Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Könyvismertetés Szentiványi Jenő: TIZENKÉT HALÁLOS PERC Felbőgnek a második világhábo­rúból maradt B—26-os bombázó­repülők hatalmas motorjai. A gép éktelen dübörgéssel suhan a ha­lált hozó ismeretlen felé. A gép dübörgésével hirtelen versenyre kel egy iszonyú süvítés. Az ön­maga körül forgó .légtömeg vi­sítva tombol. A bombázó áttöri a tájfun tölcsérének falát. A pa­rancsnok Ricardo Garcia hangja hallatszik: — Tíz-tizenöt percig kell kitartani. Sebesség: 650 kilo­méter óránként S a gép fedélzetén a hős tudó­sokkal száguld felderíteni azt, amit korunk modern műszerei sem képesek megállapítani. Is­mét az emberi tudás, bátorság se­gít. Szentiványi Jenő .lebilincselő könyve választ ad a tájfun kelet­kezésére. Bemutatja a hőst, aki kitartó, s ha kell, minden koc­kázatot vállal, ha az emberiség jövőjéről van szó. NAGY VIKTOR Még nem csattant A váraljai fiúk közül többen sze­retnek vereked­ni, de nem az erő­sebbekkel, hanem a gyengékkel: pél­dául a lányokkal. Egyik fiú foga­dott társával, hogy az egyik kislány­nak ad két po­font. A fogadást mind a ketten ko­molyan vették. A kiszemelt egy ár­tatlan úttörőlány volt. Többen hal­lottunk fogadá­sukról, s érdek-, lődtünk, hogy miért lánynak, s nem fiúnak adják a pofonokat? A válasz a kö­vetkező volt: — Kérdezd meg tőle — s egyszerre mutatott egymásra a két fogadó. A pofont többször próbál­ták megadni, de szerencsére eddig még nem sikerült. Min­dig közbejött valami, vagy va­laki. Egyszer a srác kesztyű­je repült le kellő pillanatban a kezéről. A kislány ennek kö­szönhette, hogy a pofon ed­dig még nem csattant. De na­Zeneiskolások hangversenye A bonyhádi művelődési központban február 26-án a zeneiskolai tanulók adtak szá­mot tudásukról. A hangver­seny este 6 órakor kezdődött. A kis „muzsikusok” nagyon izgultak. Volt is miért! Hi­szen a nézőtér minden ülőhe­lyét elfoglalták a szülők, ba­rátok, ismerősök. Nem vall­hatták előttük szégyent. A nézők érdeklődve, figye­lemmel hallgatták a zeneis­kolások műsorát. Ezen a hangversenyen a hegedűt és a zongorát szólaltattuk meg. A siker nem maradt el. A jól szereplők közül Pálos Ágota és Elmauer József szá­mait emelte ki leginkább a lelkes közönség tapsa. A legközelebbi hangverse­nyünk júniusban lesz. Remél­jük, addig még sokat fejlő­dünk, s még jobban játszunk majd. G. R. Egy kis sajtótörténet A paksi riporterőrs legutób­bi foglalkozásán a sajtó törté­netéről beszélgetett. A sajtó a polgárság kiala­kulásával függ össze. Gyöke­rei a reneszánsz korig nyúl­nak vissza. A mai újság őse a tam-tam dob, a lovas futá­rok, hírnökök és a kikiáltás. Julius Caesar korában plaká­tok szolgálták a hírközést. De a hírközlésnek ezt a fajtáját már a rómaiak is használták. A bizánci udvarban csak rö­vid ideig szolgálta a plakát az emberek értesítését. Pekingben a VII. században nyomtattak már könyvet, de Kína annyira elszigetelten élt, s technikai fejlődéséről any- nyira nem adtak ki semmit, hogy Európában csak 350 év múlva tudtak könyvet nyom­ni. A földrajzi felfedezések ko­ra már követelte a sajtót. Ek­kor a vándorló énekeseken (regősök) kívül röplapok, hír­tudósító levelek és vásári tu­dósítások szolgálták a hírköz­lést. Az akkori röplapok nem hasonlítottak a forradalmi röpiratokra, hanem tudósítás- szérűén egy-egy eseményről számoltak be. A hírtudósító leveleket pedig a katonák küldték be a harcterekről. Müller Erzsébet Hj" akvarista Black molly gyón reméljük, hogy nem is Otf honunkról öröm és boldogság napja volt a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola úttörőcsapatának 1969. szeptember 28-a. Ugyanis akkor adták át az új csapatott hont. Patronáló szervektől sok ajándékot kaptunk, ami új otthonunkat most is díszíti, illetve fog­lalkozásainkat vidámabba teszi. Úttörőszobánkban van lemezjátszó, televízió, magnó. A nyolcadikos pajtások nemrégen sötétítő füg­gönyöket varrtak az ablakokra. Az úttörőszobánkat egyben „házi múzeumnak” is kineveztük: ott állítottuk ki a „Szabad hazában, Lenin útján” mozgalomba való benevezési emlékeket, a szép raj- naplókat és a pajtások jól sikerült képeit. Igaz, hogy 1969 szeptembere óta már sok idő eltelt, de csapat- otthonunkat azóta egyre jobban szeretjük, s ha tehetnénk, min­dig ott tartózkodnánk. Ezért megbeszéltük, hogy a csapatotthont csak azok az őrsök látogathatják, akik jó munkát végeznek. Ezért nagyon fellendült az őrsök közötti versengés. \ A csapat riporterőrse fog elcsattanni. Fischer Mária Minél többen vesznek részt a játékban, annál érdekesebb. A já­tékvezető megnevez egy tárgyat, például bogrács. A következő já­tékosnak olyan szót kell monda­nia. amely valamilyen kapcso­latban áll a bográccsal. A kö- vetkező például azt felelheti: „Erről eszembe jut a tábor”,, a következő: „Erről eszembe jut a A fekete hal farkán hordja a török címert, ugyanis a kecses hal farka félhold-sze­sator” stb. Ha már mindenki hoz­zászólt a játékvezető által mondott szóhoz, akkor újra kezdődik a já­ték, más tárggyal. Aki olyan szót mond, ami a játék folyamán már szerepelt, vagy nem áll összefüg­gésben az előzővel, illetve öt má­sodpercnél tovább gondolkodik, zálogot ad. rűen végződik. Hossza körül­belül öt centiméter. Eleven­szülő. Szép formája és sza- porasága mellett elég igény­telen. Egy dologra azonban igen kényes: szereti a mele­get, így 24—25 Celsius fo­kos vízben kell tartani. Ala­csony hőmérsékletű vízben könnyen megbetegszik és el­pusztul. Érdekes tenyészváltozata a fekete—fehér színösszetétele hal. Sokan ezt a halfajtát „fekete sárkánynak” is neve­zik. Szülés után a nőstényt el kell távolítani kicsinyei­től, mert felfalja őket. Ete­tése az előzőekhez hasonlóan daphniával és tubifexszel tör­ténik. N. V. Mit játsszunk? Fejtörő: Erről eszembe jut Vízszintes csapadék A földnek oly szükséges nedvességét a ciklonok által hajtott felhőkből kapjuk. De van a csapadékoknak egy másik fajtája is, amelyik a csapadékban bő ködből rakódik le azokon a tárgyakon, amelyek a széláramra merőlegesen helyezkednek el. Ez az úgyne­vezett vízszintes csapadék: dér, j égkéreg, amelynek mennyiségét jóval nehezebb mérni, mint a havat vagy az esőt. Nagyon fontos szerepe lehet azonban, különösen a hegyvidéken, ahol néha a lég­köri csapadék összmennylségének egyharmadát teszi ki. A tudósok megállapították, hogy a jégképződés idején a fémhuzalok minden méterét nemegyszer több, mint két kg súlyú jég terheli. Egyetlen tél alatt a mindössze két és fél méter magas fenyőn körülbelül hatvan kg zúzmara rakódik le. Ha ezt a számot átla­gosnak vesszük és kiterjesztjük egy hektár területen lévő fenyő­csemetére, akkor a tél folyamán a zúzmarából származó csapadék- kiegészítés hatszáz tonnára rúg. A bükkerdőben a csapadék évi mennyisége kétszáz milliméterrel — tehát húsz százalékkal — emel­kedik. VAROS — KEREKEKEN Amerikában 1968-ban 1,2 millió családi házat építettek, s ebből 480 ezer volt a lakó­kocsi, illetve: a mozgó lakás. Az angolban kétféle szó van erre: az a lakókocsi, amelyet az autó visz üdülés céljából, például kempingekbe, az a „trailer”. Az pedig, amelynek vannak ugyan kerekei, de ezek leszerelhető!*, s csak szük­ség esetén kerülnek haszná­latra: „mobile home”, vagyis mozgó ház. Ezek a családi há­zak abban különböznek a ha­gyományostól, hogy nem a helyszínen húzzák fel őket téglából, kőből, hanem gyári futószalagokon, acélból, alumí­niumból és műanyagból gyár­tott részekből szerelik össze. Szükség esetén kerekekre sze­relik és egy nagy tejlesítményű traktor el tudja szállítani a há­zat. A 480 ezer lakókocsiból 318 volt az ilyen gördülő otthon, amelynek népszerűsége roha­mosan növekszik, s ezt az ipar ki is használja. S kihasz­nálják a telektulajdonosok is. Különösen a kedvező klímájú államokban, Kaliforniában, Arizonában, Floridában.. Ezek­ben az államokban már egész városok jöttek létre ilyen moz­gó házakból, aminek fő oka, hogy egy ilyen ház még a fe­lébe sem kerül egy hasonló típusú „állandó” háznak. Nem, mintha e házak lakói kóbor vándornépek lennének: ellen­kezőleg, kétharmaduk nyugdí­jas, de található közöttük min­den társadalmi rétegből. ÜJ ARANYMEZÖ TÁDZSIKISZTÁNBAN Uj aranymezőre bukkantak, a Tadzsik Köztársaság északi részé­ben, a gyors folyású Zarafsan fo­lyó vidékén. A köztársaság bánya­iparában ma már vezető helyet foglal el az aranybányászat. A fel­tárásra kerülő aranymezők még a híres szibériai aranymezüknél is gazdagabbak. KÍGYÓK — AUSZTRÁLIÁBAN Nagy riadalom támadt a Melbourne-i főposta csomag­elosztó termében, ahol 500 em­ber dolgozik. Amikor az egyik dolgozó egy sérült csomagot a szokásnak megfelelően át akart csomagolni, hirtelen ég­nek meredt minden hajaszála: tizenegy eleven tigriskígyó te­kergőzött benne. A postaigaz­gatóság sürgősen sajtóértekez­letet hívott össze, hogy az új­ságok útján felkérje a lakos­ságot: postán ne szállítsanak kígyót. A kérés alátámasztá­sául hozzátették azt is, hogy a posta alkalmazottainak több­sége bevándorolt, aki nincs úgy hozzászokva a kígyókhoz, mint az ausztráliaiak. Az ausztráliaiak számára ugyanis a kígyó egyáltalában nem valami ijesztő állat: kon­tinensükön annvi cs iszómászó él, hogy me.Mzo i ík ezt az együttélést. Sokai • állatként is tartana*. *iayói. Ausztrália a világ országai közül számszerűen a második — veszélyességben az első — a kígyók gyakoriságában. Az Ausztráliában található 150 kígyófaj közül 20 veszélyes az emberre. Évente 300 kígyó­marós történik, a halálozási arány átlagosan évi hét, ami nem is sok, ha figyelembe vesszük, hogy a világon éven­te 30 ezer ember hal meg kígyómarás következtében, de sok, ha azt nézzük, milyen ki­csiny Ausztrália lakossága. A kígyómarás áldozatainak több­sége európai bevándorolt, — ők azok, akik nem tudnak bánni a kígyókkal. SÍRJ! — MEGMONDOM, MI BAJOD Finn kutatók háromszáz csecsemőnek és kisgyermek­A MEGKÖVESEDETT LILIOMOK Milyen volt az őskori tenger, amely a mostani Altáj hegység lelyén ringatta hullámait? Erről meséltek a közelmúltban felfede­zett, megkövesedett liliomok. A nek magnetofonnal rögzítették a síró hangját, majd hang- spektrográfiai vizsgálatnak, ki­értékelésnek vetették alá. A felvételeket olyankor készítet­ték, amikor kétségtelenül tud­ták, hogy mi az oka a sírás­nak: fájdalom, nedves pelen­ka, éhség, bélbántalmak, stb. Az egyes állapotoknak meg­felelő sírástípusok spektro- gramjai minden csecsemőnél annyira jellemzőnek bizonyul­tak, hogy a jövőben — meg­felelő technikai berendezés birtokában —, kétségtelenül meg lehet majd „érteni”, hogy mi a sírást kiváltó ok. Az édesanyák és a tapasztalt cse­csemőgondozó nők a gyermek­sírás jellegéből gyakran kö­vetkeztetni tudnak ugyan a sírás okára, ám ők tévedhet­nek, de a műszerek nem. lelet lehetővé tette, hogy a kuta­tók megállapítsák: az Áltáj-tenge.r mély és melegvizű volt. Sótartal­ma nem különbözött lényegesen a mostani tengerekétől. A megkövesedett liliomfélék most elárulják a geológiai képződmé­nyek korát, ami újabb gazdag lelőhelyek felfedezésére vezethet. CSATOKNAK A MARSON? A csillagászok és geodéták érdekes, új adatokat közöltek a Marsról. A Mars felszíne eszerint simább, mint a Földé. A mars­beli síkságokon sok a kráter, de szélük szabálytalan, formátlan, elmosódott és eltérő a Hold-kráterektől. A Mars ».hegyei” jóval alacsonyabbak a földi és a holdbéli hegyeknél. A kozmikus állomások által közvetlen közelből készített felvé­telek legalább két hatalmas marscsatornát mutatnak. amelyeket természeti jelenség idézhetett elő. A Mars légköre rendkívül ritka. Szénsavas gázokat és atomos oxigént fedeztek fei benne. A Mars sarkköri részeit fehér lepedék, valószínűleg szénsav-kristály borít­ja. A Mars légkörében időről időre fehér és kékes felhő jelenik meg. A szovjet csillagászok többször is megfigyelték ezt a felhőt. A Mars közelében repülő kozmikus állomások műszere kétszer is átszeltek két kisebb felhőt, amelyek, valószínűleg jégkristályok­ból álltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom