Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
„Fordítsátok fegyvereteket az elnyomók ellen...“ A nyereségrészesedésről röviden 2. A jövedelmek differenciálása TV éhány nappal azután, hogy Debrecenben ösz- szeült a felszabadult ország ideiglenes nemzetgyűlése már az első nyilatkozatában figyelmeztető szavakkal fordult a katonákhoz: „Nincs más parancs számotokra, mint a nemzet parancsa. Az ideiglenes nemzetgyűlés a nemzet nevében parancsolja: Fordítsátok fegyvereteket a német elnyomók ellen, támogassátok a felszabadító Vörös Hadsereget, csatlakozzatok a magyar szabadságharchoz, a szerveződő új nemzeti haderőhöz. •’ 1944 december végén a minisztertanács hadat üzent a fasiszta Németországnak. Ahhoz azonban, hogy ez a hadüzenet tettekben is megvalósuljon arra volt szükség, hogy a negyed évszázadon át fasiszta szellemben nevelt hadsereg helyébe új fegyveres erő jöjjön létre, olyan, amely azonosulni tud és akar a nép érdekeivel. Az első kezdeményező lépést a két munkáspárt tette meg, amikor huszonöt évvel ezelőtt 1945 január harmincadikén együttesen tett javaslatot újtípusú hadsereg megszervezésére. „A Honvédség, Néphadsereg” hangzott a nyilatkozat, Népszerű kötelességnek teszek eleget ezekben a percekben, amikor e szerény kis ünnepség keretében a munkatársak, a barátok, a megyei párt- és tanácsi vezetők körében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a megbízásából átadom Bárd Flórián elvtársnak nyugdíjba Vonulása alkalmából a felszabdulás óta végzett negyedszázados szorgalmas, becsületes munkájáért a Munka Érdemrend ezüst fokozata kormánykitüntetést — mondta Szabópál Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tegnap reggel azon a bensőséges hangulatú ünnepségen, amelynek színhelye a kis tanácsterem volt. — Bárd Flórián negyvenéves közszolgálatban töltött munka után kezdi meg a nyugdíjas éveket, s a megérdemelt pihenést. Első munkahelye a bátászék-lajvérpusztai iskola volt. A felszabadulás után tagja lett a Nemzeti Bizottságnak, részt vett a földosztás munkájában. Munkatársai és Bátaszék néne tisztelték és becsülték, bíztak benne. Szorgalmának, emberséges közvetlenségének köszönhette, hoev eev ciklus ideiére or- gzágpvűiési képviselőnek választották. — 1948-ban újabb nehéz feladatot kapott. A koalíciós pártok Szekszárd város polgármesteri teendőivel bízták meg. Olyan tennivalók hárultak rá többek között, mint a város ellátásának megszervezése, a vendéglátóipar állami tulajdonba vétele. Közben folyt a harc a pártok között, s a Kisgazdapárt jobb- és balszárnya között is. Bárd Flórián a Kisgazdapárt balszárnyának egyik vezetője volt. — 1950-ben a tanácsok megalakulásakor került a Tolna megyei Tanács VB. művelődés- ügyi osztályára tanulmányi felügyelőnek. Erejét nem kímélve, fáradhatatlanul dolgozott az általános iskolák fejlesztéséért. Oroszlánrészt vállalt az általános iskolai kollé— amelyet a nemzet akarata hív életre, hogy létéért, becsületétért, szabadságáért és függetlenségéért újra kezdje harcát, s biztosítsa a nemzet helyét Európa szabadságszerető népei között, s vívja ki az összes szabadságszerető népek megbecsülését. A kommunisták az ideig^ lenes nemzetgyűlésben, súlyos történelmi tapasztalatokra támaszkodva, kezdettől fogva síkra szálltak a szabadságharcos, magyar fegyveres erők mielőbbi megszervezéséért. Révai József arról beszélt, hogy a párt fenntartás nélkül támogat egy olyan tisztikart, amely Damjanich, Aulich, Nagy Sándor és Pölten berg, Klapka és Perczel hagyományainak szellemében születik újjá. Az ideiglenes nemzeti kormány felhívására a hadi- fogolytáborokban katonák ezrei jelentkeztek a fasizmus elleni harcra, mind többen tisztek is. A Szovjetunió kormányának intézkedésére a harcra jelentkezett magyar hadifoglyokat szabadoknak nyilvánították. A huszonöt évvel ezelőtt Buda felszabadításáért vívott harcokban mintegy kétezer magyar katona vett részt a Budai önkéntes Ezred zászlai alatt. giumok szervezésében, s azok eredményes működtetésében. A személyi kultusz évei őt is érzékenyen érintették. Ennek ellenére az ellenforradalom alatt nem játszotta a sértődöttet, hanem bátran helytállt. — Ezután, mint a megyei művelődésügyi osztály vezető- nelyettese — néha kinevezet- lenül is — mint osztályvezető dolgozik, fáradhatatlanul a megye közoktatásának fejlesztésében. Párttag lesz. mozgai mi munkát végez, s nagy gondot fordít a saját maga és mások marxista—leninista képzésére. — Olyan embernek ismertük meg, aki nagy igyekezettel, korát meghazudtoló energiával, frissességgel, bátor önálló állásfoglalással, kezdeménve- zően, igényesen, az új iránt való érdeklődéssel, közvetlenségével, példamutatóan végezte munkáját, amelyről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet beszélni. Szabópál Antal a munkatársak nevében mondott köszönetét munkájáért, s a kormánv- kitüntetés mellé még a Tanácsi Munkáért elnevezésű me- pvei kitüntetés ezüst fokozatát is átadta. A megyei pártA hadsereg tervszerű létrehozásához az első lépést a vezető szervek megalakítása jelentette. A fegyverszüneti szerződés megkötése és a Honvédelmi Minisztérium létrejötte után került . sor az új hadsereg toborozá- ' sóra. Debrecenben, majd Budapesten, aztán Egerben Salgótarjánban tartottak nagygyűléseket, amelyeken mindenekelőtt az új hadsereg toborzása került napirendre. Miskolcon a toborzás kezdetén kétezerhétszáz. Borsodban ötezerötszáz-huszan jelentkeztek. A főváros egyik kerületében huszonegyezren. Az ország felszabadult községei és városai, a munkába kezdő üzemek anyagi segítséget, é’el met, gyógyszert, felszerelést, járműveket ajánlottak fel az új hadsereg számára. Az ország felszabadulását követően még évek teltek el, — mint egész társadalmunk életében, úgy az újjászervezett hadsereg soraiban is — míg megteremtődtek mai néphadseregünk működésé nek, helytállásának politikai és szervezeti feltételei. bizottság nevében István József osztályvezető kívánt az ünnepeltnek békés nyugdíjas éveket. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának t’nöksége ülést tartott Szekszárdon a városi művelődési házban. Első napirendként a helyiiparban folyó bérgazdálkodás tapasztalatait tárgyalták meg. Horváth Géza, a MEDCSZ MB titkára „Jelentés a dolgozók által felvetett észrevételek, javaslatok intézésének tapasztalatairól, a MEDOSZ megyebizottságához tartozó üzemekben” címmel terjesztette elő beszámolóját. E napirendhez kapcsolódóan élénk vita alakult ki a szakszervezeti és üzemi demokrácia további kiszélesítéséről és egybehangolásáról. Végül Schrottner Károly, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a jelenlévőket a két elnökségi ülés között végzett munkáról. A legfelsőbb szakszervezeti és pártfórumokon állásfoglalás történt a kategorizálási rendszer megváltoztatása mellett, ugyanakkor azt is kimondták, hogy a jövedelmeknek a gazdasági eredmények, az egyéni teljesítmények, a felelősség alapján történő differenciálása, a helyes módszer. A javak megtermelésében való részvétel ma már mindenütt mérhető. A szocialista társadalom elosztási módszere csak a munka szerinti elosztás lehet, tehát a javakat, illetve a többléttermeléssel végzett munka mennyisége és minősége arányában kell felosztani. A munkabért nem lehet egyenlően elosztani, bár mindenkinek enni, ruházkodni, lakni, stb. kell. Az egyenlő bérelosztás az egyéni teljesítményeket csökkentené, nem ösztönözné a dolgozókat a több és jobb munkára, nem vállalnák a nehezebb munkát, nem képeznék magukat, hisz ebben az esetben mindenki egyforma bért kapna. De ez nem jelenti azt, hogy a szocializmusban az emberek nem egyenlőek. Az egyenlőség mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy mindenkit a munkával mérnek. A kategorizálási viták idején sem volt különösebb vita azon, hogy az emberek között különbséget kell tenni. A baj az volt, hogy túlságosan egy alkalommal jelentkeztek a különbségek, amelyek más években szinte alig voltak észrevehetők. Vita volt arról, hogy mennyivel kell többet keresni egy mérnöknek, mint egy szakmunkásnak, vagy mint egy segédmunkásnak, de a vitát nem lehetett eldönteni, hisz százalékban nem lehet kifejezni, hogy egyik, másik, vagy harmadik munkája menyj nyivel ér többet és ezért mennyivel kell többet keresnie. Az egyenletesebb jövedelem- elosztás a felszabadulás utáni években érthető volt, hisz akkor még nagy tömegeknek alapvető megélhetési gondjai voltak. Az ötvenes évektől bekövetkezett az életszínvonal Kiemelkedően eredményes munkájuk elismeréseként a mezőgazdasági és élelmezésA Hazafias Népfront megyei elnöksége január 28-án ülést tartott Szekszárdon. Az ülésen jelen volt Nyéki József, a Hazafias Népfront Országos Központjának munkatársa, és Balogh István a "árt megyei bizottságának munkatársa. Az ülésen értékelték a népfrontvezetők háromnapos de c~mberi tanácskozását A to • vábbiakban az 1970-es év első félévi munkatervét beszélték meg. A háromnapos tanácskozá son felvetődött, hogy a népfrontmozgalomba nagyobb erővel szükséges a fiatalok bevonása. Ezért az elnökség a fiatalokkal való foglalkozás kibővítését munkatervébe vet te. gyorsabb ütemű növekedése, előtérbe kerültek a minőségi követelmények, a műszaki fejlesztés, a tudományos kutatómunka, a megnövekedett fogyasztói igények. Tehát igényesebb munkát kellett mindenütt végezni. Az embereket érdekeltebbé kellett tenni a megváltozott célok érdekében. Fokozni kellett az anyagi érdekeltséget, nagyobb követelményeket kellett állítani a művezetőkkel szemben, holott e kategóriáknak a fizetése szinte azonos volt a szakmunkásokéval. A művezetők visszamentek fizikai munkásnak, mert ott jobban megtalálták a számításukat. A fokozottabb differenciálás szükségessége azonban nemcsak az irányító és az irányítottak közötti nagyobb megkülönböztetésre szorítkozik, hanem ezeken a kategóriákon belül is. Sajnos, az elmúlt évben, a nyereségrészesedés felosztásakor ilyen jelenségeket nem figyelhettünk meg. A keresetek kiegyenlítődési folyamata hovatovább azzal a veszéllyel járt, hogy a segédmunka, tehát a kevésbé kvalifikált tevékenység díjazása meghaladta a nagy tudást, hozzáértést igénylő munkákét. A munkabér, a nyereségrészesedési alap, az anyagi érdekeltség fokozása, az anyagi ösztönzés eszköze. A végzett munkától független felosztási módszer politikailag is, gazdaságilag is súlyos károkat okoz, annak ellenére, hogy egyeseknek ez hasznára lehet. Ha nem becsüljük meg anyagilag arányosan azokat, akik a legjobban dolgoznak, akkor egy idő után már ők sem igyekeznek kiemelkedő teljesítményt nyújtani. A magasabb szaktudás, a több tanulás, ha nincs kellő mértékben elismerve anyagilag, ha nem a kiváló dolgozónak, a kiváló brigád tagjainak van a legmagasabb jövedelme, akkor nemes célkitűzéseinket lassabban, nehezebben érhetjük el. Tehát a népgazdaság érdeke a dolgozó egyéni érdeke az a jogos politikai és gazdasági törekvés, hogy a jövedelmeket fokozottabban differenciálják. ügyi miniszter a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki Oszetszky Györgyöt, dr. Fehér Jánost, dr. Tóth Gyulát, dr. Agócs Józsefet, dr. Gelencsér Ferencet, dr. Selmeczy Ivánt, dr. Tanczer Dezsőt, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás körállatorvosait. HAJÓVEZETÖKET NAGYHAJOVEZETOI JOGOSÍTVÁN NYAL felveszünk Kavicsbánya, Gyékényes. Telefon: Gyékényes 216. (259) 1970. január ü*. V. F. Békés nyugdíjas éveket! A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Bárd Flórián Bárd Flórián frissen kapott kitüntetéseit nézegetik a fiatal munkatársak. Közéletünk Állatorvosok kitüntetése
