Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Ez történt a külpolitikában

NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

(Folytatás az X. oldalról).

biztonsági rendszerrel. Ezért

javasoltuk az európai biztonsági konferencia összehívását.

Bár egyesek azzal az érvvel halogatják a konferencia ösz- szehx'vását, hogy ha kellő előkészítés nélkül és eredmény nélkül ülésezne az értekezlet, annak a kudarca rombolóan hatna a nemzetközi viszonyokra. „Ezzel szemben ma már nyilvánvalónak látszik, — cáfolta meg a fenti véleményeket a magyar külügyminiszter — annyira előkészített állapotban van a konferencia, hogy bármely pillanatban egybehívható, és nem kell kudarctól félni.

A konferencia javasolt napirendjét jellemezve Péter János kijelelhette: „Napirendi és határozati javaslataink az ösz- szes európai ellentétek figyelembevételével a feltételezett maximumot tartalmazzák, amelynek kimondására képeWashington

sek lehetnek a sokféle feltétel alatt élő európai országok együttesen, és azt a minimumot tartalmazzák, amelynek kimondása együttesen feltétlenül szükséges”.

Péter János figyelmeztetett arra is, hogy ma kedvezőek a lehetőségek a konferencia ösz- szehívására, de nem bizonyos, hogy a jelenlegi enyhültebb időszakot nem váltja-e fel újabb feszültség. Az európai országok körén kívül eső tényezők is közrehatnak a szükséges feltételek kialakításában. Ilyen tényező mindenekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalások menete.

Gondolatmenetét összegezve Péter János előadását a következő megállapítással zárta: „a veszélyek nagyok, de a lehetőségek kedvezők. Minden erőt a kedvező lehetőségek kiaknázására összpontosítunk, hogy a veszélyeik egyre inkább elenyésszenek.

McCarthy állásfoglalása a „vietnamizálás“ ellen

Eugene McCarthy szenátor csütörtökön azzal vádolta a Nixon-kormányt, hogy a sai- goni haderőket olyan „zsoldoshadsereggé'’ akarja változtatni, amely saját népe ellen egy senkit sem képviselő kormányért harcol.

McCarthy a szenátus külügyi bizottsága előtt elhangzott nyilatkozatában ismét követelte, hogy Saigonban hozzanak ' létre ideiglenes koalíciós kormányt, s ez hirdessen ki tűzszünetet és szervezze meg a külföldi csapatok kivonását.

Kifejtette: a VDK és a

DNFF párizsi képviselőivel folytatott tanácskozásai meggyőzték őt arról, hogy lehetséges az ilyen alapokon nyugvó politikai megoldás. Az amerikai csapatok kivonása

után Dél-Vietnamban nem lenne üldöztetés és „Hanoi nem tenne kísérletet arra, hogy ellenőrzése alá vonja Cél-Vietnamot” — mondotta.

Hangsúlyozta azt is, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a „vietnamizálás” megvalósíthatatlan. „Nem valószínű hogy a saigoni hadsereg magára tudná vállalni a harci tevékenység folytatását”. A mostani kormány csak úgy maradhat fenn, ha adva van az Egyesült Államok dél-vietnami jelenléte.

McCarthy végezetül hangoztatta. hogy Párizsban mindaddig nem kezdődhetnek érdemleges tárgyalások, amíg az Egyesült Államok nem foglal állást a dél-vietnami koalíciós kormány létrehozása mellett.

Bejrut

Előzetes engedmény?

A ’ francia AFP hírügynökség gyorshírben jelentette Bejrutból, hogy a jordániai hadsereg páncélos egységei csütörtökre virradó éjjel körülvették Amrnant. A palesztinai ellenállási szervezeteknél ezzel egyidejűleg ismét riadó- készültséget rendeltek el.

Hírek érkeztek arról is, hogy feszültség uralkodik a jordániai hadsereg köreiben. Tisztek egy kis csoportja bejelentette, hogy leszerel. Állítólag az a panaszuk, hogy a Husszeinhez vakon hű beduin egységek zaklatják őket.

A tíz gerillaszervezietet magában foglaló palesztinai egyesített parancsnokság bejelentette, hogy szigorú fegyelmi intézkedéseket foganatosított soraiban. Megbízható forrósok szerint az egyesített parancsnokság elrendelte, hogy a gerillák nyilvános helyeken vagy gyűjtés közben ne hordjanak fegyvereket továbbá, hogy a főparancsnokság engedélye

Washington

nélkül ne foganatosítsanak letartóztatásokat. A fegyelmi rendelkezések lényegében

ugyanazt célozzák, mint Husz- szein csődöt mondott biztonsági rendelete — alapvető különbség azonban, hogy a fegyelmi intézkedések végrehajtása fölött a partizánok katonai rendőrsége, nem pedig a jordániai hatóságok fognak őrködni.

Megfigyelők véleménye szerint — írja a Reuter — az egyesített palesztinai parancsnokság „hadmozdulata” előzetes engedmény a hét végére tervezett tárgyalások előtt. Ezeken a tárgyalásokon mind a jordániai hatóságok, mind pedig a palesztinai vezetők olyan egyezségre igyekeznek majd jutni, amely egyfelől elismeri a partizánoknak azt a jogát, hogy jordániai területről szabadon operáljanak Izrael ellen, másfelől viszont biztosítja a jordániai törvények és rendfenntartó intézkedések tiszteletben tartását.

Amerikai katonai műveletek Laoszban

Frank Church amerikai demokrata szenátor csütörtökön szemére vetette a kormánynak, hogy az amerikai fegyveres erők katonai műveleteket hajtanak végre Laosz - bán anélkül, hogy erre az amerikai kongresszus felha- ialmazást adott volna.

„Itt az ideje, hogy az amerikai nép meg tudja a teljes igazságot, magától a kormánytól — hangoztatta a szenátor az amerikai szenátusban elmondandó beszédében, amelynek szövegét Washingtonban csütörtökön délelőtt nyilvánosságra hozták.

Va'óban — mondotta — vek a kü’önleges laoszi ’-á árúnak nem a legkisebb ' . . "ságű paradnxona az, gy nemcsak törvényes alap nincs rá, hanem ellenkezőleg törvényes tilalom áll fenn, amelynek ezt a hadviselést akadályoznia kellene.

Tavaly decemberben ugyanis a kongresszus elfogadott egy módosítást a katonai költségvetési törvényhez,

amely módosítás tiltja amerikai szárazföldi csapatok fel - használását Laoszban vagy Thaiföldön.

Meghalt

Révay József író

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Révay József író, irodalomtörténész, műfordító, klasszika-filológus, műfordítóként is remeket alkotott klasszikus és modern írások átültetésével. A Magyar Írók Szövetségének tagja volt. Temetéséről később intézkednek.

A nyugati lapok, hírügynökségek tág teret szentelnek Nixon elnök kongresszusi üzenetének. A legtöbb hírmagyarázó véleménye egyezik abban, hogy az elnöki üzenet lényegesen új elemet nem tartalmaz, az Washington külpolitikai elképzelésének összefoglalását adja.

Az amerikai lapok közül elsősorban a NEW YORK TIMES foglalkozik behatóan az elnöki üzenettel. Szerkesztőségi cikkében a lap többek között ezeket írja: „az elnöki üzenet nem nélkülöz bizonyos dícséretreméltó javaslatokat az amerikai politikának a világ több részén, különösen Európában történő módosítására. Az üzenet határozottan újból leszögezi Rogens külügyminiszter javaslatait a Közel- Keletre vonatkozóan. Nixon

PANORÁMA

Az ENSZ titkársága visz- szautasította azt az izraeli kísérletet, hogy a világszervezet gépezetét a Szovjetunióban élő zsidók „helyzetéről” fabrikált szovjetellenes „okmány” terjesztésére használják fel. A titkárság rámutatott, hogy az effajta okmányoknak semmi közük a közgyűlés munkájához és szorosabban a 25. ülésszak előzetes napirendjéhez.

*

Walter Wodak osztrák nagykövet csütörtökön letétbe helyezte a szovjet kormánynál az űrsegélyegyezmény osztrák ratifikációs okmányát,

*

A hatalmas esőzések és a szokatlanul kemény hideg súlyos károkat okoz az állat- állományban Ausztrália nyugati területein. Az Indiaióceán párján fekvő Perth- ben például 40 900 birka pusztult el.

*

A tokiói városi hatóságok újságcikkben figyelmeztették a lakosságot a füstköd (smog) veszélyére. A levegő szennyeződéséért egyes iparvállalatok, elsősorban a petrokémiai üzemek, tulajdonosait terheli a felelősség, mivel nem hajlandók pénzt fordítani speciális szűrőberendezésekre. A levegőben lévő szennyeződés miatt sok tokiói megbetegedett.

*

Illetékes jugoszláv szervek felfüggesztették állásából Pe- tar Morettit, a Cavtat nevű jugoszláv hajó kapitányát és Mato Silicset, a hajó első tisztjét, mert alapos gyanú merült fel ellenük, hogy megsértették beosztásukból adódó kötelezettségeiket. A Cavtat-ot, —

mint ismeretes — az olasz hatóságok nemrég csempészés gyanúja miatt feltartóztatták, s a legénységet őrizetbe vették. A hajó személyzetét Olaszország csak hivatalos jugoszláv szervek közbelépése után helyezte ideiglenesen szabadlábra.

*

A columbiai népi felszabadító hadsereg parancsnoksága levélben közölte a külföldi tudósítókkal, hogy egységei lőtték le az Antioqia megyében január 13-án eltűnt helikopter!.

*

A Mississippi-állambeli Brookhaven börtönéből szerdán este megszökött négy fegyenc. Hatósági kocsin menekültek, túszként magukkal hurcolva egy börtöntisztviselőt. A gépkocsi rádióján figyelmeztették az üldöző rendőröket: amennyiben nem

tartják be a „tisztes távolságot” úgy megölik a túszt. Brookhaventől mintegy 25G kilométerre a négy szökevény kiugrált az autóból, s eltűnt egy közeli erdőben. A túszt a gépkocsiban hagyták.

*

Az Uj Delhi-i rendőrség őrit zetbe vette lndar Dzsij Rik- hye nyugalmazott vezérőrnagynak, U Thant ENSZ-főtitkár volt katonai tanácsadójának 23 esztendős fiát. Azzal vádolják, hogy tagja egy nagy amerikai —indiai kábítószercsempész- bandának.

*

A varsói egyetemi klub magyar irodalmi estet rendezett. Az esten Aleksander Nawrocki költő és műfordító „A XX. század magyar irodalma” címmel tartott előadást

Közéletünk

Csütörtökön tartotta soron lévő ülését a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű vbhatározatok végrehajtáséról szóló elnöki jelentés után az ülés résztvevői a TÜZÉP- telep vezetőjének beszámolóját vitatták meg azt mérlegelve, hogy a TŰZ ÉP az elmúlt évben hogyan látta el szolgáltató feladatát.

A Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának csütörtöki ülése bejelentésekkel ért véget.

Tegnap délelőtt ülésezett a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Hóbor

Béláné fejügyelő előterjesztése alapján foglalkozott a közegészségügyi és járványügyi helyzettel. Sztemáth Alajos osztályvezető bejelentése alapján a vb engedélyezte, hogy a tamási Vörös Szikra Tsz. bérmunkában barakkeiemeket gyártson; továbbá, hogy a magyarkeszi Petőfi Tsz elektromos csatlakozókat gyártó műhelyt üzemeltessen. A végrehajtó bizottság hozzájárult, hogy Tolnanénedi községben három helyett csak két mezőőrt foglalkoztassanak, mivel a ’ lyi tanács vb megítélése szerint a feladatokat ekkora létszámmal is el lehet látni.

támogatja a liberálisabb kereskedelempolitikát.

Az elnöki üzenet azonban — Nixon számos megnyilatkozásához hasonlóan — hosszú, kegyes szónoklatként hat. amely nélkülözi az amerikai politikára vonatkozó konkrét, egyértelmű megnyilatkozásokat. .. A lap arra a következtetésre jut, hogy a Nixon-dok- trina igazi próbaköve Vietnam, ahol még egyáltalán nem bizonyult be. hogy az elnöknek -a „vietnamizálással" kapcsolatos derűlátó kijelentései indokoltak-e.

AZ AP HÍRÜGYNÖKSÉG HÍRMAGYARÁZÓJA szerint az elnöki üzenetből kiderül, hogy Nixon a tavaly meghirdetett „guami doktrínát” Európára is ki akarja terjeszteni. (E doktrína értelmében az Egyesült Államok hagyományos haderőit igyekszik távol tartani a helyi háborúktól.) Ez azonban nem jelenti, hogy az Egyesült Államok belátható időn belül teljesen kivonulna katonailag Nyugat Európából.

A csütörtöki francia lapok szintén nagy figyelmet szentelnek az elnöki üzenetnek és elsősorban azt kutatják, milyen új politikai eleinek találhatók abban. A gaulleista LA NATION kiemeli, hogy aa elnök nem az Egyesült Államok „uralkodó” szerepéi hangsúlyozta, hanem „partnerségét”. A jobboldali EUROPE megállapítja, hogy az Egyesült Államok a jövőben sem kíván lemondani „nagyhatalmi felelősségéről és barátai iránt vállalt kötelezettséglejről”.

— Az nyilvánvaló, hogy az amerikai politika nem maradhatott változatlan — írja Yves Moreau az HUMANITÉ csütörtöki számában Nixon elnök külpolitikai kongresszusi üzenetét kommentálva.

Az „uralkodás" időszaka lejárt, Nixon helyette az Egyesült Államok és a nyugateurópai szövetségesek „társulását” ajánlja.

— Vajon mi ennek a javaslatnak a célja? — kérdi Moreau. — Talán ellentétben az előző politikával, ez az „új stratégia” valóban a „békét" hivatott biztosítani, amint a szerzője állítja? Európában a béke megvalósítása azt kívánná meg, hogy véget vessenek a kontinens egymással szembenálló tömbökre való megosztottságának. Erre azonban Nixon távolról sem gondol. Az a „társulás”, amit ajánl, azt kísérli meg, hogy örökössé tegye az Atlanti Szövetséget és „összehangolja” tagjainak erőfeszítéseit.

A 119 oldalon keresztül Nixon nemcsak egy szót aem szól a leszerelés problémájáról, hanem azt hangsúlyozza, hogy ,a béke feltételezi az erőt”. Számításba véve azonban az Egyesült Államok meggyengülését, lemond ugyan egyes korábbi igényekről, de kijelenti, hogy továbbra js képesnek kell arra lennie, hogy egy nagy háborút és vele egy- időben egy kisebb konfliktust folytassanak. Hogyan lehet? — kérdi. Moreau az „igazi békestratégiát” összeegyeztetni ilyen szándékokkal. Ráadásul Vietnam és a Közel-Kelet vonatkozásában nem puszta szándékokról, hanem véres ellenségeskedésekről van szó és e tekintetben Nixon üzenete semmiféle változást sem jelent az amerikai politikában. Ily módon Nixon „új stratégiája”

— szögez; Le az'HUMANITÉ

— nem jelent semmiféle szántást az Egyesült Államok ré- ci intervenciós politikájával, -mit az amerikaink minden irmában és minden könnyén sen változatlanul folytatnak.