Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
(Folytatás a 2. oldalról.) A keresők és eltartottak arányának változása az egyes családtagokat eltérően érintette. Ez a családonkénti jövedelmeket ugyancsak differenciálta. 1969-ben a mezőgazdasági munkával kapcsolatos pénzbevételek, amelyek a paraszti jövedelmek több. mint felét teszik ki, 9 százalékkal, reálértéken 7 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági népesség saját termelésből származó fogyasztása évek óta fokozatosan csökken. A saját termékek fogyasztását fogyasztói árakon magában foglaló egy főre jutó paraszti reáljövedelem 1969- ben 5 százalékkal emelkedett. A harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában a lakosság fogyasztása folyamatosan emelkedett. A mennyiségi fejlődésen túlmenően kedvező irányban változott a fogyasztás szerkezete is. Az élelmiszer-fogyasztás aránya évről évre csökkent, az iparcikkeké pedig nőtt. Csaknem valamennyi szükséglet kielégítésében egyre nagyobb szerepet kaptak a jobb, korszerűbb termékek. Az élelmiszer-fogyasztáson belül pl. az alapanyag-felhasználás 1969- ben — az előző három évhez hasonlóan — viszonylag lassan, kb. 2 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a magasabb feldolgozottsági fokú élelmiszerek forgalma jelentősen nőtt (pl. a húskészítményeké 17 százalékkal, a tejtermékeké 11 százalékkal; a süteményeké, tésztáké, 11— 14 százalékkal, a zöldség- és gyümölcskészítmények 16 százalékkal.) Továbbra is gyors volt a déligyümölcs, a csokoládé, a ka- Kuo, a fűszer, az íUu, a kávé es a cigaretta fogyasztás növekedése, az utóbbiakon belül bővült a választék, a kereslet á jobb, a korszerűbb ter- mékeK felé tolódott el. A ruházati cikkek forgalma a korábbi években viszonylag lassan emelkedett és a lassú emelkedést is átmeneti visz- szaesések szakították meg. A 3. ötéves terv első négy évében a lakosság kiegyensúlyozottan, évenként kb. 7 százalékkal növelte ruházati cikk vásárlását. Az 1969. évi 6—7 százalékos volumen növekedéséből 2—3 százalékot az tett ki, hogy a vásárlók — részben az életkörülmények javulásával összefüggésben — nagyobb arányban vásároltak jobb, korszerűbb, igényesebb termékeket, mint korábban (kártolt szövet helyett fésűsszövetet. olcsó pamutáru helyett szintetikus anyagból készült pulóvereket, ingeket stb.) előfordult azonban, az is, hogy egyes keresett, olcsóbb termékek nem voltak kaphatók. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 1969-ben — a korábbi évektől eltérően — alig emelkedett. A mérsékelt emelkedés arra vezethető vissza, hogy a személygépkocsi-, a motorkerékpár- és a televízióeladás kisebb volt, mint 1988- ban. Személygépkocsiból a kínálat csökkent, televízióból elsősorban a kereslet, bár a kínálat sem volt mindig megfelelő. A többi tartós fogyasztási cikk együttes forgalma 1969-ben is dinamikusan (kb. 15—20 százalékkal) emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek állománya 1960 óta, de az utolsó négy évben is jelentősen gyarapodott. 100 háztartásra jutó állomány villamos mosógép villamos porszívó villamos hűtőszekrény televízió (előfizetők száma) motorkerékpár személygépkocsi 1969-ben a kiskereskedelem — összehasonlítható árákon számolva —, 8 százalékkal több árut adott el, mint 1968-ban és 37 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1965-höz képest bővült a bolthálózat és a kereskedelmi dolgozók száma is, de kisebb arányban (6, ill. 13 százalék), mint a forgalom. Jelentős forgalomnövekedés mellett egyes termékekből időnként hiányok voltak. A koranyári időszakban kevés és drága volt a zöldség és a gyümölcs. Az év második felében egyes hónapokban nem volt elegendő hús, zsír és étkezési szalonna, tüzelő és cement. Hiányos volt több esetben a ruházati cikkek, különböző apró közszükségleti cikkek kínálata is. A gazdaság- irányítás és a vállalatok az év második felétől kezdve már törekedtek a hibák felszámolására, megfelelő mennyiségű és összetételű árumennyiség beszerzésére. Az iparvállalatok és a kereskedelem szerződései az áruellátás javulására utalnak. Az áremelkedés belül maradt az 1969. évi népgazdasági tervben megengedett IV2—2 százalékon. Az árak az eladott cikkek 6 százalékánál csökkentek, 71 százalékánál lényegében változatlanok maradtak, 10 százalékánál 2—5 százalékkal, 13 százalékánál mo. (darab) 1965. 1969. év végén szept. 30. 14,7 37,2 50,6 3,5 14,7 27,0 1,2 8,? 25,2 3,4 26,7 48,1 12,5 17,0 1,0 3.2 5,8 pedig több mint 5 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak változása 1969 folyamán Időszakonként és árucsoportonként különböző volt. A munkások és alkalmazottak által vásárolt élelmiszerek és élvezeti cikkek közül pl. az egész évben fogyasztott termékek (kenyér, liszt, tej, vaj, hús, kávé, kakói italáru, stb. ára) az év folyamán nem változott. Az idénycikkek ára (burgonya, zöldség, gyümölcs, tojás, stb.) az első félévben lényegesen magasabb, a második félévben pedig alacsonyabb volt, mint 1968 megfelelő időszakában. Éves átlagban e cikkek árszínvonala 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az Idénycikkek 1968. évi átlagos árszínvonala több mint 6 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Mivel az idénycikkek az összes élelmiszer- és élvezeticikk-vásárlás- nak 10—15 százalékát teszik ki, áremelkedésük az élelmiszerek általános árszínvonalát csak kis mértékben érintette. Az iparcikkek közül elsősorban a ruházati cikkek — ezen belül is külön a cipők, a kabátok, a szőnyegek, a női és leányruhák, a fiúöltönyök — ára emelkedett. Az év egészét tekintve a ruházati cikkek árszínvonala nem egészen 3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké kb. 2 százalékkal volt magasabb az 1968. évinél. Népmozgalom, egészségügyi, szociális és kulturális ellátás Az élve születések száma 1969-ben 154 000 volt, valamivel kevesebb, mint az előző évben és 21 000-rel több az 1965. évinél. Az élveszületési arány, amely az 1960-as évek első felében rendkívül alacsony volt, 1968-tól 1968-ig kis mértékben emelkedett, 1000 lakosra 1988-ban 15,1 élve születés jutott, 1969-ben pedig 15. A halálozások száma az utóbbi években kissé emelkedett, ami az idősebb korosztályok arányának növekedésével függ össze. 1969-ben 117 000-ren haltak meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,3 volt. A születéseik és halálozások különbözete, a természetes szaporodás 1969-ben kb. 37 000 volt, az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1931— 1965. évek átlagában 3,0 ezreléket, 1967—1969. években évi 3,8 ezreléket tett ki. 1969-ben javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma 900 darabbal, az orvosoké 800 fővel nőtt az év folyamán. Az általános iskolai tanulók száma az 1969—70-es tanév elején 1 178 000 volt, valamivel kevesebb az előző évinél. Az egy tanerőre jutó tanulók száma 20-ról 19-re csökkent. A felső tagozatos tanulók 94 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. A középiskolák nappali tagozatán a 15—18 éves korúak közei egyhamnada, 230 000 fő tanul, Az 1969/'70-es tanévben tovább csökkent az általános gimnáziumban és nőtt a szak- középiskolákban tanulók aránya. A középiskolai tanulók csaknem 60 százaléka leány. 1969/70. tanévben a szakmunkástanulók száma 224 000 fő volt, 12000 fővel, 6 százalékkal több, mint az előző tanévben. A leánytanulók aránya emelkedett és megközelítette a 25 százalékot. 1969-ben a szakmunkástanulók közül kb. 60 000-en tettek szakmunkásvizsgát, valamivel többen, mint az előző évben. A vizs- gázottak 45 százaléka vasipari, csaknem 20 százaléka könnyűipari, 13 százaléka építőipari. 9 százaléka mezőgazdasági szakmunkás lett. (Ezenkívül az év folyamán több mint 10 090 felnőtt tett szakmunkásvizsgát.) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma az 1969/70. oktatási év elején 78 990 fő volt. Ezen belül a nappali tagozaton tanulók száma (53 240 fő) az előző évhez képest emelkedett, az esti és levelező tagozatokra járóké valamelyest csökkent. A hallgatók háromnegyede egyetemeken és főiskolákon, egynegyede pedig felsőfokú technikumokban, ill. óvónő- és tanítónőképző intézetekben tanul. A felsőoktatásban résztvevők 42 százaléka nő, arányuk különösen a pedagógiai, orvosi és közgazdasági szakokon magas. A felsőoktatási intézményekben 1969-ben összesen 17 800-an, a nappali tagozatokon 10 500-an szerezte^ diplomát. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak 85 százaléka kap ösztöndíjat, illetve egyéb rendszeres társadalmi juttatást, háromnegyed része kedvezményes étkeztetésben részesül és közel fele diákotthonban lakik. A mozilátogatások száma 1969- ben 82 millió volt, valamivel kevesebb, mint az előző évben. A rádióelőfizetőit száma 1969. év végén meghaladta a 2,5 milliót. A rádiókészülékek száma ennél is nagyobb volt, mivel az utóbbi években a táskarádió elterjedésével megnőtt a több készüléket üzemeltető előfizetők száma. Az év végén a televízióelőfizetők száma csaknem 1,6 millió volt. Az 1000 lakosra jutó előfizetők száma az 1965. év végi 82-ről, illetve az 1968. év végi 136-ról 1969-ben 155-re emelkedett. Budapest, 1970. február 3. „Különös figyelemmel kísérjük a Tolna megyei beruházásokat” Dél-dunántúli építővállalatok vezetőinek tanácskozása Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tegnap, dél-dunántúli építőipari vállalatok vezetői részére tájér- tékezletet tartott Szekszárdon. Az értekezleten részt vettek Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Zala és Vas megyék állami építőipari vállalatainak igazgatói, párt- és szakszervezeti bizottságainak titkárai; a minisztérium képviseletében Padányi Mihály felügyeleti csoportfőnök és dr. Keresztúri Sándor főosztályvezető. A MSZMP KB. gazdaságpolitikai osztályát Bózsa István az osztály munkatársa, a minisztérium pártbizottságát Pócza Bajos pártbizottsági titkár képviselte. Képviseltette magát az építője szak- szervezetének központi vezetősége is. A tanácskozással kapcsolatban Padányi Mihály elvtársnak tettük fel kérdéseinket — Miért Szekszárdot választották a tanácskozás színhelyéül? — A minisztériumban az a gyakorlat, hogy kisebb kollektíva előtt beszéljük meg a soron lévő fontos teendőket. Egy-egy kérdésről mindig ott tanácskozunk, ahol a helybeli vezetők tevékenysége a legtöbb pozitív dolgot mutatja. így a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat tulajdonképpen abban a helyzetben van, hogy a mai tanácskozás témájával kapcsolatban szinte gyakorlati bemutatót is tud tartani. — A tanácskozás fő tárnájáról is hallhatunk valamit? — Valamennyi itt résztvevő igazgató és vezető már tudja mi lesz vállalata idei feladata. Most egyeztetni szeretnénk a programot, hogy azonos, vagy közel azonos fejlesztés párhuzamosan ne legyen. A Központi Bizottság, az országgyűlés különös hangsúllyal foglalkozott az építőiparral. Ezekből az instrukciókból, feladatokból indulunk ki mai tanácskozásunkon, azt szeretnénk elérni, hogy a minisztérium véleményét kritikusan fogadják, értékeljék a tanácskozás résztvevői, elmondják a jelenlévők a mi intézkedéseinkkel kapcsolatban álláspontjukat. Számunkra a vállalatok vezetőinek véleménye nélkülözhetetlen. — Padányi elvtárs szeretnénk részletesebben informálódni, hogyan értékeli a minisztérium a Tolna megyei Állami építőipari Vállalat tevékenységét? — Az a véleményünk, hogy a legdinamikusabb fejlődés Tolnában tapasztalható. Az itteni vezetők bátran kezdeményeznek, nyúlnak az új módszerekhez; a lehetőségeket nemcsak feltárják, felismerik, hanem fel is használják. Például kiválóak a Tolna megyei vállalat eredményei az előregyártott elemek alkalmazása, és a mélyépítés gépesítése tekintetében... Ezért várható, hogy a fejlesztés is itt gyorsabb ütemű, nagyobb mérvű lesz, mint más ÉVM-es vállalatoknál. —! A vállalat fejlesztésére valóban szükség van mert Tolna megyében az utóbbi években megszaporodott a nagy beruházások száma, s a lakosság kíváncsian figyeli az építőipari vállalat erőfeszítéseit. — Mi is különös figyelemmel kísérjük a Tolna megyei beruházásokat. Tudjuk, hogy április 4-én avatni szeretnék a szép művelődési otthont; a vadászati világkiállításra szállodákat kell építeni. Szóval nem vesszük le figyelmünket a Tolna megyei vállalatról. Ez a mai tanácskozás is minden bizonynyal új együttműködési lehetőségekét’ tár fel a vállalatok között, és amennyiremi ismerjük a Tolna megyei vezetőket, bízunk benne, a lehetőségeket megragadják, hogy a vállalat gyorsabb ütemben fejlődjék, a beruházásokat mielőbb megvalósítsák — fejezte be nyilatkozatát Padányi Mihály. —PjA négy nagyhatalom képviselői hétfőn New Yorkban Armand Berar.í francia ENSZ- képviselő rezidenciáján tartották a közel-keleti helyzet rendezésére vonatkozó 25. tanácskozásukat. A háromórás megbeszélés részleteiről ezúttal sem adtak ki tájékoztatót. Szóvivők mindössze annyit voltak hajlandók elárulni, hogy a tanácskozásokat tíz nap múlva folytatják. * A dél-vietnami kormány bejelentette, hogy a holdújév alkalmából 24 órás tűzszünetet tartanak, amely február 5-én helyi idő szerint tíz órakor kezdődik. Az amerikai hatóságok beleegyeztek a tűzszünetbe. Mint ismeretes, a szabadságharcosok a holdújévet négynapos tűzszünettel ünnepük, amely a helyi idő szerint csütörtökön reggel, magyar idő szerint szerdán éjfélkor kezdődik. • A Magyar Tudományos Akadémia idei — sorrendben 150. — év- közo'rVr'se kedden megkezdte tanácskozását az Akadémia dísztermében. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban voltak jelen a tudományos élet ismert szakemberei, az Akadémia kuta tó- intézeteinek munkatársai. * Pozsonyban ülést tartott a Szlovák Kommunista Párt központi bizottságának elnöksége. Megvitatták azokat a politikai és szervezeti intézkedéseket, amelyek révén biztosítani lehet a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésén hozott határozatok teljesítését és előkészítették a Szlovák K P Központi Bizottságának esedékes ülését. Az elnökség foglalkozott szervezeti és káder- kérdésekkel is. * Pasid Karami libanoni miniszterelnök befejező 4.8 órás kairói látogatását és hétfő este visszaérkezett Bejrutba,
