Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
\ te A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcg A MEGYEI TANÁCS LAPJA~] XX. évfolyam. 33. szám ARA: 1.20 FORINT Vasárnap, 1970. február 8. kormány géblv f i. MEGYEI f nak, amelyben lakik a Garay Tsz tagságának zöme. Ezért a gyűlés utón hosszasan elbeszélgetett a tsz-tagok egy részével úgy is, mint választó- polgárokkal. íjabb összecsapások Észak-Irországban Az észak-írországi városokat ' megszállva tartó angol had- eros.et ismét riadóKéözülteég- be helyezték, az utcákon megerősített járőrök cirkálnak, Belfast és Londonderry számos utcájában megtiltották a közlekedést azt követően, hogy pénteken este katolikus polgárjogi tüntetők és az angol karhatalom között összecsapások voltak, amelyek során öt katona megsebesült és kilenc tüntetőt őrizetbe vettek. Az észak-írországi kormány minden előkészületet megtett, hogy elejét vegye azoknak az újabb tüntetéseknek, amelyet a polgári jogok védelmében hirdettek meg szombatra egy sor városban tiltakozásul a „társadalmi rend védelméről” hozott törvény ellen, amely további megtorló intézkedésekre ad lehetőséget a jogaiért küzdő lakosság ellen. Az angol katonai hatóságok a gyvuvo cum, — nunt az un Iuuvxjíloju megjegyzi — a varos tói (.onctcue.t itígjiaajóoo csapa u/asze vonását haj lőttük, végre es háromezer katonát vezény el tek Londonderry be. A paisley-gyűlés színhelyet is Katonai Kordon védelmezte a „hívatlan résztvevőktől*, Ez csak még joooan íeiingerelte a katolikus polgárjogi Harcosokat, akik mind nagyobb szamoan gyülekeztek a kordonon kívül, szidalmaztak az angol katonákat, majd kísérletet teltek a védőkordon áttörésére. Ennek során öt angol katona megsebesült. A nyugalmat csak több órás kö- zelharc után sikerült az angoloknak helyreállítani, akik kilenc tüntetőt letartóztattak. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint ennek ellenére a hajnali órákig kisebb-nagyobb csoportok ismételten összeverődtek a város utcáin és tüntettek az angol katonai hatóságok ellen. A TA3Z3Z londoni tudósítója az észak-írországi eseményekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy Londonderryben jelenleg a munkaképes lakosság 18.5 százaléka van munka nélkül, más észak-írországi városokban a munkanélküliség eléri a 30—40 százalékot is. Észak-Irországban a munkanélküliség majdnem háromszorosa Nagy-Britannia átlagos munkanélküliségének. Az angol kormány gyarmati politikája az egyik fő oka az észak-írországi politikai válságnak. Ulster (Észak-Iror- szág) hatalmas munkanélküli tartalék-hadserege megfelel az angol és amerikai vállalatok érdekeinek amelyek e területet az olcsó munkaerő szinte kimeríthetetlen forrásának tekintik. Felköltözés és elvándorlás a népszámlálási statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatalnak az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményeiről szóló jelentése további — eddig nem közölt —, figyelemreméltó adatokat tartalmaz. A jelentés egyik szemtűnő adata a népességszaporodás igen alacsony arányára vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a KSH-nál megállapították, hogy a népszaporodás jelenlegi aránya körülbelül a fele az ötvenes évekének. Ez a természetes szaporodás visszaesésével, s ezzel összefüggésben a születések számának a csökkenésével magyarázható. Az 1980—- 1970 közötti időszak első éveiben ugyanis az élve születések ezer lakosra jutó aránya számottevően mérséklődött: az 1960. évi 14.7 ezrelékkel szemben 1962-ben már csak 12.9 ezrelék volt. Ezt követően három évig — alacsony szinten — stagnál, majd 1966-tól némi javulást mutat a statisztika. Az utóbbi két esztendőben az ezer lakosra számított élve születések aránya már 15 ezrelék körül alakult ki. A népszámlálási adatok részletesebb vizsgálata képet ad a lakosság vándorlásáról is. Például a Budapestre irányuló vándorlás mértéke alig változott: 1960 és 1970 között az ebből eredő népességnövekedés a fővárosban 8,5 százalék volt, ami valamivel magasabb, mint a 50-es években volt. A vidéki városok népessége a belső vándorlások következtében 16 százalékkal nőtt, ez az arány viszont nem éri el. az 50-es évekét. A városok elszívó hatásának csökkenését, illetve a községekbe történő visszávándorlást tükrözi, hogy a hatvanas években a községek úgynevezett vándorlási vesztesége mindössze négyötöde volt az ötvenes évek arányának. Azonban még így is hét százalékkal csökkent a községek lakóinak száma, mert az elköltözők száma meghaladta a visszatérőkét. Árad a Duna A Duna legfontosabb vízgyűjtő területén, az Alpokban az enyheség és a meleg eső hatására áradás indult el a folyón. Budapestnél csütörtöktől szombatig csaknem egy méterrel emelkedett a folyó vízszintje. Múlt év szeptember 2.3-a óta, tehát immár négy és fél hónapja Szombaton haladta meg először a vízszint a 200 centimétert. Az utóbbi 24 órában folytatódott az olvadás az országnak hóval fedett területein. így újabb 10 000 holdon gyűlt ösz- sze a belvíz, s ezzel együtt összesen 150 000 holdnyi terület áll víz alatt. A debreceni és a szegedi vízügyi igazgatóság elsőfokú, a bajai jobbára elsőfokú, de a dunavölgyi főcsatorna torkolatában harmadfokú belvízvédelmi készültséget tart. A vízügyi igazgatóságok 50 nagy szivattyúteleppel és 44 hordozható szivattyúval másodpercenként 83 köbméter vizet vezetnek le az elöntött területekről. A Beloiannisz utcai építkezzen A játszótéren ( Mariano Rumor olasz kisebbségi kereszténydemokrata kormánya szombaton délelőtt lemondott, hogy lehetővé tegye egy új „középbal” koalíciós kormány megalakulását. A miniszterek egy és háromnegyed órás késéssel ültek össze, mivel Aldo Moro külügyminiszter, Giacintó Bosco pénzügyminiszter és Giacomo Sedati földművelésügyi mihisz- ter a Közös Piac miniszteri tanácsának szombat reggelig elhúzódott maratoni üléséről nem érkezett vissza időben Brüsszelből. Az olasz kormány jülése, amelyen elhatározták á lemondást, mindössze húsz percig tartott. A miniszterelnök a kormány döntéséről a déli órákbpn tájékoztatta Saragat köztársasági elnököt, aki az új kormány megalakulásáig minden bizonnyal a most lemondott minisztereket bízza rrjeg az ügyek vitelével. Qil járt a PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Lemondott az olasz Zárszámadási közgyűlés a szekszárdi Garay Tsz-ben A szekszárdi Garay Tsz gazdái szombaton tartották zárszámadó közgyűlésüket. Ezen részt vett Szabópál Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamim a társadalmi, állami szervek számos más képviselője. A szekszárdi Garay Tsz nem tartozik a legjobbak közé, ennek ellenére jelentős fejlődésről adhatott számot a vezetőség nevében Horváth Lajos elnök. A fejlődést illusztráló adatokat megerősítette az ellenőrző bizottság, amelynek beszámolóját Baumann József terjesztette elő. A 10 órás munkanapra átszámított átlag- kereset 89 forintnak felel meg a tervben előirányzott 74 forint 62 fillérrel szemben. Ez növekedést jelent az előző évekéhez viszonyítva. Ugyanakkor sok szó esett arról is a közgyűlésen, majd az azt követő szűkebb körű beszélgetéseken, hogy a szakszárdi Garay lehetőségei ennél sokkal nagyobb eredmények elérését is biztosíthatnák. Sajnos, meglehetősen gyakran tapasztaltak gondatlanul elvégzett munkát. A fejlődés mellett arról is kénytelen volt beszámolni a vezetőség, hogv még a határban van tavalyról több mint 100 hold jugoszláv kukorica, s jelentős mennyiségű zöldség, sárgarépa és káposzta. Sajnos, a tsz-ben évek óta nincs főagronómus, és ez nagyon rányomja a bélyegét a gazdálkodásra. A vezetőség megígérte a tagságnak a közgyűlésen, hogy e problémákat megoldja. Felszólalt a gyűlésen Szabópál elvtárs is. Nyomatékosan felhívta a tagság és a vezetőség figyelmét a szakember alkalmazásának szükégességé- re, majd egyéb kérdésekkel foglalkozott. Szabópál elvtársat abban a körzetben választották meg megyei tanácstag•! A szekszárdi korzón
