Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XX évfolyam, 31. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1878. február 8, A külkereskedelmi forgalom 1969-ben elérte a 47 milliárd devizaforintot Dr. Bíró József sajtókonferenciája Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztéri­umban sajtókonferenciát tar­tott. Bevezetőben a múlt év külkereskedelmi tevékenysé­gét értékelte. 1969-ben a tel­jes külkereskedelmi forgalom elérte a 47 milliárd deviza- forintot, az előz» évi 42 mil­liárd devizaforinttal szemben. A népgazdasági terv külke­reskedelmi előirányzatai még csupán 8 százalékos növeke­déssel számoltak, a tényleges forgalom azonban 12 száza­lékkal haladta meg az előző évit. — A forgalom — az 1968. évi átmeneti visszaesés után — főként a tőkés országok­kal növekedett. Mind a szo­cialista, mind a nem szoci-r alista piacokon azonban a behozatalnál jóval nagyobb mértékű volt a kivitel nö­vekedése. Ennek következté­ben a tervezettnél sokkal kedvezőbben alakult az áru­forgalmi egyenleg és ebből eredően a fizetési mérleg. A szocialista országokba irányu­ló kivitel 11,3 százalékkal, az onnan származó behozatal 5,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A tőkés országok­ba irányuló export 35 szá- kal nőtt, az import pedig csupán 12 százalékkal — Az exporttevékenység nö­vekedése hozzájárult ahhoz, hogy az ipari termelés — ha mérsékeltebb ütemben is — de tovább növekedjék. Ma már ugyanis megállapíthat í: ha az ipari termékek kivi­tele csak a tervezett mérték­ben növekszik, akkor az ipar termelése 1—2 százalékkal visszaesett volna A legerő­teljesebben az alapanyagok és a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termékek exportja nőtt, míg a fogyasztási cikkek ex­portjánál volt a növekedés a legkisebb mértékű. — 1970 várható külkereske­delmi kilátásait a külső piaci tényezők és a belső gazdasá­gi eredmények tükrében a miniszter a következőképpea összegezte:, — Ebben az évben a tavaly elért külkereskedelmi és egy­ben népgazdasági eredmények továbbfejlesztésével számo­lunk. Figyelembe vesszük, hogy a tőkés konjunktúra mérséklődik, viszont a hazai ipari termelés a műit évinél lényegesen gyorsabban fejlő­dik. A mezőgazdasági terhe­lés rekordévének megismétlés sével nem számolhatunk, ter­melésének volumene körülbe­lül a tavalyi szintet éri eL A szocialista országokban nö­vekszik a számunkra fontos beszerzési források exportké­pessége. Az 1970. évi külke­reskedelmi terv a rubel­elszámolási áruforgalom mint­egy 8 százalékos növelését irányozza elő. A dollárel­számolású viszonylatban az import 10—11 százalékos fo­kozása mellett az export 5— 6 százalékos növelésére lehet számítani. — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor célul tűztük, hogy az importált fo­gyasztási cikkek a belföldi termékek versenytársaként je­lentkeznek. A versenyt első­sorban az árszínvonal csök ­kentésére kívántuk felhasz­nálni. Eddig ezt a célt nem sikerült elérni, aminek egyik okát az importcikkek árkép­zésében kell keresnünk. Ép­pen ezért az eddigi tapaszta­latok figyelembevételével meg­változik az árképzés mód­ja. A módosítás lényegé: csökken az árképzés bázisa, amely végső fokon a lakos­ság szempontjából kedvező irányba befolyásolja, mérsé­keli az importcikkek fogyasz­tói árszintjét. A miniszter a továbbiakban az ipari termelés és a belső piaci ellátás, valamint az ex­porttevékenység . összhangjá­nak javítására várható " idei intézkedésekről szólt. Apró Antal Nagyváradon Február 3—5 között Nagy­váradon találkozóra került sor Apró Antal, a magyar fórra - dálm! munkás-paraszt kor-., mány elnökhelyettese, a ma­gyar—román gazdasági együtt­működési vegyes kormány- bizottság magyar tagozatának elnöke és Iosif Banc, a Ro­mán Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese, a vegyes kormány­bizottság román tagozatának elnöke között. A vegyes kormánybizottság két tagozatának elnökei hasz­nos eszmecserét folytattak a két ország közötti gazdasági műszaki-tudományos együtt­működés egy kooperáció to­vábbfejlesztésével kapcsolat­ban. A megbeszélések a barát­ság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. Apró Antal nagyváradi tar­tózkodása során Martin Fe­renc, a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagykövete és Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete, valamint helyi hivatalos személyiségek kíséretében látogatást tett né­hány Bihar megyei üzemben. CMTL) ♦ v > 1 . .. i > - ­■■—■■—■I ............. ■■■■■■ .1 ■■■■■I. I M egyei gazdásznapok, Előadás a negyedik «téves tervjavaslatról A hagyományos gazdásznap az idén a korábbi éveknél sokkal gazdagabb programot jelent megyénk mezőgazdasági szakemberei számára. Egész hónapon át tartanak előadá­Losonczi Pál a veszprémvarsányi tsz zárszámadó közgyűlésén Koson ez; Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön részt vett a veszprémvarsányi Jóbarátság Tsz zárszámadó közgyűlésén. A község művelődési otthona előtt úttöípk virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket és a kíséretében levő megyei ve­zetőket. Az ünnepi közgyűlésen Né­meth Ervin, a termelőszövet­kezet elnöke ismertette a ve­zetőség beszámolóját. Elmon­dotta, hogy az elmúlt eszten­dőben sikeres gazdasági évet zártak: 4,5 millió forinttal gya­rapodott a szövetkezet tiszta vagyona. A dolgozó tagokra jutó évi jövedelem megköze­lítette a 27 090 forintot. Az elnök szayai után az el­lenőrző bizottság beszámolójá­ra, majd vitára került sor. A vitában felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. — Aminek ma ifit együtt örülünk, azok a jó eredmé­nyek, ma már annyira általá­nosak szövetkezeteink nagy többségében, hogy tipikus je­lenségnek mondhatjuk — han­goztatta többek között Loson­czi Pál. Ezen a zárszámadási közgyűlésen is olyan ablak nyílik, ahonnan fel lehet mér­ni egész szocialista mezőgaz­daságunk, s elsősorban terme­lőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének szép harcait és győzelmeit. — A vásárlóközönség és a kereskedelem mostanában meggyőződött arról, — mon­dotta a továbbiakban —, hogy még jelenleg és még nagyon sokáig mennyire nélkülözhe­tetlen mindaz, ami a háztáji gazdaságokból kerül az ország asztalára. A háztáji a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás szerves része, támogatása és ösztönzése közös érdek. Gazdaságpolitikánk helye­sebb megértése világítja meg azt is, hogy miért nem he­lyesli a kormány, ha bárhol, ok nélkül, merő gyanakvásból korlátozzák a szövetkezetek te­vékenységének egészséges és célszerű bővítését. A vonat­kozó jogszabályok világosak: a szövetkezetek mindenekelőtt saját termékeik feldolgozására, félkész, vagy készáruk előál­lítására törekedjenek. De eb­ből az is 'következik, hogy ha a szövetkezei saját tagjainak teljesebb foglalkoztatása vé­gett, saját szükségletre, vagy a lakosság ellátására, székhelyén, a törvényes keretek között melléküzemágat akar létesíte­ni, akkor ezt a törekvést az illetékes hatóságok segítsék. A szövetkezeti gazdálkodás stabilizálódásának lényeges té­nyezője, hogy a gazdasági re­form körülményei között a szövetkezeti gazdaságok még jobban magukra találtak, ön­állóságukat nemcsak kerítésen belül, hanem állami vállalatok egyenrangú partnereiként is gyakorolhatják. A területi szö­vetségek sokoldalú szolgála­taikkal segítik a közös gazda­ságok szervezeti megerősödé­sét — Mindent el kell követ­nünk — mondotta befejezésül Losonczi Pál —, hogy a szö­vetkezeti parasztság ne csak jól dolgozzon és jól éljen, ha­nem valóban jól is érezze ma­gát a változó, fejlődő, csinoso­dó községekben. Ehhez min­den feltétel adott, csak böl­csen használjuk ki a szocializ­musban rejlő erőforrásokat. CMT1) sokat Szekszárdon, illetve a megye néhány községében, te­hát már gazdásznapokról be­szélhetünk. A mostani előadássorozat tegnap, csütörtökön kezdődött Szekszárdon, Somi Benjámin­nak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője tartott elemző tájékoztatást a negye­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom