Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

Kollektív tartalékképzés Az Állami Hangversenyzenekar Szekszárdion Az 1970—71. évi hangversenyévad műsora Fejlett gazdaságú orszá­gokra nem csupán az elő­állított — főlég ipari — ter­mékek nagy mennyisége a jellemző, hanem egy olyan tény is, amelyről ritkán esik szó: az, hogy minél nagyobb értékeltkel gazdálkodnak, an­nál nagyobb biztosítási vé­dettségre törekszenek. A tár­sadalmi fejlődésnek velejáró­ja a biztosítás fejlődése. A biztosítás. — amint arra Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója pénteki sajtó- tájékoztatóján rámutatott —, valójában kollektív tartalék- képzés, azonos érdekű cso­portok, személyek megszer­vezése bizonyos veszteségek megtérülése érdekében. A gazdaságirányítás új rendjé­ben a biztosítás jelentősége fokozódott. Éppen nem utol­só sorban azért, mivel nincs többé lehetőség arra, hogy állami, vállalatok elemi kára­it a költségvetés terhére ren­dezzék. Biztosítással nem ren­delkező, de nagy kárt szen­vedett vállalatot a csapás évekkel vethet vissza a fejlő­désben. Ennek tudatában nem öröm, arról szólni, hogy míg tavaly a mezőgazda­sági nagyüzemek átlago­san fl$ százalékban kö­töttek tűz- és robbanás­biztosítást, a vállalatok­nak csak 65 százaléka bizonyult előrelátónak. S ha már a vállalati gond­ról szóltunk, meg kell emlí­tenünk, hogy ettől az eszten­dőtől háromféle biztosítás Nyirati Lászlónak az a dol­ga és kötelessége, hogy tanul­jon-. __ Ezért havonta kilencszas­ö tven forintot- kapok, — mondja. — Kitől? — A megyei tanácstól. Nyirati László, Faddról, az Eötvös Lóránt Tudományegye­tem harmadéves hallgatója Budapesten. Matematika—fizi­ka szakos. A legutóbbi félév­ben tanulmányi eredménye 4,00 volt, ezért illeti meg ha­vonta a- majdnem ezer forint. — Sok ez, kevés, vagy ép­pen elegendő? — Nagyon bőséges. A kollé­gium és menza együttesen száz forintomba kerül havon­ta. — Nehéz volt ösztöndíjhoz jutni? — Nem. Majdnem olyasféle érzésem volt, hogy örülnek a je lentkezésemne k. Az érzés nem teljesen in­dokolatlan. A megyének, való­ban érdeke, hogy a Tolna me­gyei születésű értelmiségieket szőkébb pátriájukhoz kösse. Nyirati László Tolnán érett­ségizett, 1966-ban. Katonai idejének letöltése után került az egyetemre. — Mindig fizikatanár akart lenni? — Nem. Csillagász. Nem mindennapi érdeklődé­si kör, noha az utóbbi évek- ben — az űrhajók és mester­séges holdak korában — di­vatossá vált. Az idősebb kívül­állóban azonban a nyári csil­lagos égbolt elsősorban lírai érzelmeket ébreszt és a ter­mészet szépségében gyönyör­ködik. — Magát is ez vonzotta a csillagászat felé? Halvány, udvarias mosoly: — Kevésbé. Elsősorban a lo­gika. Nyirati László élesen figyelő szemű, nagyon fegyelmezett­nek tűnő és roppant pontosan, szabatosan fogalmazó fiatal­ember. Logikus. — A gimnáziumban fizika­tanáraim egyike kedveltette között választhatnak különö­sen megbecsült dolgozóik szá­mára. Mindháromnak közös vonása, hogy a biztosítás megkötését követő tizedik év­re hűségjutalom fizetését ga­rantálja, — ha pedig a tíz év eltelte előtt a dolgozó meghal, örökösei jelentős ösz- szeget kapnak életbiztosítás címén. Mezőgazdasági nagyüzeme­ink ma már 18 féle variáció­ból állíthatják össze biztosí­tásukat. Napjainkban a biz­tosító 150 milliárd termelési értékre nyújt biztosítási fe­dezetet. Aligha érdektelen, hogy tavaly az Állami Biz­tosító a tsz-eknek 132 millió­val fizetett ki többet kárté­rítésként, mint amennyi koc­kázati díj tőlük az intéz­ményhez befolyt, A mezőgazdasági nagy­üzemek biztosítása mel­lett az AB rövidesen új, egységes falusi biztosí­tást kínál a lakosságnak. Ez az otthon és a háztáji gazdasági anyagi védelmét célozza. A lakások száma hazánk­ban meghaladja a három­milliót; ezeknek több mint fele biztosított. Lakáskultú­ránk fejlődése magyarázza, miért nem ritka ma már a 150—200 ezer forint kártérí­tés. Az új CSÉB-feltételek alap­ján a biztosító többet nyújt, a kereset és a táppénz kö­zötti különbözet pótlására. Baleseti sérüléseknél a korábbi meg velem a csillagászatot. Volt ilyen jellegű szakkörünk is, abban dolgoztam. Aztán egyre több szakkönyvhöz ju­tottam hozzá, egyik jobb, mint a másik. Távcsőt vásároltam, ma is megvan otthon, Faddon. (Otthon, Faddon az apa, Nyirati László fodrászmester már mérsékeltebb lelkesedés­sel méltatja a távcsövet: — Ha itthon van a fiam, többnyire meg se lehet moz­dulni a padláson, az egészet kisajátítja magának. A panasz mögül azonban némi büszkeség is kicsendül, nem mindenkinek a fia költi távcsűre a megtakarított pén­zét.) — Mekkora a távcső? — Tíz centiméter átmérőjű, tükrös, egy méter fókusztávol­ságú. Szóval valamicskét ki­sebb, mint a Mount Pdloma- ron lévő. De azért üstökös­keresésre, a csillagködök meg­figyelésére, szupernóvák kere­sésére alkalmas. A szabatos fogalmazás nem leplezi a csillagászat iránti változatlan érdeklődést. — Ha ennyire érdekli ez a tudomány, miért nem iratko­zott inkább csillagászati szak­ra? — Ismét csak logikus érvek miatt nem. Mit gondol, évente hány végzett csillagászra van szüksége a népgazdaságnak? Feltehető, hogy ez a szük­séglet valóban kisebb, mint amilyen a matematika-fizika tanárok iránt megmutatkozik. — De azért mellékesen, „hobbyból” csak foglalkozik a csillagokkal? — Most nem. Évközben nincs időm. Rendre számoljuk a napi elfoglaltság óráit. Egy héten harmincnyolc óra telik el az egyetem^ előadások végighall­gatásával és a gyakorlatokkal. Ezenkívül van még a tanulás­ra szentelendő idő. — Majd ha végeztem és hazakerülök. — Tudja már, hogy hóim kerül? — Csak azt tudom, hogy ugyanannyi évig vagyok kö­400 forint helyett 800, sőt 1200 forintot folyósít a biz­tosító. Az utas-balesetbiztosítást szintén a térítési összeg fel­emelése jellemzi. Példul: ma­radandó rokkontságnál nem 50 000 hanem 100 000 forin­tot fizet a biztosító. A kártérítési összeg növe­lésén túl a biztosítás fejlő­désére utal az a törekvés, hogy az ÁB olyan károso­dásra is vállaljon kockáza­tot, amelyre ma még nem le­het biztosítást kötni. Biztató légkörben folynak a tárgya­lások — többek között — a száj- és körömfájásra köthe­tő biztosítás tárgyában. Hétmillió kárt rendezett tavaly az Állami Biztosító. Ügyfeleinek általános elége­dettségét híven jellemzi, hogy mindössze 97 jogos pa­nasz adódott. Az ÁB jövőre avatja új kárrendezési köz­pontját; eztán gyorsabban rendezik a gépkocsikárokat. Az Állami Biztosító 11 szo­cialista és 19 tőkés állam biztosítóival tartott már ta­valy kapcsolatot. Ebben az évben tovább szélesíti üzlet­barátainak körét. Az osztrák, az olasz, az NSZK-bel: utak­ra köthető, hamar népszerű­vé vált CASCC-biztosítás si­kere arra késztette az Állami Biztosítót, hogy egy francia társasággal vegye fel a tár­gyalások fonalát. A megbe­szélések hangulata kölcsönö­sen előnyös szerződés közeli megkötését ígéri. teles a megyében dolgozni, ahány esztendeig az ösztöndí­jat' kaptam. Ez még nem len­ne probléma, de az többünket izgat, hozzám hasonlóan ta­nácsi ösztöndíjasokat, hogy valóban nem tudjuk jó előre, hogy hová kerülünk. Általá­nos iskolába-e, vagy középis­kolába? , — Más panasza, úgy is, mint fizetéses egyetemistának, nincs ? — Nincsen. (ordas) KEZIMUNKA.SZAKKÖR­KIÁLLtTÁS A 25. nemzetközi nőnapról nem­csak ünnepséggel emlékeztek meg Szakályban. E nap tiszteletére ren­dezte meg a községi nőtanács, a művelődési házzal karöltve a nők klubja kézimunkaszakkörének ki­állítását. A látogatók nem győz­tek gyönyörködni a szebbnél szebb munkákban. Kiállításra ke­rültek hímzett mellények, ruhák, térítők, konyhagarnitúrák, párnák. Mind eredeti, tájjellegű, népi mo­tívumokkal készült. A szakkör hozzáértő, képzett ve­zetője, Kiss Pálné tanárnő. Min­den évben — most már hagyomá­nyosan — novembertől áprilisig működik a kézimunkaszakkör. Virágh Balázs TOVÁBBKÉPZÉS TAMÁSIBAN Március 12—13. napokon került sor a járásban működő pártszer­vezetek titkárainak és vezetőségi tagjainak továbbképzésére. Ez al­kalommal az időszerű gazdasági és politikai kérdések szerepeltek a kétnapos tanácskozás napirend­ién. Ugyancsak március hónapban 16-án, héttőn került sor a marxiz­mus— leninizmus esti egyetemet végzettek továbbképzésére, — na­pirenden az integrációs szervezetek gazdasági, politikai kérdései; sze­repeltek, melynek előadója Fól­iák Andor elvtárs, a megyei párt- bizottság munkatársa volt. Délczeg József VÉRADÖNAP ÉS ÜNNEPSÉG NAGYSZOKOLYON A Nagyszokoly községben meg­tartott, térítésmentes véradónapon a község lakossága olyan létszám­ban vett részt, hogy a mostani tel­Múlt héten került sor arra a tárgyalásra, amelyen az Or­szágos Filharmónia és a me­gye művelődésügyi vezetői megtárgyalták az 1970—71. évi hanversenyévad műsorát. A tárgyaláson dr. Tucsni László, a Filharmónia Tolna megyei megbízottja tartott beszámo­lót az 1969—70. hangverseny­évad eredményeiről és hiá­nyosságairól. Ennek kapcsán szólt a felnőttsorozat iránt mutatkozó érdeklődés vissza­eséséről, a megyeháza nagy­termében rendezett hangver­senyek kultúrálatlan körül­ményeiről, az ifjúsági soroza­tokról, majd bejelentette, hogy a hangversenyek rendezését az 1976—71-es hangverseny­évadtól kezdődően a megyei művelődési ház vészi át, ahol minden feltétel biztosított ah­hoz, hogy a szekszárdi hang­versenyek méltó körülmények közé kerüljenek. A beszámo­ló felett tartott vitában a Fil­harmónia képviselőin kívül Kajdi Béla népművelési cso­portvezető, Husek Rezső, a ze­neiskola igazgatója és dr. Va­das Ferenc, a művelődési ház igazgatója is felszólalt. A felszólalók felvetették, hogy a Filharmónia csak Szekszárd zenei életével törő­dik, de elhanyagolja a vidék, elsősorban a ^várossá fejlődött Dombóvár és a járási székhe­lyek zenei életét. Szóba került az eddigi középiskolás bérleti sorozaton kívül, általános is­kolai hangversenybérlet szer­vezése is egyelőre Szekszárdon és Dombóvárott., Abban is egyetértettek:, a megbeszélés részvevői; hogy a megyei mű­velődési ház rendezvényeihez meg kell nyerni a közvetlen környék érdeklődését is. A Filharmónia képviselői hangoztatták, hogy a szerve­zés munkája a helyi szervek­re hárul, de az Országos Fil­harmónia is minden támoga­tást megad ahhoz, hogy Szek­szárd és környékének zenei jesítés valamennyi évit felülműlta. A Vöröskereszt községi szervezete, a helyi tanács és más tömegszer­vezetek, közösen a véradók tisz­teletére ünnepséget is szervezett, melyen 110-en jelentek meg. Dr. Marton György, járási véradó­felelős ünnepi beszédében méltat­ta a véradók áldozatkészségét, a véradás jelentőségét és szükséges­ségét. Ezt követően vacsorával vendégelték meg a véradókat, amelyhez a helyi termelőszövet­kezet is hozzájárult. f (D. JJ EMLÉKTÁBLÁT andráspusztára Forró üdvözletét küldök mind­azoknak az Elvtársaknak, akik 25 évvel ezelőtt a Bölcske községhez tartozó Andráspusztán velem együtt megalapították a Magyar Kommu­nista Párt andráspusztai szerve­zetét, a helyi általános iskola he­lyiségében. Mindenben segítséget nyújtottunk a felszabadító szov­jet hadsereg dicső harcosainak! Megszerveztük a fegyveres népi mi­líciát és több ezer hold földet osz­tottunk ki a volt cselédeknek és dolgozó parasztoknak. Az élet azóta különböző helyek­re állított bennünket. Én is el­kerültem szülőhazámból, s jelen­leg a balatonfűzfői nitrokémiai ipartelepen dolgozom. Kérem, ha lehetséges, az and­ráspusztai iskolában az alakulás emlékére egy kis emléktáblát he­lyezzenek el. Ha ez költségbe ke­rül, a rám eső részt szívesen vál­lalom. KISS LÁSZLÓ Balatonkenese, Lenin sétány 116. élete újra a fejlődés útjára lepjen. Ennek érdekében Szek­szárdon is lehetővé teszik, hogy ismét nagyzenekari hang­versenyekre kerülhessen sor. így többek között kilátásba he­lyezték, hogy az 1970—71. évi hangversenyévadban elküldik a Ferencsik János vezette Ál­lami Hangversenyzenekart is. Ezen kívül még két nagyze­nekari hangversenyre kerül, sor és műsorra tűzik Handels Messiás című oratóriumát is. A külföldi művészeket a so­rozatban Jaenne Marie Darré francia zongoraművésznő kép­viseli, aki 22 évvel ezelőtt Ö megyeháza nagytermében fre­netikus sikerrel szerepelt Szék-» szárdon. Az előzetes tárgya­lások szerint Ungár Imre zon­goraművész ismét ellátogat Szekszárdra, de szerepel majd a Budapest Fúvósötös és egy másik kamaraegyüttes is, A középiskolai bérletben ä tanulók a négy zenei korszak­kal ismerkednek meg. A tárgyaláson megállapodás jött létre, hogy próbaképpen Dombóvárott és a járási szék­helyeken, vagy esetleg nagyobb községekben is opera-operett (klasszikus) estet rendeznek Kocsis Albert és Szabó Csilla pedig közkedvelt klasszikus műveket mutat be, ha e köz, ségek részéről ilyen igény fel­merül. A megyei tanács mű­velődésügyi osztálya ezeket a próbálkozásokat anyagilag is támogatni kívánja. Szóba került a tárgyaláso­kon az is, hogy a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola a ze­neiskolák művész-tanárai szá­mára zenei versenyt rendez 1971. tavaszán és a győztesek hangverseny keretében mutat­kozhatnak majd be a város zeneszerető közönségének. Megrendezik a korábbi évek­ben eredményesnek bizonyult zenei hónapokat is, amelyen csak helybeli művészek lépnek a közönség elé. NŐK TANÁCSKOZÁSA A kisállattenyésztésről Mintegy 90 aktivista részvételé­vel került sor a kisállattenyésztők tanácskozására Tamásiban. Évről évre mind hatékonyabb az a koo­peráció, ami a MÉSZÖV és a nő­tanács szervei között kialakult. Minden év hasonló időszakában járási szintű tanácskozás kereté­ben kerül sor e tevékenység ér­tékelésére. Ez alkalommal Szóród Dánielné, a MÉSZÖV munkatársa adott részletes tájékoztatást az 1969. évi eredményekről és az 1970. évi célkitűzésekről. Elmondotta, hogy a tamási járásban 1969. év­ben e. téren a megyei átlagon fe­lüli eredményt értek el. Tolna me­gyében 1969. évben 40 millió tojás felvásárlására került sor. ami azt jelenti, hogy megyénk az ország­ban a második helyet foglalja el, Bács megye után. Lényegesen nö­vekedett az élőbaromfi, mintegy 10 százalékkal; a házinyúl felvásár­lása pedig 40 százalékkal. Részt vett és felszólalt a tanács­kozáson Vatamányi Miklós, a BARNEVÁL képviselője is. Ezután került sor a kisállattenyésztésben 1969. évben legjobb eredményt el­ért termelők jutalmazására, me­lyet Takács Mihályné, a megyei nőtanács titkára adott át. Ifjú Potó Sándorné tolnanémedi lakos lß mázsa nyulat adott le, 40 ezer forint értékben. Ezért I. he­lyezést ért el, s 1500 forint jutal­mat és elismerő oklevelet kapott. II. helyezett Martina Istvánné kis- székelyi lakos lett, aki 250 nyulat adott le. A III. helyezést Pintér Istvánné tamási lakos, 76 liba ér­tékesítésével érte el. 1000 forint jutalomban részesült, a II. és III. helyezett egyaránt. D—J Fizetéses egyetemista Levelezőink ívják

Next

/
Oldalképek
Tartalom