Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA 68 A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 27. szám ARA: 1.20 FORINT . Vasárnap, 1970. február 1. Mezőgazdasági könyvhónap 1970 A holt betű a tanulni vágyó ember fejében kél életre Országos megnyitó Szekszárdon Dr. Dimény Imre miniszter az ünnepség szónoka Kapcsoljuk he a szellemi erőt a termelésbe A kiadó ajándéka: 600 kötet könyv Tegnap a délelőtti órákban ünnepélyes keretek között ke­rült sor Szekszárdon a mező- gazdasági könyvhónap idei februári rendezvénysorozatá­nak megnyitójára. Ebből az alkalomból a kora délelőtti órákban a megyei tanács épületének kistermében adtak fogadást a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői. A fogadás után került sor a Soós Sándor művelődési házban az ünnepélyes meg­nyitóra. A megnyitó elnök­ségében foglalt helyet Szabó- pál Antal, a Tolna megyei tanács vb-elnöke, Somi Benjamin, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának titkára, dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója, dr. Sik­lós Margit, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa, a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői. A vendégeket és a megje­lenteket K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte. Bevezetőjében el­mondotta, hogy ma már a mezőgazdasági üzemek fejlő­désétől elválaszthatalan, azok dolgozóinak szellemi fejlődé­se. — Az állami gazdaságok mérlegbeszámolóinak és a ter­melőszövetkezetek zárszáma dósainak időszaka van most —- mondotta K. Papp József. •— Az év végi adatokból ki­tűnik, hogy megyénk tavaly jól vizsgázott; a mezőgazda­ságban szép terméseredmé­nyek születtek, az állat­tenyésztés hozamai is jelen­tős emelkedést mutatnak a korábbi évekhez képest, K. Papp József üdvözlősza­vai után dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg ünnepi beszédét. — A múló napok, a hol­nap ránk köszöntő, telet űző február egyre közelebb visz a nagy évfordulóhoz, a régi keserves életet megváltoztató s egy új, szocialista hazát teremtő nép huszonötödik ta­vaszához — kezdte ünnepi beszédét dr. Dimény Imre. — Ma minden ünnepség termé­szetszerűen ehhez a negyed- százados eseményekhez kap­csolódik — /V könyv, s vele a könyviiónap, jó, példa a fel­szabadult ország fejlődésére. A könyv túlélte a történel­mi változásokat. Nincs sem­mi túlzás abban az állítás- • ban, hogy a mezőgazda«:"’«? munkásainak fontos s:er: í ma többé elsősorban nem a kasza, hanem mindinkább a könyv.' — Az elmúlt 25 év alatt a mezőgazdaság átszervezésé­nek történelmi jelentőségű feladatát — a termelés növe­lése és a lakosság növekvő élelmiszer-ellátása mellett — sikerült megvalósítanunk. Az átszervezés jó eredménye an­nak köszönhető, hogy érvé­nyesültek az MSZMP agrár- politikájának alapvető kon­cepciói. Ä termelőszövetkeze­tek önállóságának biztosítása a jövedelemelosztás és munka- szervezés területén, a szövet­kezeti demokrácia érvénye­sítése, a szövetkezeti paraszt­ság nyugdíjellátásának megte­remtése, a föld járadék köte­lező kifizetése, a háztáji gaz­daságok fenntartása és hatá rozottabb támogatása, a nagy­üzemek szakemberellátásának növelése, mind-mind a ter­més biztonságát, lendületes fejődését segítették. DÓ. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter ezután számadatok­kal ismertette a mezőgazda­ság eredményeit. Elmondot • ta, liogy 1964-től az ország minden polgárának bőven jut kenyér a hazai termésből. Hogy az állattenyésztés ter­melési értéke az elmúlt öt év alatt 40 százalékkal nőtt l!)3íl-hoz képest. Gyökeresen megváltoztak a mezőgazdaság termelőerői. 1938-ban a mezőgazdaság összes ráfordításainak 18,3 százaléka származott az ipar­ból, addig 1968-ban már majdnem a fele, 48,3 száza­léka. A 7000 traktorra] szem­ben ma több mint 69 000-et találunk, a felszabadulás előtt ismeretlen kombájn ma meg­haladja a 10 ezret, s a 24 000 kataszteri holdas öntö­zéses gazdálkodás 700 000 holdra terebélyesedett. — A mezőgazdaságban is okosan használták fel a ked­vező légkört teremtő, az alko­tó kezdeményezést biztosító új gazdaságirányítási rendszerünk adottságait szocialista nagy­üzemeink vezetői és dolgozói egyaránt. Csakis így érhettük el mezőgazdaságunk 6 száza­lékos növekedését 1969-ben. Dr. Dimény Imre miniszter ezután beszélt a Mezőgazdasági Könyvterjesztő Vállalat által végeztetett szociológiai repre­zentatív felmérésről. S ezzel kapcsolatban megállapította: — A szellemi erő bekapcso­lása a termelés fejlesztésébe, sürgős tennivaló. S erre most, a mezőgazdasági könyvhónap során számos alkalom nyílik. Az ország különböző részein, falvakban és városokban ren­dezendő író-olvasó találkozók, előadások. . ankétok alkalrrfas formák a szakirodalom . iránti érdeklődés tömeges felkeltésé­i-e. Az ünnepi hónap során azonban ne csak a politikai és szakkönyvekre gondoljunk. Nem feledkezhetünk meg a szaklapokról sem. Mert a szak­könyv és a szaklap eszményien egészítik ki egymást. —* A Mezőgazdasági Könyv­kiadó húszéves fennállását ün­nepli. Elismeréssel kell szól­nunk erről a húszéves fejlő­désről. A mezőgazdasági szak- irodalom, különösen az utób­bi esztendőkben, szép eredmé­nyekkel büszkélkedhet. Helye­sen követte a párt agrárpoli­tikáját. Igykezett pótolni az el­maradást az üzemszervezés igen fontos területén, s egész­séges próbálkozások, születtek a háztáji gazdálkodás sokrétű témájában. Az igények helyes kielégítését példázza a szak­könyvek százezres példányszá­ma. Szép, igényes műveket produkáltak az idei könvvhó- napra is, amelvre természete­sen összpontosították az erőket. Részt vállalt ebben a munká­ban valamennyi kiadó, amelv mezőgazdasági, élelmiszeripari szakkönvveket ad ki. így az Akadémia, a Kossuth, a Mű­szaki. a Közgazdasági és Jogi Kiadó is. — A február, ez a ránk kö­szöntő hónap kiválóan alkal­mas arra, hoev a néha hosszú pihenésre halló emberi érdek­lődést o tudomány nanféové- vel kicsalogassuk a ..medve- barlanaból”. A mezőgazdasági könyvek és szaklanok hónap­jában tehát ha valahol a szel­lem házatáián hiány mutatkoz­na. itt az idein, hoPv pótoltuk a biánvt ió könyvekkel, ló la­pokkal. Az olvasatlan könvv azonban nem esvéb. miét ha­lott gondolatok hordozója. A holt betű csak a tanulni vágyó ember fejében kelhet életre. A mezőgazdasági könyvek és szaklapok hónapja is csak ak­kor érheti el nemes célját, ha a könyveket, folyóiratokat nemcsak megvásároljuk, ha­nem gondosan elolvassuk. S amit elolvastunk, a gyakorlat­ban fel is használjuk. — Legyen hát a könyv, a szakirodalom az új paraszti élet segítője, a szocializmus felépí­tésének támogatója — fejezte be megnyitó szavait dr Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban rendezett kiállítást a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat az ünne­pi hónap alkalmából. Ennek megnyitására a déli órákban került sor. A népes vendégse­reget dr. Mészáros Gyula, a múzeum igazgatója köszöntöt­te. A kiállítást dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyv­kiadó Vállalat igazgatója nyi­totta meg. Többek között el­mondotta: — A kiállításon bemutatott, mintegy 600 kötet jelenleg megvásárolható országszerte. Ezek többsége — 480 mű — a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Az idei könyvhónapra 30 művel jelentkeztek a kiadók. Ezek ol­vasásához sok sikert kívánok. Végül pedig bejelentette, hogy a kiadóvállalat a kiállí­tott könyveket az 1970. évi rtiezőgazdasági könyvhónapot megrendező helyi szervnek ajándékozza. MÉRY ÉVA ] Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Poli­tikai Bizottság tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, — akik a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa meghívására ba­ráti látogatást tettek az NDK- ban, — szombaton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fo­gadásukra a Nyugati pálya­udvaron megjelentek: Komó­csin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bi­zottság póttagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és po-sta- ügvi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gyenes And­rás és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetői. Ugyancsak jelen volt dr. Herbert Plasch- ke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe. A látogatás visszhangja az PsDK-bun Valamennyi berlini lap szombaton első oldalán hozza a magyar és NDK-vezetők megbeszéléséről kiadott közle­ményt, és tudósítást közölne’k a magyar vendégek elutazá­sáról. A Neues Deutschland első- oldalas képén Kádár János, Fock Jenő, Walter Ulbricht és Willi Stoph köszöntik a Pá­lyaudvaron üdvözlésükre ösz- szegyűlt dolgozókat A lap az elutazásról szóló tudósításában megemlékezik a látogatás jelentőségéről és ez­zel összefüggésben utal a köz­leménynek a lefolytatott ta­pasztalatcsere jelentőségét és a két Párt harci szövetségének megszilárdítását hangsúlyozó soraira. A Berliner Zeitung kiemelt, kerete? tudósításában, a lap vezető munkatársa Klaus Wil- czynskj hangsúlyozza, hogy a látogatás három napját ki­próbált és szívélyes barátság légköre jellemezte. Hangoztatja, hogy a megbe­szélések megerősítették az egyetértést valamennyi fontos kérdésben, mint ezt a kiadott közlemény ;s tanúsítja. A búcsúztatás szívélyes, ba­ráti légkörére utalva megjegy­zi, hogy az egyértelműen tük­rözi mindkét fél elégedettsé­gét s. baráti látogatás ered­ményével. Dr. Dimény Imre, Szabó pál Antal és Mohácsi Károly a megnyitón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom