Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

Szemelvények külföldi újságokból Balesetek a mezőgazdaságban Angliában a múlt évben majdnem 10 ezer bal­eset történt a mezőgazdaságban és ebből 131 halálos kimenetelű volt. A balesetek elhárításával foglalkozó aiigol királyi társaság megállapítása szerint Angliá­ban ma a mezőgazdasági munka a harmadik legve­szélyesebb foglalkozás, a bányászat és az építőipari szakma után. 1956 óta mezőgazdasági balesetekből ki­folyólag több mint 1600 ember halt meg, noha az utób­bi években nagy erőfeszítések történtek a. biztonság javítására. Törvényeket hoznak például a mezőgazda- sági gépek biztonsági felszerelésére vonatkozóan. A végzetes balesetek legfőbb oka a traktorok fel­borulása. Évente 30—59 gazda és mezőgazdasági mun­kás hal meg ilyen baleset következtében. A svédorszá­gi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a kellő­képp megtervezett és felszerelt biztonsági vezetőfülke megakadályozhatja, hogy az ilyen balesetek során ko­moly sérülés vagy haláleset következzék be. Szeptembertől Angliában az összes új, forgalomba kerülő gépet kötelező biztonsági, berendezéssel ellátni. Az egyik gyártó cég, a John Deere ennél is tovább ment, és biztonsági övékkel szereli fel a traktorokat. De a biztonsági vezetőfülkének van egy hátránya: a zaj. S ez sokat számít, mert a Loughborough Egye­tem legutóbbi kimutatása szerint a traktorvezetőknek nagyjából a fele szenved bizonyos fokú. zaj okozta hallási zavartól. Az Országos Mezőgazdasági Gépészeti Intézet tanulmányai szerencsére azt mutatják, hogy az akusztikailag helyesen megtervezett biztonsági fülke a leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsék a zajt. A traktortervezéstnél ma már komoly figyelmet szentelnek arra, hogy javítsák mind a biztonságot, mind a vezető kényelmét, s e szempontok bizonyos mértékig összefüggnek. A gyártócégek az utóbbi idő­ben arra összpontosítják erőfeszítésüket, hogy a me­zőgazdasági gépeket jobb fékkei lássák el. John Deere összes modelljét hidraulikus ,,nedves tárcsázás” fék­kel szereli fel, amely aranyérmet nyert a múlt évi Royal-kiállításon. Az az ülés, amelyet ma a legtöbb traktorra felsze­relnek, ergonómiai kutatások eredménye, s óriási ja­vulást jelent a régi acélülésekkel szemben. A Massey- Perguson például most különleges függesztett ülések­kel látja el három legnagyobb modelljét, (The Financial Times) A tudományos munkaerők képzése a Szovjetunióban ’ 1956-ban a szovjet mezőgazdasága felsőoktatási in­tézményekben 14 213 oktató és tudományos munkatárs működött. 1968-ra ez a szám 22 940-re emelkedett, akik FÓKUSZ iiiiiiiiiiiiniiiiiiimi mellett még 6106 ösztöndíjas is dolgozott. Ezeknek az ösztöndíjasoknak a képzése az utolsó tíz év alatt hat­szorosára nőtt. Az ösztöndíjas vagy kizárólagosan doktori dísz- szer táci óján dolgozik és azért kapja ösztöndíját, vagy pedig, mint levelező kombinálja kutatómunkáját vala­milyen fizetett állással. 1968-ban a különböző felsőoktatási intézmények­ben 2347-en végeztek kutatómunkát anélkül, hogy ál­lásukat feladták volna. A felsőoktatási intézményeken kívül kutatóintézetek is képeznek ösztöndíjasokat. Mi az ösztöndíj as-gyakorlat lényege és hogyan bo­nyolítják azt le? Mindazok, akik kutatómunkával kí­vánnak foglalkozni és akik rendelkeznek a szükséges képességekkel, ezenkívül befejezték felsőoktatási ta­nulmányaikat, kérvényezhetik, hogy az egyik felső­oktatási vagy kutatóintézetben ösztöndíjasként mű­ködhessenek. Kérésük alátámasztására dolgozatot nyújtanak be rendszerint olyan tárgyról, amely őket érdekli és amelynek alapos kidolgozására szíve­sen vállalkoznának. Miután letette a felvételi vizsgákat, a fiatal ku­tató megkezdi tevékenységét, mint ösztöndíjas. Az ösztöndíjasok működési időtartama 3 év. Ez alatt az idő alatt az ösztöndíjasnak meg kell ismerkednie az egész világ e tárgyra vonatkozó tudományos eredmé­nyéivel, el kell sajátítania a modem kutatási mód­szereket, végre kell hajtania számos, e témával kap­csolatos kísérletet, illetve elemzést és sok tudományos megfigyelést kell tennie akár a helyszínen, akár la­boratóriumokban. Minden ösztöndíjasnak van tudományos irányító­ja, aki rendszerint egy tudós. A tudomány legjelesebb személyiségei vesznek részt ebben a munkában. (Cahiers des Ingenieurs Agronomes) A belgrádi mezőgazdasági kombinát A legutóbbi területnövekedés előtt a belgrádi kom­bináthoz 16 832 hektár szántó, kert és további 1000 hek­tár egyéb mezőgazdasági terület tartozott. A feldolgo­zó üzemek száma tíznél több volt e jól kiépített ke­reskedelmi hálózattal rendelkezett. Az utóbbi időben idegenforgalmi beruházások kezdődtek az üdülőöve­zetekben. A kombinát termelési eredményei jóval átlagon felüliek, a mezőgazdasági és ipari növények termés­hozamai elérték, illetve túlszárnyalták a legfejlettebb országok terméseredményeit. Hasonlóképpen alakul­tak az állattenyésztési hozamok is. A szakember már futólagos áttekintéssel is megítélheti, hogy a kombi­nát mindenütt korszerű munkamódszereket alkalmaz. A cukorrépa hektáronkénti termése 1968/69-ben 650 mázsa volt öntözés nélkül, a szemes kukoricáé 75 mázsa. Igen kiváló volt a szénatermés is. A tehenek évi tej hozama 4000 liter fölött volt, 18 ezres tehénállo­mány mellett. A kombinát 100 liter tej előállítására két munkaórát használt fel. A kombinát dolgozólétszáma 5300. 70 százalékuk szakképzett dolgozó, több mint 700 a mérnökök, állat­orvosok, jogászok, üzemgazdászok és egyéb szakembe­rek száma. A kombinát bruttó árbevétele 1968-ban meghaladta a 400 millió dinárt. Az egy dolgozóra eső havi jöve­delem átlagosan 860 dinár volt. A belgrádi mezőgazdasági kombinát nagy. bonyo­lult integrált szervezet. A mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása, a bel- és külkereskedelem egységes egészet alkot. Azt mond­hatnánk, ha valaki jó vizekre hajózott, már nem ne­héz a hajót a helyes irányban tartani. A kombinát esetében azonban nem így áll a dolog. Bármennyire is nagy kollektívává növekedett, zsákutcába kevered­het, ha nincsen tudatában annak, hogy a korszerű gazdaságnak gyorsan tovább kell fejlődnie. A gazda­ság integrálódása és a termelőerők növekedése ál­landó folyamat. Ami ma nagyszerű vívmánynak tű­nik, holnap már idejét múlt dolog lehet. Ezért a kom­binát szakadatlanul törekszik potenciáljainak minél teljesebb kihasználására és árgus-szemmel figyeli a fejlődés irányait és a korszerű piac szükségleteit. IPrivredni Pregled) A világ mezőgazdasági termelésének 1969. évi mérlege Az egyes világrészek szerinti áttekintés így fest: Nyugat-Európa: A mezőgazdasági termelés nem ha­ladta meg az 1968. évi rekordszintet. A búza termés­hozama két százalékkal csökkent — ez azonban „nem elegendő ahhoz, hogy a búzafelesleg problémáját meg­oldja”. Óceáni (Ausztrália és Uj-Zéland): A teljes mező- gazdasági termelés némileg növekedett és ezáltal túl­haladta az előző évi rekordot. A háziállatok száma jelentősen növekedett. Latin-Amerika: Az 1969. évi termés enyhítette az előző évi aszály következményeit, noha ez a konti­nens valamennyi országában nem egyenlő arányú. A chilei gabonatermés kisebb lesz az 1968. évinél. Mi­után Argentínában a vetés időszakában nagy száraz­ság volt, a búzatermelés kisebb a tavalyinál. Az egyéb gabonafélék termelése állandóan növekszik. Távol-Kelet: Nem teljes adatok szerint a gabona­félék termelése emelkedett, bár szerényebb mérték­ben, mint 1968-ban volt, annak ellenére, hogy a ter­méshozam Irakban és Szudánban csökkent. Ezzel szemben Ciprusban, Iránban, Szibériában és Török­országban rendkívül jó volt az aratás. A gyapottermés is jó. E terület összmezőgazdasági termelése 7 száza­lékkal nőtt. Afrika: Bár nem állnak rendelkezésre teljes ada­tok, megállapítható, hogy a termés az országok több­ségében Jobb volt, mint 1968-ban. (Borba) Fiatal intézet — fiatal tudomány Ha azt mondjuk: piac .— más-más asszociációk támad­nak az emberekben. Egyfelől mindannyiunk szeme előtt megjelenik ama hagyományos, helyhez kötött kép: a zsibongó csarnokok, hétvégi bevásárlók, faluszéli hetivásárok színes világa, másfelől azonban a közgazdasági gondolkodás tér­hódításával egyre többen ér­zékeljük tágabb jelentésében is a szót. „Mindazon jelensé­gek összessége, amelyek az áruforgalom lebonyolításával kapcsolatosak” — így hatá­rozza meg ebben az értelem­ben a piacot az egyetemi tan­könyv. írója nem más, mint dr. Szabó László, az Országos Piackutató Intézet igazgatója, ö alapította meg 1959-ben a Belkereskedelmi Minisztérium Piackutató Irodáját, majd 1967. január elsejével a mai intéze­tet. A piackutatás témaköreit az említett tankönyvből — Szabó László adja elő ezeket a tudnivalókat a Közgazda­ságtudományi Egyetemen — idézzük: eszerint van úgyne­vezett szükségletkutatás, ke­resletkutatás, továbbá kíná­lat- és fogyasztáskutatás. Az igazgatói iroda falán jó­kora, téglalap alakú függöny. Vajon mit takarhat? Magyar- ország térképét, amelyre egy nagy, s számtalan kisebb kört "ínzoltak. A nagy kör közepén dopest található, a piros és ld körök városokat és fal- :':at — háztartások ezreit ' '/ik. PANELEK — Információs P'”' szaknyel..', ezt , a térképet — tájékoztat az igaz­gató. — Hat ilyen panelja van az intézetnek, mindegyikük két és fél, illetve háromezer, összesen tehát 16—17 ezer ház­tartás statisztikáján alapul. Az itt látható panel elkészí­tése előtt hatvanezer felkérő ívet adtunk postára; hozzá­vetőleg 20—30 százalék vála­szolta azt, hogy hajlandó köz­reműködni felméréseinkben, nekik tehát már kérdőíveket küldtünk. A családnagyságról, keresetről és más hasonló jel­lemzőkről érdeklődtünk — ez­után is lemorzsolódott néhány százalék. — Mitől függ, hogy milyen arányban hajlandó közremű­ködni a lakosság egy-egy vizs-r gálatban, illetve panelkészí­tésben, tehát rendszeres kap­csolatban ? — Tapasztalataink szerint elsősorban az általános gazda­sági és politikai helyzettől — válaszolja Szabó László. — Régebben, úgy tíz évvel ez­előtt például meglehetősen bi­zalmatlanok voltak a paraszt- emberek. Tőlük jött a legke­vesebb „igen” — a legtöbb az értelmiségtől, majd az alkal­mazottaktól, s a munkások­tól. Ma a parasztréteg ebben a tekintetben az alkalmazot­takkal azonos nívón áll, vagy­is zömében készségesen felel a különféle kérdéseinkre. SZIGORÚAN BIZALMAS — Mi volt a legutóbbi leg­fontosabb munkájuk? — Arra kértünk választ, hogy mi a lakosság vélemé­nye az áruellátásról, kínálat­ról, a kereskedelmi munká­ról. — Kényes téma — hallhat­nánk némi tanulságot? — A felmérés a Belkeres­kedelmi Minisztérium megbí­zásából készült, vezetői most tanulmányozzák. Amíg tehát a minisztérium nem hozza nyilvánosságra, ezt én sem te­hetem meg. Ne gondoljuk, hogy az igaz­gató szavait a sajtó iránti bi­zalmatlanság, vagy éppen az említett felmérés bizonyára nem kevés negatívuma diktál­ja. Tevékenységük egyik jel­lemző sajátossága ugyanis, hogy az szigorúan bizalmas: megfelelő anyagi ellenszolgál­tatásért csupán a megbízónak bocsátja rendelkezésére a kért adatokat. A hasonló intézmé­nyeknek világszerte ismérve a titkosság; hogy más ne mond­junk, szükségessé teszi az ipa­ri és kereskedelmi vállalatok versengése. — De annyit megtudhatunk, hogy mely vállalatok adják a legtöbb megbízást? — Van róla statisztikánk, tessék; a Könnyűipari Minisz­térium és vállalatai állnak az első helyen, mégpedig 31 szá­zalékkal, a KGM 27, a Bel­kereskedelmi Minisztérium 17, a Nehézipari Minisztérium 11 százalékkal következik. Vi­szonylag keveset foglalkoz­tat bennünket a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium, jóllehet meggyőződé­sünk, hogy e tárca területén mindenekelőtt az élelmiszer­prognózisokra ienne nagy szükség. Az intézet megbízásainak mindössze 25 százalékát kez­deményezik a megbízók, a többi munkát úgy kapják, hogy fölhívják a .vállalatok fi­gyelmét egy-egy témakörre, il­letve arra, hogy mit nyerhet­ne a cég a javasolt vizsgálat elvégeztetésével. Követelmény, hogy az egyszer elkészített prognózisokat — szakszóval — karbantartsák, vagyis a vál­tozásoknak megfelelően idő­közönként módosítsák. Erre szolgálnak a panelek is, bár a piackutatók meglehetősen szép számú egyéb forma és eszköz felhasználásával adnak választ a fölmerülő dilemmák­ra. Egy-egy közvélemény-kuta­tás alkalmával 2—1 ezer ház­tartást kérdeznek meg, azon­túl figyelembe veszik a szak­értők véleményét is. Magyarországról általános­ságban elmondható, hogy a tartós fogyasztási javak dol­gában a fejlett országok szín­vonalához közelednek, így a kutatók az NDK, az NSZK, Franciaország különféle fo­gyasztói szokásait, keresletin­gadozásait tanulmányozzák, mint jövendőnk mai, meglehe­tősen közelítő tükrét. A prog­nózis azonban nem jóslat, bár csakis azokat az információkat veszik figyelembe. amelyek részletesek és megbízhatóak. Átlagéletkor 25 év — Sokan úgy képzelik el a piackutatást — mondja az igazgató —, hogy az nem más, mint a rendelkezésre álló idő­sorok meghosszabbítása, a múlt tendenciáiból való követ­keztetés a jövőre. Ez azonban koránt sincs így : a lakosság jövedelmének alakulása, a vál­lalatok pénzügyi helyzete, a termékek termelési adatai, a külkereskedelmi lehetőségek mind-mind olyan tényezők, amelyeket számításba kell ven­nünk. De igen gyakran olyan tényezők befolyásolják a prog­nózis megvalósulását, amelye­ket nem lehet látni előre. Ha például elrendelnek egy árvál­tozást, nyilvánvaló, hogy meg­változik a kereslet... — Mennyi témán dolgozik most az intézet? — Negyven vizsgálat van fo­lyamatban ... Ez bizony sok, különösen, ha tudjuk: mindössze száz mun­katársa van az intézetnek. A munkatársak átlagéletkora ala­csony, mindössze 25 év! Az utánpótlás megfelelő, hiszen azon túl, hogy Szabó László az egyetemen is előad, tehát közvetlen kapcsolatban áll a jövő diplomásaival, fölvették az érintkezést a Műegyetem­mel, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolával is. Fontos ez, hiszen az Országos Piackutató Intézet — miként az igazgató mondja — „még a fejlesztés stádiumában van”. A gazdasági reform elmélyü­lése nyilvánvalóan azt eredmé­nyezi, hogy mindinkább igény­be veszik a vállalatok e fiatal tudomány fiatal művelőinek munkáját. Keresztényi Nándor Népújság 12 1970. február 22. KÖZELEDÉS A FEJLETTEK SZÍNVONALÁHOZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom