Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
Együtt a műszaki haladás útján Előkészületben a Trabant-kooperáció — Magyar közreműködéssel épül a drezdai metro — Széles körű munkamegosztás Magyarország és az NDK* között a gépiparban Hazánk és az NDK között eddig több mint 30 szakosítási, kooperációs és közös kutatási szerződés megkötésére került sor. Ezek több száz termék, illetve kutatási téma kooperációját körvonalazzák. A legkiterjedtebb együttműködés a közúti járműgyártásban alakult ki. Az NDK városi és közúti autóbuszigényeit kizárólag Magyarországról fedezi, s napjainkban már több mint 10 000 Ikarus autóbusz közlekedik az NDK útvonalain. Jelenleg évente mintegy 1500, a következőkben pedig 2000 autóbusz szállítására kerül sor. Ezzel szemben hazánk személygépkocsi-importjának körülbelül felét az NDK-ból H szerzi be. Most újabb tárgyalások folynak nagy horderejű Trabant- gyártási kooperációról. Az eddigi elképzelések szerint a magyar ipar átveszi a Trabant gépkocsik sebességváltóinak és fékberendezéseinek gyártását, s így az NDK-ban felszabadult kapacitások további gépkocsik szerelésére nyújtanának lehetőséget. Az eddigiek szerint a magyar ipar teljesen berendezkedik ezeknek az alkatrészeknek gyártására, s évente mintegy 150 000 sebességváltót és fékberendezést szállít az NDK autógyárának. így valamennyi Trabant gépkocsit magyar berendezésekkel láthatják el. Ha ez a kooperáció létrejön, — a szállítások ellenértékeként —, évente mintegy 10 000 darab Trabant gépkocsit kapunk. A nemzetközi együttműködés mintapéldájaként emlegetik a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és a lipcsei Bodenbearbeitungsgeräte Werk között a mezőgazdasági gépek gyártásában létrejött kooperációt. A két fél a kutatástól a műszaki fejlesztésen át a gyártásig, minden fázisban együttműködik : közösen készítették el a különböző növényvédő- szer-gépcsaládok mintapéldányait. A prototípusok kipróbálása már megkezdődött, s ennek alapján döntenek majd arról, hogy — az adottságoknak megfelelően — melyik gyár, milyen típusú berendezések sorozatgyártására rendezkedjék be. A két ország szerszámgép- gyártó ipara tízfajta gép szakosításában állapodott meg. Számottevő az együttműködés a híradástechnikában is, ahol többféle fénycső, speciális adócső és híradástechnikai berendezés gyártását szakosították. A műszeripar legjelentősebb együttműködését a Magyar Optikai Művek és a Zeiss- művek alakította ki. Ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a magyar műszeripar napjainkban már nagy szériában és a Zeiss színvonalán álló minőségben állíthatja elő szemüveglencséit. Az Irodagép és Finommechanikai Vállalat a Secura-cégtől az A—20 típusú pénztárgépek teljes gyártási dokumentációját vette át, s néhány éven belül évi 14 000 darab ilyen típusú pénztárgép előállítására rendezkedik be. A közelmúlt-1 ban újabb megállapodás is született, amely szerint a magasabb műszaki színvonalon álló KL—35 típusú pénztárgépek teljes gyártását is a magyar vállalatnak adja át a Secura. A program szerint 1973-ban indul a termelés és 1975-ben már várhatóan mintegy 10 000 ilyen korszerű pénztárgép készül a magyar vállalatnál. A gyártással együtt az exportjogot is a magyar vállalatra ruházzák. A gumiiparban létrejött együttműködés lényege: a két ország üzemei megosztották egymás között az autóköpeny gyártását. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki az orvosi műszergyárak között is, — csehszlovák partnerekkel közösen — komplett kórházi berendezések és kész kórházak exportjára is vállalkoznak. A gyógyszer- iparban magyar—NDK kutatási megállapodás született; az egyes gyógyszérek kutatásával kapcsolatos munkát megosztották, hogy a rendelkezésre álló erőket jobban hasznosíthassák. A magyar építőművészetet is mindinkább megismerik az NDK-ban, hiszen számos városrész, kórház, üzemi és irodaház épült már magyar tervek szerint. A rostocki Warnow-hidat is magyar tervek alapján építik, éppúgy, mint például a berlini Alexanderplatz aluljáróját. Már folynak a tárgyalások a két ország szakértői között arról az elgondolásról, hogy a drezdai metró tervezésével és esetleg építésével is a magyar szakembereket bíznák meg. A műszaki-tudományos együttműködés kiterjed a mezőgazdaság szinte minden ágára is. 14 magyar és 11 NDK kutató- intézet között született együttműködés és különösen a növénynemesítés terén találunk kiemelkedő eredmértyekét. Az NDK éghajlata például kevésbé alkalmas vetőmagok termesztésére, ezért az NDK mezőgazdasága a szükséges vetőmagot jórészt Magyarországról szerzi be. N. L. m-yebruár 3-án aranyla- / kódúimat tart Hő- i gyászén két németajkú házaspár. Annak idején — 1920. február 3-án — is egy napon, egy helyiségben tartották esküvőjüket, mert a két házaspárból az egyik férj és az egyik feleség édestestvér. Bruckbacher Márton Volk- mann Erzsébettel, Gungl Ferenc pedig Bruckbacher Máriával kötött házasságot éppen fél évszázaddal ezelőtt. Bekopogtattunk mindkét családhoz. Gungl Ferenc bácsi fiatalos léptekkel siet a váratlan látogató elé, ajtót nyit, a szobába invitál bennünket. — Hát, megértük... Erőben, egészségben. A sok munka, küszködés közben az ember nem is hitte volna, hogy ennyi mindent kibír, és még az aranylakodalmát is megéri. Persze, a kerekek azért már nem forognak olyan könnyen, mint amikor ötven éve esküdtünk. Hiába, az idő nem tűnik el nyomtalanul. Bejön a feleség is, mert meghallotta, hogy mi járatban érkeztek a vendégek. így mutatkozik be: — Én lennék a menyasszony. .. Csak képzeljenek el ötven évvel fiata- labbnak. Még jót kacag is hozzá. — A fiatalság elmúlt, de legalább a jókedv maradjon meg. Nem igaz? Gungi bácsi megtoldja: — Az úgysem segít sosem, ha az ember bánkódik. Gungl bácsi kőműves- mesterséget tanult fiatalabb korában, de végül a paraszti munka, a föld mellett kötött ki, majd belépett a tsz-be. Kettős lakodalom — Már nyugdíjas vagyok, de a sok fejést még mindig érzem az ujjaimban. Sok volt a tehén, meg a tej, az állatgondozó meg kevés. Legalábbis az olyan, aki fafai is tudott. így aztán csak ránk maradt napról napra a sok tehén. Deficit ez is elmúlt. A nyugdíj mellett kisegítőként dolgozom egy-egy napot. Egyébként éppen most hallottam, hogy rendezik a nyugdíjakat. Én is érdekelt vagyok benne. Bruckbacher Mártonékat is otthon találjuk. — Hova menne ilyenkor téli időben a nyugdíjas? Igyekszik meghúzni magát otthon a jó meleg szobában. Akad még egy-két pohár bor is, és nézelődünk kifelé az ablakon. Az ember ilyenkor már csak azzal foglalatoskodik, ami a mindennapi megélhetéséhez szükséges. — Honnan ment nyugdíjba? — Kőműves voltam a kohóépítőknél. Jártam az országot. Most jólesik a pihenés. Mert kérem az arany lakod alom és az első esküvő közt az a legnagyobb különbség, hogy ilyenkor már pihenésre vágyik az ember. Szeretné eltüntetni az egész élet fáradalmait. Annak idején a vagy semmivel kezdtük a házasságot, mert a mi famíliánk szegény család volt. Kiszolgáltam a világháborút. Fiatalon bevittek engem is a Gungl sógorral együtt, s amikor leszereltünk, körülnéztünk feleség- nekvaló után. A véletlen úgy hozta, hogy ikeresküvő lett- Nem volt világraszóló lakodalom, de jól éreztük magunkat. Utána pedig kezdődött a gürcölés, a sok munka. Ráadásul a feleségem átbetegeskedte majd az egész életét. — Ha most kezdhetne mindent elölről? — Legelőször is nem vennék egy talpalatnyi földet sem. Akkoriban a föld jelentette a világot, mindenki azért izzadt, koplalt, hogy tudjon venni egy-egy holdat, aztán mire elmúlt a fiatalsága, megbánta, hogy mindent feláldozott érte. De akkor már későn volt. Ha a fiatalság egyszer elmúlik, nem jön vissza többet. Persze, az idő sok mindent megszépít, s a jóra kellemesebben emlékszik vissza az ember. BODA FERENC arany Szekszárdon fürödni GYÓGYTÉNYEZÖK: TERMÁL MEDENCEFÜRDÖ iszappakolAs PARAF1NPAKOLÄ3 SÓSFÜRDÖ MASSZÁZS GYÓGYTORNA Ez a felirat, melyet bárki bármikor elolvashat a szekszárdi fürdő előcsarnokában, enyhén szólva is megtévesztő. Aki azzal a szándékká' lép be ide, hogy megrendült egészségét bármilyen balneológiái úton reparálni próbálja, egyetlen módszerhez folyamodhat: — a kádfürdőhöz. A kádba természetesen nem gyógyvíz csorog, ilyennel a megyeszékhely nem rendelkezik. A kádfürdő tisztasági célra rendeltetett, ezzel a szándékkal is használják.-oHat esztendő egy hatmilliós költséggel létesült intézmény életében aligha mondható hosszú időnek. Engedtessék meg, hogy önmagunkat idézzük. Tolna megyei Népújság 1964. április 30.-i számának ötödik oldalán egyebek közt a következők olvashatók ugyanerről a fürdőről: „A tisztaság fél egészség, — vallja a közmondás, de a szekszárdi fürdő használója többhöz, olykor a teljes gyógyuláshoz is hozzájuthat. Gyógyvizekben oly gazdag hazánk ilyen kincseiből a megyeszékhelynek nem jutott, így szaknyelven nevezve ,mesterséges termálfürdőt’ kellett létesíteni ... Az ország egyetlen helyisége, maga a főváros sem vallana szégyent vele.” A fentebbi idézet utolsó mondatát máris vissza kell vonnunk. Szégyent vallana. „A száraz és nedves gőz- ‘ kamrák mellett ott a fürdő három, különböző és gondosan ellenőrzött hőfokú medencéje. Minden helyiségbe gyengeáramú riasztócsengő szolgál, hogy az esetleg rosszul lett beteg segítséget hívhasson... a kezelőnél pedig ott az orvosi utasítás, amelyik pontosan megjelöli, hogy a test melyik részére kerüljön a gyógyító, forró iszap.” Nincs ott, és nem kerül. Az újságíró nemcsak azért mer felelőséggel élni a fentebbi idézetekkel, mert azok forrása a lap, amelynél dolgozik, hanem azért is, mert a szerző, vagyis az akkori szemtanú ő maga volt. Ez év január elseje óta már a gőzfürdő sem működik mellyel kapcsolatban egyébként a múlt év végén is panaszok sora érkezett hozzánk. Egy mai körséta a néhány évvel ezelőttivel homlokegyenest ellenkező képet mutat. Beázások, hullott vakolat, olyan összhatás, mintha a fürdő egy kisebb ostromon esett volna át. Aligha kétséges az, hogy épp a keménysége mellett még szeszélyesnek is bizonyult tél az az időszak, amikor az ízületi és más mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők részére nemcsak fontos, hanem nélkülözhetetlen is lenne a fürdő — máig hirdetett, de már nem működő — részlegeinek használata. Dr. Kovács Sándornéhoz, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat mérnökasszonyához fordultunk felvilágosításért. — Mi a fürdő részleges bezárásának oka? — A több évvel ezelőtti rekonstrukciókor a meleg vizes tartályokat úgy helyezték el, hogy azok alja egyben a helyiségek mennyezete is volt. A meleg hatására, ismert törvény, a testek kitágulnak. A beton tágulni nem tudván, megrepedezett és a víz a vendégeiére csöpögött. Ez amellett, hogy rontotta az épület állagát, kárt tett a falakban, még veszélyforrást is rejtett magában, az elektromos kábelek miatt. Lényegében ugyanez volt a helyzet a gőzfürdő meleg medencéjénél. Azzal a különbséggel, hogy az innen elszivárgó víz az épület alá jutott és azt egészében veszélyeztette. —- Mit hoz a jövő? — A Tolna megyei Tervező Vállalatnál már megrendeltük a terveket. Ezeket június 15- tel kapjuk meg. A terv új kazánházat, zárt boylerokat és a teljes fűtési rendszer átalakítását tartalmazza majd. A fürdő gőz helyett melegvízfűtést kap. Természetesen már ettől függetlenül tárgyalásokat folytattunk a kivitelező vállalatokkal, elsősorban a Csőszerelő Vállalattal, mely a jövő év első negyedére vállalta a munkát. — Végeredményben mikor lehet majd a fürdő valameny- nyí részét használni. — 1971 végén, vagy 1972 elején. Vagyis ennyi időre kevesebb lesz egy gyógytényezővel Szekszárdon.-OA fürdő részleges szüneteltetésének okait a szíves és szakszerű felvilágosítás félreérthetetlenül megmagyarázta. A pillanatnyi tényeket magyarázni sem kell, bárki bevetődő láthatja azokat. Summázva: — egy hatmilliós létesítmény, nem is egészen hat esztendő leforgása alatt, használhatatlanná vált. Feltehetően senki felelőssége nélkül, hiszen az eredeti tervek — melyek helyett most újak születnek — önmaguktól készültek. Hibás csak a fizikai törvényszerűségek, a statikai, és mechanikai viszonyok szerencsétlen összejátszása lehet. ORDAS IVÄN V onatszere ncsétlenség száz halottal Súlyos vasúti szerencsétlenség történt vasárnap éjjel Buenos Aires-től mintegy negyven kilométerre. A nyílt pályán, viszonylag távol minden lakott településtől és vasúti állomástól, a Tucuman városából Buenos Airesbe tartó „La Mixta” elnevezésű expressvonat belerohant egy hazatérő kirándulókkal zsúfolt szerelvénybe. Hétfőn hajnalban kiadott hivatalos jelentés a halottak számát 100-ra, a sebesültekét mintegy 200-ra teszi. Az első beszámolók még úgy tudták, hogy a halottak és a sebesültek száma eléri az 500-at is. A mentési munkálatokat nagyban megnehezítette, hogy a katasztrófáról csak jó idő elteltével kaphattak értesülést a hatóságok. A segíteni igyekvők közül elsőként azok az autósok értek a színhelyre, akik a vasúttól nem messze fekvő autósztrádán hajtottak a főváros felé. Szemtanúk elbeszélték, hogy a pánik óriási volt. Az egyre sűrűbbé váló éjszakai sötétség mind az önkéntes mind a hivatásos mentők számára majdnem lehetetlenné tette a pontos tájékozódást. I
