Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

Több kisajátítás — több per? Öt esztendővel ezelőtt ha­tályba lépett jogszabály — az 1965^ évi 15. számú törvény- erejű rendelet — határozza meg, milyen közérdekű célok elérése érdekében lehet ingat­lant kisajátítani. így állami szervek és vállalatok működé­séhez szükséges gazdasági lé­tesítmények elhelyezése, köz­lekedési, vízgazdálkodási, vá­ros- és községfejlesztési ter­vek megvalósítása, — ezeken belül is első sorban az iparo­sítási program végrehajtása érdekében. Csak nagyritkán fordul elő, hogy ingatlantulajdonos tilta­kozik a kisajátítás ellen, sok­kal gyakoribb, hogy elégedet­len a kisajátítási árral. Ha a kisajátítási eljárás során az el­járó tanács vb szakigazgatási szervének az érdekeltek között nem sikerül egyezséget terem­tenie, a kisajátított ingatlan tulajdonosai igényüket a bí­róság előtt érvényesíthetik. Mind az ilyen jellegű perek, mind a bennük érdekelt sze­mélyek száma jelentős. A ki­sajátítási perek a polgári pe­rek 4—6 százalékát teszik ki négyéves átlagban. Megyénk területén a követ­Színhely Szekszárd, a Széche­nyi utcai új irodaház-csoport udvara. A forgalomra számítva, szé­les utat építettek, s ennek el­lenére egy keskeny kis sávon, a bokaficam veszélyével küsz­ködve bukdácsolnak, csetlenek- botlanak ki és be az emberek. Szinte állandóan eltorlaszolják a bejáratot az ott veszteglő gépkocsik. így aztán a Nem­zeti Bankhoz, a Gelkához, a KPM Közúti Igazgatósághoz és a szolgáltató kombináthoz igyekvő emberek a senki ál­tal nem tisztított, hepehupás, keskeny járdán csúszkálnak. Akkora itt a forgalom, hogy szinte állandóan látni néhány embert, aki ügyes-bajos dolgát intézve betér valamelyik im­pozáns épületbe. Megfigyeltem, másfél óra alatt négy ízben forgott veszélyben a fodrászok kirakatüvege. Háromszor egy- egy televíziós készülékkel ba­lanszíroztak kifelé a Gelka- szervízből a szabadon hagyott, kező években számos ipari üzem nagyobbítására, új üzem megteremtésére, lakás építésé­re kerül sor, — a szükséges terület biztosítása érdekében pedig kisajátításra. Társadal­mi és egyéni érdek, hogy az építkezés arányában ne emel­kedjék a kisajátítási perek száma. Bíróságaink a hatályos irányárak alkalmazásával ed­dig mintegy 600 kártalanítási pert fejeztek be jogerősen. Mezőgazdasági ingatlanok ese­tében a bíróságok általában az irányárak középértékét al­kalmazták; beltelki ingatla­noknál az irányárak felső ha­tárát közelítették meg. A jo­gos magánérdek érvényesítése érdekében a bíróság olykor élt a jogszabályban biztosított irányár túllépésének lehetősé­gével is. A kisajátítási kártalanítási perekben ítélkező bírák legne­hezebb feladata a valóságos érték megállapítása. Nem min­dig fejezi ki azt helyesen sem a forgalmi érték, sem az új­raelőállításhoz szükséges költ­ség összege, sem az irányár. Értéknövelő és értékcsökkentő tényezők serege jelentkezhet egy-egy perben, — s ezeket Ián a „KPM Közúti Igazgató­sága Szekszárd” felirat olvas­ható, a másik, — amely az itt dolgozók szerint naphosszat és rendszeresen é helyen vára­kozik —, rendszámtábláján az SB 79-26-os jelzés áll. Nem akárhol, s nem peri­férián, hanem a megyeszékhely központjában történik mindez. Három új épület meglehetősen elhanyagolt, jeges udvarában. (Nincs gazdája? A sok tulaj­donos között túrós lett a közös ló háta?). Jobban kéne vigyázni az emberek testi épségére és a népvagyonra. Amíg baleset nem történik, addig kéne cseleked­ni. Megfontolásra érdemes, hogy kitegyék a szabadtéri ga­rázs felszámolását jelentő táb­lát: „Parkírozni tilos!”-I ■* a bíróságnak a jogvita eldön­tésénél egy szálig mérlegre kell tennie. E munkán belül vál­lalnia kell azt a népszerűtlen feladatot is, hogy az irányár­nál alacsonyabb kisajátítási kártalanítási árat állapítson meg, — ha adott területen a forgalmi árakat az irányár lé­nyegesen meghaladja. Másként a magánszemély jutna megen­gedhetetlen előnyhöz a közös­ség kárára. Bizonyára csökkentené a kártalanítási perek számát, ha a tanácsi eljárás során job­ban figyelembe vennék a szakértői véleményeket, ha az értékmeghatározásra szakértő bizottságot kérnének fel. Elég sok perben bizonyult vitásnak, mekkora az ingatlan közmű- Vesítettségi foka, — pedig ép­pen ettől függ az értékelési kategória helyes megválasztá­sa. Az sem éppen ritka, hogy a kisajátítást kérők mereven elzárkóznak olyan szükséges költségek megtérítésétől, ami­lyenek például az öntözőbe­rendezések áthelyezéséből, szü- íetelőkádak elszállításából és más helyen történő felállításá­ból adódnak. Ha a tanácsi szakigazgatási szerv a kárta­lanítást igénylővel igazoltatja igénye helytállóságát, a kisa­játítást kérő valószínűleg nem engedi bíróság elé a vitát. A kártalanításra jogosultak számára nem előnyös a peres­kedés, mivel jogerős befejezés előtt nem számíthatnak a pénzükre. Nem előnyös a kisa­játítást kérők részére sem, mert a jogban járatos embe­reik idejének nagy részét le­köti a törvényjárás, s ez el­vonja idejüket más feladata­iktól. A jelenleg érvényes jogsza­bályok . szerint a kisajátítási kártalanítási per illetékmen­tes. Szomorú, hogy jócskán akadnak, akik visszaélnek ez­zel a kedvezménnyel, s „én csak nyerhetek!” felkiáltással követelnek hallatlan összeget előbb a járásbíróságon, majd a megyei bíróságon. Érdemes belelapozni a statisztikába, ab­ból kitűnik, hogy az illeték- köteles perek közül mennyivel több fejeződik be első fokon, mint az illetékmentes kisajá­títási perek közül. Talán cél­szerű lenne megvizsgálni, nem volna-e helyes az illetékmen­tesség kedvezményét revideál­ni, legalább úgy, hogy az csak az első fokú eljárásra vonat­kozzék. — b. z. -i Hiányzik egy tábla Parkírozni szabad? A ív-mintaboltban: kitűnő A forgalomból: kitiltva A Televíziótól rendkívül hasznos kezdeményezés volt a Tv-mintabolt „megnyitása”. A vásárlóközönség számára — szakemberek és vásárlók bevonásával — már eddig is sok hasznos tanácsot adott különböző árucikkek minősítésével, és feltehetően a jövőben is hasonló, jó szolgálatot tesz azzal, hogy a legjobbat ajánlja mindenből, a vásárlók zsebéhez mérten. A gyártó vállalatok termékei az egész ország nyil­vánossága előtt vizsgáznak — maga ez a tény is fo­kozottabb követelményt támaszt a minőséggel szem­ben. Azt hiszem, nem a Tv-mintabolt hibája, ha az­után a gyakorlatban másként vizsgázik az áru. Mint ahogyan ez most megtörtént, még a minőségre olyan sokat adó gyártó céggel is, mint az ORION... December közepén a mintaboltban a televíziók minősége szerepelt. A két nagy, televíziót gyártó cég kollekciójában jó, és kiváló minősítést kapott az ORION kisképemyős készüléke, számos új megoldá­sával. (A stúdióba meghívott vásárlók mindezek el­lenére is kifogásolták a készülék magas árát.) Ezek után szerfelett meglepő volt a Kereskedel­mi Értesítő alig két héttel később megjelent, 30. szá­mában a KERMI közleménye: „A kereskedelmi vállalatok reklamációi alapján, valamint a kereskedelmi hálózatban végzett hatósági minőségellenőrzés alapján... a MEEI a biztonsági fe­lülvizsgálat során megállapította, hogy az ORION Rádió és Villámo*ági Vállalat AT—848 típusjelű te­levíziókészüléke a fülhallgató- és a magnócsatlako­zónál átüt, biztonsági szempontból nem felel meg a követelményeknek. Ezért a korábban kiadott „E” jo­gosítványt a MEEI visszavonta. Fentiek következ­tében azokat a televíziókészülékeket, amelyeknél a fülhallgató- és a magnócsatlakozónál a leválasztó transzformátor a készülékből hiányzik, a forgalomból ki kell vonni.” Ezek után joggal bosszankodhat a vásárló —• avagy a leendő vásárló —, hogy .félrevezették. A Tv- mintaboltban szakemberek is nyilatkoztak, de ott egyetlen szó sem hangzott el arról, hogy a készülék — magyarán mondva — életveszélyes. Avagy, ott olyan szerepelt, amelyben benne volt az a bizonyos transzformátor? Esetleg éppen ezt a transzformátort akarták kispórolni az egyik legdrágább televízióké­szülékből? A vásárló joggal bosszankodhat filléres, néhány forintos áruk minőségi hibája miatt, miért ne tá­maszthatna akkor sokkal szigorúbb követelményeket olyan árukkal szemben, amelyek — gyártási felüle­tesség miatt — életveszélyesek lehetnek? Sokkal szi­gorúbban kell ezeket az iparcikkeket elbírálni tehát azoknak a szerveknek, intézményeknek, amelyek hi­vatalból kötelesek a vásárlók érdekeit képviselni. A KERMI a kifogások után megtette az intézke­dést, a hibás készülékeket kitiltotta a forgalomból — amely egyáltalán nem használ az ORION hírnevé­nek. Az esetből a tanulság az lehet, hogy alaposabb vizsgálatnak kell alávetni a Tv-mintaboltban bemu­tatandó termékeket. Mert a televízió műsorát lénye­gesen többen figyelik, mint ahány fogyasztóhoz a Ke­reskedelmi Értesítő eljut. Ugyanis, ha valaki az üz­letben éppen a diszkriminált televíziót keresi, legtöbb­ször csak azt a szűkszavú választ Jcapja: „Nincs, el­fogyott... Keveset kaptunk...” Mindez csak újabb ok a bosszankodásra. . BI. fal menti résen, a negyedik vész pedig egy dzsip volt, amely egészen a fal mellé hajtott be, hogy kikerülje az ott várakozó A palánki nádfeldolgozó telepen Moszkvicsot. A nagy nyüzsgést látva fé­lő, hogy valamelyik autó aka­ratlan nekicsúszik a nagy költ­séggel készült épületnek, ami még rosszabb, elüthet valakit, öreget, gyereket, aki nem tud úgy vigyázni magára. A fod­rászok amiatt háborognak, hogy hiába futkos az elnökük, senki nem tiltja ki a gépkocsi­kat a garázsnak tekintett be­járóból. Némelyik olyannyira merész, hogy nagy kocsijával odaáll a másik mellé, így szinte sem­mit nem hagy szabadon. A be­járatot elfoglaló szürke és pi­ros gépkocsi most egymás mel­lett parkíroz, vezetőjük még p hai'madik dudálásra sem ke- 1 elő. A pirosra festett autó olda­Az Erdőgazdaság Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat palán­ki telepén dolgozzák fel a learatott, kötegelt nádat. Ezen a gépen stukaturnádszövet készül. Az építőipar mind több nádpailót igényel. A telep évente négyszázötvenezer kévéből állít elő nádpailót. Foto: Tóth Iván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom