Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
Könyvismertetés Szentiványi Jenő: TIZENKÉT HALÁLOS PERC Felbőgnek a második világháborúból maradt B—26-os bombázórepülők hatalmas motorjai. A gép éktelen dübörgéssel suhan a halált hozó ismeretlen felé. A gép dübörgésével hirtelen versenyre kel egy iszonyú süvítés. Az önmaga körül forgó .légtömeg visítva tombol. A bombázó áttöri a tájfun tölcsérének falát. A parancsnok Ricardo Garcia hangja hallatszik: — Tíz-tizenöt percig kell kitartani. Sebesség: 650 kilométer óránként S a gép fedélzetén a hős tudósokkal száguld felderíteni azt, amit korunk modern műszerei sem képesek megállapítani. Ismét az emberi tudás, bátorság segít. Szentiványi Jenő .lebilincselő könyve választ ad a tájfun keletkezésére. Bemutatja a hőst, aki kitartó, s ha kell, minden kockázatot vállal, ha az emberiség jövőjéről van szó. NAGY VIKTOR Még nem csattant A váraljai fiúk közül többen szeretnek verekedni, de nem az erősebbekkel, hanem a gyengékkel: például a lányokkal. Egyik fiú fogadott társával, hogy az egyik kislánynak ad két pofont. A fogadást mind a ketten komolyan vették. A kiszemelt egy ártatlan úttörőlány volt. Többen hallottunk fogadásukról, s érdek-, lődtünk, hogy miért lánynak, s nem fiúnak adják a pofonokat? A válasz a következő volt: — Kérdezd meg tőle — s egyszerre mutatott egymásra a két fogadó. A pofont többször próbálták megadni, de szerencsére eddig még nem sikerült. Mindig közbejött valami, vagy valaki. Egyszer a srác kesztyűje repült le kellő pillanatban a kezéről. A kislány ennek köszönhette, hogy a pofon eddig még nem csattant. De naZeneiskolások hangversenye A bonyhádi művelődési központban február 26-án a zeneiskolai tanulók adtak számot tudásukról. A hangverseny este 6 órakor kezdődött. A kis „muzsikusok” nagyon izgultak. Volt is miért! Hiszen a nézőtér minden ülőhelyét elfoglalták a szülők, barátok, ismerősök. Nem vallhatták előttük szégyent. A nézők érdeklődve, figyelemmel hallgatták a zeneiskolások műsorát. Ezen a hangversenyen a hegedűt és a zongorát szólaltattuk meg. A siker nem maradt el. A jól szereplők közül Pálos Ágota és Elmauer József számait emelte ki leginkább a lelkes közönség tapsa. A legközelebbi hangversenyünk júniusban lesz. Reméljük, addig még sokat fejlődünk, s még jobban játszunk majd. G. R. Egy kis sajtótörténet A paksi riporterőrs legutóbbi foglalkozásán a sajtó történetéről beszélgetett. A sajtó a polgárság kialakulásával függ össze. Gyökerei a reneszánsz korig nyúlnak vissza. A mai újság őse a tam-tam dob, a lovas futárok, hírnökök és a kikiáltás. Julius Caesar korában plakátok szolgálták a hírközést. De a hírközlésnek ezt a fajtáját már a rómaiak is használták. A bizánci udvarban csak rövid ideig szolgálta a plakát az emberek értesítését. Pekingben a VII. században nyomtattak már könyvet, de Kína annyira elszigetelten élt, s technikai fejlődéséről any- nyira nem adtak ki semmit, hogy Európában csak 350 év múlva tudtak könyvet nyomni. A földrajzi felfedezések kora már követelte a sajtót. Ekkor a vándorló énekeseken (regősök) kívül röplapok, hírtudósító levelek és vásári tudósítások szolgálták a hírközlést. Az akkori röplapok nem hasonlítottak a forradalmi röpiratokra, hanem tudósítás- szérűén egy-egy eseményről számoltak be. A hírtudósító leveleket pedig a katonák küldték be a harcterekről. Müller Erzsébet Hj" akvarista Black molly gyón reméljük, hogy nem is Otf honunkról öröm és boldogság napja volt a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola úttörőcsapatának 1969. szeptember 28-a. Ugyanis akkor adták át az új csapatott hont. Patronáló szervektől sok ajándékot kaptunk, ami új otthonunkat most is díszíti, illetve foglalkozásainkat vidámabba teszi. Úttörőszobánkban van lemezjátszó, televízió, magnó. A nyolcadikos pajtások nemrégen sötétítő függönyöket varrtak az ablakokra. Az úttörőszobánkat egyben „házi múzeumnak” is kineveztük: ott állítottuk ki a „Szabad hazában, Lenin útján” mozgalomba való benevezési emlékeket, a szép raj- naplókat és a pajtások jól sikerült képeit. Igaz, hogy 1969 szeptembere óta már sok idő eltelt, de csapat- otthonunkat azóta egyre jobban szeretjük, s ha tehetnénk, mindig ott tartózkodnánk. Ezért megbeszéltük, hogy a csapatotthont csak azok az őrsök látogathatják, akik jó munkát végeznek. Ezért nagyon fellendült az őrsök közötti versengés. \ A csapat riporterőrse fog elcsattanni. Fischer Mária Minél többen vesznek részt a játékban, annál érdekesebb. A játékvezető megnevez egy tárgyat, például bogrács. A következő játékosnak olyan szót kell mondania. amely valamilyen kapcsolatban áll a bográccsal. A kö- vetkező például azt felelheti: „Erről eszembe jut a tábor”,, a következő: „Erről eszembe jut a A fekete hal farkán hordja a török címert, ugyanis a kecses hal farka félhold-szesator” stb. Ha már mindenki hozzászólt a játékvezető által mondott szóhoz, akkor újra kezdődik a játék, más tárggyal. Aki olyan szót mond, ami a játék folyamán már szerepelt, vagy nem áll összefüggésben az előzővel, illetve öt másodpercnél tovább gondolkodik, zálogot ad. rűen végződik. Hossza körülbelül öt centiméter. Elevenszülő. Szép formája és sza- porasága mellett elég igénytelen. Egy dologra azonban igen kényes: szereti a meleget, így 24—25 Celsius fokos vízben kell tartani. Alacsony hőmérsékletű vízben könnyen megbetegszik és elpusztul. Érdekes tenyészváltozata a fekete—fehér színösszetétele hal. Sokan ezt a halfajtát „fekete sárkánynak” is nevezik. Szülés után a nőstényt el kell távolítani kicsinyeitől, mert felfalja őket. Etetése az előzőekhez hasonlóan daphniával és tubifexszel történik. N. V. Mit játsszunk? Fejtörő: Erről eszembe jut Vízszintes csapadék A földnek oly szükséges nedvességét a ciklonok által hajtott felhőkből kapjuk. De van a csapadékoknak egy másik fajtája is, amelyik a csapadékban bő ködből rakódik le azokon a tárgyakon, amelyek a széláramra merőlegesen helyezkednek el. Ez az úgynevezett vízszintes csapadék: dér, j égkéreg, amelynek mennyiségét jóval nehezebb mérni, mint a havat vagy az esőt. Nagyon fontos szerepe lehet azonban, különösen a hegyvidéken, ahol néha a légköri csapadék összmennylségének egyharmadát teszi ki. A tudósok megállapították, hogy a jégképződés idején a fémhuzalok minden méterét nemegyszer több, mint két kg súlyú jég terheli. Egyetlen tél alatt a mindössze két és fél méter magas fenyőn körülbelül hatvan kg zúzmara rakódik le. Ha ezt a számot átlagosnak vesszük és kiterjesztjük egy hektár területen lévő fenyőcsemetére, akkor a tél folyamán a zúzmarából származó csapadék- kiegészítés hatszáz tonnára rúg. A bükkerdőben a csapadék évi mennyisége kétszáz milliméterrel — tehát húsz százalékkal — emelkedik. VAROS — KEREKEKEN Amerikában 1968-ban 1,2 millió családi házat építettek, s ebből 480 ezer volt a lakókocsi, illetve: a mozgó lakás. Az angolban kétféle szó van erre: az a lakókocsi, amelyet az autó visz üdülés céljából, például kempingekbe, az a „trailer”. Az pedig, amelynek vannak ugyan kerekei, de ezek leszerelhető!*, s csak szükség esetén kerülnek használatra: „mobile home”, vagyis mozgó ház. Ezek a családi házak abban különböznek a hagyományostól, hogy nem a helyszínen húzzák fel őket téglából, kőből, hanem gyári futószalagokon, acélból, alumíniumból és műanyagból gyártott részekből szerelik össze. Szükség esetén kerekekre szerelik és egy nagy tejlesítményű traktor el tudja szállítani a házat. A 480 ezer lakókocsiból 318 volt az ilyen gördülő otthon, amelynek népszerűsége rohamosan növekszik, s ezt az ipar ki is használja. S kihasználják a telektulajdonosok is. Különösen a kedvező klímájú államokban, Kaliforniában, Arizonában, Floridában.. Ezekben az államokban már egész városok jöttek létre ilyen mozgó házakból, aminek fő oka, hogy egy ilyen ház még a felébe sem kerül egy hasonló típusú „állandó” háznak. Nem, mintha e házak lakói kóbor vándornépek lennének: ellenkezőleg, kétharmaduk nyugdíjas, de található közöttük minden társadalmi rétegből. ÜJ ARANYMEZÖ TÁDZSIKISZTÁNBAN Uj aranymezőre bukkantak, a Tadzsik Köztársaság északi részében, a gyors folyású Zarafsan folyó vidékén. A köztársaság bányaiparában ma már vezető helyet foglal el az aranybányászat. A feltárásra kerülő aranymezők még a híres szibériai aranymezüknél is gazdagabbak. KÍGYÓK — AUSZTRÁLIÁBAN Nagy riadalom támadt a Melbourne-i főposta csomagelosztó termében, ahol 500 ember dolgozik. Amikor az egyik dolgozó egy sérült csomagot a szokásnak megfelelően át akart csomagolni, hirtelen égnek meredt minden hajaszála: tizenegy eleven tigriskígyó tekergőzött benne. A postaigazgatóság sürgősen sajtóértekezletet hívott össze, hogy az újságok útján felkérje a lakosságot: postán ne szállítsanak kígyót. A kérés alátámasztásául hozzátették azt is, hogy a posta alkalmazottainak többsége bevándorolt, aki nincs úgy hozzászokva a kígyókhoz, mint az ausztráliaiak. Az ausztráliaiak számára ugyanis a kígyó egyáltalában nem valami ijesztő állat: kontinensükön annvi cs iszómászó él, hogy me.Mzo i ík ezt az együttélést. Sokai • állatként is tartana*. *iayói. Ausztrália a világ országai közül számszerűen a második — veszélyességben az első — a kígyók gyakoriságában. Az Ausztráliában található 150 kígyófaj közül 20 veszélyes az emberre. Évente 300 kígyómarós történik, a halálozási arány átlagosan évi hét, ami nem is sok, ha figyelembe vesszük, hogy a világon évente 30 ezer ember hal meg kígyómarás következtében, de sok, ha azt nézzük, milyen kicsiny Ausztrália lakossága. A kígyómarás áldozatainak többsége európai bevándorolt, — ők azok, akik nem tudnak bánni a kígyókkal. SÍRJ! — MEGMONDOM, MI BAJOD Finn kutatók háromszáz csecsemőnek és kisgyermekA MEGKÖVESEDETT LILIOMOK Milyen volt az őskori tenger, amely a mostani Altáj hegység lelyén ringatta hullámait? Erről meséltek a közelmúltban felfedezett, megkövesedett liliomok. A nek magnetofonnal rögzítették a síró hangját, majd hang- spektrográfiai vizsgálatnak, kiértékelésnek vetették alá. A felvételeket olyankor készítették, amikor kétségtelenül tudták, hogy mi az oka a sírásnak: fájdalom, nedves pelenka, éhség, bélbántalmak, stb. Az egyes állapotoknak megfelelő sírástípusok spektro- gramjai minden csecsemőnél annyira jellemzőnek bizonyultak, hogy a jövőben — megfelelő technikai berendezés birtokában —, kétségtelenül meg lehet majd „érteni”, hogy mi a sírást kiváltó ok. Az édesanyák és a tapasztalt csecsemőgondozó nők a gyermeksírás jellegéből gyakran következtetni tudnak ugyan a sírás okára, ám ők tévedhetnek, de a műszerek nem. lelet lehetővé tette, hogy a kutatók megállapítsák: az Áltáj-tenge.r mély és melegvizű volt. Sótartalma nem különbözött lényegesen a mostani tengerekétől. A megkövesedett liliomfélék most elárulják a geológiai képződmények korát, ami újabb gazdag lelőhelyek felfedezésére vezethet. CSATOKNAK A MARSON? A csillagászok és geodéták érdekes, új adatokat közöltek a Marsról. A Mars felszíne eszerint simább, mint a Földé. A marsbeli síkságokon sok a kráter, de szélük szabálytalan, formátlan, elmosódott és eltérő a Hold-kráterektől. A Mars ».hegyei” jóval alacsonyabbak a földi és a holdbéli hegyeknél. A kozmikus állomások által közvetlen közelből készített felvételek legalább két hatalmas marscsatornát mutatnak. amelyeket természeti jelenség idézhetett elő. A Mars légköre rendkívül ritka. Szénsavas gázokat és atomos oxigént fedeztek fei benne. A Mars sarkköri részeit fehér lepedék, valószínűleg szénsav-kristály borítja. A Mars légkörében időről időre fehér és kékes felhő jelenik meg. A szovjet csillagászok többször is megfigyelték ezt a felhőt. A Mars közelében repülő kozmikus állomások műszere kétszer is átszeltek két kisebb felhőt, amelyek, valószínűleg jégkristályokból álltak.
