Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

Tervszerűbben fejlődik a magyar népgazdaság Az elmúlt két esztendő gaz­dasági fejlődését sok szem­pontból elemezték már; a gazdasági növekedés, az egyensúly, az áralakulás és az ellátás szempontjából. Ám a különböző megközelítési módok valójában egy kérdés­ben csúcsosodtak ki: fejlődé­sünk tervszerűségének vizs­gálatában. Igaz, hogy a tervszerűség tartalma módosult az új gazdaságirányítási rendszer­ben. Azelőtt elsősorban a vál­lalatokra lebontott tervelő­irányzatok teljesítése volt a tervszerű gazdasági tevékeny­ség kritériuma. A ,.tervfegye­lem” különböző réiizlé'tm.uta- tók teljesítéséhez kapcsoló­dott. Mindannyian jól emléke' szünk arra, hogy ez a „terv- fegyelem” meglehetősen sok formális elemet is tartalma­zott, hiszen a reális tervezést (a minél könnyebben telje­síthető feladatok kitűzésében való érdekeltség) — a köz­ponti és az ágazati tervek gyakori, néha évközben tör­ténő — módosítása és egyéb tényezők nehezítették. A gaz­dasági fejlődés tervszerűsége tehát a gazdaságirányítás di­rekt módszerei mellett nem volt kielégítő. Erre utal — a többi között — az, hogy pél­dául á második ötéves terv­időszakban a nemzeti jöve­delem növekedési üteme 35 százalék volt — szemben a tervezett 36 százalékkal, a mezőgazdasági , termelés a tervezett 22—23 százalékos növekedés helyett mindössze csak 10 százalékkal emelke­dett. Nem alakult megfelelő­en az ország tőkés fizetési mérlege, az egy keresőre ju­tó reálbér stb. A központi elhatározásokkal szemben a nemzeti jövedelem nagy — egyre növekvő — részét kör tötték le a készletek. A gazdasági fejlődés terv- szerűségét most a gazdasági élet fő folyamatain „mérjük”; a tervszerűség vizsgálata e mellett a közgazdasági sza­bályozó rendszer hatásának vizsgálatára is kiterjed, hi­szen e szabályozókon múlik elsősorban a vállalatok gaz­dasági tevékenységének irá­nya. A fejlődést nem a ko­rábbi „termelési” szemlélet­tel, mint inkább a gazdasági növekedés és hatékonyság alakulása, valamint a társa­dalom fizetőképes szükségle­teinek kielégítése szempont­jából elemezzük. Sikeres árubemutató Vasárnap zárult Pakson, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat 35. számú presszójá­ban az a háromnapos áru­bemutató, amelyet a vállalat cukrászipari termékek bemu­tatójaként rendezett. A ha­gyományos cikkeken kívül tejszínes, vajas, poharas kré­meket is kínáltak kóstolás­ra. Az érdeklődésre jellemző, hogy már az első napi for­galom kétszerese volt annak, amit az eszpresszó általában lebonyolít. A vállalat a vá­sárlók véleményének és a bemutató tapasztalatainak megfelelően bővíti cikyirtá- iiáís A nemzeti jövedelem — a gazdasági növekedés fő mu­tatója — 1969-ben C száza­lékkal növekedett. E növeke­dési ütem meghaladja a fej­lett tőkésországok 1989-ben elért növekedési ütemét és megfelel a szocialista orszá­gok által elért fejlődési ütem­nek. A nemzeti jövedelemhez 1969-ben a tervezetthez mér­ten az ipar valamivel kisebb, a mezőgazdaság nagyobb mér­tékben járult hozzá. Ez egy­részt az igen jó mezőgazda- sági terméseredmények, más­részt, azonban annak, a, kö­vetkezménye, hogy az ipar­ban megkezdődött a terme­lésszerkezet átalakítása. Az ilyen szerkezeti átrendeződé^ rendszerint kevésbé ösztönöz a termelés mennyiségi növe­lésére. Ezzel szemben előtér­be kerül a hatékonyság ja­vítása:" Az ipái 1968-ban- és 1989-ben is 5 százalékkal? já? rult hozzá a nemzeti , jöve­delemhez. A megelőző évek­ben ez a hozzájárulás ugyan nagyobb volt, de a felhasz­nálás oldaláról megítélve ké­véébe. volt hasznosítható. Az ipar változatlan árakon számítva, 1969-ben a belke­reskedelemnek 7,. a külkeres­kedelemnek 11, ‘ beruházási célokra 8 százalékkal adott többet, mint 1963-ban, Az ipar tehát, összpsen mintegy 9 százalékkal átfott több árut a végső felhasználás céljára, mint az előző évben. Ez csak úgy volT" lehetséges SU." a 3 százalékos, termelésnövekedés mellett, — hogy az ipar job­ban figyelembe vette a fizető­képes keresletet, a piaci igé­nyeket és jóval kevesebbet „fordított” készletei növelésé­re, mint 1968-bán (akkor kö­zel 13 milliárd forinttal nö­vekedtek a készletek.) Ismeretes hazánk gazdasá­gának „nyílt” jellege, vagyis az a tény, hogy gazdasági fejlődésünk nagymértékben külkereskedelmi pozíciónk függvénye. A külkereskedelmi forgalom egyenlege az utóbbi években — 1966 kivételével — passzív volt. 1968-ban a passzívum jelentősen mérsék­lődött, 1969-ben pedig nagy mértékű kiviteli többletünk volt. Fontos kiemelni, hogy évek óta először aktív kül­kereskedelmi egyenleg alakult ki a nem szocialista orszá­gokkal is. A magyar válla­latok viszonylag jól és rugal­masan kiaknázták a nem­zetközi piacokon jelentkező konjunktúrát. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a lakosság életszínvo­nalára vonatkozó harmadik ötéves tervelőirányzatok lé­nyegében már négy esztendő alatt megvalósultak. Az öt­éves terv a fogyasztás 18 szá­zalékos növekedésével szá­molt, ám az eddig megvaló­sult növekedés 25 százalék. Az egy keresőre jutó reálbér az előirányzott 9—19 száza­lék helyett előreláthatóan 15—16 százalékkal növekszik. E vázlatos leírás is bizo-' nyitja, hogy a gazdasági élet fő folyamatai és fő irányai tekintetében erősödött fejlő­désünk tervszerűsége: javult az ország gazdaságának egyen­súlyi helyzete és következe­tesebben megvalósulnak azok a gazdaságpolitikai célok, amelyeket a népgazdaság központi irányításának alap­ját képező népgazdasági ter­vet tartalmaznak. A tervszerűség szempontjá­ból nem érdektelen rávilágí­tani arra, hogy a vállalatok érzékenyebben reagálnak az érdekeltségükre közvetlenül ható közgazdasági szabályo­zókra, mint az adminisztratív természetű utasításokra. Pél­da erre a vállalati készlet­politikában megindult — alapjába véve kedvező — változás. Ez azt jelenti, hogy ennek az eszközrendszernek a megfelelő mozgatásával ru­galmasabbá tehetjük gazdasá­gunkat és hatásos eszköz van az állam kezében a népgaz­dasági tervekben foglalt • cé­lok megvalósítására. „A terv vagy piac” alter­natívája helyett a terv és piac, e kettős szerves egysége a mi körülményeink között az állami gazdaságirányításnál; olyan rendszerét alkotja, amely az • előttünk álló gaz­daságpolitikai” célok megvaló­sítása szempontjából haté­konynak bizonyul. Természetesen az elmondot­tak nem jelenük azt, mintha az elmúlt két esztendő min­den tekintetben gyökeres vál­tozást hozott volna gazdasági életünkben. Egyrészt „gyöke­res” változásokra nincs min­denhol szükség,. inkább a már korábban is kibontakozott kedvező tendenciák érvénye­sülését kell meggyorsítani, másrészt egyes. — például a hatékonyabb struktúra kiala­kítására vonatkozó — felada­tok időigényesek. Gazdasági életünknek Van­nak olyan területei, amelye­ket egyelőre nem tucunk kel­lően a tervszerű fejlődési kö­vetelményeknek megfelelően irányítani és befolyásolni. Közismert a munka termelé­kenységének lassú ütemű nö­vekedése és az ötéves terv- előirányzattól való elmara­dás; hivatkozhatnánk a „túl­fűtött” beruházási tevékeny­ségre és ennek hátrányos kö­vetkezményeire; utalhatnánk a belföldi ellátásban mutat­kozó egyenetlenségekre vagy az állattenyésztésben tapasztalt nehézségekre stb. Ezeket a problémákat nem szabad kisebbítenünk, sót fel kell tárni, mert csak így jutha­tunk az orvoslásra alkalmas megoldásokhoz. Ismeret es,, hogy 1970-ben tovább tökéle­tesítettük a szabályozó rend­szer egyes elemeit. Nem vár­ható, hogy ezek a módosí - tások egycsapásra látványos javulást hoznak, mindenesetre előrelépést jelentenek (példá­ul s létszám- és bérszínvonal- emelés anyagi következmé­nyeinek módosítása, a szarvas- marha ártámogatásnak eme­lése, a kereskedelmi készlet­gazdálkodás módosítása stb.) Mindezen lépések és intézke­dések a népgazdaság ki­egyensúlyozott és az állami tervekkel összhangban álló, célratörő haladását kívánják szolgálni. Emellett folyik a népgaz­daság negyedik — 1971—1975 évekre szóló — ötéves terv- koncepciójának és a gazdasá­gi és társadalmi fejlődés hosszútávú stratégiai tervé­nek (tervhipotézisének) a ki­dolgozása. Amint erről a legutóbbi országgyűlésen el­hangzott kormányelnöki be­számoló is szólott, nagy ará­nyú tervezési munka bonta­kozott ki — éppen az elmúlt két esztendőben — és úgy | tűnik — a tervező munkánál j soha nem volt olyan rangja. J mint éppen. ma. i Varga György Az utakon még pusztít a tél Idáig másfél milliónyi kárt okozott a fagy Tolna megye területét 2762 kilométernyi hosszan hálózzák be az utak. összehasonlításul; ez annyi, mintha Budapestről egy végiében, nyílegyenés út vezetne Szaratovba, Gorkijba, vagy valamivel Madridon túl­ra. Természetesen a megyebeli úthálózat vegyes burkolatú és a tartós, időálló burkolattal ellátott szakaszok érezték meg legjobban a lassan már móló­ban lévő telet. — Sajnos, még most is ér­zik — válaszolták telefon­érdeklődésünkre a KPM Köz­úti Igazgatóságának szekszár­di kirendeltségéről. — Az ol­vadással váltakozó fagy, a repedések közé beszivárgó, majd ott jéggé dermedő víz e pillanatban is rongálja az utakat. A rongálódás mértékét nem lehet kilométerekben megadni, mert az nem folyamatosan, hanem foltokban, gödrösen je­lentkezik. .’ Erről a - közúti;jár-, művek vezetői' nap mint nap sűrűn szerezhetnek kellemet­len tapasztalatokat. Az eddigi útkárok értéke megközelíti a másfél millió fo­rintot, amely ugyan még nem haladja meg a tavalyi szintet, de máris tetemes. A helyreál­lítás két ütemben folyik. Elő­ször ideiglenesen, számolva a további fagykárral, majd vég­legesen. Miniszteri rendelke­zés értelmében a helyreállí­tást a fő közlekedési utakon május, az alsóbb rendű uta­kon június végéig kell befejez­ni. A megyebeli főutakon ez- idáig majdnem félmillió fo­rint értékben kell az altalaj. megmozgatásáig is lehatoló, teljes burkolatcserét végezni. Az alsóbb rendű utakon ennek a munkának a költsége meg­haladja a félmillió forintot-, míg a kátyúzással megoldható, helyreállítása is majdnem megközelíti azt. Tgenap a megyei utakon két, mozgó aszfaltkeverő „reizet” és száz ember dolgozott.., Megyei vetélkedő a Gabonafelvásárlónál I, ■ • r. K • : . Felszabadításunk 25. évfor­dulója és a .Lenin-centenárium jegyében szocialista .brigádok szellemi vetélkedőjét rendezte meg vasárnap a Tolna, megyei Gabona-felvásárló és -Feldol­gozó .Vállalat- politikai és gaz­dasági vezetősége. A vetélke­dőn á járási versenyek kilenc legjobb eredményt elért bri­gádja vett részt. A vasárnapi megyei vetél-„ kedő azt igazolja, hogy a bri­gádok alaposan felkészültek. Végül is a szoros verseny el­ső helyezését a dombóvári , 11 .1 ■ I,..— ....................... ■ i K ossuth őrlöbrigád, másöd'űta' a bonyhádi keverőbrigád, ; á harmadikat pedig a dombóvári Rózsa Ferenc brigád pyerte eL Az első helyezett brigád ezer, a második nyolcszáz, a harmadik hatszáz forint juf . falómban részesült. A többi részt vevő brigád oklevelét, a brigádtagok pedig könyvjuteir­mát kaptak. Az első és második helye-» ; zést elért brigád a közel jo? vőben Kaposváron megrende­zésre kerülő középdöntőn ve-, tólkedük. ' - : •" --a. k**... Folyik az első osztályosak összeírása Az ország összes ái-tálános iskoláiban megkezdődött az 1970/71-es tanév első osztályo­sainak összeírása. Az akció év­ről évre azonos időben bo­nyolódik, a szülők — akik érdekelték — az összeírásban, időben értesülnek ebből ere­dő -tennivalójukról. |Ám az idén -mégis előfordult, hogy az összeírást végző pedagógu­sok hiába vártak jövendő ta­nítványaik szüleire. Egyík- másik iskola lakókörzetéből mindössze öt-hat szülő jelent meg az összeíráson, iskolakö­teles korha lépő gyermekének anyakönyvi kivonatával. Pe­dig el nem napolható az ösz- sztórási kötelesség! Míg az összeírás meg nem történik, sem az iskola, sem a "szülői ház nem tud készülni arra a gyermekek életében nagy for­dulatot jelentő változásra, amit az iskolába lépés jelent. A város jövendő első osztá­lyosainak szüleit bizonnyal ez a hosszan tartó tél kénysze- rítiette, — aikaratufc ellenére, — az „ej ráérünk arra még” nemkívámatos pozíciójába. Pe­dig, imihoi lassan véget ér a március, még néhány hónap és a tanév, is befejeződik, Kedve» anyukák és apukák, ne halogassák a jelentkezést a lakóhelyükhöz legközelebb eső általános iskolába, és ne késleltessék az összeírás kö­telező munkájának elvégzésé­ben az iskolákat! A Füzesabonyi Vegyes KTSZ elkezdte a KEPOL kiválóan szigetelő POLIURETAN KEMÉNYHAB PANEL és LEMEZ gyártását. Kérjük, megrendeléseiket a követkéz címre küldjék: Füzesabonyi Vegyes Ktsz, Füzesabony, Hunyadi u. 56. (234) Rádió televízió és elektroakusztikai cikkek javítását jó minőségben, , rövid idő alatt végzi a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet Helyszíni tévéjavítás telefonhívásra, 25 százalék árengedménnyel. I Cím: Tolna, Árpád u. 30. sz. Telefon: 2. (237)

Next

/
Oldalképek
Tartalom