Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
1 A munkahely örömei Villanytűzhely — Zuhanyozó — Rohadt gyümölcs A bolt ajtaja napjában általában ötezerszer nyílik és zárul. Kétezerötszáz kedves vásárló fordul meg itt, akik havonta egymillió forint körüli összeget hagynak a pénztárgépek tövének fiókjaiban. Áruért természetesen, amelyet a legkülönbözőbb formában — előre csomagolva, szeletelten, darabolva, vagy öm-1 lesztetten — a Népbalt szekszárdi 17. számú boltjának dolgozóitól vesznek át. A bolt „tanbolt”, ami nem azt jelenti, hogy a kedves vevők tanulnak itt vásárolni, hanem az eladók eladni. Mosolygósán, kedvesen, mert ez — főleg kezdő korban — hozzátartozik a szakmához. Kérdés, hogy mennyi okuk van a mosolyra? Egy belkereskedelmi miniszteri rendelet, amelyet napjainkig még senki sem hatálytalanított előír minden bolti dolgozó részére egy hasznos területet, melyet a vásárló nem láthat. Cltözőkre, zuhanyozókra, gyűjtőszóval „szociális” létesítményekre gondolunk, sőt gondoltak bizonyára a bölcs és helyes rendelet megalkotói is. Elméletben. A 17. számú boltban több, mint harmincán dolgoznak. WC a kijárattól jobbra. A brit szigetországból származó típusú WC. Előtere öltözőként is szolgál, ruhadarabok árulkodnak erről. A tényleges öltözőhöz, két ajtón és egy .rosszul világított pincelejáraton át lehet eljutni. Jobbról rohadt gyümölcs intenzív bűze árad, balra az üvegraktér van. Középen néhány szekrény, és ezek tőszomszédságában ládák hegye. Zuhanyozó (nem külön férfi-, vagy női, hanem egyáltalában zuhanyozó) nincs. Hideg, az van. Ä boltvezető véleménye: — Tavasztól őszig még elfogadható lenne. Télen sehogy. A boltvezetőnek ötvenéves gyakorlata van a kereskedelem terén, és már a fent idézettek miatt sem mondható maximalistának. A „tanbolt” szociális létesítményei tavasztól őszig sem minősíthetők elfogadhatóknak. Való igaz viszont, hogy télen sehogy. A megyeszékhely művelődési házáig pár percig sem keli gyalogolni. Ennek oldalában presszó működik. Ne a forgalmát tudakoljuk, hiszen a munkahely örömei — ezt az előbbi példa is bizonyítja — nem arányosak a forgalom forintértékével. A raktárhoz az udvaron keresztül lehet eljutni. Kánikulában és zegemyés őszben, télen egyaránt. Öltözni ugyanitt kell. Illemhelyként — erre-arra kisebb gyalogtúra — vagy a művelődési ház, vagy a városi fürdő e célra rendelt helyisége szolgál. A presszónak természetesen nincs harminc dolgozója. Csak kettő. Családanyák. o— O—o Árnyalati eltérésekkel bár, de nem különb a helyzet a Pár éve, nem csekély összegért, létesült 50-es boltban, a túlzás nélkül „kombinát” jelzővel illethető Garay-komplexum- ban, és még sok egyebütt sem. A történelem még máig sem tisztázta teljesen azt a legendát, hogy Patyomkin herceg valóban építtetett-e a cárnő látogatásának tiszteletére, róla elnevezett, kirakat-falvakat? Csillogás kívül, üresség belül. Nem pontosan erről van szó, de az összehasonlítás mégis kínálkozik. Fontos ugyanis, hogy a megyeszékhely és a megye nagy forgalmú pontjain megfelelő üzletek álljanak a vásárlók rendelkezésére. Nyüt tagadása azonban annak az elvnek, hogy „legfőbb érték az ember”, ha elfeledkezünk az ezekbe nemcsak vásárlókként betérőkről, hanem Itt dolgozókról. A nap — legkevesebb — egyharmadát, kiki munkahelyén tölti. Nemcsak a mindenki által látható színen, hanem a „színfalak” mögött is. Hogyan? Más cikkekben még szeretnénk visszatérni erre a témára. Most, befejezésül, egy példát. annak igazolására, hogy máshogyan is lehet. Decsen, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központjában alig dolgoznak valamivel többen, mint az elsőként említett boltban. A központ egy része régi gazdaportákból alakult termelőüzemmé, sőt múzeummá. Sokszor fényképeztük már, olvasóink láthatták az itt készült képeket, Az újdonat új központi épületet is, melyhez azonban kifogástalan zuhanyozó is tartozik, kényelmes öltöző, kinek-kinek külön szekrénnyel. Az étkező asztalait, szélkeit bármelyik fővárosi „tájjellegű” vendéglő megirigyelhetné. Melegkonyha nincs. Van viszont egy három főzőlapos villanytűzhely, ahol a két műszakban dolgozó — javarészt — asszonyok mindegyike fogyaszthatóvá teszi a magával hozott ételt. Feketekávé is kapható. Egy dupla 1,30 forintért. Nem szeretnénk a „csak” szócskát indokolatlanul elkoptatni. De ha Decsen sikerült, máshol miért nem? ORDAS IVAN I.enin-szobor készül Zalaegerszegnek Marton László budapesti szobrászművész Lenin-szobrot mintáz a műtermében. A négyméteres bronzszobrot Zalaegerszegen állítják majd fel. (MTI foto — Szebellédy Géza felvétele) Kétszer eladott bútorok Hcrbeck Jánosné tolnai lakos 15 000 forintos szobaitar- n.túrát vásárolt a szekszárdi lakberendezési áruházban. Elintézte a vásárlással kapcsolatos OTP-ügyeket, s közölte, hogy másnap mennek a bútorért. Másnap meg is jelentek érte, hogy hazaszállítsák, de legnagyobb megdöbbenésükre kiderült, hogy bútorurukat közben eladták másnak. Mivel abbéi a fajtábét nem volt több, nem is választhattak gyorsan egy másik garnitúrát, hanem bútor nélküli bútortulajdonosként hazamehettek. Nemrégiben más is ugyanilyen panasszal fordult szerkesztőségünkhöz ugyanezzel az áruházzal kapcsolatban. Ez ügyben megkérdeztük a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatóját, Greift Antalt, aki a kővetkezőket mondotta: — Sajnos, több ilyen eset előfordult a szekszárdi áruházunkban a többszöri figyelmeztetésünk ellenére. A vevőt minden esetben igyekeztünk a legmesszebbmenőkig kártalanítani, de ez nem megoldás, ilyen esetnek nem szabadna előfordulnia. Mivel ismételten előfordult, hogy az egyik vevő által kiválasztott és kifizetett bútort eladták másnak, az áruház több dolgozója fegyelmi büntetést kapott. a—c Nagy István huszonkét éves kurdi lakost a szekszárdi járásbíróság 11 hónapi — háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett — szabadságvesztésre, a gépjárművezetéstől egyévi eltiltóra és 1009 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. A bíróság Nagyot a BTK 258. §. (1.) bekezdése és a (3.) bekezdés II. tétele alapján, a KRESZ 80. §. (1.) bekezdésének d.) pontjának és a KRESZ 60. §. (7.) bekezdésének megsértése miatt mondotta ki bűnösnek. Ami Nagy Istvánra nézve ilyen súlyos következményekkel járt, tavaly szeptember 26-án délután történt. A fiatalember motorkerékpárral haladt Kurd központja felől a tsz majorjá felé. Látta, hogy előtte ismerőse, Tóth József kerékpározik, ügy gondolta, jó tréfa lesz, ha ráijeszt, — ezért a motorral „megsturcolta”, azaz erősen megközelítette a kerékpárost. A nem túlságosan szellemes vicc balul sült el: Nagy elütötte a biciklistát. Tóth szár- kapocscsonttöréssel került a kórházba. A járművezetőknek érdemes elolvasniok, és jól meg- jegyezniök, hogyan szól a BTK 258. §-ának (1.) és (3.) bekezdése: „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével egy vagy több ember életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi, ki,, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézte elő, a büntetés ...hat hónaptól öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés.” Az előzésről már elmondtuk, de — sajnos — szükséges megismételnünk, hogy az részint a legveszélyesebb közlekedési műveletek egyike, részint pedig nincs olyan paragrafus, amely szerint bárkit előzésre lehetne kötelezni. A közlekedési szabályok csupán lehetőséget adnak arra, hogy a gyorsabb járművek hamarabb elérjék úti céljukat. Annak, aki előzni kíván, gondosan mérlegelnie kell a lehetőségeket, bizonytalan helyzetben le kell mondania az előzésről; s még inkább tartózkodnia kell attól, hogy szándékosan veszélyes módon előzzön. Az előzést a KRESZ 80. §-a sz .bályozza. Ebből idézzük azt a két részt, amelynek rendelkezéseit Nagy István megszegte: „Előzni a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett és csak abban az esetben szabad, ha., az előzésre elegendő hely és oldaltávolság áll rendelkezésre. — A vezetőnek az előzési szándékát a megelőzni kívánt jármű vezetője részére a hangjelzésre vonatkozó korlátozó rendelkezések megtartásával hang-, il- „..letőleg „fényjelzéssel, a mögötte közlekedő járművek vezetői részére pejéig Irány jelzéssel kell tudtul adnia.” Míg a gondatlan veszélyeztetést, — feltéve, hogy a kiszabott szabadságvesztés-büntetés a három évet nem haladja meg —, büntetésvégrehajtási munkahelyen eltöltendő szabadságvesztéssel fenyegeti ^ törvény, a szándékos veszélyeztetésért kimondott büntetést szigorított büntetésvégrehajtási helyen kell eltölteni. — borváró — A vizsga tárgya: tűzvédelem Kedden délelőtt jutottak túl a vizsgázás első próbáján megyénk termelőszövetkezeteinek tűzrendészet! előadói. A tanfolyam, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya közösen rendez a megyei tűzrendészen parancsnoksággal — 8 hónapos. A jelentkezők novemberben egyhetes bentlakásos oktatáson vettek részt, majd az itt kapott elméleti fölkészítés után egyéni tanulás időszaka következett. A tanfolyam részvevői közül kedden mindösz- sze harmincán tettek vizsgát. A tűzrendészet! előadók, felelősök részére indított tanfolyamnak a megye közös gazdaságaiból ennél több hallgatója van: nem tudni még, a hiányzók miért nem jelentek meg az első vizsgán. A gazdaságokban sajnálatos módon sokszor bekövetkező tűzesetek tekintélyes száma azt bizonyítja, hogy bőven megtérülő áldozat a tűzvédelem szakszerű biztosítására oktatni azokat, akik egy-egy gazdaságban a tűzrendészettel foglalkoznak. Egyébként a keddi beszámoltatást követően február végén, március elején kéthetes bentlakásos szorgalmi idő kezdődik a tanfolyam hallgatói részére Balatonföldváron, majd júniusban tesznek ismét vizsgát a termelőszövetkezetek tűzrendészei. Ekkor adnak számot arról, hogyan készültek föl megbízatásuk korszerű, egyben szakszerű ellátására az 1969—70-es oktatási évben. Népújság 5 1970. január 29.
