Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
VISSZHANG jubileumi sakh-késziet Variációk egy magnójayításra Egy gimnazista leány új mag- hetoíonja elromlott. A garanciális készüléket január 23-án elvitte a GELKA szekszárdi szervizébe. A készséges félfogadó, miután megvizsgálta, közölte, hogy január 26-ára elkészül. A későbbiek folyamán a felfogadó vesztett készségességéből, ami egyrészt érthető. Kellemetlen volt a kuncsafttal a további öt (!) megjelölt alkalomkor közölni, hogy magnója még mindig nem kész. Persze, megnyugtatásként mindig hozzátette: a „munka alatt van” bűvös kis mondatot. A hatodik alkalommal a nyugtató mondat is elmaradt, s helyette „nincs alkatrész, néhány betet várnia kell” hangzott. *— Miért hitegettek eddig, hát nem tudták volna ezt a legelején közölni? — kérdezte a kislány, Sünikor panaszát elmondta. Ugyanezt. kérdeztem én is Szekeres Gyulától, a szerviz vezetőjétől, aki elmondta, hogy a meghibásodott, úgynevezett MK—21-es nyomógomb valóban nincs szervizükben, de már február 6-án, (a magnó elkészülésének megadott dátuma után 11 napra!) megrendelték. Elküldték a nyomógombot mintadarabként a gyárnak. Beszélgetésünket követő napon Szekeres Gyula és a gép javításával foglalkozó műszerész felkerestek. Közölték, hogy a magnót ideiglenesen megjavították. Azt mondták, hogy a nyomógombot, (amit mintaként Pestre küldtek?!) megragasztották. Amint az új alkatrész megérkezik, értesítik a magnó tulajdonosát, s kicserélik a nyomógombot. Addig az ideiglenesen megjavított készüléket használhatja. Ezt követően a kislány elment b magnóért, mire közölték vele, hogy az haszhálhatatlan és szó Sem volt arról, hogy megjavították. nyen és hasonló panasz sajnos nem az első és nem az egyetlen. £>e sokan szeretnék hinni, hogy az utolsó. A Kapós-völgy nagy hírű faragó népművésze, a kurdi Eőri Szabó Dezső most újabb remekművel jelentkezett. A nagy sikert aratott és külföldön is keresett alkotások után most egy sakk-készletet komponált a felszabadulás 25. jubileumára. Erre a kompozícióra az Iparművészeti Vállalattól és a Népművészek Háziipari Szövetkezetétől kapott megbízást. — Számos témát dolgoztam már fel sakk-készlet keretben, ez a mostani azonban talán minden eddiginél nagyobb feladatot jelentett. Természetesen ezúttal sem a fával és késsel kezdtem, először gondolatban próbáltam megformálni. Sok részkérdést kellett tisztázni elméletben, így mindenekelőtt azt, hogy a figurák mit ábrázoljanak. Sokat vitatkoztunk a feleségemmel, s a gyerekekEgyifc este a Garay téren sétáltam, amikor egyszer csak azt vettem észre, hogy leszállt repülő csészealján a Mézga- családból mindannyiunk által jól ismert Köbükunoka, vagy ahogy a családfő, Mézga Géza becézi, Köbüki. Odaléptem hozzá és Cdvö- völtem, valahogy így, hogy: Üdv Köb! Mire ő felvette a gondolatátvivő kézikészülékét, s felkért, hogy kísérjem el egy kis esti sétára Szekszárdon. Kivételesen gyalog mentünk, mert a feltűnés elkerülése végett otthon hagyta három- éltű szuperautóját. Köbüki a Széchenyi utcán és a központban látható fényreklámok megtekintése után elismerően bólogatott: — Mégis csak kezd megkel, hiszen ők már nélkülözhetetlen munkatársnak számítanak, nélkülük nem győzném a sok megrendelést. Különböző tanulmányokat folytattam, s csak hetek, hónapok múlva nyúltam a faragókéshez. Végül megszületett a készlet, csomagolásra vár, és küldöm Budapestre. Hogy sikerült-e, azt döntse el más. Előkerül a készlet. Azt már az első pillanatban megállapíthatja a laikus szeme is, hogy nagy gonddal, kifinomult érzékkel megkomponált és kidolgozott alkotás. A figurák a hazánkat felszabadító Vörös Hadsereg katonáit ábrázolják. A hagyományos király szerepébe a szovjet tábornok jellegzetes alakja került, a királynééba pedig tiszt nő. A futók a legendás hírű kozák tisztek emlékét idézik. A Vötanulni újmagyarul ez az atomkor. Milyen ötletes rövidítések: Halszaküz..S.or. Hangszer, Gyors B..., író. .er, Készru..., bár még mindig nagyon sok a szótag! Untig elég lenne csak a kezbőbetű- ket kivilágítani. Köbüki, mielőtt Szekszárd- ra látogatott, nem helyezte be a szuper kontakt lencséjét és sötétben látást elősegítő pirulát is elfelejtett bevenni. Ezért sajnálattal kellett felvilágosítanom, hogy ezek nem rövidítések, — bár nyelvünk fejlődik —, csupán arról van szó, hogy imitt-amott rosszak a fényreklámok. Arról is megnyugtathattam, hogy ha később újra ellátogat, ilyen nyelvfejlődést bizonyító „rö- vidítésekker’ még többel találkozhat. Köbüki nagyon elszomororös Hadseregben az alacsony termetű, tömzsi és rendkívül szívós lovakat használták, a sakkfigura ló-mintáját is nyilvánvalóan ez adta. A bástya pedig, amit ostromolnak, bevesznek — a budai vár egyik bástyája. A gyalogosok a szovjet közkatonák. A kompozíció hangsúlyát a Vörös Hadsereg adja, az egyik oldalról, a másikról pedig a doboz oldalán egymásba fonódó ábrák sora. Kezdődik a romos és újjáépülő Budapestnél és folytatódik, sokszínű életünk, eredményeink, vívmányaink jelképeivel. Gyermekek az óvodában, ifjúsági tábor, kórház, gépállomás, bányász, gyár, autó, békeembléma, a Magyar Népköztársaság címere. Nem kétséges, ez az alkotás méltó folytatása az előzőknek. Boda dott. Megígérte, hogy visszatérte után azonnal küld fénypostán egy robotdirektort. Szomorúan kellett felvilágosítanom, hogy nincs olyan robotdirektor, még a legújabb prototípus sem, amelyik addig tudná fény impulzusaival kínozni az illetékeseket, amíg mindén rossz neont megjavíttatnának. Köbüki erre szó nélkül beleült masinájába és az időalag- úton eltűnt a jövőben. Aranyos kis szakállas Köbü- kikém, aki nálunk ezer évvel vagy fiatalabb! Milyen szerencse, hogy este jöttél ide! Hiszen nappal még sokkal több, a te szuperagyadnak még érthetetlenebb furcsaságot láttál volna. yiszlát! Kikapcsí Dr. Farkas László Szekszárd Mégsem volt hasztalan... Lapunk Január 21-1 számában „Nem lehetne tíz centivel szélesebb?’? című írásunkban szóvá tettük, hogy a szekszárdi üzletekben árusított kenyér felemás rpódon csomagolva kerül a vásárlóhoz. Javasoltuk, hogy a rendeletnek megfelelően növeljék a csomagolópapír méretét, szüntessék meg a vevők, érthető bosz- szankodását. Cikkünkre válaszolt a Szekszárd és Vidéke ÁFÉSZ, a Tolna megyei Népbolt Vállalat és a kenyérgyár. (Utóbbi a sokak által látogatott szaküzlet gazdájaként.) Egybehangzik a boltokat Irányító három szerv vezetőinek véleménye abban, hogy fontosnak tartják a vevők igényeinek kielégítését, a belkereskedelmi miniszter io/1969-es rendeletében előírtak alapján. A Népbolt Vállalat képviseleté-» ben dr. Szilágyi Mihály főosztályvezető a következőket írjaj „Próbacsomagolásokat végeztünk* és megállapítottuk, nogy a rendeletben előírt méretekbe nem lehet megfelelően csomagolni« ezért nagyobb méretű papír használatát rendeltük eL Amikor elrendeltük a nagyobb papír használatát és 1969. szeptember l-től kiterjesztettük vidéki boltjainkra is a kenyér csomagolását, egyben azt is vállaltuk, hogy ez négy hónap alatt körülbelül 60 ezer forint többletköltséget jelent.’ Mindezek dicséretes öntevékenységre vallanak, azonban sajnálatos módon kimaradt ebből, a levélből a gyakorlati helyzet, illetve ennek vizsgálata. Helyette ezt írják: „A kenyércsomagoló papírt nem boltjainkban szabdalják, hanem e célra, gyárilag méretre vágott papírt alkalmazunk. Ezek után ítéljék meg önök, hogy a rendeletben előírtaknak eleget tettünk-e?” Előbbieket akceptáljuk, az utóbbit nem. A cikk megírásakor szerzett tapasztalatok, és a vásárlók által jelzett észrevételek nem iga.’» zolják ezt a megállapítást. Az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályvezetője és a kenyérgyár igazgatója által küldött válasz teljesebb, levelükből több is kiderül. Csömör László, az ÁFÉSZ osztályvezetője ezt írja: „Boltjaink kénytelenek olyan papírméretben csomagolni, ami nem megfelelő* mert az utóbbi időben a PIÉRT nem tudta az igényeket kielégíteni. Szövetkezetünk lS-as számúi önkiszolgáló rendszerű boltja a kétkilós kenyeret jelenleg is sajnos egy kilogrammosnak megfelelő csomagolópapírban adja ki. Érdeklődésünkre ma is azt válaszolta a PTÉRT, hogy nagyobb méretű nincs raktáron.” Mi a megoldás? A két utóbbi válaszban erről is olvashatunk. Szántai János, a kenyérgyár igazgatója. ezt írja: „Mi igyekszünk megoldást keresni mégpedig azzal, hogy kalapcsomagoló-papírt vásároltunk, ami ugyan drágább mint a szabványpapír, de kellő nagyságú.” Az ÁFÉSZ válaszában figyelemre méltó kereskedői javaslat található. „A bolti dolgozók véleménye szerint a kenyér csomagolásához papírzacskó lenne a legcélszerűbb, mert jelenleg bármily szépen becsomagolják, már a kosárban szétesik a csomag.” Hogy mégsem emeltünk hasztalan szót a kenyér ésszerűbb csomagolásának dolgában, arra a MÉK mintaboltjában és a Népbolt 17-es szekszárdi tanboltjában szerzett kedvező tapasztalataink utalnak. E két üzletben az utóbbi időben nem lehet panasz a csomagolásra. Meg lehet tehát találni a módját, ha erős a törekvésük. A kiskereskedelem igényeinek kielégítését, a csomagolás célszerűbb megoldását a PIÉRT Vállalat illetékes ‘ vezetőinek figyelmébe ajánljuk. Népújság 7 Horváth —* Huszonhat lakat Ivasóink közül sokan felfigyeltek a szekszárdi Straubin- ger-féle lakásügyre. Ez az ügy nem fejeződött be, bár a Straubinger-féle lakás fűtése már jó. A Tolna megyei Beruházási Vállalat megrendelése alapján a szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat elkészítette e lakás fűtésrendszerét, csaknem teljesen különállóan az egész fűtéskomplexumtól. Az „öt ház” fűtési problémái azonban még nem zárultak le, várhatóan még több alkalommal kerül sor vizsgálatra, egyéb intézkedésre. Huszonhat lakat ürügyén szólunk ismét a Kadarka utcai panelházakról. Mint minden fűtési mód, ügy az „öt ház” rendszere is azt kívánta volna, hogy a használatbavétel előtt beszabályozzák. Ezt a kimtelező elmulasztotta. A fűtés tulajdonképpen szabályozatlan rendszerrel kezdődött. Ez okozott többek között olyan problémákat, hogy egyik lakásban 28—30 fok meleg is volt, másutt meg a húszat sem érte el. A városgazdálkodás emberei hozzáfogtak az egész rendszer beszabályozásához. Ez a munka abból áll, hogy a tolózárakat, egyéb csapokat annyira nyitják ki, hogy az adott lakásban és más lakásokban is a fűtés kielégítő legyen. A szabályozásra több ezer munkaórát — nem tévedés — fordított a vállalat. S még most sem tökéletes minden lakás fűtése. Ennek több oka is van, de egyről itt külön kell szólni, mert úgy véljük, ha e vonatkozásban nem történik változás, akkor hiába, a további erőfeszítés, kísérletezés. A z „öt ház” lakói közül néhány an úgy vélik, hogy ismereteik feljogosítják őket a fűtés szabályozására. Ezért csavargatják a tolózárakat, csapokat, aminek az az eredménye, hogy „megbolydul” a fűtési rendszer, és sokasodnak a panaszok. A vállalat ezután ismét sok száz órát, sok ezer forintot fordíthat arra, hogy az „öt ház” száznyolcvan lakását beszabályozza ... Hiába azonban a vállalat erőlködése, nem sokat halad előre e lakások fűtésének ügye. önkéntes szabályozók mindig akadnak, s hiába állítják be jól a szakemberek, egy- egy lakó mindig módosít a víz cirkulálási sebességén, a csapok, tolózárak állásán. Végül a vállalat arra kényszerült, hogy a csapokat, tolózárakat lelakatolja. Huszonhat lakatot, lánccal együtt szereltek a tolózárakra, hogy megakadályozzák az önkéntes és önkényes szabályozókat. A helyzet ennek nyomán semmit sem változott. A múlt hét végén az egyik tolózár kerekét ismeretlen tettes eltörte, a lakatot eltávolította. Az ismeretlen tettes a fűtést szabályozta, s ennek nyomán néhány lakásban ismét panaszok vannak .. Véleményünk: mindaddig lesznek panaszok, amíg amatőrök babrálják a fűtési rendszert, amíg a lakóközösség nem vet véget az önkényes szabályozásoknak. Mert ha már a lakat sem segít, vajon mivel lehet lefogni a tolózárkerekeket előszeretettel csavargatok kezét? A ktsz tanműhelyében f 111: I.; Müll ít '!!!!!{[! H'!! 11. í t ; t!! ;!t?i i {'ff ’ t'Ü! ' t>úi U.u l l . ,1 . u.UvH A Szekszárdi Kövendi Sándor Cipész Ktsz tanműhelyében az ipari tanulók női és gyermekcipőket, házi cipőt állítanak elő. A termékek a szövetkezeti mintaboltban kerülnek értékesítésre. Foto: Tóth Iván Köbüki Szekszárdon 1970. február 21,
