Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Szemelvények külföldi újságokból Belgium, Dánia, Spanyolország FÓKUSZ iiiimiiiimiiumim Belgium: 1970-ben tovább folytatódik a gazdasági fellendülés. A kormány — hogy elejét vegye a kínálat és kereslet túlságos aránytalanságának, valamint az árak é,s a termelési költségek jelentős emelkedésének — felkészült a harcra a gazdasági túlhevülés ellen. Az e célt szolgáló ,,stabilizációs terv” elvileg 1970-ben hozza meg gyümölcseit: előírja az exporttérítés megszüntetését, az import támogatását (hogy nyomást gyakoroljanak a belső árakra), fokozott válogatást a magánberuházás állami támogatásánál, az építő lendület bizonyos fékezését, s a bankhitel meghatározott keretek közé szorítását. Másrészt ,,programszerződéseket” javasolnak bizonyos szektoroknak, hogy az árakat összehangolt keretek között tartsák. Dánia: Fizetési mérlegének 3 milliárd koronás deficitjével kezdi meg az 1970-es esztendőt. Ez komoly nyugtaLanságra ad okot, ha meggondoljuk, hogy az előző 9 év alatt a deficit összesen 10 milliárd korona volt. A kormány 1970-re azt a célt tűzte ki maga elé, hogy rendezi ezt a helyzetet, éspedig megszakító pénzügypolitikai intézkedésekkel, 'nevezetesen a fogyasztás növekedésének (tehát a behozatalnak) fékezésével. Másrészt abban reménykednek, hogy a nemzetközi konjunktúra továbbra is kedvez az ország exportjának, de nem hiszik, hogy az utóbbi 1970-ben ugyanolyan mértékben növekedni fog, mint 1969-ben. Spanyolország: Infláció, a kereskedelmi mérleg nyugtalanító deficitje, bizonytalanság a pezeta körül, gyakorlatilag fenntartott korlátozó rendszabályok: az 1969 végén- körvonalazott gazdasági helyzet komor fellegeket jelez Spanyolország ,,1970-es horizontján”. A becslés szerint a nemzeti bruttó termelés körül- 'belül'.4 százalékkal növekedett 1969-ben. Ez azonban jórészt a gazdasági egyensúly rovására történt. így aztán az 1970-es esztendőnek esetleg ítéletet kell mondania az elmúlt évek gazdaságpolitikáié fölött. A gazdasági körök tartanak attól, hogy 1970 elején látványosan emelkednek az árak s új lendülettel növekednek a bérek. Amellett a kereskedelmi mérleg helyzete erősen súlyosbodott (az 1969-es deficit 2.5 milliárd volt, tehát 2o százalékkal növekedett 19(58- hoz képest), s a devizakiözönlés tovább tart, az idegenforgalom növekvő jövedelme ellenére. A kormány kénytelen vc.lt -20 százalékos előzetes letétet előírni, amely minden behozatalra, 6 hónapon át rögzíthető, de tartanák attól, hogy az intézkedés az inflációs folyamat meggyorsulását hozza magával. Gazdasági körök szerint még korai volna közelgő leértékelésről beszólni, annak ellenére, hogy a pezeta láthatólag veszélyeztetett helyzetbe került. (L' Expansion) A gcdasági reform ^ — Ervenyesuies közben A gazdasági reform — a termelési, a gazdasági viszonyok tökéletesítésének folyamata. A reform objektív szükségszerűségét elsősorban a szovjet gazdaság viharosan gyors fejlődése határozta meg. „Országunk termelőerőinek gigászi növekedése, a tudományosműszaki forradalom kibontakozása — mutat rá az SZKP Központi Bizottsága a »Vlagyimir IVjics Lenin születésének 100. évfordulójára« című téziseiben — parancsolóan megköveteli a gazdaságirányítás módszereinek és formáinak további tökéletesítését. Ezeket a célokat szolgálja a gazdasági reform, amelyet az SZKP Központi Bizottságának 1965. márciusi és szeptemberi plénumain, a párt XXIII. kongresszusán eh fogadott határozatok értelmében valósítunk meg a Szovj etunióban. Az idén újabb jelentős lépést kell tennünk a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerének valóra váltása felé. Az iparban az év elején 36 000 vállalat dolgozott az új rendszer szerint. Ezek a vállalatok adták az ipari termelés több mint 83 százalékát, és a nyereség 91 százalékát. A gazdálkodás új módszereire állítottuk át a vasúti és az autószállítást, a polgári légiközlekedést, a tengeri és a folyami flottát, a hírközlést, sok kereskedelmi és szolgáltató vállalatot. A mezőgazdaságban körülbelül 4000 szovhozt áhítottunk át teljes önelszámolásra. Az idei év első napjaiban megkezdődött az építő- szervezetek fokozatos áttérése az új gazdálkodási rendszerre. Az iparban még jobban kibővül a gazdasági reform érvényesülésének szférái a. Csupán az első negyedévben további, körülbelül 2000 váWalat áll át a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerére, közöttük a hús- és tejipari minisztérium, a „Szojuzszelj- hoztyehnyika” össz-szövetségi egyesülés vállalatai, az építőipar ipari vállalatai. Jelenleg 22 szövetségi és szövetségi-köztársasági minisztérium összes üzemei és gyárai az új rendszer szerint dolgoznak (kivéve a kísérleti üzemeket). Amint a közelmúltban közzétett adatokból kitűnik, a Bielo- rusz SZSZK köztársasági és helyi inarában csaknem teljesen befejeződött az áttérés a gazdálkodás úi rendszerére. Lettország, Moldávia, Litvánia. Kazahsztán és Észtország vállalatainak többsége az úl rendszer szerint dolgozik. Uevanakkor több köztársaságban a köz- társasági és a helyi alárendeltségű vállalatoknak csaknem a felét még nem állították át az új rendszerre. Az új rendszerre való áttérés sokoldalú előkészületeket igényel a minisztériumoktól és a vállalatoktól, s olykor bonyolult gazdasági kérdések megoldását követeli meg. A kankodás és a túlzott sietség csak árthat az ügynek. De nem szabad feleslegesen halászhatni az áttérést, elmulasztani azoknak a lehetőségeknek a kiaknázását, amelyeket a reform nyújt a vállalati munka hatékonyságának emeléséhez. A szövetséges köztársaságok minisztériumainak és fő- igazgatóságainak energikusabb intézkedéseket kell életbe léptetniük az új rendszerre való áttérés előkészítő munkálatainak befejezése érdekében. (Ekonomicseszka)a Gazeta) A Wiener Zeitung című bécsi lap adatai szerint a Jugoszláviába irányuló osztrák kivitel az utóbbi években kedvezően fejlődik, úgy, hogy értéke tavaly meghaladta a kétmilliárd schillinget. Ausztria gépeket, szállítóeszközöket, acélból és bádogból készült termékeket, textilt, szerszámot és különféle közfogyasztási cikket exportál hazánkba. Kivitelének mintegy 16 százaléka vegyipari termék — ásványi műtrágya, műanyag és festék — 12 százaléka pedig nyersanyag és energia. Bécsi vélemények szerint Ausztriának még nagyobb lehetőségei vannak a Jugoszláviába irányuló kivitel növelésére, sőt mezőgazdasági termékeket is exportálhat házánkba. Az osztrák gazdasági kamara már nagyban készülődik a küszöbönálló újvidéki mező- gazdasági vásárra. Osztrák statisztikai adatok„ szerint az Ausztriába irányuló jugoszláv kivitel értéke a múlt év 9 hónapjában — mintegy 890 millió schilling volt. (Magyar Szó) } Magyar—olaszkooperáció \ a vegyipar területén A magyar—olasz vegyipari kooperációs bizottság legutóbb Budapesten ülést tartott, melyen több nagy olasz cég szakértői vettek részt, köztük a Monte- catini—Edison, SIR és Lepetit cégé. A Lepetit küldöttei magyar partnereikkel a gyógyszeripari termékek technikai, „knox-how” és licencia-tapasztalatcseréinek lehetőségeiről tárgyaltak. Az olasz cég küldötte kijelentette, hogy készek jelentős mennyiségű magyar gyógyszeripari terméket vásárolni egy legutóbb kötött hosszú lejáratú szerződés keretében. A SIR (Societá Italiana Resine) hajlandó volna Magyarországgal közösen fejleszteni a gyantagyártást és a parafin, valamint egyéb vegyipari termékek származékai termelésének korszerűsítését. Az AGIF- csoport mérnökei bővíteni kívánják kapcsolataikat Magyarországgal, és összes kenőzsír- és különleges gépkenőolaj-szükségletét ki akarják elégíteni. Végül az ENI küldöttei tervbe vették egy vegyes magyar—olasz vállalat alapítását a magyar műanyag- és műszálipar fejlesztése érdekében. (Moniteur du Commerce International) Betegségi biztosítás Libanonban A libanoni államfő utasítást adott a Babdaaban február 5-én megtartott tanácskozáson, hogy a betegségi biztosítást be kell vezetni, még megbízatása lejárta előtt. Értesülések szerint az a határozata az illetékeseknek, hogy az első szakaszban betegségi biztosításban a társadalombiztosítási pénztárhoz közvetlenül tartozó személyek részesülnek, kivéve családtagjaikat. Az első szakasz költségeit körülbelül 30 millió libanoni forintra becsülik, amit az államnak és a munkaadóknak kell viselniük. Miután a betegségi biztosítás csak a vonatkozó minisztertanácsi rendelet kihirdetése után hat hónappal lép érvénybe, az államnak ebben az évben csak 4 millió LL-ot kell fizetnie, abban az esetben, ha a rendeletet március elején hirdetik ki és a betegségi biztosítást augusztus hó folyamán kezdik alkalmazni. A kormány ezt az összeget a Medreco és az IPC ásványolaj-társaságok hátralékos szolgáltatásaiból akarja fedezni. Félő azonban, hogy ez csak 1971-ben lesz esedékes. Ami a munkaadókat illeti, arról tájékoztatták a társadalombiztosítási pénztárt, hogy kötelezettségüket készek rendezni. (L* Orient) Alkimisták láthatatlan légiója A Tarsusban született, s Kufában — a Vili. század második - felében — élt Abu inussa Dsabtr Ben líajjam Ben Abdallah el Suli el Tursusi el Kufi, akit Geber néven tart számon a tudománytörténet, s aid Dsafer el Sadie főpaptól tanulta a titkok tudományát, aligha gondolta, hogy századokkal később a kémia megalapítójaként emlegetik majd nevét. S azt még kevésbé gondolhatta, hogy munkásságával a modern világ leglátványosabban fejlődő iparágának szülőatyja lesz. Ö a Lapis pbilosophorumot, a bölcsek kövét kereste, mely arannyá változtatja a nem nemes elemeket. Ahogy ezt, a bölcsek kövét, a nagy elixirt kereste Basilius Valentinus, Albertus Magnus — aki arany helyett végül is a cinket fedezte fel —, Homberg és Böttger, s ezernyi elődük, utóduk; az alkimisták. Magyarországon 1909. december végén 102 ezer „alkimistát” tartottak számon; ennyien dolgoztak a vegyiparban. S további ezrek tartoznak még az alkimisták mai, láthatatlan légiójához: kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken, kísérleti laboratóriumokban. MAI ARANYCSINÁLÓK Adatok; hazánkban az ipari bruttó termelési értéknek mindössze négy százalékát állította elő 1950-ben a vegyipar, napjainkban viszont részesedése 12 százalék fölött van. 1951 és 1965 között 15 milliárd forintot ruháztak be az ágazatban, 1960 és 1963 között a vegyipar termelése évente átlagosan tiz-tizen- négy százalékkal emelkedett, s az 1970. évi terv 12 százalékos termelésnövekedéssel számol. Adatok, százalékok. Sokat mondanak a szakembernek, de mit annak, aki szívesebben számol forintban, darabban, vagy kilogrammban? Az adatok, százalékok átfordíthatók a mindennapi élet nyelvére. Például; 1938-ban évente — hatóanyagban számolva — a megművelt területek egy hektárjára 2 kg. műtrágya jutott. 1950-ben még mindig csak 6 kg. S 1968-ban? 112 kilogramm' Márpedig egy tonna nitrogén 15—20 tonna termésnövekedést eredményez búzából. Még pontosabban; 1 kg mtrogén hatóanyag átlagosan 16,9 kg terméstöbblettel kamatozik a gabonánál, 70,4 kg-val a burgonyánál! A foszfor minden kilója 7,7 kg többlet gabonát 36,4 kg. burgonyát fial, a kálium pedig kilónként 8,4 kg gabona, és 54,4 kg burgonya többlettel fizet. Márpedig hazánkban — hatóanyagban számolva — 1950-ben csak évi 13 ezer tonna nitrogén műtrágyát termeltek, 1968-ban viszont 245 ezer tonnával s a foszfor műtrágya termelés is ez idő alatt megtízszereződött! Vajon amögött, hogy hazánk immár évek óta nem szorul gabonabehozatalra, a mezőgazdaság dolgozóul nlc szorgalma mellett nem Thető fel a mai aranycsi- ; i álók fáradozása *s? olajból ruha A vegyipar minden termékének eredete, készítése pontos technológiával leírható. Mégis, a nem beavatott számára titokzatosnak tűnik, miként is lesz a többszörösen földolgozott kőolajból vagy földgázból — ruha — Márpedig lesz. A petrolkémia ontja az oefineket, az aromás ve- gyületeket, a szintézisgázokat, a vegyipar többi területe is a legkülönbözőbb alapanyagok sokaságát, melyekből végül is gyógyszer, gyermekjáték, műbőr, kempingfelszerelés, acélnál ellenállóbb fogaskerék, fát helyettesítő műanyag borítólemez, kötőfonal — mint amilyen a közkedvelt Kasmilon — takaró, bútor lesz. Termékek ezre, tízezre. Mégpedig olyan termékek serege, amelyek tíz vagy tizenöt esztendeje ismeretlenek, vagy alig ismertek, s ezért nagyon áhítottak voltak. Mint például... mint például a formás női lábakon feszülő nylon- harisnya, vagy a még diszk - rétebb holmi, a nylon fehérnemű (1969-ben 25 millió pár szintetikus harisnya készült hazánkban.) A példák már sejtetik; a ma embere létezni is alig tudna a vegyipar termékei nélkül. Gázzal főz, olajjal tüzel, hadszivaccsal bélelt bútorra ül le, műselyemmel borított paplannal takarózik. Ha ideges, Andaxint vesz be, nátha ellen szintetikus úton előállított C-vitaminnal védi magát, gumimatracra fekszik, ha napozni akar, feleségét műszálas kötött ruhával lepi meg, s eszébe sem jut, hogy a polipropilén termelésén elmélkedjék, bár ennek növekedése nélkül a hála és öröm hitvesi csókját aligha kaphatná meg a mutatós ruháért. Ahogy azon se’ elmélkedik, vajon az 1960. évi 300 tonnás kaprolaktám termelés növekedése az 1969. évi 5044 tonnára miként ment végbe, de természetesnek veszi, hogy mind több danulon- fonalat, vagy abból készült fehérneműt, kötöttárut, s danamid fröccsöntött terméket vásárolhat. VILÁGSZERTE: VAGTA! Tíz esztendeje, 1960-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hozott a vegyipar fejlesztésnek és korszerűsítésének irányáról, új tevékenységi körök létesítéséről, s mindezek végrehajtásának meggyorsításáról. Az azóta eltelt évtized — mint azt az iparágban megfogalmazzák — a vágta ideje volt. Az évi *íz-tizennégy százalékos termelésnövekedés, ezen belül a műanyagipar alapjainak lerakása, a gyógyszertermelésben a világ első tíz országa közötti szilárd hely, a műtrágya, a gyomtalanító vegyszerek nagy tömege: a vágta egy-egy pihenő nélküli, de megjegyzésre érdemes állomása. A vágta határainkon túl is megtalálható. A vezető tőkés országok mindegyikében a vegyipar felődése 1950 és 1967 között jóval meghaladta más ágazatokét, s például Japánban több mint tizenkétszeresét, Olaszországban két és fél szeresét, a Német Szövetségi Köztársaságban közel hatszorosát tette ki a bázisév, 1950 teljes termelésének. Az európai szocialista országok mindegyikében ugyanezen idő alatt a vegyipar termelése legalább meghatszorozódott, de van, ahol az 1950. évi tizenhétsze- rese lett. A harmadik ötéves tervben, 1966 és 1970 között a vegyipari beruházások összege minden esztendőben meghaladta a 3,5 milliád forintot. Az ágazat 61 vállalatának nagy többsége az egyéni fogyasztók előtt is ismert, hiszen a Biopon mosópor, a padlólakk, a festék éppúgy nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, mint a már korábban fölsorolt termékek. A fejlesztésre költött milliárdok tehát nemcsak száraznak tűnő százalékadatokat szültek. A teljes termelés, az egy foglalkoztatottra jutó termelés nagy tempójú emelkedése, a százalékok mögött a maga gazdagságában bomlik ki az élet. Az élet, amelyet köny- nyebbé, kényelmesebbé, egyszerűbbé tesznek az alkimisták boszorkánykonyháiból kikerülő termékek. Mészáros Ottó
