Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-12 / 36. szám
A láthatatlan közlekedés Egy-egy ország vagy kontinens gazdasági életét át-meg átszövik a különféle közlekedési ágazatok: a szárazföldi, a vízi »és a légi közlekedés. Repülőgépeket, vasúti szerelvényeket, gépkocsikat vagy hajókat szinte mindennap látunk. Annál ritkábban találkozunk azonban a földbe süllyesztett csővezetékekkel, amelyek a folyékony vagy légnemű, sőt néha sz:- lárd anyagokat szállítják. Jelentőségük az elmúlt évtizedekben különösen megnőtt, bár történetük évezredekre nyúlik vissza. Földünk első kőolajvezetékét az Amerikai Egyesült Államokban építették, 1863- ban. Teljesítménye érthető módon még szerény volt. A mindössze kilenc kilométer hosszú, öt centiméter átmérőjű csöveken évente 85 ezer tonna kőolajat továbbítottak. Az európai kontinensen a múlt század végén Oroszországban is megépült egy vezeték, amely a kaukázusi olajmezőt kapcsolta össze a Fekete-tenger partján létesített tárolóval, illetve finomítóval. A Közel-Keleten az angolok építették az első kő- olajvezetéket 1911-ben. A mintegy 200 kilométer hosz- szú vezeték a Perzsa-tenger párjára szállította az olajat. Bár az utóbbi időkben a csővezetékek szerepét felváltották a nagy befogadóképességű tankhajók mégis világszerte újabb és újabb csővezeték-rendszerek épülnek, növekvő hosszúságban és átmérőben. Pedig a vezeték építése nem olcsó mulatság! Tíz évvel ezelőtt, 1959-ben készült el a 361 kilométer hosszú magyar-román földgázvezeték, amelyből 131 kilométer jutott hazánk területére. A 32,5 centiméter külső átmérőjű, 9 milliméter falvastagságú acélcsövekben évente mintegy 180 millió köbméter földgáz érkezhet. Egyetlen kilométer vezeték ára a szerelvények és a műtárgyak részesedésével együtt 530 ezer forintba került Hogyan készül a csővezeték? Mi teszi ilyen költségessé ezt a közlekedési ágazatot és ennek ellenére miért épül világszerte mégis olyan gyors ütemben? Amikor a közgazdászok elvégezték számításaikat, hogy honnan, milyen mennyiségű kőolajat akarnak valahová szállítani, megrendelik az acélcsöveket, és a sok járulékos elemet, majd megkezdődik a nyomvonal kitűzése, a terepegyengetés, a gépi úton végzett árokásás. Ezt követi a csőszállítás, majd lehelyez’k az árok mellé a csöveket és elvégzik a szükséges hajlítási, hegesztési mű- veleteket. Ha az építők mindezzel elkészültek, megtisztítják a csövek felületét, előkészítik a védőanyagokat, majd a helyszínre szállítják és bevonják a csöveket. Ez a munka is nagy körültekintést kíván, mert a talajban megtalálható különféle károsító anyagoktól gondosan védeni kell a vezetékeket. Az ellenőrző munkák elkészültével fektetik az árokba a már „bepólyázott” csöveket, majd betakarják és ismét elegyengetik a felszínt. Kereken tizenöt különböző műveletet kell elvégezni, amíg a csővezeték ágyába kerül. Az építkezéssel párhuzamosan telepítik az előre kiszámított helyre a szivattyúberendezéseket, amelyek a szállítmányt továbbítják. A csővezeték olyan különleges közlekedési berendezés, amelynél a pályát és a járművet közös műszaki elem, vagyis a cső egyesíti. A mozgatóerő rendszerint nagy nyomó, illetve szívó erő. Előnye, hogy veszteség nélkül szállít, nincs szükség mozgó szállító- eszközökre, tehát elmarad az üresjárat. A különféle anyagokat a napszaktól és az idő járástól függetlenül lehet továbbítani, rendkívül kicsi balesetveszély mellett, ráadásul kevés munkerőt igényel, mert a folyamat automatizálható. Csővezetékek hazánkban Mindennek tudatában kellően értékelhetjük a Barátság Kőolajvezetéket és megérthetjük, miért épül már a folytatása is. Az egy méter átmérőjű Barátság Kőolajvezeték a Volga menti Kujbi- sevből indul ki és a Szovjetunió nyugati határánál, Mozirtnál ágazik el. Déli szárnya hazánkba és Csehszlovákiába szállítja a kőolajat, az északi pedig Lengyelországba és az NCK-ba. 1968-ban csak Magyarországra kétmillió tonna olaj érkezett ezen a nemzetközi vezetékrendszeren, A Szibériában a 60-as években feltárt világjelentőségű olajkincs kiaknázására egymásután épülnek a különböző hosszúságú vezetékrendszerek. Az építés rendkívüli erőfeszítést igényel, mert dermesztő fagyban, kiterjedt mocsárban kell lefektetni az éehSUt^ zatot, méghozzá úgy, hogy teljes biztonsággal üzemeljen. Az igények növekedése miatt a 70-es évek első felébe» elkészül a Barátság II. Kő- olajvezeték, mely csupán hazánk területén 290 kilométer hosszúságban kígyózik. Hazánkban egyébként 1941-ben épült meg a Nagykanizsa— Kápolnésnyék—Budapest 214 kilométer hosszú vezeték. Most dolgoznak az Algyő— Százhalombatta közötti 161 kilométer hosszú vezetéken, amely néhány éven belül megkezdi működését A láthatatlan közlekedés jelentősége világszerte évről' évre nő, annak ellenére, hogy rendkívüli anyagi, fiz;kai és szellemi erőfeszítést igényel. Az autóutak, vasútvonalak, légi és vízi utak térképei, mellett megjelentek a csővezetékszállítást feltüntető térképek is, jelezve, ennek a sok ezer éves múltra visszatekintő, de mégis fiatal szállítási módnak a gyors térhódítását. Pataki Béla Pál Mii várhat 1970-től az egészségügy ? A fenti kérdésre a megyei tanács egészségügyi osztályán kerestünk és kaptunk választ. 1970. az úgynevezett jelentős beruházások megvalósításának nyitánya. Ebben az évben kezdődik a Mérőműszergyár közelében az ANYÁS CSECSEMŐOTTHON építése, ami elkészülvén, 36 ma Utóval gazdagít majd bennünket Hétköznapi szóhasználattal élve; ennyibe kerül az új létesítmény, amire évek óta mind sürgetőbb szükségünk van. A csecsemőotthon építéséhez úgy látunk hozzá ebben az évben, hogy a befejezés áthúzódik a negyedik ötéves terv időszakára. 1970-ben több, mint hatmilliót használhatunk föl az alapvetően fontos munkálatok elvégzésére. Egyébként az anyás csecsemőotthon két év múlva készül el, átadásának határideje 1972. Régi kívánság realizálódhat aa EGÉSZSÉGÜGYI SZAKISKOLA fölépítésének tervében. A jelenlegi szakiskola korszerűtlen és zsúfolt, tulajdonképpen már évekkel ezelőtt „kinőttük”. Az új szakiskola a kórház tőszomszédságában, Uletve annak a szanálásokkal bővülő területén kap helyet. Az egészségügyi szakiskola építése szintén ebben az évben kezdődik és 1971-ben fejeződik be. A létesítmény fölépítése csaknem tizenhat millió forintot igényel. Nem olcsó mulatság tehát a szakiskola fölépítése, de mindenképpen visszatérülő befektetés. Ebben az intézetben a kapunyitás után évente 200 ápolónő, asszisztenslő tanulhat majd. Százötven hallgató a nappali, ötven a levelező tagozaton. A korszerű előadótermek, a szakképzést szolgáló egyéb helyiségek mellett százötven fő részére kollégium is épül. Az intézmény 1971-re várható belépésével elsősorban a helyi középkáder-szükségle- tet hivatott biztosítani RENDELŐINTÉZET Paks — noha itt még mindig nem állt! meg az elvándorlás Dunaújváros irányába —■ szintén kinőtte egészségügyi intézményeit; itt van legnagyobb szükség arra, hogy felépüljön eev 13 munkahelyes új rendelőintézet, amelynek helvét a járási székhelv vezetői Paks új, felépítés előtt álló centrumában határozták- meg. A szanálás, illetve kisaiátítás már megtörtért. Az «.lönelátha- tóan J972-ne beruházás 12 milliós összköltségből az idén mindössze 2 milliót használnak föl. A paksiak új rendelőintézete mellett ugyancsak 1972-re ópüil föd az új gyógyszertár is, amire legalább aranyira szükség van, mint a rendelőintézet megfelelő elhelyezésére ... BONYHÁDI KÓRHÁZ Nemrég elterjedt az a hír, hogy a dombóvári kórház belépése a betegellátásba, meghúzta a lélekharangot a bonyhádi kórház léte fölött. Nem tudni, milyen, forrásokból táplálkoznak ezek a rémhírek. Mindenesetre sokan vannak még az egészségügyi dolgozók körében is olyanok, akik elhiszik, hogy a bonyhádi kórház megszűnik. Nos, nincs erről szó! A bonyhádi kórház sebészet); és szülészeti pavilonja mögött égy új pavilon építése kezdődik még ebben az évben. A bővítés költsége 10 millió. Igaz, hogy ágyszám- növekedég nem várható ettől a bővítéstől, de van értelme így is az új pavilon létesítésének, mert erőteljesen csökkenti azt a zsúfoltságot, amely pillanatnyilag uralkodik a sebészeti és nőgyógyászati osztályon. NÉGY FOGORVOSSAL TCBB l 1970-ben Bátaszékem, Bony- hádon, Szakszárdon és Zom- bán alakul új fogorvosi körzet. A négyfős fejlesztés célja, hogy javuljon az ellátás és fokozatosan csökkenjen az egyes, / már meglevő fogorvosi körzetek beteglétszáma. Az a tény, hogy egy-egy fogorvosi körzetben 12—15 perc jut átlagosan egy fogbeteg ellátására, ugyanakkor vannak körzetek, ahol 40—50—60 perc is jut a kezelésre, azt igazolja, hogy helyes lépés a tervszerű fejlesztés; több fogorvossal és a beteganyag elterelésével megoldható a zsúfoltság csökkentése. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRA Úgy tűnik, nem tartozik a szorosan vetít egészségügyhöz, annak mégis fontos része: Dombóvárotl az idén kezdi meg működését a 65 ágyas szociális otthon, a szülőotthon és tbc-gondozó helyén. A szükséges átalakítások befejeztével a járásnak igen súlyos gondja oWódik meg; el tudja helyezni gondozásra szoruló öregeit. Itt említjük meg, hogy Regölyhen 22 férőhellyel bővül a szociális otthon: Belecskán az egészségügyi gyermekotthon 1970- től öttel több gyermeket tud fölvenni gondozásra. Sajnálatos, hogy e téren nem tudunk pillanatnyilag nagyobb arányú fejlesztésről számot adni, hiszen növekszik az ilyen elhelyezésre szoruló gyermekek száma. De nagyon reméljük, hogy a negyedik ötéves terv során több lehetőség kínálkozik az egészségügyi gyermekotthonok fejlesztésére is. Néhány évvel ezelőtt nagy- idegenkedés fogadta az öregek napközi otthonainak alapítását Azóta ezek a létesítmények nemcsak elszaporodtak megyénkben, hanem közkedveltekké is váltak. Az idén Ma- gyarkesziben, Pincehelyen, Duna földváron, létesítenek a községi tanácsok a megye támogatásával napközit az öregek számára. Paks új orvosi körzetek Dombóvár pedig új gyermek- szakorvosi körzetet kap. Nem kevés tehát, amit ettől az évtől, várhatunkNépújság ^ 1970. február 12 Felszíni csöláv vegetek.
