Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

TOLNA MEGYEI T«Világ pr öl étarjai égyEsClíétekj NÉPÚJSÁG ft A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XX. évfolyam, 32. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. február 7. Napirenden: az úttörőmozgalom Pénteken délelőtt összevont, rendkívüli ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bi­zottsága és a Magyar Úttörő- szövetség megyei elnöksége. A TIT klubjában megtartott ta­nácskozáson részt vett Kőbídi Iászló, a KISZ KB úttörőosz- talyánáik munkatársa is. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményeiről A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és vá­rosi tanácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes ered­ményeiről szóló összefogla­lást. (Az, adatok a részletes ellenőrzés, illetve feldolgo­zás során módosulhatnak.) Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 fö volt, 353 108 fővel (3,5 száza­lékkal) több, mint a legutóbbi, 1SG0. január 1-i népszámlálás­kor, és 15 százalékkal több, mint 25 évvel ezelőtt, az or­szág felszabadulásának idő­pontjában. A népsűrűség (a 93 030 négvzetkiloméires or- szágter ideien) négyzetkilomé­terenként 111 fő volt. 4-gvel több, mint tíz' évvel ezelőtt. Száz évve] ezelőtt — 1870. ja­nuár l-én, az. első hivatalos magyar népszámlálás időpont­jában — Magyarország jelen­legi területén 5 millió lakija élt. A hatvanas években az át­lagos évi szaporodás (0,35 szá­zalék) összehasonlítva az el­múlt száz év tízéves periódu­sainak megfelelő adataival — igen alacsony. Nepességszámát tekintve Magyarország a 32 európai or­szág között a 13. helyen áll. A hozzánk legközelebbi né- pességszámú országok: Hollan­dia (13 millió), Belgium (9,7 millió) Portugália (9,6 millió). Hazánk népességszáma 1670 elején Európa lakosságának 1,6 százalékát tette ki. Ú70. január l-én a férfiak Száma 4 991 Q00, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000- rel, (3,9 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3,2 százalékkal) növekedett. Jelenleg ezer fér­fira 1067 nő jut, hattal keve­sebb mint tíz évvel ezelőtt; de még mindig több. ■ mint a második világháború előtti bármely népszámlálás idő­pontjában. A két népszámlálás közötti időstokban folytatódott a vá­rosiasodás. 1970. január l-én a népesség, 19 százaléka Bu­dapestén, 26 százaléka a többi városban, 55 százaléka a köz- t ségekben élt. Az elmúlt száz év alatt a községek népessé­gének aránya fokozatosan csökken (a mai államigazga­tási beosztást figyelembe véve 1870-ben 71 zsázalék, 1946-ben 62 százalék. 1960-ban 59 szá­zalék volt). Nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949-ben 17 száza­lék, 1960-ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt (1870-ben 20 száza­lék. 1919-ben 21 százalék volt); azóta népességnövekedésünk megevorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 száza­léka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). A legutolsó népszámlálás (1960) óta Budapest néoessé- gének száma 7.5 száfealét-'-al (135 000 fővel), a többi, váro­sé pedig 16 százalékkal növe­kedett. Ä megyei jogú váro­sokban a nénpfség szanorodá-a (21 százalék) jóval nagyobb volt mint a járási jogú váro­sokban (14 százalék.) Az öt­venes évekhez viszonyítva a városok mindhárom csoport­jában, de különösen Budapes­ten és a járási jugú városok­ban lassult a népességnöveke­dés üteme. Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970 január l-én — 1 939 522 sze­mély tartózkodott. A főváros­ba bejelentett lakók száma enné) több: 1 882 000 személy rendelkezik budapesti állan­dó és ezen felül 135 000 sze­mély ideiglenes bejelentéssel. Budapest nappali népessége ennél is magasabb a munka­végzés a tanulás céljából be­járók miatt. A megyei jógii városok kö­zül továbbra is Miskolc nér pessége a legnagyobb: 173 001) fő. Az ország harmadik leg­népesebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt. évtized igen magas —* 27 százalékos — szaporodása következtében a lakók száma megközelítette a 146 00C-et. Szeged lélekszáma. is meghaladta a 100 ezret és most megközelíti a 119 000 főt. A községek lélekszáma az utóbbi tíz évben 2,4 száza­lékkal csökkent. 1949. és 1960. között a községek népesség­száma még 2.5 százalékos emelkedést mutatott. A 19 megye közül —Buda­pest és a megyei jogú váro­sok nélkül — csupán 9-ben nőtt a népesség 1960-hoz ké­pest, tíz megyében a népes­ség száma csökkent. Három megyében számot­tevő a népességszaporodás ■ Komárom megyében 12. Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett tíz év alatt a lakosságszám. A szaporodás aránya azonban ezekben a megyékben is ala­csonyabb volt, mint az. ötve­nes években. Az átlagosnál magasabb (4—5 százalékos) a népességnövekedés még Bor- sod-Abaúj-Zemplén. Veszprém és Győr-Sopron megyében. A népesség száma á legnagyobb arányban (3—5 százalék) Bé­kés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség száma a munka­erő elvándorlása rmatt —• Hajdú-Bihar megye kivételé­vel — mindhárom megyében csökkent 1949 és 1960 között, de jóval kisebb mértékben. Előzetes adatok szerint Ma­gyarország lakásállománya 1970. január l-én , 157 000 volt, 400 000-rel — U száza­lékkal több — mint t'z év­vel ezelőtt. 1930 óta a laká­sok számának növekedési üte­me a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb: a 60-as évek évi átlagos 1,5 százalé­kos növekedésével szemben 1949 és I960 között évente 1,2 százalékkal, a 38-as évek­ben pedig nem egészen 1 szá­zalékkal nőtt a lakások szá­ma. A lakások jelenlegi szá­ma csaknem egyharmadával nagyobb a második világhá­ború előttinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások számának növekedése meghaladta a né­pesség szaporodását, jelentő­sen javultak a lakásviszonyok: a 100 lakásra jutó népesség száma mintegy 10 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év alatt. A lakásállomány 1960 és 1970 között főleg a vidéki vá­rosokban gyarapodott (több mint egynegyedével). Budapes­ten a növekedés 18 százalék, a községekben 8 százalék volt. Az utolsó tíz évben a lakás- állomány jelentősén növeke­dett Komárom (23 százalék), Pest (23 százalék). Fejér (20 százalék) és Veszprém megyé­ben (19 százalék). Ugyanakkor alig nőtt a lakosok száma Tol­na (5 százalék), Majdu-Bihar (ti százalék) és Baranya me­gyében (7 százalék). Az 1960 január 1 és 1970 január 1 között épített laká­soknak csak 33 százaléka volt egyszobás, G1 százaléka két­szobás, 6 százaléka pedig há­rom-, vagy több szobás. Ebben ,az időszakban számos egy­szobás lakást lebontottak, vagy újabb szobát, illetve szobákat építettek hozzá. Ennek követ­keztében az egyszobás lakások Amint várható volt, a ren­geteg hó és egyéb csapadék sokfelé okoz gondot. A Kapos a múltkor már kiöntött Dom­bóvár térségében, s a vízügyi szervek kénytelenek voltak el­rendelni a harmadfokú ké­szültséget. Néhány nap múlva leapadt a vízszint, és jelen­tősen javult a helyzet. Most ismét rakoncátlankodik a Ka­pós. Pénteken erős olvadás vplt, több helyen.eső is esett, ezért hirtelen megemelkedett a Kapos vízszintje. Dombóvár­nál 244 centiméter magas víz­szintet mértek, s ez indokolttá, tette a harmadfokú készültség azonnali elrendelését. Jelentősen nőtt a belvízzel elöntött mezőgazdasági terület nagysága is. Erről azonban még nincs pontos kép, mert" a felmérés most folyik. Szekszérdon már a hóolva­dás előtt is nagy károk kelet­keztek: épületeket tett tönkre a sok hó, pincék dőltek össze, utak szakadtak be. Az olva­dással párhuzamosan nap-nap után újabb károk keletkezne!:. Pénteken is több helyre hívták a város műszaki szakembereit. Ezúttal a Bocskai és Bethlen Gábor utcában dőltek össze pincék, s kerültek veszélyes helyzetbe épületek. A város­ban eddig hét ház vált lak­hatatlanná, a pineebeszakadá- sok száma pedig megközelíti a húszat. A déli kertvárosban sok he­lyen 20—40 centiméter magas víz gyűlt össze. A városi ta­nács költségvetési üzemének száma 10 év alatt 12 száza­lékkal csökkent, arányuk 61 százalékról 47 százalékra mér­séklődött. Ugyanakkor a két­szobás lakások állománya 55 százalékkal, — arányuk a 10 évvel ezelőtti .72 százalékról 43 százalékra — emelkedett. A lakások nagyságának nö­vekedése ugyancsak hozzá­járult a lakásviszonyok javu­lásához. Becsült adatok szerint 1960 és 1970 között száz szo­bára jutó népesség száma mintegy 20 százalékkal csök­kent. A szobák száma jelenleg meghaladja a? 5 200 000-et, ami 1 150 000 -rel — 28 százalékkal — több, mint 10 évvel ezelőtt volt. • A Központi Statisztikai Hi­vatal a népszámlálás sikeres lebonyolításában közreműkö­dött számlálóbiztosok áldoza­tos és lelkiismeretes munká­jáért a helyi összeírást irányító tanácsok- tevékenységéért, va­lamint a lakosság megértő és készséges együttműködéséért ismételten köszönetét fejezi ki. Budapest, 1970. febmár Központi Statisztikai Hivatal műszaki vezető; pénteken egész nap az. itteni belvízprob­lémák elhárításával. voltak el­foglalva. Az útburkolatok, járdák vá­rosszerte megrongálódtak. Az utakat, járdákat élt kárt még nem lehetett felmérni, mert a hó még sok mindent el­takar, másrészt pedig állan­dóan változik — romlik — a helyzet. Az úttest hét helyen A rendkívüli ülés napirend­jén az úttörőmozgalom hely­zetének értékelése szerepelt. Szabó Géza, a KISZ megyei bizottságának első titkára, be­vezetőjében emlékeztetett ar­ra, hogy az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága ezelőtt fél évvei foglalkozott az ifjú­sági mozgalom munkájával. Márciusban viszont két megye, Szolnok és Tolna megye be­számolója alapján a KISZ KB intézőbizottsága foglalko­zik az úttörőmozgalom elmúlt kétév; munkájának értékelé­sével. Az(; vizsgálva, hogy a KISZ KB 1967 decemberében az úttörőmunkával kapcsolat­ban hozott határozatai nogvan érvényesülnek a gyakorlatban, mit sikerült megvalósítani ezekből a határozatokból. Az ülés résztvevői Varjas János, a megyei KISZ-bizott­ság titkárának jelentése alap­ján vitatták meg a határozat végrehajtásának eddigj tapasz­talatait, s úgy döntöttek ezen pz előkészítő jellegű tanácsko­záson, hogy a jelentést az itt felmerült igényeknek megfe­lelően konkrétabb adatokkal bővítik ki, mielőtt még a KISZ megyebizottsága, majd a KISZ KB intézőbizottságának fóruma elé kerülne március­ban. annyira beszakadt, hogy a for­galmat Is erősen megzavarta. A nagyobb járda beszakadások száma 5. A városon belüli köz­lekedés ez idő szerint sok ve­széllyel jár, mert nagyon ká- tyúsak az utak. A helyismeret­re -sem lehet alapozni, mert ahol tegnap még sima volt az út, ma esetleg rugótörő kátyú tátong. Ez történt a külpolitikában Mose Báján izraeli hadügyminiszter is ,,az ellenség ka­tonai sikerének” minősítette az izraeli hadihajók ellen vég­rehajtott akciót. Másik közel-keléti hírünk Nasszer és IIusz- szein megbeszélését ismerteti, hozzáfűzött kommentárunk pedig a Koszigin üzenetére adott francia és angol válaszról szól. Varsóból érkezett hír szerint folytatták a lengyel—nyu­gatnémet megbeszélést, részleteiről azonban nem szivárog­tak ki hírek. Bukaresti jelentésünk Ceausescu beszédét ismerteti; Tel Aviv Arab békaemberek akciója Pénteken a hajnali szürkü­letben arab békaemberek el­süllyesztették, illetve megron­gálták az izraeli haditengeré­szet két; Eilat kikötőjében horgonyzó hajóját. Körülbelül 10 perc leforgása alatt két erőteljes robbanás hallatszott Eilatban, s alig egy óra múltán a haditengerészet egyik kiszolgáló hajója olda­lára fordult, majd elsüllyedt. Egy másik hajót, amely sú­lyosan megrongálódott, sike­rült biztonságba helyezni. Moise Dajan hadügyminisz­ter Haim. Bar-Lev vezérkari (Folytatás a 2. oldalon) Ismét harmadfokú készültség a Kapóson lljabb károk Szekszárdon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom