Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

Várja az új levelező hallgatókat a palánk! szakközépiskola OMKDK A rövidítések korát éljük. Egyik-másik már teljes pol­gárjogot nyert a nyelvben, például senkinek nem jut eszébe tervszerű megelőző karbantartást mondani TMK helyett. Kérdéses azonban, hogy a címben jogialt OMKDK rövidítés mögött rej­lő lényeg ismeretes-e vala­mennyi megyénkben dolgozó műszaki szakember előtt? Az öt betű egy meglehetősen hosszú elnevezés tömörítése: Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. Közhely már korunk meg­gyorsult életvitele. Ez vonat­kozik a. különböző szaktudo­mányok fejlődésére is. Szám­adatokkal sikerült bebizonyí­tani azt, hogy míg fél évszá­zaddal ezelőtt egy megszerzett diploma mögötti tudás jóvol­tából évtizedeket eredménye­sen végig leheteti dolgozni, ma már a tudás — sok esetben röpke évek leforgása alatt — sokkal hamarabb elavul. Nincs már senki, aki az em­berre zúduló információk tö­megével megbirkózni képes lenne. Éppen ezért hozták és hozzák létre világszerte a leg­különbözőbb dokumentációs központokat, melyeknek nincs más céljuk, mint hozzásegíte­ni az érdeklődő szakembert, hogy hol keresse az érdeklő­dési körébe vágó információ­kat. A tudás napjainkban na­gyon jelentős részben nem­csak a ténylegesen birtokolt ismeretek halmazát jelenti, hanem a válogatás képességét is, azt a készséget, hogy a szakember tudja, hol kell ke­resnie továbbképzésének for­rásait. Ezt a célt szolgálja az OMKDK, melynek 283 000 kö­tetes könyvtára van. amihez 344 000 darabos fordításgyűj­temény csatlakozik. Tavaly száztízezren merítettek ebből a forrásból. Ugyanebben az évben 2200 külföldi szakfolyó­iratból és 100 magyarból nem kevesebb, mint 83 795 rövid tartalmi kivonatot és több, mint negyvenegy ezer címfor­dítást készítettek. Az idegen nyelvekből magyarra fordított szakanyagok terjedelme — félezer szakfordító munkája. — megközelíti a négyszázezer ol­dalt. Az OMKDK-nak van külön figyelőszolgálata, amely 1969-ben 1970 téma majdnem hárommillió adatát továbbí­totta a megrendelőknek, kü­lönböző speciális időszaki ki­adványaiknak terjedelme pe­dig megközelítette az öt és fél ezer nyomtatott ívet. Nem a számok a fontosak, jóllehet ezek mérhetők. Nem mérhető azonban az a haszon, mely a lefordított, kivonatolt munkák, közlemények köz­kinccsé tétele jóvoltából a népgazdaságot érte. Közvetett úton, a legkülönbözőbb szak­területeken dolgozók munká­ja révén. Nincs adatunk ar­ról, hogy az OMKDK-hoz for­dulók között tavaly hány me- gyénkbeli üzem, milyen szá­mú szakembere szerepelt. Jó lenne, ha az idén a lehető leg­többen volnának. Népújság 5 1970. március 11. A Szekszárd-palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szak- középiskola levelező tagozata felvételt hirdet az 1970/71-es tanévre, a 17 évesnél időseb­bek részére. Kiss László, a levelező tagozat vezető taná­ra ezzel kapcsolatban a kö­vetkező tájékoztatást adta la­punknak: — A levelező hallgatók: 1. növénytermesztő és ál­lattenyésztő 2. mezőgaz­dasági gépész, vagy 3. kertész szakközépiskolába jelentkezhetnek. Nyolc általános iskolai vég­zettséget, háromévi szakmai gyakorlatot és egészségi al­kalmasságot kell igazolniuk feltételként. A tanulmányi idő három, illetve négy év. A tanév szeptembertől kezdődik, s a magasabb végzettségűek ta­nulmányi kedvezményben ré­szesülnek. — Mire képesít a palánk! szakközépiskola? — Az iskola által adott ok­levél érettségi bizonyítvány, amely a technikusi vizsga le­tételére jogosít. Ezenkívül jo­got ad a főiskolai, az egye­temi továbbtanulásra is. A végzett tanulók technikusi munkaköröket tölthetnek be és már a technikusvizsga előtt elláthatják az alábbi munkaköröket: 1. beosztott mezőgazdász, állattenyésztő, brigádvezető, telepvezető, üzemgazdász, magtáros, magvizsgáló, törzs­könyvező, áruszakértő, áruát­adó, stb. 2. műhelyrészlegr vezető, munkacsapatvezető, műszaki rajzoló, gépkocsi-előadó, mű­szaki raktáros, anyagbeszerző, stb. 3. beosztott kertész és üzem­gazdász, brigádvezető, telep­vezető, áruszakértő, áruátadó, dísznövény-, gyümölcs-, sző­lő- és zöldségtermesztő, stb. Bizakodó hangulat lett úrrá 1966-ban a dunaiöldvári fmsz- nél. A szövetkezetei nemcsak az a megtiszteltetés érte, hogy az új gazdasági mechanizmus egyik előfutáraként úgyneve­zett kísérleti fmsz-szé tették meg; de az az öröm is, hogy ipari üzem létesítésével meg­mutathatja, mire képes a na­gyobb önállóság, a nagyobb lehetőségek birtokában. Fővá­rosi ajánlással érkezett meg Dunaföldvárra Kárpáti Jó­zsef. Irányítása alatt jókora szériákban gyártottak horgo­lótűt, vízszűrőt, diadobozt. A bombaüzletnek ígér­kező vállalkozás háromne­gyed év alatt 325 000 fo­rintos deficittel szenderült jobblétre. Kárpáti kapacitálására két­millió forintos költséggel épí­tettek műhelyeket hipermo­dern tartozékokkal. Az fmsz- nél tízmilliós nagyságrendű ál­mokat kergettek, erősen bíz­va, hogy a sztereonézőkkel és a hozzá tartozó képekkel meg­hódítják a piacot. (A sztereo­néző térhatásúvá teszi a ben­ne elhelyezett fotókat.) Kár­páti József nem csupán a gyártást irányította részlegve­— Milyenek a tantárgyak? — A közismeretekből: ma­gyar nyelv- és irodalom, tör­ténelem gazdasági földrajz, matematika, fizika, kémia, biológia. A szakmai előkészítő: mű­szaki rajz, mechanika, kémia, biológia. Szakmai tantárgyak: mun­kavédelem, növénytermesztés, állattenyésztés, géptan, mun­kaszervezés, gyakorlat. Álta­lános kertészeti ismeretek, zöldség-, gyümölcs-, szőlőter­mesztés, dísznövénytermesz­tés, anyagismeret és gépjaví­tás, gépelemek, elektrotech­nika, erőgépek, munkagépek, mezőgazdasági ismeretek. — Hogyan jelentkezhetnek a hallgatók? — Jelentkezési lapon, amelyhez felvételi kérvényt, önéletrajzot, születési anya­könyvi kivonatot, iskolai bi­zonyítványokat és az egész­ségi alkalmasságról orvosi bi­zonyítványt kell mellékelniük, s 30 forintos okmánybélyeg is szükséges. — Hányadik éve lesz ez a levelező tagozatnak? — A palánki mezőgazdasá­gi szakoktatás hosszú évtize­deiben ez már a 16. beisko­lázási éve a levelező tagozat­nak. Az iskola 7 új osztályra kapott beiskolázási engedélyt, ebből három a rendes, vagy­is nappali tagozatú szakkö­zépiskoláké, egy második osz­tály, s három első osztály levelező tagozatú. Ezzel az ország egyik legnagyobb lét­számú mezőgazdasági szak- középiskolájává válik. Mind­ez a palánki szakközépisko­la különleges adottságainak, így fekvési, személyi és tár­gyi feltételeinek köszönhető. — Mik emelik szakközép- iskolájuk jelentőségét? zetői minőségében, de üzlet- szerzésre is vállalkozott — persze — külön honorárium fejében. Az univerzális zseninek lát­szó részlegvezető ontotta a szállítóleveleket, az inkasszó­ra ömlött a pénz az fmsz számlájára. A véletlen műve­ként derült ki, mi a hihetet­len siker valódi oka. Az az — enyhén szólva — furfan­gos megállapodás, amelyet Kárpáti a sztereonézőt átve­vőkkel kötött. Eszerint az át­vevő fizet az áruért, (eddig rendben); ha pedig nem tud túladni a portékán, visszaad­ja az fmsz-nek — ő pedig /Visszakapja a már kifizetett vételárat. Az ilyenfajta bizo­mányi adomveszem tette le­hetővé, hogy Kárpáti és négy kollégája nehéz pénzekért gyártson olyan cikkeket, amelynek — legalábbis — ké­tes a kereslete. Az fmsz ve­zetőségének sürgetésére a Kárnáti-féle ötösfogat vállal­ta, hogy az áru eladhatatlan- sága esetén visszafizeti a fel­vett munkabért. 1968 végéig majdnem 300 ezer forint értékű sztereó­néző áradt vissza Duna­földvárra. — Megyénkben is kezdet­től fogva tapasztalhattuk azt, hogy a nagyüzemi mezőgaz­daság művelt szakembereket kíván, a jó szándék és az áldozatvállalás mellé. A kö­rülményeknek megfelelő bel­terjesség, a biztonságos ter­melés, a terméseredmények folyamatos emelkedése és ez­zel a jövedelem törésmentes növelése érdekében. A bioló­giai, technikai színvonal ál­landó emelkedése a mezőgaz­daságban, új módszerek al­kalmazása korszerűbbé, köny- nyebbé teszi a termelést, s ugyanakkor fokozza a jöve­delmet. Ahol az üzemek szak­ember-állománya évről évre gyarapodik, vagyis nő az egy hektárra jutó szellemi ráfor­dítás, ott a tsz-ek gazdái nyu- godtabban nézhetnek a jö­vőbe. Ma már nem szégyen, hanem kötelesség a tovább­képzés. — Van felső korhatár a levelező tagozaton? — A levelező tagozaton felső korhatár nincs, s a konzultációkon összegyűlt gazdák, kertészek és gépé­szek egymástól is sok hasz­nos tapasztalatot szerezhet­nek, gyakran konkrét segít­séget is kaphatnak. Az iskola a legkorszerűbb ismereteket oktatja középfokon, a hall­gatókat elvisszük a legmoder­nebb mintagazdaságokba is. A levelező tagozat hetenként tart konzultációkat. — Most hány levelező hall­gatójuk van? — Jelenleg 300-nál több le­velező hallgató tanul 12 osz­tályban, közte 6 kihelyezett osztályban. Van két utolsó technikumi osztályunk is. Az új tanévre körülbelül 120 le­velező hallgatót vehetünk fel. — A jelentkezés határide­je: 1970. május 1. Reméljük, hogy minél több dolgozó fia­tal és felnőtt gazda él ezzel a lehetőséggel és jelentkezik a szeptemberben kezdődő le­velező tagozatú osztályok va­lamelyikébe. Vevő nincs rá. A vállalt visz- szafizetésből nem lett semmi. Az áfész most végrehajtással próbálkozik — az előbb em­lített négy embert negyven- nyolcezer forint visszafizeté­sére kötelezte jogerősen a Tol­na megyei Munkaügyi Döntő Bizottság. A szövetkezet Buda­pesten is fut a pénze után, mintegy kétszázezer forint ere­jéig pereskedik Kárpátival. A behajtás esélyeit nem növeli, hogy Kárpáti József a duna- földvári kudarc után Nyugat- Németországban vállalt mun­kát. Kissé megnyugtató, hogy tartozásai egy részéért felesé­ge és fia vállalt kezességet; a fiúval szemben a bíró­ság eddig 20 000 forintot ítélt meg jogerősen az áfész javára. Kockázat nélkül vajmi rit­kán kecsegtet nyereség. A hír­hedt sztereo-ügy panorámá­ban sem az a legsötétebb folt, hogy a vállalkozás ráfizetés­sel végződött. Komorabb, ami menet közben történt: újabb kockázat vállalása a baljós jelek láttán, — de nagyobb körültekintés és könnyebben realizálható garanciák nélkül. • b. z. • A termelés élenjárói Nyári István Magyar Sándor Ketten a fűtőháztól. A két munkás a legjobbak közé tarto­zik. Nyári István a mozuony- műhely csoportvezetője. ö és brigádja az időszakos javítási terv túlteljesítését vállalta, ez azt jelenti, hogy a felszabadulás évfordulójáig három mozdony javítását végzik el. Nyári Ist­ván brigádja az aranykoszorú- jelvény viselésére jogosult. Magyar Sándor mozdonylaka­tos és brigádja ugyancsak jogo­sult az aranykoszorús szocialis­ta brigád jelvény viselésére. Magyar Sándor volt az első szo­cialista brigádvezető a dombóvá­ri fűtőházban, az ő példáját kö­vették több mint félezren, cny- nyien dolgoznak már olyan munkabrigádban, melyek célul tűnték ki, hogy a szocialista brigád címet elérjék a vállalá­sok teljesítése tévén. Ballabás László Futnak a pénzük után Panoráma a dunaföldvári sztereó-ügyről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom