Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
A havat benn a városban a legkisebb enyhüléskor gyorsan latyakká tapossa a járókelők lába. a gépkocsik kereke. Itt egy közönséges gépkocsi öt méternyit se tudna előbbre jutni, a gyaloglást pedig tízszer is meggondolja az ember. A szán az egyetlen közlekedési eszköz. Ma éppúgy, mint ötven, száz, négyszáz, vagv netán félezer éve. Cecs határában vagyunk. Ahol van Bogra, Cserenc, Alföld-szállás és Gyöngyösoldal. Valamennyi régi településnév, a török irtotta ki az itt egykor volt falvak lakóit. Ma nem irtja senki. Csak fogynak. A Sárköz fővárosának kereken négyezer-ötszáz lakosa van. Közülük hétszáznyolcva- nan kinn laknak a tanyavilágban. Madárlátta távolságban egymástól. Az utak nyáron porba, ősszel sárba fulladnak, ilyenkor hóval lep be mindent a tél. Megállt az idő Ledneezki-puszta. Kétezer- ötszáz méter nem sok, ha tü-j körsima aszfaltúton kell végig gyalogolni. Innen a termelőszövetkezet szánkója hordja naponta a falubeli iskolába a gyerekeket. Az. hogy a szánkó egyáltalán van. vitán felül jó. Az, hogy egy sátortetőt, ekhót, máig sem sikerült fölébe feszíteni, már kevésbé az. Tucatnyi eleven hógombóc érkezik az iskolába. ha havait hord a szél, A puszta után sokáig semmi. Itt-ott elszórt, magányos házak, melyekhez nem vezet nyom, és amelyek kéményéhez tán már tavalyelőtt odafagyott a korom. Lakatlanok. Csilingel a szánkó lovainak csengője, míg végül felbukkan a bolt. Bolt a holt iskola mellett. Alföld-szálláson, vagyunk. A régi — tán harmincéves — iskola üres, bontásra vár._ftJgBf#e-..a bácsiig» lábastól, megvásárolható. Az iskola előtti bolt cégére idézésre érdemes: .3OLT0S KOCSMA”. Mindkettő. Bolt és kocsma. Kapni itt narancsot, cipőfűzőt, Rejtő Jenő és Erich Käsitner könyveik cukrot, pálinkát. Nyitva tartás elvben fél kilenctől délután négyig. Nem egészen pontosan, de minek is? Amikor Hunyadi János boltvezető másfél kilométerről elindul, széles környék házaiból szemmel követik a léptét.. Feleségestül jön, két fekete pont a fehér bómezőn. Esernyő alatt és nylon szatyorba rakott gyújtással. Mert fűteni kell. hiszen ez a környék találkozóhelye és ezenkívül az a pont, melyet Bell találmánya a külvilággal is összeköt — itt az egyetlen telefonkészülék. Szűcs András öáeái nyolcvanöt éves. Húszat bármikor letagadhatna. Nem idevalósi, „csak” ötven éve él a de esi határban. Temes megyéből érkezett, és biztos lévén abban, hogy élete kész regény, megszólalásra is alig kapható, — Feles voltam, meg kisházi ember. Most, meg öreg Sokai mesélhetnék az itteni életről, de kevés árrá maguk- nak az újság... Meglehet, így »gaz. A bolt havi forgalma huszonhétezer forintnyi, raktár- készletének értéke nagyjából másfélszer ennyi, • — Volt nekünk -már havi nyolcvanezer forintos forgalmunk is, — mondja a törökve- rő nevű- boltvezető, miután sikerül meggyőznünk, hogy nem revizori minőségben látogattunk ide, a világ — kilométerek szerint nem, de va-, (ójában igen tá*oJi — «égére. Eladó remetelakok A tanácsnál üres? mbrikSfc. sörei jelzi a lakatlaa tanyákaé 3 tegutóbb* oéf}szán*141ÓR nyűr r . v / ■ _ ' / V r . ,- t *' r r rvön tartó ívein. Nyolc-tízezer forintért valamikor rangosnak számító otthonokat lehetne vásárolni: — ha lenne vevő. Nincs. A házakkal végez az idő.-az őszi eső, átél éso. szél. Emberek azonban mégis laknak a környéken. Ha vásárlóként számba vehető tente■k. András bácsi. «éjetek, nem Jelentkezik ugyan, olyanok még vannak, akiket ideköt a múlt, a pillanata v.i szükség és a megszokás Gyerekeik is vannak, A Gyöngyös oldalba épült iskola még. nincs húszéves» Két tantermes. Megnyitásakor hetven, tanulója volt, az elmúlt őszem üzenhet, most pontosan egy tucat. Mellette a. kétszobás szolgálati lakásnak még a jóakarat sem jósolhat több időt öt évnél. Ösz- szedői. A fiatel huszonnégy éves, legényember tanító Öcsényhől jár ide és hetente kétezer, háromszor hazamenekül. Villany nincs. Sasn- saédok sincsenek. Meleg kosai ajé© -aonyűm sem, • r ■- ' • — Mit lehel itt csinálni? — kérdezzük Farkas Dezsőt — Tanítani! — így a válasz. A négy osztály tizenkét gyereke — erre manapság külön fel kell figyelni —1 rosszul öltözött. Az ablakhoz lapátszám csapja“ a havat a szél, de van aki nagy kabát nélkül érkezett. — Ősszel mezítlábas diákom is akadt, — És olyan, aki innen magasabb iskolába került volna? Féltucat kilométernyi sugarú körben egyet említenek. Hódi Erzsébetet, aki orvostanhallgató. Hamarjában fogalmazott körkérdés a tucatnyi összlétszámú négy ősztály tagjaihoz-: — Édesapád hol dolgozik? Harminchárom százalékos arányban» de a világ legtermészetesebb hangján jön a választ — SefcoR A gyöngyösoStefi TskoíSt a cigányság részére építették annak idején. Ma már távolról sem csak-cigánygyerekek iártnak -iáéi Sövény-ház A szánkó elvisz a legközelebbi szomszédba. Tán ötszáz méternyire lehet. Közben lerúgott gyümölcsfák sorát látjuk. A sárgán virító sebek nem a tőnél, hanem a koronánál éktelenkednek. — Tízesével járnak ide a szarvasok. Itt jobbra, abban a törette» kukoricaszáras táblában, egy öreg bika otthonost. De a vaddisznó sem ritka vendég. -r-> ■••••.■ Később, a faluban, az egyik népszámlálási biztos meséli, hogy eljutott itt egy tanyába ahonnan és ahová egyetlen nyom se vezetett. November 30. táján szakadt le a tél, azóta innen senki, nem tette ki a lábát. Be se. A legközelebbi szomszédban egyikünk ki tud egyenesedni, magasabb termetű kollegánk azonban már nem, A ház falát nem verték, nem döngölték, sövényhez csapdosták a sarak Néprajzi tankönyvben olvasható az építési „technológia”, és Deák Ferenc is említette valahol, hogy jobbágya* így emeltek otthont maguknak. — Ki lakik itt? — Az öregek. Nemcsak ők, közép, vagy majdnem középkorúak is. — És ki lakik majd azután ? Könnyű a válasz. Senki. A Decsen székelő „Sárközi Egyetértés” Termelőszövetkezet jó eredményeiről a közelmúlt zárszámadás alkalmával adtunk hírt. A nagyüzemi gazdálkodás nagyon rövid időn beiül eljut majd oda, hogy — amiként most már csak a juhászok váltott műszakbeli kinn tartózkodását igényli — nem lesz ráutalva emberek kinti tengődésére. A „tengődés” talán erős szó, de úgy véljük, hogy az emberi életnek nemcsak a ffis- tölt kolbászok, szalonnák és sonkák száma a mérték^ Villanyvasaló és magnetofon . i ni- tiátíétl - -«*%' sali&l? — N.m! — Mikor utaztál (Utoljára vonattal? — Én. még sóba! Gyöngyös oldali gyerekek válaszai. Ugyanakkor Decsen, a Móricz által is megírt egykori Öreg utcában, a régi református iskola épületében, ott a tanyai gyerekek kollégiuma. Százszemélyes. A könyvtár hatszázkötetes, van két tv, három rádió, egy lemezjátszó és egy magnetofon. — Van gyerekünk, aki a hét végén nem szívesen megy hazai.— mondja az igazgató. Nem a szülői ház alábecsü- lése miatt, hanem mert ezt az életformát igényli. Amilyennél ugyan talán rosszabbat is találhat majd később valamelyik vállalati munkásszálláson, de ami fényévekkel sem mérhető távolságban van ' a tanyasi léttől. A tanyától, amelyik — ne ejtsünk könnyet; érte — eltűrnie. Egyelőre azonban még van. egyebek közt Decs határában, az időszámításunk 1970. esztendejében. ORDAS a — t A négy ómztáty együtt. A világ végén. Foto: Tóth Iván i
