Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
ö«h * MEGYEI*VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJÉTEK.! IVEPUJSAG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA EB A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XX. évfolyam, 66. szám ARA: 90 FILIAK Csütörtök, 1970. március 19. Az új szövetkezetpolitikai elvek jegyében összeült a MÉSZÖV VII. küldöttgyűlése Szerdán délelőtt megkezdte munkáját Szekszárdon a Tolna megyei fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek VII. küldöttgyűlése, hogy értékelje az elmúlt évek munkáját, az új szövetkezetpolitikai elvek jegyében megszabja a feladatokat. s egyben jóváhagyja a MÉSZÖV új alapszabályát. A tanácskozáson megjelent dr. Soós Gábor, földművelés- és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Bartolák Mihály, a SZÜVOSZ elnökhelyettese. Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál Antal, a megyi tanács vb-elnöke. Részt vettek a tanácskozáson a különböző állami és társadalmi szervek képviselői, a járási pártbizottságok titkárai és járási tanácsok elnökei is. A küldöttek közt számos alapító tag és fiatal is helyet foglalt. A megyei szövetség hármas felépítésének megfelelően egymást váltva hárman elnököltek a tanácskozáson: Klein István, a fogyasztási. Pólyák László a takarék-. Rács Tibor pedig a lakásszövetkezeteket képviselve. A beszámoló Az alábbiakban részleteket közlünk az igazgatóság beszámolójából, amelyet Kálmán Gyula elnök terjesztett a küldöttgyűlés elé. — Az elmúlt küldöttgyűlésünk óta még erőteljesebbé vált a fogyasztási szövetkezetek és az egész mozgalom fellendülése. A fejlődés két forrásból táplálkozott: az egyik a népgazdaság-irányítás új rendszere, a másik a korszerű szövetkezetpolitikai elvek mind hatékonyabb megvalósítása. Az új gazdaságirányítási rendszert mi, szövetkezők különösen nagyra értékeljük. Lehetővé tette a szövetkezés céljának szövetkezeti, társadalmi, gazdasági jellegének megfeleaZ áfész-ek Tolna megyében még egytelen egy évben sem értek el olyan eredményt, mint a gazda-, sági reform első két esztendejében. A mérleg szerinti eredmény 1968-ban 40, tavaly pedig több mint 47 millió forint volt. Ugyanezt mondhatjuk Tolna megye takarékszövetkezeteiről is. Áz elmúlt két esztendőben a taglétszám is és a betegállomány is erőteljesebben növekedett, mint korábban. — A kialakult új helyzet szükségessé tette az áfész-ekben új alapszabály megalkotását, a takarékszövetkezetekben pedig az érvényben lévő módosítálő, önálló, vállalatszerű gazdálkodás megvalósítását, a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat érvényesítésével. Ez pedig alapvető feltétele annak, hogy kibontakozzék a tagság közvetlen és közvetett részvétele a szövetkezetek széles körű gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális feladatainak megvalósításában. Joggal elmondhatjuk, hogy sát. Bátran elmondhatjuk, hogy az új alapszabályok demokratikus megalkotása társadalmi üggyé vált. Az a tény, hogy alapszabályukat maguk a tagok készítették el, minőségi változás kezdetét jelentette a szövetkezeti demokrácia érvényesítésében. Kidolgozásában, megvitatásában, jóváhagyásában az egész tagság részt vett, ilyen, vagy olyan formában. Jellemző, hogy az újabb alapszabályokkal foglalkozó gyűléseken minden eddiginél nagyobb volt a részvétel. A szövetkezeti tagok és vezetők körében egyaránt sokat vitatott mostanában a tagsági érdekeltség, mint a szövetkezet és a tagság szoros kapcsolatának egyik kulcskérdése. A tag tulajdonosi jogainak gyakorlása a jelentékeny anyagi érdekeltség függvénye. A szövetkezeti fejlődés meggyorsítása azonban nem nélkülözheti a tagság nagyobb mértékű anyagi részvételét sem. Nélkülözhetetlen, hogy a tagok célrészjegyek jegyzésével, tagsági kölcsönök nyújtásával gyarapítsák szövetkezetük közös erőforrásait. A többi közt azzal is részletesen foglalkozol', art előterjesztett. anyag, hogy az új szövetkezeti elveknek megfelelően megváltozott a szövetkezetek és a MÉSZÖV viszonya. A MÉSZÖV a föderatív elveknek megfelelően érdekképviseleti szövetséggé alakult át. Jelenleg folyamatban van számos ■ olyan intézkedés. amely a következő években még hatékonyabban segíti majd az áfész-ek munkáját. A szövetkezeti áruellátás érdékeihez igazodva a jövőben társulási alapon kívánnak beszerezni egy csomó árucikket. A gazdasági reform kezdeti időszakában számos mechanikus intézkedés keresztezte munkájukat. Azóta ezek egy részét sikerült megváltoztatni. Ma már takarékszövetkezeteink is számos olyan jogkörrel rendelkeznek, mellyel korábban nem. Foglalkozott az anyag az áfész-ek áruforgalmának alakulásával, melléküzemági tevékenységével, a lakásszövetkezetekkel és egy sor más aktuális kérdéssel. A felügyelő bizottság beszámolóját Bársony Róbert elnök terjesztette elő. A vita A tanácskozás első napján igen sokan kértek es kaptak szót. A felszólalók kivétel nélkül lényeges témára irányították a figyelmet, és számos javaslatot tettek. (Folytatás a 3. oldalon.) Losonc?,! Pál NógrácI megyében Losonczi Pál, az Elnöki Ta« nács elnöke kétnapos látogatást tett Nógrád megyében. A vendéget kedden a megyei pártbizottság székhazában Jed- licska Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára fogadta más megyei vezetők társaságában, és tájékoztatta Nógrád megye politikai, gazdasági, egészségügyi és kulturális helyzetéről. Ezt kővetően az Elnö- "ki Tanács elnöke Szécsénybe látogatott, ahol felkereste a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetet. A látogatás második napján, szerdán délelőtt Losonczi Pál sétát tett Salgótarjánban, majd meglátogatta a föld alatti bányamúzeumot. Ezután Nagy- bátonyba indult, ahol a ftagy- bátonyi szolgáltató vállalatot kereste fel, majd délután bányász szocialista brigádVéze- tőkel találkozott a nagybáto- nyi bányász művelődési központban. (MTI) Kulturális küldöttség utazott Tárol-Krletre Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével szerdán magyár kulturális küldöttség utazott a Mongol Népköztársaságba, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A magyar küldöttség egy-’ egy hetet tölt mindhárom baráti országban, ahol részi vesz a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A Mongol Népköztársaságban a magyar küldöttség aláírja az 1970—71-ré Szóló magyar—mongol kulturális muhkatefvet, a KNDK-ban pedig a magyar—koreai kulturális munkaterv 1370. évi kiegészítő jegyzőkönyvét. Húsz éve jelent »meg az atomfegyverek elleni stockholmi felhívás Dr. Sík Endre nyilatkozata Húsz évvel ezelőtt — 1950. március 16. és 19. között — Stockholmban tartott ülésének eredményeként a béke hívei világkongresszusának állandó bizottsága felhívással fordult a világ népeihez: „Követeljük az atomfegyvernek, mint az agresszió és az emberek tömeges megsemmisítése fegyverének feltétlen betiltását és. szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetését e döntés végrehajtása fölött.” Dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács Len in-békéd íj as elnöke Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának adott interjúban a többi 1:űzött így emlékezett vissza a két évtizede történtekre: — Ez a felhívás indítotté el nemzetközi méretekben a békeharc — akkor — új formáját, az aláírásgyűjtési mozgalmat. Az előzményekhez magyar szempontból meg kell említeni, hogy jelentős nem zetközi esemény színhelye volt eg}7 évvel korábban Bu dapest: 1949. augusztusában a magyar fővárosban rendezték meg a II. Világifjűsági Találkozót, amelyen 80 ország tízezer ifjú küldötte tett hitet a béke megvédése és a háború elleni elszánt harc gondolata mellett. — Példa nélküli eredményre vezetett a stockholmi felhívással megindult aláírási mozgalom. Akik esetleg lebecsülték, puszta formaságnak tekintették az aláírást, súlyosan tévedtek. Nemcsak jámbor óhajt, hanem harcos akaratot fejeztek ki az alá- (Folytatás a 2. oldalon). Lassú felmelegedés A „zsák nem lyukadt ki” és „Sándor” nem is feledkezett meg kötelességéről — így a meteorológusok szerdán bizakodóan ítélték meg időjárási kilátásainkat. Szerdára ugyanis — amint erről dr.. Tardos Béla, a Központi Meteorológiai Intézet főmunkatársa adott tájékoztatást — Izlandtól az Alpokig, illetve Norvégiától az Eszdki-K árpátokig hatalmas kiterjedésű szélrendszer alakult ki, amely egészen Nyugat-Ukrajnáig nyúlik és végigpásztázza a Baltikumot, s Nyugat-, illetve Közép-Európán át enyhe levegőt szállít a Szovjetunió felé. Az enyhe légtömegek rendkívül erőteljes előretörése hamarosan nálunk is éreztetni fogja hatását, de annyira semmi esetre sem, hogy azt hihetnők, Sándor zsákjából eppen itt ömlött ki az egész melegkészlet. A mi maximumaink ugyanis a következő kapókban legfeljebb S—12 fek között zárhatók. Különös helyzet alakult ki a hét középére szárazföldünkön: Eszak-Európában 2—5 fokkal melegebb. Dél-Európában pedig ugyanennyivel hidegebb a hőmérséklet, mint a sok évi átlag. (MTlj
