Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
Házastársak viszálya Zomba—Hőgyész Befejeződött a népszámlálás utóellenőrzése Jó pár éve sok kisebb földművesszövetkezet egyesült, s így alakultak ki a mai, viszonylag nagy szövetkezetek (bár maradt néhány kis fmsz is). Zomba és Hőgyész földművesszövetkezeti tagsága is egyesült, a tagok úgy mondják, hogy „házasságot kötöttek”. Ez a házasság azonban sok viszállyal jár: kisebbnagyobb hullámokban felszínre csap a zombaiak elégedetlenkedése. Ehhez tudni kell, hogy az fmsz központja Hőgyész. Annak idején a zombaiak megszavazták ugyan az egyesülést, de az embernek utólag az az érzése, hogy mégsem tapsoltak és tapsolnak neki. Esetenként még olyan hangok is hallatszottak, hogy külön kellene válni Hőgyész- től, és mással egyesülni, vagy önállóan tevékenykedni. Kinek van igaza, mi a valóságos helyzet? Az egyesülés elkerülhetetlenségét nem lehet vitatni. A régi mechanizmus is mind inkább megkívánta az erők koncentrálását, most pedig valósággal létérdekké vált. Nem véletlen, hogy a • föld mű vessző vetkezetek negyed százados fejlődését az állandó egyesülési, koncentrálódási tendencia jellemezte. A jelenlegi, kis számú és a sok kis földszövöt egyesítő 19 szövetkezet kialakulása összhangban volt a tevékenység alapját képező kereskedelem- fejlődési törvényszerűségekkel. A vidéki igények rohamos növekedése a hálózat gyors korszerűsítését, és ezzel párhuzamban az áruellátás számottevő javítását tette szükségessé. Ehhez új szervezeti és technikai feltételeket kellett teremteni: szükségessé vált a helységek súlypontozása, és ennek alapján kereskedelmi gócok kifejlesztése. Azt a népgazdaság, ezen belül a földművesszövetkezeti mozgalom, nem bírta volna el, már eleve, hogy minden község kereskedelmi és vendéglátó hálózata egyformán fejlődjön. De azt a különféle tényezők sem indokolták volna: az egyik település életképes, fejlődik, a másik — a többség r— pedig a sorvadás korát éli. Mivel minden fejlesztést hosszú távlatokra alapoznak, nagyon helyesen, a fejlődő településeket jelölték ki kereskedelmi gócnak is. így vált azzá Simontornya, Dunaföldvár, Bátaszék, stb. Hőgyész is!!! Hőgyész is energikusan fejlődő község. Arról nem is beszélve, hogy Hőgyész kereskedelmi életének több évszázados hagyománya van: az mindig a legvirágzóbbak közé tartozott Tolna megyében. Természetszerűen kívánkozott az egyébként is meglévő kereskedelmi centrumjelleg további táplálása. És az is, természetes tendencia volt Hőgyész és más nagyközségek esetében, hogy a földszöv-központok is ott alakultak ki. Zomba minden tekintetben hátrányosabb alapadottságokkal rendelkezett, semmi sem indokolta volna, hogy Hőgyész helyett központ legyen. Az új földszöv-hálózat ismeretében tudomásul kell venni, hogy Zombának nemigen volt más — jobb — lehetősége. Zomba központú szövetkezet már eleve nem fejlődhetett ki, a más szövetkezetekkel való egyesülés pedig ugyanilyen másodlagos szerepet eredményez, önállósulás ? A hőgyészi fmsz évi nyeresége 1,6—1,7 millió forint. Ennek a 70 százaléka Hőgyészen, s a közvetlenül hozzá orientálódó községekben képződik és csak 30 százalék a zombai körzetben. Ez olyan kis összeg, hogy semmi reális alapja sincs az önállósulási gondolatnak. Az objektív helyzetből fakad, hogy a fejlesztés már eleve nem lehet azonos szintű, s annak a kívánása enyhén szólva demagógia. Az áruházat felelőtlenség lett volna Zom- bára és nem Hőgyészre építeni. Mindehhez persze tudni kell azt is, hogy az arányoknak megfelelően Zombán is fejlesztik a hálózatot, ott is több színvonalas egység található, de irreális arról beszélni, hogy Zomba mikor éri el a hőgyészi szintet. Az áruellátásban már más a helyzet. A zombai boltok áruellátása semmivel sem rosz- szabb, mint a megfelelő hőgyészi boltoké. Az fmsz vezetősége már azért sem tenne hátrányos megkülönböztetést, mert akkor Zombáról nagyobb vásárlóerő áramlana Bony- hádra és Szekszárdra, márpedig a házon belüli gazdasági érdek éppen az, hogy helyben lekössenek lehetőleg minél nagyobb vásárlóerőt. A néhány napos búzadarahiány igaz volt, megtörtént. Másból is előfordult már hiány. De ez semmiképpen sem magyarázható a rossz házassággal. Sajnos, az általános kereskedelmi ellátottság ma még nem mentes ilyen apró-cseprő hiányosságoktól. Hasonló ellátási problémák Hőgyészen is éppúgy előfordulnak. Egyébként, amikor Zombán és Hőgyészen jártunk, tapasztalhattuk, hogy lényeges árucikkekből — zománcedényből — Zombán jó volt az ellátás, Hőgyészen pedig mutatóban sem akadt. A A VII. megyei küldöttgyűlés előkészületei Négyévenként hívják össze az áfész-ek megyei küldött- gyűlését, sorrendben most a hetedik esedékes. Ennek a küldöttgyűlésnek — összehívását március második felére tervezik — különös jelentőséget a'd, hogy átfogóan kell értékelnie a szövetkezeti élet megannyi változását, az új gazdasági feltételeiket, s ennek alapján megvitatni és jóváhagyni a most kidolgozás alatt levő alapszabályt. Jelentőségének megfelelően máris folynak az előkészületei. A napokban megalakult a VII. megyej küldöttgyűlést előkészítő bizottság a különböző szervek képviselőiből. A küldötteket — szám szerint' kilencvenet — már megválasztották a helyi gyűléseken, ösz- szehívták a választmányt, hozzáláttak az előterjesztendő anyag összeállításához. A VII. megyei küldöttgyűlést 2 napra tervezik, s jogilag ezzel jön létre az új megyei érdekképviseleti szerv js. Készül az első részletes tanulmány Külön adatgyűjtés a 90 éven felüliekről hőgyészi áruház vezetője, Bánfai Ádám mesélte, hogy amikor a zombai boltos náluk körülnéz, s talál olyan árut, amire az ő boltjában szükség lenne, minden további nélkül átadják neki. Hőgyészen nem volt nagyképernyős tv, Zombán árusították. A legutóbbi árengedményes vásárra a kisebb készlettel rendelkező zombai bolt kockázati alapot kapott, mint a hőgyészi áruház. A zombai szénosztási história is megtörtént. De az sem valami hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem a szövetkezet kényszerhelyzete okozta. Ma már nehéz rekonstruálni az egyesülés részleteit. Lehet, hogy akkor túlzottan érvényesült a felsőbb szervek mechanizmusa. Egy azonban bizonyos: az egyesüléssel mindenképpen jól járt Zomba, nincs oka az elégedetlenkedésre. Különösen akkor, ha még azt is számításba vesszük, hogy az fmsz főbb gazdasági mutatói Zomba nélkül majd minden évben jobban alakultak volna. BODA FERENC Befejeződött a népszámlálás egyik hagyományos részmunkája, az összeírás utóellenőrzése — közölték ■ a Központi Statisztikai Hivatalnál. Az ország 400 körzetének körülbelül 25 OOO lakosát — az ösz- szes népességnek egynegyed százalékát — újból felkeresték a számlál óbizt osok, s megismételték az összeírást. Az újólag kitöltött kérdőíveket most összehasonlítják a január 2—12. között gyűjtött személyi adatokkal, s a két ösz- szeírólap egyeztetéséből megállapítják, milyen eltérések vannak, illetve mennyire megbízhatók az eredeti összeírás adatai. Egyébként megkezdődött a népszámlálás első, részletesebb tanulmányának előkészítése. Ennek egyik érdekessége, az úgynevezett mintavételi eljárás alkalmazása. Ugyanis a népszámlálás, teljes anyagának feldolgozása körülbelül három évig tart, tehát a minden kérdésre választ adó adat- gyűjtemény előreláthatólag csak 1972 végén készül el. A népgazdasági és egyéb tervezésnek azonban — különösen a negyedik ötéves terv előkészületeit figyelembe véve —4 már jóval korábban szüksége van megbízható adatokra. Ezt hivatott megoldani az egyszázalékos mintavételi eljárás. Az összeírás telje® anyagából tehát kiemelik minden századik kérdőívet, azaz ezt a részanyagot gyorsított ütemben feldolgozzák, s Ilyen módon ez év végére a legfontosabb adatokat országos és megyék szerinti összesítésben is közölni tudja a KSH. Kezdetét vette egy másik érdekes munka is: az ország 90 éven felüli lakosainak adatait külön kigyűjtik, s részletesen megvizsgálják. A legidősebbeket — száam% a mostani összeírás szerint országosan körülbelül 8000 — szintén újból felkeresik az összeírok, kikérdezik őket életkörülményeikről, egészségi állapotukról, megtudakolják tőlük, mivel foglalkoztak életük során, milyen a környezetűk, lakásviszonyaik stb. Érdekesség, hogy míg a legújabb statisztika szerint országos átlagban ezer férfire 1067 nő jut, a 90 éven felülieknél már csaknem kétszere® a nők számaránya. (MTI) Szőnyegszövő asszonyok... A szép otthonért Az elmúlt év őszén, októberben 22 mázai asszony iratkozott be a kultúrház szőnyegszövő-tanfolyamára, aminek vezetésére dr. Németh Pálné, a megyei népművelési tanácsadó szakreferense vállalkozott. öt hónap telt el azóta, hátra van még a „szorgalmi” időből egy egész hónap. Létszámban megfogyatkoztak, de tanulási kedvben csak gyarapodott az a tizenhét asszony, aki hetenként egy alkalommal legalább olyan buzgóságtól vezettetve jelent meg a foglalkozásokon, mintha távollétüket igazolni kellett volna. Tulajdonképpen csak a sző- nyegszovés tudományának megszerzésére indult a tanfolyam. De a „tanmenetben” végül helyet kapott egyéb is, ez a magyarázata annak, hogy a március végére tervezett házi kiállítás nem csak az itt készült szőtteseket mutathatja be, hanem a legkülönfélébb kézimunkákat is. így, hímzett mellényeket, szűrrátéteseket, különféle garnitúrákat. A legsikerültebb darabok útja tovább vezet, a megyei pályázatra, majd csak azután kerülnek vissza a mázai otthonokba. — És mi lesz a sorsuk a szőnyegszövő-rámáknak? Nyugdíjba mennek jövő őszig? A válaszok azt ígérik, hogy nem. Nehéz is abbahagyni az otthonszépítő művészetet, amibe belekóstoltak. Készült itt nem is egy olyan szőttes, díszpárnának, könyvborítónak, vagy faliszőnyegnek szánt munka, amelyik nyugodtan kikerülhetne bármelyik népművészeti vagy házi iparművészeti bolt kirakatába. Toron- tálik, subák, perzsák, és a tetszetős szúrnák volt a hivatalos „tananyag’. És kísérletképpen gyapjúval készített sárközi szőttes, amiről mindenki úgy tudta eddig, hogy nem szőhető rámára. Radics Ferencnének ebhez volt kedve, amit a tanfolyamvezető még szított is. Az eredmény, kiváló! A nagyon munkaigényes darabból táska készül. Hárman a szőnyegkészítők közül, háttérben az legsikeresebb munkadarabbal... egyik Póli Ferencné faliszőnyegén zöld mezőben sárga nap lángol. Absztrakt napocska amit a játékos képzelet megannyi másnak is láttathat. Steib J>- zsefné egy szűrrátétes mellényt remekelt, most könyvborítót sző. Emitt egy mellényke, kalocsai mintával. A mama ajándéka lesz. Ahogy a mellényke méreteit nézem, 5— 6 éves hölgy pompázik maid benne, bizonnyal büszkén, hiszen más az, amit készen lehet vásárolni és más, amit az anyukák készítenek gonddal és szeretettel. A szőnyegszövő-rámákat a férfiak készítették, na"v szakértelemmel és igyekezettel, de azért se vége, se hossza az ugratásnak. Egyik asszonyka mesélte nevetve, hogy az ura alig várja már a szőttes párna elkészültét, mert úgy véli: — .Jó lesz odalent a bányában! Ráülni... — Hát még mit nem. Otthon ennek a helye! Igaz? Márciusban még négy alkalommal ülnek össze a szőnyeg- szövők a k.ütúrház barátságos . olvasótermében. A tanfolya- . mot hatásosan záró kiállítások után pedig meggyőződésem szerint úgy búcsúznak oktatójuktól, hogy ősszel vissza várják. — óa — MC HELYÁTHELYEZÉS! Debulay János szekszárdi lakatosmester ezúttal értesíti vevőkörét, üzletfeleit, hogy a Gemenc-szálló építése céljából lebontásra került régi házából átköltözött a vasútállomás melletti POLLÄCK MIHÁLY UTCA 14. SZÁMÚ, A MALOMMAL SZOMSZÉDOS HÁZÁBA, ahol kisipari lakatosüzemét folytatja. TELEFONSZÁMA A RÉGI: 12—429. (366)
