Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
„A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott. szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaságok összekapcsolásával, tagjai munkájával és a termelőszövetkezeti demokrácia rendszerében, a népgazdaság érdekével ..összhangban önálló szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat és megvalósítja a tagság társadalmi egységét, valamint szocialista nevelését.” A fenti megállapítást a termelőszövetkezeti törvény általános része szögez; le, melyből a közös és háztáji gazdaságok. összekapcsolását szeretném kiemelni. A törvény szellemében a termelőszövetkezeti gazdaságon a közös és háztáji gazdálkodás egységét értjük, így a gazdálkodással. összefüggő kérdések vizsgálatánál a kettőből mint egészből kell kiindulni. A törvény ugyancsak ki- ■ mondja, hogy a termelőszö; Vetkezet tervszerű üzemi gazdálkodásának megvalósítása érdekében köteles éves termelési és pénzügyi tervet készíteni. Az éves tervet a termelőszövetkezet a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok adottságai és szükségletei, az érttekesítési' léhétőségek", Vala- ■ mint á gazdasági ösztönzők figyelembevételével készíti el. A termo^őstóveö^ét ggggál- feodásáfol evenként" zárszámadást kell ' készíteni. Most, amikor a zárszámadás és tervkészítés idején vagyunk, feltétlen szükséges, hogy e munkát végző termelőszövetkezeti vezetők gondoljanak a törvény megállapítására és munkájukat annak szellemében végezzék. A zárszámadási számadásoknál —, ahol mérlegre teszik az éves gazdálkodás eredményeit, értékelik a gazdaság fejlődésének ütemét, irányát, a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének, élet- és munkakörülményük alakulását, a szövetkezeti élet fejlődését — a gazdaság egészéről a közös és háztáji gazdaságról helyes számot adni. A zárszámadási beszámolókban ' a vezetőségek célszerű, ha számot 'adpak: .a közös gazdaság eredmlnyeinák ismertetése melletti a"-háziaji gazdaságok alakulásáról, hogy mennyiben járultak hozzá . a termelőszövetkezeti: gazdaság eredményeihez, az árualap bővítéseihez, az önfogyasztáshoz, a foglalkoztatottsági problémák megoldásában való segítésihez, a termelőszövetkezeti parasztság jövedelemszintjének alakulásához. A számadás mellett feltétlen. helyes ■ foglalkozni a háztáji gazdálkodás helyzetével, szerepével, a termelés ígaz- dálkodás) e formáját akadályozó nézetekkel, problémákkal. A helytelen nézetekkel való vitatkozás, a helyes szemlélet alakítása során fontos, hogy mindenki, akin múlik, támogassa és" né pedig akadályozza e. jfeléntős tevékenységét. A háztáji gazdaságok.!'.dk i nagy szerépük vah a népgazdasági érdekek, de a termelőszövetkezetek és a tagok érdekeinek megválősítása szem- pontjából. Igen sok termelő- eszköz . van a háztáji gazda-, Ságokban, mélyeknek a ■ termelésben tartása igen fontos, hisz azok kiesését •la termelésből csak komoly anyagi by.-., fektetéssel tehet pótolni :,<*vJcp-> zösben. Egy háztáji tehén -.;kj-. esését1’ ha pótolni akarjuk a közösherif az 32—25 ezer. -járulékaival együtt 10—45 ezer forintos beruházást jelent ■« közösben. Á megye háztáji, és kisegítő gazdaságaiban — az elmúlt évéket figyelembe ..véve — évente közel ezer darabbal csökken a • tehénállomány. Csak. az egyszerű férőhelvpót- lást számolva, ez 20—25 millió forint lekötését jelenti az amúgy is szűk mezőgazdasági beruházásból. A kisgazdaságok állatállománya valamennyi állatfajnál évről évre fokozatom san csökken. Tíz év alatt a szarvasmarha-állomány 50, a sertésállomány ,43, a juhállomány 33 százalékkal csőkként e gazdaságokban. A háztáji gazdálkodással való törődés szükségességét veti fel a gazdaságokban levő földterületek, valamint egyéb termelőeszközök jobb kihasználása' is. A háztáji gazdaságokban 45 635 katásztrális hóid mezőgazdasági területén' gazdálkodnak. A kisegítő, háztáji és egyéni gazdaságok száma eléri a 86 000-t, mely leköti a megye összes mezőgazdasága területének több mint 10 százalékát. Ezek a gazdaságok egyes területeken igen jelentős szerepet töltenek be a termelésben is. A megye sertéshústermelésénék 196 íjban több mint 40 százalékát, a baromfihúsnak közel 75 százalékát, a tojásnak 86 százalékát itt térftieítéte még. A kisgazdaságok ' állattenyésztésének termelési értéke 1959. évi,' változatlan áron számolva, eléri a 630 millió forintot, 'mélynek túlnyomó többségét a háztáji gazdaságok adják. Ezeken a számadatokon elgondolkodva megáll api diaijuk, hogy a háztáji .gazdálkodás' sem a termelőeszközök, kihasználása, sem a foglalkoztatás, sem a termelés, de még a jö- ' vedelem forrás old aláról sem hanyagolható el. Az e területen jelentkező, kiesést csak igen nagyanyagi áldozatok árán lehet pótolni a közös gazdaságokból. A fentieket fi- .-. gyelembe véve fontosnak tar.% . juk, hogy a termélőszövetke-' , zetek zárszámádó 'közgyűlésé-., »in essen szó a háztáji gazda)-- kodásról, súlyának és szerepének megfelelően,, Feltétlen jónak tartanánk, ha e gazdálkodási forma egyes területéin előbbre léphetnénk. Szélesíteni lehetne, bedolgozó rendszerrel a baroimfitartást és sertéshizlalási. Megfelelő takarmány- biztosítással. szükséges ’.enne a tehén l étszám csökkenésének megállítása. ; ■. ■ A szemlélet' alakításával, á hozzáállás megváltoztatásával segíteni kell, hogy a nagyüzemen kívüli termelés gazdaságpolitikai célkitűzéseit is sikeresen megvalósítsuk. Buch Elek '■ ■ j MB. Mg. oszt vezető Hogy ne ismétlődjék meg a tüzelőhiány A tél első felében súlyos zava-. rok; voltak a tüzelőanyag-ellátásban. A nehézségek egyik oka az volt, hogy a gazdasági reform bevezetésével feloldották a korábban érvényben volt előírásokat a minimális készlet tartására. A felhasználókra, illetve a kereskedelmi vállalatokra volt bízva, hogy miből mennyit rendelnek meg, mekkora készletet tartanak. A különféle szabályzók mindenkit arra ösztönöztek, hogy alacsony árukészlettel gazdálkodjék és ezzel is igyekezzen növelni nyereségét. A tapasztalatok bizonyítják. hogy az egészséges készlet- csökkentési törekvésekkel együtt érvényesültek olyan módszerek is, amelyek már veszélyeztették a lakosság ellátását. Az utóbbi időben több olyan rendelkezés látott napvilágot, amelv ..finomítja” a közzazdasági szabá’vozókat, íev például a kereskedelmi vállalatok nyereségfelosztásánál — fejlesztési és részesedési hányadra — nem az évi tényleges átlagkészlet a mérvadó, hanem az 1968-as és az 1969. évi árukészlet értékének az átlaga. Ma gyárán: nem lehet azáltal nagyobb nyereségrészesedést elérni, hogy a vállalat túlságosan óvatos a beszerzéseknél, készletezésnél. Az intézkedéseknek mái- van hatása, a megyében például a,z 1969- es év végi készletek a kereskedelemben elérik azt a szintet, ami 1968 elején volt. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya indítványozta, hogy egyes létfontosságú árucsoportoknál a szabályzók korrigálásán túlmenően állítsák vissza a korábbi gyakorlatot: kötelezzék a tüzelő- szer-szakmában és az alapvető élelmiszerek tekintetében a kereskedelmet meghatározott^ minimális készlet tartására.: Más megyékből is tettek hasonló javaslatot. A napokban megjelent az ' Országos Anvag- és Arhivatal közleményé, amely szerint a kormány >ju1n?má1is k őszi ef szintet, ír elő a kö’önféie tüzelőanyagokra. Közvetlenül kö^ik az érdekeltekkel. hogy szénhői, kokszból" és, fűtőolajból mi az a minimális meny- nyiség, amit minden körülmények között tarfaniok kell. lev például szénből többek közt a Tt^^-eket, a, yrlV-n*. n VfUwSrncsl ket és a Dunai Vasműt kötelezik meghatározott mennyiség készletezésére. Eszközlekötési járulékból fejlesztési alap Múlt év októberében jeleni meg a kormányhatározat a lakossági szolgáltatások fejlesztéséről. A határozat többek között a javítás-szolgáltatás anyagi ösztönzéséről, o fejlesztés pénzügyi alapjainak növeléséről is intézkedik. Csökkenteni kell áz . ilyqn tevékenységet folytató vállalatoknál, szövetkezeteknél a fejlesztési alap adóját, áz eszközlekötési járulékot pedig a fejlesztési alap növelésére vissza kell hagyni. A napokban megjelent pénzügyminiszteri rendelet az utóbbit konkretizálja: a lakosság megrendelése, alapján folytatott javítási-szolgáltatási tevékenységet végző, vállalatoknál a költségként elszámolt eszközlekötési járulékot 1970. január 1-től már nem kell befizetni, azzal a fejlesztési alapot növeliktMiniszíeri utasítás az 1970—71-es tanév iskoláztatási és pályaválasztási tennivalóiról Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az 1970— 71-es tanévre szóló iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról. Eszerint az általános isko’ákban végzők a jelentkezési lapon: két olyan iskolát tüntethetnek - fel, ahol tovább szeretnének tanulni. Akik g'mnáziúmi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a választott szaktárgyak megjelölésén túl azt is be kell írniuk, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételükét általános tantervű osztályba. A szakmaii képzést nyújtó iskolákba jelentkezőknek a tanintézet címén kívül fel kell tün- tetriiök a választott szakmát, illetve szakot is. Az általános :skolák igazgatói a jellemzéssel és javaslattal ellátott jelentkezési lapokat az első helyen megjelölt iskolának, továbbítják. A feltételi kérelmet elbíráló iskola igazgatója döntéséről az általános iskolát értesíti, s elutasítás esetén a jelentkezési lapot eljuttatja a második helyen megjelölt • tanintézetbe. Ha a második helyen is elutasítják a kérelmet, az érintett középiskolák a jelentkezési lapokat a megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi, Budapesten a kerületi tanács oktatási osztályának küldik meg. A szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen. — a kézhezvételt követő nyolc napon belül fellebbezhet. A fellebbezést a döntést hozó iskolánál kell benyújtani, de a tanintézet közvetlen felügyeleti szervéhez címezve. A felvételi beszélgetéseket — ilyenek azokban a gimnáziumokban lesznek, ahol kétszeres vagy annál nagyobb a túljelentkezés — április 15-ig bonyolítják le. A fel nem Vett tanulók lapját április 25-ig küldik meg a második helyen megjelölt iskolákhoz. Ha a kérelmezőt onnan is elutasították, a jelentkezési lapot május 15-ig eljuttatják az il’etékes megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi, Budapesten május 31-ig a kerületi tanács oktatási osztályához. A középiskolában fel nem vett tanulók kérelmére a megyei, megyei jogú városi művelődésügyi, illetőleg a fővárosban a kerületi oktatási osztály június 15-ig ad választ. A következő napokban országszerte tájékoztatják az iskolákban a .szülőket és diákokat a továbbtanulás lehetőségeiről. A pályaválasztás, a jelentkezés helyes irányítása érdekében az osztályfőnökök rendkívüli szülői értekezletet tartanak, szükség esetén egyénileg is elbeszélgetnek a szülőkkel. (MTI.) .VWW.W'V.v,1. - k '***&■' Aj i ■ ■ Jó eredménnyel iejeztc be a múlt évet a Magyar Hajó- és Darugyár. Többszáz milliós értékben gyártott hajókat, darukat, kikötői berendezéseket a szocialista országok és tőkés megrendelők részére. 19T0-ben. a gyár tovább növeli teljesítményét a tiszafüredi részlegük üzembe állításával. Képünkön: a zord tél ellenére tervszerűen halad a „BASAI.T” nevű 1929 tonnás áruszállító hajó előkészítése, amelyet NSZK megrendelésre rövidesen útnak indítanak. ‘(MTI foto — Hadas János felv.) Kitűnően telelnek az állatok az oldalfal nélküli hízómarhaistállóban Kitűnően telelnek az állatok a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezet oldalfal nélküli korszerű hízómarha- istóllójában. A hagyományos istállókra még csak nem is hasonlító, csupán tetővel és két oldalról szalmabálákkal védett vasvázszerkezetű építményijén 200 hízó marhát nevelnek a Kaposvári Felsőfokú Technikum által kidolgozott korszerű, kötetlen szarvasmarha-tenyésztés irányelvei szerint. A ' modern, teljesen automatizált telefon , az állatok beton helyett vasrácsokon állnak, ezek alatt pedig aknák fogják fel a trágyát és a trágyalevet. A 200 marha gondozását egyetlen ember látja el, gombnyomással irányítja a tizes rekeszekbe a takarmányt és az ön Hatóba a vizet. Az idei kemény tél kitűnő próba volt. Azt már eddig is megállapíthatták, hogy az állatok jól bírják a hideget, súlygyarapodásuk kiváló. Egy-egy állat naponta 1,15 kilogrammot hízott. A szakemberek szerint a hús minősé'"’ ’ényegesen jobb ’esz, mint a hagyományosan tartott állatoké. (MTI) A zárszámadás és a háztáji gazdálkodás
