Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Termékeny fórumok Taggyűlések a pártdemokráciáról Szekszárdon Szekszárd városban eddig mintegy ötven helyen, a párt- szervezetek 60 százalékában zajlottak le a pártdemokrácia helyzetét vizsgáló, a fejlesztés lehetőségeit számba vevő párt­taggyűlések. Néhányat kivéve mindenütt élénkítő, sőt pezs- dítő hatásúak voltak a KB 1969. november 26—28-i ülése anyagának önvizsgálattal ki­bővített és alátámasztott is­mertetései. Kivétel nélkül min­denütt elismeréssel méltatták a kommunisták, hogy a vezető pártszervekben erősödnek - a demokratikus vonások, elége­detten konstatálták, hogy az utóbbi időszakban az alapvető határozatok meghozatala előtt kikérik, igénylik a párttagság Véleményét A lényegest megragadva, új erőfeszítésekre sarkalltak, a helyi tartalékok feltárására ösztönöztek a pártdemokrácia témájával foglalkozó taggyűlé­sek. Az ötven közül csupán egyetlenegy olyan akadt, ahol senkinek nem volt mondani­valója, semmit nem tettek hozzá az elmondottakhoz. Egyik-másik perszervezetben a vezetőség beszámolója és a hozzászólók némelyike — új, általános érvényű, önálló meg­állapítással is gazdagították a munkahely közszellemét len­dítő és megtermékenyítő ta­nácskozást. Nyílt vitákban jutnak éppen az egységes cselekvést féltvén —, amelyben óvják ön­magukat attól, hogy belemé­lyedjenek az oktalan sértődé­sek végnélküli bogozgatásába. % Ha nem is alaptalan az előb­bi aggály, de, hogy mennyire nem érdektelen érzékenyeb­ben figyelni a kommunisták szavára, álljon itt az alábbi példa. Egyik taggyűlésen így kezdte hozzászólását a veze­tési módszerek durvaságát kritizáló párttag: „Itt kell el­mondanom, noha felkészültem arra, hogy esetleg visszaütnek a bírálatra, mert korábban voltak rá példák”. Kapcsolód­va a beszámolóhoz, ezt köve­tően konkrétan bizonyította, hogy a szakvezetés türelmetlen a dolgozókkal szemben, fel­lépése esetenként ingerült, sok a jogos panasz az erkölcsi megbecsülés elmaradása miatt. Hatan követték, mindannyian a hibákat ostorozták és rekla­málták a pártdemokrácia — üzemi demokrácia szoros kap­csolatát. Ez a vállalati tag­gyűlés hadat üzent a megalku­vásnak és remélhető, hogy tettrekész harcuk garanciát nyújt a mikroklíma megjaví­tásához. Mikor gyengül a pártdemokrácia? Főként néhány kisebb lét­nista kollektívája, amikor bát­ran belevágott a függőségi viszony konkrét taglalásába. (Ritka még, hogy ehhez hoz­zányúljanak.) Idézünk a be­számolóból. „A pártélet de­mokratizmusa pozitív töltést ad a munkahelyi demokráci­ának, de a függőségi viszony­ból adódóan, a munkahelyi demokrácia hiánya, vagy mi­nimális volta visszahúzhat, visszatarthat. Uralkodó a párt­ban a demokratikus légkör és ennek erősítése egyben feltétele fejlesztésének.” Má­sutt is beszéltek arról, hogy a jó belső pártszellem kisu­gárzik, képes megtermékenyí­teni az üzemi és a társadalmi közszellemet. Lehet-e abban a szekszár­di üzemben pártdemokráciá­ról beszélni, ahol a szakmai vezető egyszerűen nem enge­délyezte a taggyűlés megtar­tását? Minősíthetetlen be­avatkozását még tetézte is, a legutóbbi taggyűlésen nem átallotta azt mondani, hogy a taggyűlési határozat gazda­sági feladatokkal egyáltalán ne, csupán politikával fog­lalkozzon. Honnan a bátor­sága a pártdemokrácia sem­mibe vevéséhez? Mennyire előbbre tartanak már abban a szekszárdi párt- szervezetben, ahol útmutatá­sul a forma és tartalom elv­szerű egységét, a pártdemok­rácia gyengülését is megfo­galmazták. „Bármilyen új Dolgoznak a dózerek, előkészítik a terepet a Gemenc Szálló építéséhez. Fotó: Erb János. Szolgáltatási csoport megegyezésre Sehol nem nézték öncélúan, hogy szigorúan csupán a párt- szervezetek belső kérdéséire korlátozták volna a demokra­tizmust, hanem kiterjesztették az üzemi demokrácia egészé­re, az általuk fontosnak tar­tott részkérdésekre. A bátor hangvételről, Ön­álló politizálásról tanúskodó, kiváló beszámolók (palánki mezőgazdasági technikum. Nép­bolt Vállalat) alapján kibon­takozó élénk viták alaposan rácáfoltak a kritika gyakran hangoztatott „megszelídülésé- re”. Másutt is hasznosítható, figyelmeztető elvtársi meg­jegyzést tettek az előbbi he­lyen, mondván: „az intézmény igazgatója ne mással, hanem a pártszervezettel ossza meg nehéz gondjait”. A Népbolt­nál arról adhattak számot, hogy alapos eszmecsere előzi meg a pártszervezet egységes fellépését. Amikor nyíltan el­mondták aggodalmukat, né­hány osztály intézkedéseinek visszás gazdasági kihatásai miatt, a tárgyilagos, s mérték­tartó kritikára felfigyelt az igazgató és megvizsgálta a jel­zett osztályokon a vezetés színvonalát. Ez alkalommal még viszony­lag sok taggyűlésen beszéltek általánosságban az üzemi veze­tés önvizsgálatáról és hibáiról. Azonban e helyeken is vállal­ták, kimondták, hogy a pártszer­vezet, és a helyi mozgalmi szer­vezetek feladata ügyelni ar­ra, hogy sem megtorlás, sem „törlesztés” ne érje a bírálót, az általa mondott kritika miatt. Figyelemreméltó eszmefutta­tásra került sor a moziüzemi vállalatnál, amikor a KB- határozat alapján jogos és vélt sérelmekről, arról szóltak, hogy annak minémüségét a taggyűlés állapítsa meg. Erről vitázva, ellentétes vélemény­ként hangzott el intelem — számú szekszárdi pártszerve­zetben vizsgálták meg tüzete­sebben belső gyengeségeiket. A vezetőségek ezúttal valóban kóllektíven- készült beszámo­lóikban tették szóvá saját fe­lelősségüket, a taggyűlések esetenkénti érdektelensége, a kommunista harcosság gyen­gülése miatt, s a tagság nem fogadta el a notórius távol­maradók „mosakodását”. Egyik szervezetben az idősebb kom­munisták javaslatainak, ta­pasztalatainak igénylését hatá­rozták el, a másik helyen pe­dig a kötélességteljesítést hát­ráltató belső kispolgári nya- valygások ellen léptek fel. Néhány taggyűlés vitájában nyitott kapukat döngettek ja­vaslataikkal. „Nagyobb szere­pet kellene biztosítani tag­gyűléseinknek”. „Legyen joga kezdeményezni a párttagnak”. Mindezek megtalálhatók a KB állásfoglalásában, megva­lósításukhoz nem kell felül­ről várni intézkedést, hiszen elsősorban rajtuk múlik, mennyire élnek saját lehető­ségeikkel. Kétségtelenül van­nak még kihasználatlan pont­jai a szervezeti szabályzatban lefektetett jogoknak. Felis­merték, hogy növelni kell és lehet is a taggyűlések neve­lő, mozgósító hatását. A ha­tározat szellemének megérté­séből fakadt az a döntés, amelyben előírták, bogy a pártvezetőség minden esetben ismertesse a tagsággal a kö­vetkező taggyűlés pontos na­pirendjét. Ahol már túljutottak az alapozáson, magasabb szintre értek, távolabbra is látnak. Általános érvényű, mások számára is hasznos megálla­pítást tett a Palánki Mező- gazdasági Technikum kommu­és laboratórium a tsz-eknek formai elemeket alkalmaz a pártszervezet, feltétlenül gyen­gül a pártdemokrácia, ha csökken a párttagság és a dolgozók aktivitása.” Szembetűnő és örvendetes az eddigi szekszárdi párttag- gyűléseken a korábbinál na­gyobb élénkség és a felelős­ségérzet. A pártdemokrácia témáját éretten, az alapszer­vezet legfőbb fórumához mél­tó színvonalon, mozgósító, előremutató módon, konstruk­tívan vitatták meg E fóru­mok termékeny vitái később még több gyümölcsöt érlel­nek, magvasabbá, céltudato­sabbá válik tőlük Szekszár­don a pártmunka. Somi Benjáminná Érdekes, újszerű témákban hozott határozatot a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége. A közös gazdaságok kérésére szolgáltatási csoportot hoznak létre a szövetség mellett, kü­lönböző villamossági munkák, illetve ellenőrzések megvaló­sítására. A villamosenergia­gazdálkodás szükségessé teszi ilyen önálló csoport szervezé­sét, mert sok esetben ráfizet­nek a közös gazdaságok ar­ra, hogy nem tudják, mikor milyen díjtételű energiát használnak fel és mennyit Másrészt az érintésvédelem okoz gondot. Szabadáras munka lett, nincs gazdája. A szol­gáltatási csoport önköltségi alapon fog dolgozni, június 1-től és az- idei munka egy­úttal felkészülés lesz a jövő évi teljes üzemelésre. Később megvalósuló határo­zat, de nagyobb horderejű: talaj-, takarmány- vegyszer­vizsgáló laboratóriumot épí­tenek, szerveznek termelő­szövetkezeti társulással. A tu­dományos gazdálkodás nem nélkülözheti az ilyen labora­tórium munkáját, és úgy lát­ják a szövetségben, hogy a magas költség ellenére létre­hozható közös társulással. A szervezési munka már ezek­ben a napokban megkezdő­dik, a társulás alakuló ülé­sét május közepén tartják. Szűcs Lajos, a területi tsz- szövetség titkára tájékoztatást adott arról :s, hogy a szö­vetség elnöksége módosította az ügyrendet. Annak idején, amikor létrehozták a szövet­ségeket, az volt a fő feladat, hogy közvetlen segítséget ad­janak a közös gazdaságoknak egy-egy konkrét gyakorlati kérdésben. Az ügyrend úgy módosult, hogy a szövetség feladata elsősorban a közgaz­dasági munka kiterjesztése, társulások szervezése, a gaz­daságosság kérdéseinek elem­zése és a tsz-ek ezzel kap­csolatos feladatainak segíté­se, különböző határozatok he­lyes értelmezésének a tuda- tása stb. Az idei zárszámadá­sok elkészítéséhez ilyen szem­pontból, tehát a közgazdasági szemlélet alapján adtak se­gítséget, tanácsokat, a szövet­ség munkatársai. Összesen harminc. szövetkezetben tör­tént ilyen munka a bonyhádi, a paksi és a szekszárdi já­rás közös gazdaságai közül. FIGYELEM ! Kedvezményes feltételek mellett az alább felsorolt áruféleségek szállítását vállaljuk: kétrészes munkaruha védőruházat és vattaruha védőfelszerelések őrbunda bakancsok melegsapka bőr- és gumicsizmák. Kívánságnak megfelelően vállaljuk munkásszállások fel­szereléseinek szállítását: matrac, lepedő, tollpárna, paplan. Rendelésre azonnal szállítunk! 1 AGROKER VÁLLALAT SZEKSZÁRD, Mátyás k. u. 63—65. (198) Elektromos háztartási gépek, hűtőszekrények javítását — kiváló minőségben, rövid határidővel — VÉGZI a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet. Beépített háztartási gépek és hűtőszekrények helyszíni javí­tása, telefonhívásra is. Cím: Tolná, Ságvári E. u. 1. Tel.: 141. (237) Népújság 3 1970. március 18,

Next

/
Oldalképek
Tartalom