Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Tervszerűbben fejlődik a magyar népgazdaság Az elmúlt két esztendő gazdasági fejlődését sok szempontból elemezték már; a gazdasági növekedés, az egyensúly, az áralakulás és az ellátás szempontjából. Ám a különböző megközelítési módok valójában egy kérdésben csúcsosodtak ki: fejlődésünk tervszerűségének vizsgálatában. Igaz, hogy a tervszerűség tartalma módosult az új gazdaságirányítási rendszerben. Azelőtt elsősorban a vállalatokra lebontott tervelőirányzatok teljesítése volt a tervszerű gazdasági tevékenység kritériuma. A ,.tervfegyelem” különböző réiizlé'tm.uta- tók teljesítéséhez kapcsolódott. Mindannyian jól emléke' szünk arra, hogy ez a „terv- fegyelem” meglehetősen sok formális elemet is tartalmazott, hiszen a reális tervezést (a minél könnyebben teljesíthető feladatok kitűzésében való érdekeltség) — a központi és az ágazati tervek gyakori, néha évközben történő — módosítása és egyéb tényezők nehezítették. A gazdasági fejlődés tervszerűsége tehát a gazdaságirányítás direkt módszerei mellett nem volt kielégítő. Erre utal — a többi között — az, hogy például á második ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem növekedési üteme 35 százalék volt — szemben a tervezett 36 százalékkal, a mezőgazdasági , termelés a tervezett 22—23 százalékos növekedés helyett mindössze csak 10 százalékkal emelkedett. Nem alakult megfelelően az ország tőkés fizetési mérlege, az egy keresőre jutó reálbér stb. A központi elhatározásokkal szemben a nemzeti jövedelem nagy — egyre növekvő — részét kör tötték le a készletek. A gazdasági fejlődés terv- szerűségét most a gazdasági élet fő folyamatain „mérjük”; a tervszerűség vizsgálata e mellett a közgazdasági szabályozó rendszer hatásának vizsgálatára is kiterjed, hiszen e szabályozókon múlik elsősorban a vállalatok gazdasági tevékenységének iránya. A fejlődést nem a korábbi „termelési” szemlélettel, mint inkább a gazdasági növekedés és hatékonyság alakulása, valamint a társadalom fizetőképes szükségleteinek kielégítése szempontjából elemezzük. Sikeres árubemutató Vasárnap zárult Pakson, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat 35. számú presszójában az a háromnapos árubemutató, amelyet a vállalat cukrászipari termékek bemutatójaként rendezett. A hagyományos cikkeken kívül tejszínes, vajas, poharas krémeket is kínáltak kóstolásra. Az érdeklődésre jellemző, hogy már az első napi forgalom kétszerese volt annak, amit az eszpresszó általában lebonyolít. A vállalat a vásárlók véleményének és a bemutató tapasztalatainak megfelelően bővíti cikyirtá- iiáís A nemzeti jövedelem — a gazdasági növekedés fő mutatója — 1969-ben C százalékkal növekedett. E növekedési ütem meghaladja a fejlett tőkésországok 1989-ben elért növekedési ütemét és megfelel a szocialista országok által elért fejlődési ütemnek. A nemzeti jövedelemhez 1969-ben a tervezetthez mérten az ipar valamivel kisebb, a mezőgazdaság nagyobb mértékben járult hozzá. Ez egyrészt az igen jó mezőgazda- sági terméseredmények, másrészt, azonban annak, a, következménye, hogy az iparban megkezdődött a termelésszerkezet átalakítása. Az ilyen szerkezeti átrendeződé^ rendszerint kevésbé ösztönöz a termelés mennyiségi növelésére. Ezzel szemben előtérbe kerül a hatékonyság javítása:" Az ipái 1968-ban- és 1989-ben is 5 százalékkal? já? rult hozzá a nemzeti , jövedelemhez. A megelőző években ez a hozzájárulás ugyan nagyobb volt, de a felhasználás oldaláról megítélve kévéébe. volt hasznosítható. Az ipar változatlan árakon számítva, 1969-ben a belkereskedelemnek 7,. a külkereskedelemnek 11, ‘ beruházási célokra 8 százalékkal adott többet, mint 1963-ban, Az ipar tehát, összpsen mintegy 9 százalékkal átfott több árut a végső felhasználás céljára, mint az előző évben. Ez csak úgy volT" lehetséges SU." a 3 százalékos, termelésnövekedés mellett, — hogy az ipar jobban figyelembe vette a fizetőképes keresletet, a piaci igényeket és jóval kevesebbet „fordított” készletei növelésére, mint 1968-bán (akkor közel 13 milliárd forinttal növekedtek a készletek.) Ismeretes hazánk gazdaságának „nyílt” jellege, vagyis az a tény, hogy gazdasági fejlődésünk nagymértékben külkereskedelmi pozíciónk függvénye. A külkereskedelmi forgalom egyenlege az utóbbi években — 1966 kivételével — passzív volt. 1968-ban a passzívum jelentősen mérséklődött, 1969-ben pedig nagy mértékű kiviteli többletünk volt. Fontos kiemelni, hogy évek óta először aktív külkereskedelmi egyenleg alakult ki a nem szocialista országokkal is. A magyar vállalatok viszonylag jól és rugalmasan kiaknázták a nemzetközi piacokon jelentkező konjunktúrát. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a lakosság életszínvonalára vonatkozó harmadik ötéves tervelőirányzatok lényegében már négy esztendő alatt megvalósultak. Az ötéves terv a fogyasztás 18 százalékos növekedésével számolt, ám az eddig megvalósult növekedés 25 százalék. Az egy keresőre jutó reálbér az előirányzott 9—19 százalék helyett előreláthatóan 15—16 százalékkal növekszik. E vázlatos leírás is bizo-' nyitja, hogy a gazdasági élet fő folyamatai és fő irányai tekintetében erősödött fejlődésünk tervszerűsége: javult az ország gazdaságának egyensúlyi helyzete és következetesebben megvalósulnak azok a gazdaságpolitikai célok, amelyeket a népgazdaság központi irányításának alapját képező népgazdasági tervet tartalmaznak. A tervszerűség szempontjából nem érdektelen rávilágítani arra, hogy a vállalatok érzékenyebben reagálnak az érdekeltségükre közvetlenül ható közgazdasági szabályozókra, mint az adminisztratív természetű utasításokra. Példa erre a vállalati készletpolitikában megindult — alapjába véve kedvező — változás. Ez azt jelenti, hogy ennek az eszközrendszernek a megfelelő mozgatásával rugalmasabbá tehetjük gazdaságunkat és hatásos eszköz van az állam kezében a népgazdasági tervekben foglalt • célok megvalósítására. „A terv vagy piac” alternatívája helyett a terv és piac, e kettős szerves egysége a mi körülményeink között az állami gazdaságirányításnál; olyan rendszerét alkotja, amely az • előttünk álló gazdaságpolitikai” célok megvalósítása szempontjából hatékonynak bizonyul. Természetesen az elmondottak nem jelenük azt, mintha az elmúlt két esztendő minden tekintetben gyökeres változást hozott volna gazdasági életünkben. Egyrészt „gyökeres” változásokra nincs mindenhol szükség,. inkább a már korábban is kibontakozott kedvező tendenciák érvényesülését kell meggyorsítani, másrészt egyes. — például a hatékonyabb struktúra kialakítására vonatkozó — feladatok időigényesek. Gazdasági életünknek Vannak olyan területei, amelyeket egyelőre nem tucunk kellően a tervszerű fejlődési követelményeknek megfelelően irányítani és befolyásolni. Közismert a munka termelékenységének lassú ütemű növekedése és az ötéves terv- előirányzattól való elmaradás; hivatkozhatnánk a „túlfűtött” beruházási tevékenységre és ennek hátrányos következményeire; utalhatnánk a belföldi ellátásban mutatkozó egyenetlenségekre vagy az állattenyésztésben tapasztalt nehézségekre stb. Ezeket a problémákat nem szabad kisebbítenünk, sót fel kell tárni, mert csak így juthatunk az orvoslásra alkalmas megoldásokhoz. Ismeret es,, hogy 1970-ben tovább tökéletesítettük a szabályozó rendszer egyes elemeit. Nem várható, hogy ezek a módosí - tások egycsapásra látványos javulást hoznak, mindenesetre előrelépést jelentenek (például s létszám- és bérszínvonal- emelés anyagi következményeinek módosítása, a szarvas- marha ártámogatásnak emelése, a kereskedelmi készletgazdálkodás módosítása stb.) Mindezen lépések és intézkedések a népgazdaság kiegyensúlyozott és az állami tervekkel összhangban álló, célratörő haladását kívánják szolgálni. Emellett folyik a népgazdaság negyedik — 1971—1975 évekre szóló — ötéves terv- koncepciójának és a gazdasági és társadalmi fejlődés hosszútávú stratégiai tervének (tervhipotézisének) a kidolgozása. Amint erről a legutóbbi országgyűlésen elhangzott kormányelnöki beszámoló is szólott, nagy arányú tervezési munka bontakozott ki — éppen az elmúlt két esztendőben — és úgy | tűnik — a tervező munkánál j soha nem volt olyan rangja. J mint éppen. ma. i Varga György Az utakon még pusztít a tél Idáig másfél milliónyi kárt okozott a fagy Tolna megye területét 2762 kilométernyi hosszan hálózzák be az utak. összehasonlításul; ez annyi, mintha Budapestről egy végiében, nyílegyenés út vezetne Szaratovba, Gorkijba, vagy valamivel Madridon túlra. Természetesen a megyebeli úthálózat vegyes burkolatú és a tartós, időálló burkolattal ellátott szakaszok érezték meg legjobban a lassan már mólóban lévő telet. — Sajnos, még most is érzik — válaszolták telefonérdeklődésünkre a KPM Közúti Igazgatóságának szekszárdi kirendeltségéről. — Az olvadással váltakozó fagy, a repedések közé beszivárgó, majd ott jéggé dermedő víz e pillanatban is rongálja az utakat. A rongálódás mértékét nem lehet kilométerekben megadni, mert az nem folyamatosan, hanem foltokban, gödrösen jelentkezik. .’ Erről a - közúti;jár-, művek vezetői' nap mint nap sűrűn szerezhetnek kellemetlen tapasztalatokat. Az eddigi útkárok értéke megközelíti a másfél millió forintot, amely ugyan még nem haladja meg a tavalyi szintet, de máris tetemes. A helyreállítás két ütemben folyik. Először ideiglenesen, számolva a további fagykárral, majd véglegesen. Miniszteri rendelkezés értelmében a helyreállítást a fő közlekedési utakon május, az alsóbb rendű utakon június végéig kell befejezni. A megyebeli főutakon ez- idáig majdnem félmillió forint értékben kell az altalaj. megmozgatásáig is lehatoló, teljes burkolatcserét végezni. Az alsóbb rendű utakon ennek a munkának a költsége meghaladja a félmillió forintot-, míg a kátyúzással megoldható, helyreállítása is majdnem megközelíti azt. Tgenap a megyei utakon két, mozgó aszfaltkeverő „reizet” és száz ember dolgozott.., Megyei vetélkedő a Gabonafelvásárlónál I, ■ • r. K • : . Felszabadításunk 25. évfordulója és a .Lenin-centenárium jegyében szocialista .brigádok szellemi vetélkedőjét rendezte meg vasárnap a Tolna, megyei Gabona-felvásárló és -Feldolgozó .Vállalat- politikai és gazdasági vezetősége. A vetélkedőn á járási versenyek kilenc legjobb eredményt elért brigádja vett részt. A vasárnapi megyei vetél-„ kedő azt igazolja, hogy a brigádok alaposan felkészültek. Végül is a szoros verseny első helyezését a dombóvári , 11 .1 ■ I,..— ....................... ■ i K ossuth őrlöbrigád, másöd'űta' a bonyhádi keverőbrigád, ; á harmadikat pedig a dombóvári Rózsa Ferenc brigád pyerte eL Az első helyezett brigád ezer, a második nyolcszáz, a harmadik hatszáz forint juf . falómban részesült. A többi részt vevő brigád oklevelét, a brigádtagok pedig könyvjuteirmát kaptak. Az első és második helye-» ; zést elért brigád a közel jo? vőben Kaposváron megrendezésre kerülő középdöntőn ve-, tólkedük. ' - : •" --a. k**... Folyik az első osztályosak összeírása Az ország összes ái-tálános iskoláiban megkezdődött az 1970/71-es tanév első osztályosainak összeírása. Az akció évről évre azonos időben bonyolódik, a szülők — akik érdekelték — az összeírásban, időben értesülnek ebből eredő -tennivalójukról. |Ám az idén -mégis előfordult, hogy az összeírást végző pedagógusok hiába vártak jövendő tanítványaik szüleire. Egyík- másik iskola lakókörzetéből mindössze öt-hat szülő jelent meg az összeíráson, iskolaköteles korha lépő gyermekének anyakönyvi kivonatával. Pedig el nem napolható az ösz- sztórási kötelesség! Míg az összeírás meg nem történik, sem az iskola, sem a "szülői ház nem tud készülni arra a gyermekek életében nagy fordulatot jelentő változásra, amit az iskolába lépés jelent. A város jövendő első osztályosainak szüleit bizonnyal ez a hosszan tartó tél kénysze- rítiette, — aikaratufc ellenére, — az „ej ráérünk arra még” nemkívámatos pozíciójába. Pedig, imihoi lassan véget ér a március, még néhány hónap és a tanév, is befejeződik, Kedve» anyukák és apukák, ne halogassák a jelentkezést a lakóhelyükhöz legközelebb eső általános iskolába, és ne késleltessék az összeírás kötelező munkájának elvégzésében az iskolákat! A Füzesabonyi Vegyes KTSZ elkezdte a KEPOL kiválóan szigetelő POLIURETAN KEMÉNYHAB PANEL és LEMEZ gyártását. Kérjük, megrendeléseiket a követkéz címre küldjék: Füzesabonyi Vegyes Ktsz, Füzesabony, Hunyadi u. 56. (234) Rádió televízió és elektroakusztikai cikkek javítását jó minőségben, , rövid idő alatt végzi a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet Helyszíni tévéjavítás telefonhívásra, 25 százalék árengedménnyel. I Cím: Tolna, Árpád u. 30. sz. Telefon: 2. (237)
