Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

A havat benn a városban a legkisebb enyhüléskor gyor­san latyakká tapossa a járó­kelők lába. a gépkocsik kere­ke. Itt egy közönséges gép­kocsi öt méternyit se tudna előbbre jutni, a gyaloglást pe­dig tízszer is meggondolja az ember. A szán az egyetlen közlekedési eszköz. Ma éppúgy, mint ötven, száz, négyszáz, vagv netán félezer éve. Cecs határában vagyunk. Ahol van Bogra, Cserenc, Al­föld-szállás és Gyöngyös­oldal. Valamennyi régi tele­pülésnév, a török irtotta ki az itt egykor volt falvak lakóit. Ma nem irtja senki. Csak fogynak. A Sárköz fővárosának ke­reken négyezer-ötszáz lakosa van. Közülük hétszáznyolcva- nan kinn laknak a tanyavi­lágban. Madárlátta távolság­ban egymástól. Az utak nyá­ron porba, ősszel sárba ful­ladnak, ilyenkor hóval lep be mindent a tél. Megállt az idő Ledneezki-puszta. Kétezer- ötszáz méter nem sok, ha tü-j körsima aszfaltúton kell vé­gig gyalogolni. Innen a ter­melőszövetkezet szánkója hordja naponta a falubeli is­kolába a gyerekeket. Az. hogy a szánkó egyáltalán van. vi­tán felül jó. Az, hogy egy sá­tortetőt, ekhót, máig sem si­került fölébe feszíteni, már kevésbé az. Tucatnyi eleven hógombóc érkezik az iskolá­ba. ha havait hord a szél, A puszta után sokáig sem­mi. Itt-ott elszórt, magányos házak, melyekhez nem ve­zet nyom, és amelyek kémé­nyéhez tán már tavalyelőtt odafagyott a korom. Lakatla­nok. Csilingel a szánkó lovai­nak csengője, míg végül fel­bukkan a bolt. Bolt a holt is­kola mellett. Alföld-szálláson, vagyunk. A régi — tán har­mincéves — iskola üres, bon­tásra vár._ftJgBf#e-..a bácsiig» lábastól, megvásárolható. Az iskola előtti bolt cégére idé­zésre érdemes: .3OLT0S KOCSMA”. Mindkettő. Bolt és kocsma. Kapni itt naran­csot, cipőfűzőt, Rejtő Jenő és Erich Käsitner könyveik cuk­rot, pálinkát. Nyitva tartás elvben fél kilenctől délután négyig. Nem egészen ponto­san, de minek is? Amikor Hunyadi János boltvezető másfél kilométerről elindul, széles környék házaiból szem­mel követik a léptét.. Felesé­gestül jön, két fekete pont a fehér bómezőn. Esernyő alatt és nylon szatyorba rakott gyújtással. Mert fűteni kell. hiszen ez a környék talál­kozóhelye és ezenkívül az a pont, melyet Bell találmá­nya a külvilággal is összeköt — itt az egyetlen telefonkészü­lék. Szűcs András öáeái nyolc­vanöt éves. Húszat bármikor letagadhatna. Nem idevalósi, „csak” ötven éve él a de esi határban. Temes megyéből ér­kezett, és biztos lévén abban, hogy élete kész regény, meg­szólalásra is alig kapható, — Feles voltam, meg kis­házi ember. Most, meg öreg Sokai mesélhetnék az itteni életről, de kevés árrá maguk- nak az újság... Meglehet, így »gaz. A bolt havi forgalma hu­szonhétezer forintnyi, raktár- készletének értéke nagyjából másfélszer ennyi, • — Volt nekünk -már havi nyolcvanezer forintos forgal­munk is, — mondja a törökve- rő nevű- boltvezető, miután sikerül meggyőznünk, hogy nem revizori minőségben lá­togattunk ide, a világ — ki­lométerek szerint nem, de va-, (ójában igen tá*oJi — «égé­re. Eladó remetelakok A tanácsnál üres? mbrikSfc. sörei jelzi a lakatlaa tanyákaé 3 tegutóbb* oéf}szán*141ÓR nyű­r r . v / ■ _ ' / V r . ,- t *' r r r­vön tartó ívein. Nyolc-tízezer forintért valamikor rangosnak számító otthonokat lehetne vásárolni: — ha lenne vevő. Nincs. A házakkal végez az idő.-az őszi eső, átél éso. szél. Emberek azonban mégis lak­nak a környéken. Ha vásár­lóként számba vehető tente­■k. András bácsi. «éjetek, nem Jelentkezik ugyan, olyanok még vannak, akiket ideköt a múlt, a pillanata v.i szükség és a megszokás Gyerekeik is vannak, A Gyöngyös oldalba épült iskola még. nincs húszéves» Két tantermes. Megnyitásakor hetven, tanulója volt, az el­múlt őszem üzenhet, most pontosan egy tucat. Mellette a. kétszobás szolgálati lakás­nak még a jóakarat sem jó­solhat több időt öt évnél. Ösz- szedői. A fiatel huszonnégy éves, legényember tanító Öcsényhől jár ide és hetente kétezer, háromszor hazame­nekül. Villany nincs. Sasn- saédok sincsenek. Meleg kosai ajé© -aonyűm sem, • r ■- ' • ­— Mit lehel itt csinálni? — kérdezzük Farkas Dezsőt — Tanítani! — így a vá­lasz. A négy osztály tizenkét gye­reke — erre manapság külön fel kell figyelni —1 rosszul öl­tözött. Az ablakhoz lapátszám csapja“ a havat a szél, de van aki nagy kabát nélkül érkezett. — Ősszel mezítlábas diákom is akadt, — És olyan, aki innen ma­gasabb iskolába került volna? Féltucat kilométernyi suga­rú körben egyet említenek. Hódi Erzsébetet, aki orvostan­hallgató. Hamarjában fogalmazott körkérdés a tucatnyi összlét­számú négy ősztály tagjaihoz-: — Édesapád hol dolgozik? Harminchárom százalékos arányban» de a világ legter­mészetesebb hangján jön a választ — SefcoR A gyöngyösoStefi TskoíSt a cigányság részére építették annak idején. Ma már távol­ról sem csak-cigánygyerekek iártnak -iáéi Sövény-ház A szánkó elvisz a legköze­lebbi szomszédba. Tán ötszáz méternyire lehet. Közben lerú­gott gyümölcsfák sorát látjuk. A sárgán virító sebek nem a tőnél, hanem a koronánál ék­telenkednek. — Tízesével járnak ide a szarvasok. Itt jobbra, abban a törette» kukoricaszáras táb­lában, egy öreg bika ottho­nost. De a vaddisznó sem ritka vendég. -r-> ■••••.■ Később, a faluban, az egyik népszámlálási biztos meséli, hogy eljutott itt egy tanyába ahonnan és ahová egyetlen nyom se vezetett. November 30. táján szakadt le a tél, az­óta innen senki, nem tette ki a lábát. Be se. A legközelebbi szomszédban egyikünk ki tud egyenesedni, magasabb termetű kollegánk azonban már nem, A ház fa­lát nem verték, nem döngöl­ték, sövényhez csapdosták a sarak Néprajzi tankönyvben ol­vasható az építési „technoló­gia”, és Deák Ferenc is emlí­tette valahol, hogy jobbágya* így emeltek otthont maguk­nak. — Ki lakik itt? — Az öregek. Nemcsak ők, közép, vagy majdnem középkorúak is. — És ki lakik majd azután ? Könnyű a válasz. Senki. A Decsen székelő „Sárközi Egyet­értés” Termelőszövetkezet jó eredményeiről a közelmúlt zárszámadás alkalmával ad­tunk hírt. A nagyüzemi gaz­dálkodás nagyon rövid időn beiül eljut majd oda, hogy — amiként most már csak a ju­hászok váltott műszakbeli kinn tartózkodását igényli — nem lesz ráutalva emberek kinti tengődésére. A „tengődés” talán erős szó, de úgy véljük, hogy az em­beri életnek nemcsak a ffis- tölt kolbászok, szalonnák és sonkák száma a mérték^ Villanyvasaló és magnetofon . i ni- tiátíétl - -«*%' sa­li&l? — N.m! — Mikor utaztál (Utoljára vonattal? — Én. még sóba! Gyöngyös oldali gyerekek válaszai. Ugyanakkor Decsen, a Mó­ricz által is megírt egykori Öreg utcában, a régi refor­mátus iskola épületében, ott a tanyai gyerekek kollégiu­ma. Százszemélyes. A könyv­tár hatszázkötetes, van két tv, három rádió, egy lemez­játszó és egy magnetofon. — Van gyerekünk, aki a hét végén nem szívesen megy hazai.— mondja az igazgató. Nem a szülői ház alábecsü- lése miatt, hanem mert ezt az életformát igényli. Amilyennél ugyan talán rosszabbat is találhat majd később valamelyik vállalati munkásszálláson, de ami fény­évekkel sem mérhető tá­volságban van ' a tanyasi lét­től. A tanyától, amelyik — ne ejtsünk könnyet; érte — eltű­rnie. Egyelőre azonban még van. egyebek közt Decs határában, az időszámításunk 1970. esz­tendejében. ORDAS a — t A négy ómztáty együtt. A világ végén. Foto: Tóth Iván i

Next

/
Oldalképek
Tartalom