Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

«TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG j~A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 49. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1970. február 27. Gépesítés a zöldségtermesztésben Közös kísérletet végez a Paksi Konzervgyár és öt mezőgazdasági nagyüzem az uborkatermelés gépesítésére Közismert, hogy hazánk me­zőgazdaságát az itteni éghaj­lati és talajadottságak igen al­kalmassá teszik a zöldségfélék termelésére. A nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztését azonban szinte lehetetlenné te­szi, hogy ez a mezőgazdasági ág igen munkaigényes. A ter­melőszövetkezetekben csak át­menetileg oldotta meg a prob­lémát a .családtagok bevonása,. a felesművelés. Számítani kell azonban arra, hogy a tö­meges nyugdíjazás — a tsz- tagok tekintélyes része kiöreg­szik és nyugalomba vonul — fokozza a falusi munkaerő- hiányt. A munkaigényesség más te­kintetben is gondot okoz. Amíg a szövetkezetekben az egy munkanapra jutó jövede­lem 30—40 forint volt, nem volt különösebb probléma. A napi százforintos jövedelem azonban vagy veszteségessé teszi a zöldségtermelést, vagy olyan árak kialakulására ve­zet, amit a konzervipar nem képes megfizetni. A hazai zöídtségtermés fő felvevője a . konzervipar, az iparnak létérdeke nem­csak az, hogy legyen ele­gendő alapanyaga, hanem a2i is, hogy elfogadható áron jusson hozzá. A tólföldi konzervárak maxi­máltak, a külföldi piacon ver­senyezni kell az árakkal is. Míg a közvetlen fogyasztásra kerülő zöldségfélék árai úgy alakulhatnak, mint a terme­lési költségek, az iparnak min­den lehető eszközzel kell arra törekednie, hogy a mezőgazda- sági üzemek képesek legye­nek megtermelni a szükséges mennyiségű zöldséget, az ipar számára elfogadható áron, és legyc-n ez számukra is kifi­zetődő. Ezért esett az ősszél meg­tartott tanácskozásokon — melyeket az ipar vezetői a tsz- ezövetségek képviselőivé] tar­tottak — oly sok szó a forra­dalmi változás szükségességé­ről a zöldségfélék nagyüzemi termesztésében. Egyébként a barsótermelés- nél nyolc-tíz évvel ezelőtt je­lentkezett ez a probléma. A borsó betakarításának gépesítése nélkül képtelen lett volna a mezőgazdaság megtermelni a konzervipar számára szükséges meny- nyiséget. Á konzervipar most nagy energiával állt rá a zöldség- termelés gépesítésére. A fel­adatokat szakosították. A hat­vani gyár a paradicsommal foglalkozik, a nagykőrösi a zöldbabbal, a Szegedi Papn- kafeldolgozó Vállalat Makón és környékén a hagymater­melés korszerűsítését segíti elő. A Paksi Konzervgyár „profilja” az uborka. Az idén már üzemi méretekben foly­nak a kísérletek és bizonyos, hogy néhány éven belül el­terjednek az új módszerek. A Paksi Konzervgyár meg­állapodást kötött egyrészt a Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyárral, másrészt négy kör­nyékbeli tsz-szel és a Paksi Állami Gazdasággal az üzemi szintű kísérletekre. A- fővárosi gyár már tavaly elkészítette az uborkaszedő gép prototípu­sát. Ki is próbálták — ered­ményesen. Az idén a paksi gyár ren­delkezésére bocsát két gé­pet. A gyár szerződést köt az öt mezőgazdasági üzem­mel tíz-tíz hold uborka termelésére. Komplett agrotechnikát dol­goz ki és bocsát a tsz-ek, az állami gazdaság rendelkezésé­re, ami kezdődik a talajvizsr gáláinál, folytatódik a növény­védelemmel és befejeződik a betakarítással. Az ipar be­szerzi Hollandiából egy. olyan uborkahibrid vetőmagját, ami egyidőben, egyszerre virágzik és természetesen egyszerre hozza a termést is. Egyidőben 25—35 darab, 3—9 centimé­teres uborka fejlődik ki az indákon. A holdanként^ ho­zam mintegy 40 mázsa cse­megeuborka. A gép — mely­nek teljesítménye napi 2 hold — felszedi az indát, leszakítja az uborkát és azt szállítósza­lag viszi a ládába. Természe­tesen már a vetésnél — ami szemenként! vetőgéppel tör­ténik —; ügyelnek arra, hogy az „érés” szakaszosan követ­kezzék be. Tehát az uborkaszezon egész ide­je alatt egyenletes legyen a gyár nyersanyagellátása. A betakarításkor szakmai be­mutatókat rendeznek, meghív­ják azokat a tsz-eket is, ame­lyek e kísérletben nem vesz­nek részt, de partnerei a gyárnak. (J) Mai szántunkból! ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2. oldal a gyonk! gépjavító MÚLT ÉVI MÉRLEGE 3. oldal GORKIJ: LENINRŐL 4. oldal IFJÚSÁG 5. oldal > KÁVÉ, A SZÉK, A HANG ÉS AZ IDÉZÉS 7. oldal ELKESEREDÉSÉBEN GYÚJTOGATOTT 8. oldal A gyermekgondozási segély tapasztalatai a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A munka­ügyi miniszternek és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének együttes előter­jesztése alapján megtárgyalta a gyermekgondozási segély be­vezetésének eddigi tapasztala­tait A segélyt igénybevevők nagy Ez történt a külpolitikában Péter János külügyminiszter folytatta brüsszeli meg­beszéléseit, egy Hongkongból érkezett jelentés a laoszi népi erők támadásáról számol be. Ehhez fűzött kommentárunk a vientianei kormány intézkedéseit ismerteti. Saigonban letartóztatások voltak, berlini hírünk Gromi- ko szovjet külügyminiszter látogatásával foglalkozik. Kairó­ból keltezett jelentésünkben és a hozzá fűzött kommentárunk­ban az A1 Ahram feltűnést keltő cikkével foglalkozunk, míg egy moszkvai hír a szovjet—csehszlovák hadgyakorla­tokról számol be, Brüsszel Pétéi* János látogatása ; A Brüsszelben tartózkodó Péter János külügyminisztert fogadta Baudouin belga király. (Képtávírónkon érkezett.) A belga főváros politikai és gazdasági közéletének színe- java ott volt azon a csak­nem 100 terítékes díszvacso­rán, amelyet Pierre Harmel belga külügyminiszter és fe­lesége adott szerda este a szenátus elnökségi nagytermé­ben Péter János tiszteletére A meghívottak között ott volt Belgium két igen magas köz­életi személyisége: P. Struye. a belga szenátus elnöke és A. van Acker a képviselőház el nőké, akik néhány évvel ez­előtt már jártak Magyaror­szágon. Ott volt a belga kor­mány sok tagja, több gyár­iparos és bankár. A díszva­csorán Pierre Harmel és Pé­ter János meleg hangú po­hárköszöntőt mondott. Csütörtökön délelőtt a brüsszeli királyi palotában I. Baudouin belga király fogad­ta Péter János külügyminisz­tert. Ezt követően a külügy­minisztérium épületében foly­tatódtak, a két külügyminisz­ter vezetésével, a hivatalos belga—magyar tárgyalások. Hongkong A laoszi népi erők támadása A Patet Lao hírügynökségé­nek Hongkongban vett adása szerint a népi erők szerdán tá­madást intéztek a laoszi kor- mánycsapatofk egyik állása ellen a Vien+áanét Luang Pra- banggal összekötő főútvonalon, Vientianetől északra. Ez az első eset, hogy ezen az úton a Patet Lao erői ennyire meg­közelítették a fővárost. A hír- ügynökség arról is beszámolt, hogy a népi hadsereg egysé­gei több mint ezer főt meg­öltek, megsebesítettek, vagv elfogtak a laoszi kormánycsa­(Folvtatás a 2. oldalon.) Száma és aránya mutatja, hogy ez a társadalmi gondos­kodás népszerű a dolgozó nők körében. Az intézkedés fel­keltette a nemzetközi közvé­lemény érdeklődését is. A bevezetés óta eltelt három év alatt 181 ezer nőt részesítet­tek gyermekgondozási se­gélyben, az erre kifizetett összeg 1 milliárd 400 millió forint volt. 1970-ben a segé­lyezettek száma várhatóan ti­zenöt-húszezerrel emelkedik, a segély címén folyósított összeg mintegy 120—150 millió fo­rinttal lesz több mint tavaly. Az előterjesztés megállapítja: a segélyrendszer lényegesen megkönnyíti a kisgyermekes dolgozó anyák helyzetét, eny­híti a bölcsődei elhelyezési gondokat. A segélynek — a demográfusok által is megerő­sített véleménye szerint — jelentős szerepe van abban, hogy a születések száma az utóbbi években nő. A kormány a gyermekgon­dozási segély rendszerének ér­tékeléséről szóló jelentést tu­domásul vette. A Külkereskedelmi Minisz­térium jelentése alapján fog­lalkozott a kormány az 1970. szocialista viszonylatú áru­csere-forgalmi megállapodá­sokkal. Megállapította, hogy a szocialista országokkal er­re az esztendőre megkötött államközi egyezmények ked­vezően hozzájárulnak az 19/0- es népgazdasági tervben fog­lalt feladatok sikeres teljesí­téséhez, megfelelő alapot te­remtenek az 1971—1975-re megkötendő úi hosszú léViretú megállapodásokhoz. A baráti országokkal kötött egyezmé­nyek elősegítik gazdaságunk egyensúlyának további szilár­dítását, mind a termelés te­rületén. mind pedig a lakos­ság ellátását közvetlenül szol­gáló árucikkekben. A Minisztertanács elfogadta a Külügyminisztérium előter- iesztését a kormányszintű hi­vatalos küldöttségek 1970. évi külföldi utazására és hazai fogadására, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom