Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

/\ tt'U fciólC'&Vtí \ : V \ ' ' Az iskola ablakából nézve LENGYEL A lengyeli kultúra Pompás környezetű község. Kurd felől a megye legszebb erdei szerpentinjén lehet meg­közelíteni, Bonyhád irányából pedig hegy-völgyes szántók, keskeny rétek követik az utat. Messze vidék egyik legmaga­sabban fekvő települése. A pa­zar természeti szépséghez hoz­zá kell számítani a nagybe­csű történeti vonatkozásait, je­lenének pedig a megannyi el­lentmondását, az ugyancsak figyelemre méltó eredményeit, s kirajzolódik egy sokszínű kis község képe. Ez a rendkívül vegyes kép az általános isko­la ablakából — képletesen szólva — is jól megfigyelhető. A tantestület öt éven keresz­tül kizárólag nőkből állt. Csak a múlt:: ősszel nev,éztek ki két férfi taner.őt Lengyelbe, így ,.felhígult” á női tantestület.. Erre a sajátosságra érdekes módon reagáltak á szülők. Tu­lajdonképpen mindennel ki voltak békülve, csak azt nem tudták elképzelni, hogy: a nő pedagógusok fegyelmezni is tudnak. ÍSzihte . szának^zilak a tantestületén;. és férfi- Itánerőt is kértek, hogy legyen, aki fegyelmet tart a sok rakoncát­lan gyermek közt. Most hogy már akad férfi is, elégedetten konstatálják a változást, meg­vannak győződve róla, hogy egy gonddal kevesebb nyomja a nők vállát. Azt persze, nem-> Igen tudják, hogy az új.dQ.n-.. sült férfi nevelők helyett is' gyakran éppen a nő pedagó­gusok látják el a fegyelmezé­si feladatokat. Az iskola igazgatója Kaszo- nics Irén. Tizenhárom évvel ezelőtt végzett, s mindjárt Len­gyelbe került. Egyébként a szomszédos Kurd községből származik, szülei ma is ott él­nek. — Szeretek itt dolgozni, nem is kívánkozom el innen — mondja közvetlen azután, hogy felsorolt jó néhány gon­dot, problémát, amivel a pe­dagógus mindennap szembe találja magát. Most a beisko­lázás jelenti a nem éppen könnyű feladatot. Lengyel ha­gyományosan paraszti telepü­lés, immár országos nevű az itt lévő mezőgazdasági szakis­kola, s az ember azt hinné, hogy ebből az általános isko­lából özönlenek a gyermekek a mezőgazdasági pályára, ami egyébként népgazdasági szín ten előtérben lévő feladat. — Az idén 26 gyermekünk végez, mind jelentkezett to­vábbtanulásra, de mezőgazda- sági pályát ezúttal is, más években is csak egy-két gyer­mek választ — mondja az igazgatónő. — Általában ipari szakmát választanak, s több­ségben olyat, hogy azzal vég­leg el is kerüljenek a faluból. Talán 10 százalék törekszik arra, hogy hetyben maradhas­son. Pedig mi is igyekszünk megnyerni őket a mezőgazda­ság számára. Még olyan szülő is akadt, aki azzal vágott visz- sza, hogy én miért nem ma­radtam a mezőgazdaságban, ha az annyira jó, elvégre az én szüleim is parasztok, tsz- tagok. —; Véleménye szerint a me­zőgazdaság technikai szintjé­nek a számottevő' növekedése megváltoztatóa-e majd a fiata­lok orientációját? — Nem. tartom valószínű- . nek. A fejőgépes és más te­kintetben is gépesített tehené­szetekről például így véleked­.. nek: „Az istállószagot min­ié denképpen beveszi a ruha, meg akkor is fel kell kelni hajnal­ban.” Mindez olyan községben van így, amelyik sohasem tar­tozott-— ma sem — a leg­gazdagabbak közé, s a felnőtt lakosság műveltségi szintje is alacsonyabb az átlagnál. Hogy egyebet ne mondjak, ebben a kis faluban körülbelül 60—80 olyan felnőtt él, aki nem vagy alig tud ími-olvasni, s itt nem is a cigányságról van sző. — A gyermekekre nem hat nyomasztólag ez a családi kör­nyezet? — Ahogy vesszük. Minden rétegben, családban akad ilyen képességű és szorgalmú gyer­mek is. olyan is. Az minden­esetre ’ nagy gondot jelent ne­künk pedagógusoknak, hogy a szülők jelentős része túlzottan foglalkoztatja, leköti otthoni valóságként szerepel a Je»- gyeJi cigányok múltjában* A második világháború tete­jén váratlanul csendörök Je­lentek meg a lengyel! cigány­telepen, és több cigányt kutya­módjára agyonlőttek. Az étet- benmaradottak annyira két­ségbe estek, léitek, hogy az esetről még szólni sem igen mertek senkinek, de kihez is fordultak volna, hiszen a csendőrök az államrend kép­viseletében mészárolták őket, A felszabadulást kővető má­sodik évtized rántotta te a leplet erről a gyilkosságról. Kézre került a gyilkosságot el­követő, egyik volt csendőr is, természetesen bíróság elé ál­lították és elítélték. E sorok írója is részt. veti. a tárgya­láson, . . munkával a gyermeket, így annak egyszerűen nincs ideje otthoni tanulásra. Lengyel telepes község, sok­féle ember lakja. Látszatra jól megvannak egymással, de amint Balázs Anna tanárnőtől megtudtuk — jó pár éve él e faluban —, a felszín alatt el­lentét is lappang. — Nekünk pedagógusoknak például külön kell ügyel­nünk arra, hogy egy-egy ren­dezvényen megfelelő számú gyermeknek jusson szerep minden rétegből, mert külön­ben a „megkülönböztetésnek” visszhangja lesz a szülők kö­rében. A székely származású szülők könnyen megjegyzik, hogy persze, mert a tanárnő a svábokhoz húz, vagy fordít­va. Sajnos, néha még az osz­tályozás is kiváltja a maga származási vetületét. Ha osz­tályteát rendezünk, némelyik gyermek és szülő megjegyzi, hogy azért nem jönnek el, mert úgyis svábbál lesz. Igyekszünk nyesegetni ezeket a nemkívánatos vadhajtáso­kat, és persze az eredmény sem marad el. Nagy szó, hogy az öltözködést illetően pél­dául nem különülnek el egy­mástól a fiatalok, és ma már megközelítően sincs annyi származásbeli ellentét, mint amikor öt-hat éve idekerül­tem. Én irányítom a Mátai Antal úttörőcsapat munkáját. Igen örvendetes, hogy az út­törőfoglalkozások keretében is a közös feladatok kötik le a gyermekek figyelmét, és mindinkább észrevehetetlen a származásból fakadó kaszt- szellem. Évente sok ezer látogató gyönyörködik a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum gazdag kiállítási anyagában. Ee nemcsak gyönyörködik, hanem megannyi ismeretet szív magába a régmúlt, korok emberének életéről. A múze­um nagyon jól segíti a ter­mészet- és társadalomtudo­mányos fogalmak megértését, a helyes világkép kialakító sát. A kiállított tárgyak jó­voltából szinte filmszerűen pereg előttünk az emberiség sok évezredes- fejlődése, küz­delme. Itt is kézenfekvővé válik mindenki számára a nagy marxista igazság: Á földkerekségen minden . válto­zik. s a természet bonyolult világában a mai ember, a mai technika évezredek fejlő­désének eredménye. Azt azonban kevesen tud­ják, hogy e tudományos kö­rökben is elismert múzeum léte több szállal is közveti e nül kapcsolódik Lengyelhez. Megalapítója, Wosinszky Mór Lengyelen alapozta meg ezt a megyei múzeumot. A lengyeli plébánia egyik he­lyiségében díszes táblázaton örökítették meg a helyi plé­bánosok nevét. Ebből kitű­nik, hogy Wosinszky Mór Lengyelen volt plébános 1881- től 1885-ig. Lengyelen lakott a múzeum ügyének nagy er­kölcsi és anyagi támogatója gróf Apponyi Sándor is. És végül lengyeli a múzeum megalapítását jeleni» lelet­anyag nagy része is. Az itt, feltárt anyag képezi a „len­gyeli kultúrának' mint szak- elméleti fogalomnak az alap iát, ami jelentős eredményt jelentett a régészet tudomá­nyában. Wosinszky Mór tudomá nyos munkásságával európai hírnévre tett szert. Gróf Ap­ponyi Sándor anyagi támoga­tásával feltárta a Lengyeli sánc — Török sánc néven is emlegették — titkait; a sok értékes tárgyi bizonyítéko* jelentő őskori telepet, és te­metőt. Erre vonatkozóan ér­demes idézni a Béri Balogh Ádám Miúzeum egyik kiad­ványának sorait: ..A korái rézkor idején (te 25(10—ie. 2100) már népes telepek léteztek megyénk te rületén. Á feltehetően Dél- Dunántúlon kialakult lengye­li kultúra virágzott itt. Első­nek Wosinszky Mór foglal­kozott emlékeivel. A mindig zsugorított helyzetben elte­metett halottak sírjai, gyak­ran gazdag edény és egyéb eszközméllékleteikkel a sö- véríyfalú házák közelében vol­tak. A szerszámok nyersanya­ga továbbra is kő és állati csont, a réz még csak ék­szerként (gyöngy, huzal kari­ka) jelentkezik. K ülönösen magas fokot ért el a mái az újkőkorban kezdődő edény- festés. Vörösre festették tö­mör agyagkockákból formált mécseseik falát is... A festé­ket vastartalmú ásványi anyag szogáltattal A korszak jelleg­zetes agyagedénye a csöves­talpú tál, mely legtöbbször sírmellékletként fordul elő.” A bronzkor kezdetéről (Zó­ki műveltség, ie. 1900—180<fa hordozható agyagtűzhely ke­rült elő Lengyelről. Wosinszky Mór a mintegy ötezer darabból álló len gye li leletgyűjteményét felaján­lotta a megyének múzeum­alapításhoz, majd gróf Appo­nyi Sándor is nagy értékű gyűjteményt ajánlott fel e célra, s így jött létre 1895- ben a szekszárdi megyei mú­zeum. A lengyeli kultúra feltárása külföldi tudományos körökben is eseménynek számított, és nem véletlen, hogy ebből a leletanyagból a londoni, ber­lini stb. múzeumokba is ke­rülitek, BODA FERENC ____________________ 1 S zékely hagyomány A bonyhádi járás községeibe nagyon sok székelyt tele­pítettek » felszabadulás után. Szép számban jutott belőlük Lemgytefee is. A székely telepesek magukkal hozták szoká­saikat: az idősebbek öltözködése például ma is magán vi­seli a székely jellegzetességeket. De nem felejtették el a szövést sem. A Lengyelben készült székely szőttesekben megannyi kiállításon gyönyörködhetett a közönség, de meg­találhatók a népművészeti boltokban is. Hosszá időn keresz­tül szövőszakkör működött a művelődési ház keretében Kontsagh Sándorné vezetésével. A helyi intézmények belső díszítéséhez ma is gyakran alkalmaznak helyben készített székely szőtteseket. Akad a faluban, aki a pécsi háziipari szövetkezetnek termel, tehát háziiparszerűen foglalkozik a szövéssel, de olyan is, aki csupán kedvtelésből és saját szükségletére sző. As egykori Ap- poayi-ttastély ma a mezőgazdasági szakiskola. Az or­szág minden ré­széből jönnek ide fiatalok mezőgaz­dasági szakmát w Legenda és véres valóság A lengyel! cigányok nagy­jából hasonló körülmények közt élnek, mint másutt. A férfiak javarésze dolgozik, né­melyik család szépen gyarap­szik, de azért még mindig elég nagy a szegénység. Er­ről a követkeíű legenda, ék körükben: »Azért vagyunk ilyen sze­gények, mert amikor vándo­roltunk Ázsia felől, elhibáz­tuk az életünket, Harkovnál ki volt téve két kenyér: egy nagyobb meg egy kisebb. A két kenyérért, versenyt kel­let. futnunk a többi ember­rel. Mi lemaradtunk, s ne­künk csak a • kisebbik kenyér jutott.” i ,Ime egy másik történet, ami nem legenda, hanem szomorú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom