Szek­szárdim, a közalkalmazottak klubj ában tart előadást a mun­kaügyi döntőbizottsági tagok részére szervezett oktatás ke­retében. Az előadó mindhá­rom helységben a bizonyítá­si eljárás kérdéseivel foglal­kozik. képújság 3 1970. március 21. A jobb takarmányellátás érdekében Új keverőüzemek, új takarmányboltok Az állattenyésztés ''minőségi és számszerű fejlesztése évről évre növekvő igényt támaszt a takarmányellátással szem­ben. Az utóbbi években nem csupán a nagyüzemekben, ha­nem a háztáji és a kisgazda­ságokban is megnőtt a kor­szerű takarmánytápok iránti igény. Ezt az igényt akarja a lehető legjobban kielégíteni a Tolna megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat. A háztáji, ház körüli gaz­daságok takarmányellátásáért már a múlt évben is tett új kezdeményezéseket a válla­lat: a szekszárdi piacon meg­nyitott takarmánybolt előtt állandóan ott sorakoznak a vásárlók. Éppen ezért akarja fejleszteni a vállalat eddigi bolthálózatát —- a legutóbb megjelent kormányhatározat­nak megfelelően —- a háztáji és kisegítő gazdaságok jobb ellátása érdekében. Mint Far­kas László igazgató elmondot­ta, a jelenlegi szekszárdi, dombóvári, paksi, duna­földvári üzletek mellett Tamásiban és Konyhádon nyit újabbakat. Ezenkívül a megyében 21 saját raktárában árusít a vál­lalat kis tételekben különféle takarmánytápokat, és hogy ez az ellátás kiterjedjen az egész megyére, a vállalat a terme­lőszövetkezetek, illetve a fo­gyasztási szövetkezetek közre­működésével. további 78 köz­ségben vállalja a kisfogyasz­tók ellátását. Több termelő-- szövetkezettel és fogyasztási szövetkezettel máris megkö­tötte a vállalat a bizományi értékesítési szerződést. A vál­lalat mindezeken kívül a sa­ját apparátusát is anyagilag érdekeltté teszi abban, hogy a kiskereskedelmi igényeket a lehető legjobban kielégít­sék. A felmérések szerint a megye tápszerigénye a múlt évi 8500 vagonról az idén 11500 vagonra nőtt. Ezeknek az igényeknek meg­felelően a vállalat igyekszik rövid idő alatt fejleszteni' ke­verőüzemi kapacitását. Az idén Nagydorogon már üzem­be lép a csaknem teljesen automatizált keverőüzem. Még az idén elkezdődik Szekszár- don egy teljesen automatizált keverőüzem berendezése, azonkívül a korábban le­állított simontornyai malmot is takarmány táp készítő-' sére állítják át. A takar­mány táp-üzem létesítését, bő­vítését lehetővé teszi a fe­hérje- és alapanyagellátás. Ezenkívül a vállalat anyagi lehetőségeinek megfelelően folyamatosan épülnek új, mo­dern üzemek, Dombóvárott és Tamásiban (a tervezés, áz elő­készítés már folyik). BL

Next

/
Oldalképek
Tartalom