Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
Barnard professzor ismét szivei cserélt. A volt régi felesége szivét elcserélte egy újra. Egy tizenkilenc evés leányéra. Az esküvőt éjszaka tartották, mert a leány babonás volt, nem akart február 13-án, és ráadásul pénteken férjhez menni. A szívesére megtörtént. Rutin- műtét volt. Olyan rutinműtét, amilyet manapság egyre többen végeznek. Nemcsak orvosok, mások is. Igaz, a rizikó itt sem kicsi. Előfordulhat, hogy a. kicserélt szivet is löveti a szervezet. De ebbe még senki sem halt bele. Erről a szívcséréről nem számol be reggelenként a. rádió eképp: „A szlvcserés Barnard- már háromszázadik napja él az új szívvel..Tehát Barnard tartósabb szívre cserélte a régit.. És most boldog. Boldog, mert elérte a célját. Az angyalát! Erről jut eszembe, hogy a Parkinson - törvény után megszületett egy új törvény, a Peter-tör- vény. Ennek az új törvénynek, a. felfedezője, bizonyos Lawrence Peter, a dél-lcaliformai egyetem professzora. Mi ennek a törvénynek a lényege? Az, hogy az ember addig sündörög, addig könyököl, amíg el nem- éri a saját hozzánemértési szintjét, azaz olyan vezetői beosztást, ami yem■ neki való, amihez ő nem ért. Ezt a. szintet elérni, nagyon bonyolult dolog. Többféle módon lehet elérni. Az egyik mód: a körhinta. Ez azt jelenti, hogy X kerékkötővé válik a munkahelyén, ezért magasabb beosztásba helyezik, ahol éppen Olyan haszontalan lesz, mint amilyen haszontalan volt az előző beosztásában. Aztán van mellékvágány-manó ver. Ezt úgy hajtják végre, hogy Y urat előléptetik. A régi címéhez kap egy újat és ezzel a. címmel együtt áthelyezik as épület túlsó szárnyába ... Mint láthatja e lás ízelítőből is a szerkesztő úr: bonyolult törvény ez. De azért végül is mindenki elérheti a hozzánemértési szintjét, ha van jó összeköttetése, meg minden, ami ehhez szükséges,. Hangsúlyozom-, Peter úr Amerikában professzor, Magyarországon soha életében nem járt, tapasztalatai kizárólag az Amerikai Egyesült Államokra korlátozódnak, ahol, mént látja, félredobták a hozzáértés-szintet és helyette a liozzánemértés szintjére fordítanak nagyobb gondot. Bizonyára azért, mert rájöttek, ha hozzáértők vezetnek, akkor mi,nde.nbe beleszólnak, és ettől ff termelés nem nő, hanem csökken. Bizony. Elntyr de Háry, magyar származású, nem is tudom-, hegy mondjam: külföldre, szakadt hazánkfia, vagy.,. Szóval ez a Háry Elemér egy híres ember. Festő, Budapesten, Münchenben, Párizsban tamilt. Festeni Nos, ez a Hory Elemér a világ legtökéletesebb képhamisítójává küzdötte fel magát. Tehát elérte a hozzáértés szintjét Ehhez értett, és ezt csmálta. Ritka ember. ' Hamisította Picassót, ModigtiaatU, Malisáét és másokat. fis vették a képeit. Volt, olyan milliomos, aki hárommillió dollár értékű képet vásárolt meg közvetítők útján Háry Elemértől. Végül, kiderült, hogy ezt a hárommillió dollárt értéktelen hamisítványokért adta let Képzetei», hogy téphette a baját. Háry viszont olajra lépett és most rettegnék a milliomosok, mikor jelenik meg ismét valahol valamilyen hamisítványa, amit Sk is, a műtörténészek is, m kritikusok ie eredetinek válnék. Ebből láthatja a szerkesztő ár: Háry egy becsületes ember. Nem csapja be a szegény embereket, csak a gazdagokat és ami igen becsülendő benne, hazájának sem festett még egyetlenegy hamis képet sem. Tehát nyugodtan neveztetem Nem, annak azért mégsem. Bár ki tudja.?? A verébről *j sok windent mondtatná már. Egyszer egy filmcímben már azt a kijelentést is megkockáztattuk: „A veréb is utódát*. Nos, most kő- derült, hogy nemcsak madár, de hasznos is. Ezt Rákász József bácsalmási biológus tanár derítette ki, miután több tízezer verebet elpusztított, hogy belenézzen a bögyükbe, mit is esznek esek a verebek. Hiába, C ta- dományért áldozni kell, ha kell., verebet is. így a megmenekült verebek azzal a biztos tudattal röpködhetnek, hogy ők hasznos madarak, ezt mindenki megtudhatja majd róluk Lengyelországban, ahol 1971-ben kiadják Ré.kősi József könyvét 4 vc**betu hasznosságáról. Ha ott bebizonyosodik, hegy valóban hasznosak ezek a madarak, akkor nálunk Is kiadják a könyvet, amely rehabilitálja a verebelcet, amelyek évszázadok óta röpködtek, de amelyekről eddig senki sem merte azt állítani, hogy madarak, főleg, kamt hassam madarak. Eldőlt ez v®, esmk&gy, mént a bégsü kebefper. Emlékszik- ugye a szerkesztő úr Lore S. bécsi hölgyre, aki nem volt megelégedve a leeblévef, és ezért felkereste dr. Hertha B. sebész doktornőt azzal • kívánsággal, hogy hozza rendbe a keblét. A doktornő rendbe is hozta, de nem. úgy, ahogy Lore elképzelte. Per lett 0 dologból, mert Lore megtagadta a honorárium kúfisa- tését. Nos a bírák, az ügyvédek, meg mindenki megszemlélte Lore keblét és kiderítették!: Dórénak van igaza. Az aUcalraazott műtét elavult, ezért most « doktornő SS ezer schüteng kártérítési kötetes fizetni Loretták, aki most eiaeyttb; műtéttel rendbe hozott keblekkel járkál. Ha találkozom vele és lesz élég pénzem, okkor szak- szerű véleményt is küldök a kebléről. Egyelőre elégedjél; meg ennyivel. Ezzel zárom, szazaimat, Visztétettél.: Régi viccek — Igazán nem tudtam, hová Jegyek az unalomtól! Az idő is csigalassúsággal múlik... — Adhatok egy jó tanácsot! írj alá egy háromhónapos váltót, s mindjárt meglátod, milyen sebesen fut az idő! * Mórickát, megkérdi a fiatal Schwartz, aki Móricka nővérének udvarol: — Mondd csak, Móricka, be lehet látni a kulcslyukon keresztül az előszobából, amikor én az ebédlőben vagyok a testvéreddel ? — Be lehet látni — feleli Móricka —, csak sajnos nagyon ritkán. — Miért csak ritkán? — Mert folyton a mama néz be... * János gazdának a kisfia az iskolában megkérdezte a tanítótól : — Tanító úr, kérdezteti a papám, hogy szereti-e a libát? — Hogyne! — válaszolt a tanító. Egy hét múlva a tanító kérdezte a gyereket: — Mi van a libával? — Meggyógyult — felelt a lurkó, • — Mindig sántít, nénikém? — Nem, kérem alássan, csak ha járok. * Bíró: — Maga azt állítja, hogy férfi létére megverte a felesége! Mivel verte meg? — Magammal hoztam, kérem. — Bíró: — Mit hozott magával? — Amivel megvert! — Bíró: — Hát miért nem mutatja már? — Hiszen mellettem áll! Biró: — Ki áll mellette? — Hát az anyósom, kérem alázattal. Azzal vagyok én megverve! m Két skßt találkozott Egyik kérdi a másiktól: Nem kapta meg kérem a levelemet? — Hogyne! — Kedves leányának a kezét kértem meg benne és sajnos arra sem méltatott, hogy válaszoljon rá! A skót telje- sói elhülve kérdezi: — Csatolt mellé egy válaszbélyeget ? • — Hot van a kedves papa, Pistukám? — Sárkányt csinál nekem, Odabent. — És raft mondott, mikor engem az ablakon át meglátott, hogy jövök? — Hát aszonta, hagy most gyón csak az igazi! • — A kappan száraz, a pástótom meg Am elég meleg, a pezsgő rossaul hűtve, — mintha csak érezné ez a semmi- házi, hogy a fizetés elől meg akarunk szökni. • —• Kőarösztapámf Tfincaken- nek valami baja, hogy annyira tántorog? «%» Nincs, édes Sang —- Akkor talán annak a bornak lehetett, amit megivott! — Az lőhet, fiam, mert ki akar belőlem törni. a Egy leány a strandon bizalmasan közli három férfival! — Három kívánságom van: egy autó, egy arany karkötő és egy kutya. — Másnap mind a három gavallér megjelenik a strandon — egy-egy kölyökkutyával. Népújság 1»:«. február 22. — ízlett az új étel? A receptet m .„BbttíemSH szeretők” című krimiből tanultam. HUMOR — Drágám, ezentúl máshol keli majd találkoznunk, apám holnap új szemüveget kap! — Szigorú diétán vagyok. • pedig *a „Ínyen cfa fátok” etatű műsort nézi! — Ostoba! Tartsd csukva a szemed, ha homokba dugod a fejed!
