Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Mezőgazdasági jubileumi seregszemle készül ÍZ" erek hét hónap vá- laszt még el bennün­ket attól a pillanattól, ami­kor a főárbócra felkúszik a zászló, jelezvén a felszabadu­lás 25. évfordulója alkalmá­ból rendezett 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár megnyitását. Az Albertirsai úti telepen azonban már most 300 ember dolgozik a sike­rért. Ez azonban a kisebbik szám, mert mostanáig nem kevesebb, mint ötszáz orszá­gos hírű szakember fárado­zott azon, hogy kialakítsa a jubileumi kiállítás mondani­valóját, főbb kereteit. Mit is akar hát elérni ez a hatalmas rendezvény? Először is be akarja mu­tatni a negyedszázad alatt elért eredményeket és a kö­vetkező öt évben ránk váró feladatokat. A falusi lakóhá­zak fejlődése éppen úgy sze­repel a bemutatón, mint a gabonafeldolgozás tökéletese­dése. A teljes keresztmetsze­tei szeretné bemutatni, a házak táját, a mezőgazdasá ­gi termelőüzemeket, az erdő­gazdaságokat, az élelmiszer- ipart — ezt együtt élelmiszer- gazdaságnak nevezzük — de ezen túl az iparnak azokat az ágazatait is, amelyek legnagyobb vevője, legfonto­sabb partnere a mezőgazda - ság. A bemutatóval egyidő- ben alkalmat adnak az ösz- szehasonlításra is. Ma már bizonyosnak tekinthető, hogy nyolc szocialista ország ren­dez nemzeti kiállítást és mintegy 100 kapitalista cég jön el, hogy bemütassa ter­mékeit. Az idén először lesz a kiállításon export istálló is. A cél nem csupán az is­meretterjesztés, a nemzeti öntudat és önbizalom erősí­tése. A rendezők tanítani is akarnak. Több tízezer szer­vezett látogatója is lesz a kiállításnak, ök csoporton­ként jönnek fel, előadásokat hallgatnak, sőt a megbeszélt témát bemutató gazdaságok­ban a gyakorlatot is meg­tekintik A tanító szerep is nagyobb méretű lesz, mint eddig bármikor. Augusztus 28 és szeptem­ber 20-a között azonban az illetékesek reménysége sze­rint egymilliónál is jóval több látogatója lesz a mező- gazdaság és élelmiszeripar jubileumi seregszemléjének. Falusiak és városiak, mun­kások és parasztok, akik ez alkalommal nemcsak a mező- gazd^sággal, de egymással is találkoznak. Nyilvánvaló, hogy ez az egymilliónál több ember nemcsak eredmények­re és feladatokra kíváncsi, nemcsak tanulni akar. Ezért készülődnek a rendezők, hogy szórakozást is többet nyújt­sanak, mint az eddigi 66. mezőgazdasági kiállítás. A lovasbemutatók példa- ■f*p ul nemzetköziek lesz - nek és tárgyalások folynak, hogy vendégeink legy enek a világhírű grúz lovasok. A kutyakiállítás — természete­sen — ugyancsak nemzetközi lesz. A műsorokban a legnép ­szerűbb művészek lépnek fel. A KISZ is tárgyalásokat foly tat, hogy a szabadtéri szín­padon nemzetközi népi-tánc­bemutatót, esetleg versenyt rendezzen. Maga a műsor is sok ország fiait foglalkoztatja majd, így szinte magától adódott az ötlet, hogy meg • rendezzék a nemzetek nap­ját. A rendezvény hosszú elne­vezésében azonban szerepel a „vásár” szó is. Komolyan is veszik. Aki feljön, annak módja lesz, hogy vásároljon, a legszélesebb skálán. Kap­hat virslit vagy halászlét, virágmagot vagy tenyészálla tot, sőt traktort vagy kisebb gyárat is. A résztvevőket kü­lön felszólította a rendező - ség, hogy gondoskodjanak vásárlási lehetőségről. Vagy ott közvetlenül, vagy pedig előjegyzés formájában. így a kiállítás tulajdonképpen visz- szatér hagyományos szerepé­hez is, betölti az áruminta­vásár funkcióit. Talán a legérdekesebb új­donság lesz, hogy a kiállítás névsorában már nem annyi­ra minisztériumok szerepel­nek, mint inkább testületek, vállalatok. A kiállítás sza­bályzatát az idén minden tsz, minden állami gazdaság, gépgyár, vegyi üzem, tehát minden érdekelt megkapta. A kiállítási iroda ugyanis lehe tővé teszi, sőt örömmel fo gadja az önálló kiállításokat A nagy, országos anyag mel­lett kívánságra bemutatkoz­hat egy-egy termelőszövetke - zeti területi szövetség, egy- egy állami—tsz—fogyasztási szövetkezeti vállalkozás, egy megye, egy kisipari szövet­kezet, vagy bárki. Sőt, ezt a bemutatkozást összekötheti üzleti céljainak szolgálatával is. Tehát a tsz megteheti, hogy pavilonjának egyik ré­szén bemutatja eddigi pálya­futását, másik részében pe­dig borkóstolót, vagy éppen virágüzletet rendez be. Ha óhajtja, ugyanitt árusíthatja valamely kiegészítő üzemágá­nak termékeit is, vehet fel rendelést, köthet szerződése - két, A ligha volt mostanában ^ ilyen bemutatkozási le­hetőségük az érdekelt testü­leteknek, A jelentkezés ha­tárideje az eredmény bemuta­tókra február 25, az önálló kiállításra pedig április vége. Látszólag sok idő van még, de ez ne tévesszen meg sen­kit. A kiállítás területe ugyanis nem nyújtható. És a rendelkezésre álló hely 70 százalékát a nagy kiállítók már elfoglalták. F. B. Mint e hó 20-i lapszámunkban jelentettük, a szekszárdi járásbíróság négyhónapi javító-nevelő mun­kára ítélte tizenöt százalékos bércsökkentés mellett Babai Györgyné dombóvári lakost, mivel a járdán kerékpározva elütött egy gyalogost, s az könnyű sé­rülést szenvedett. A bíróság a Büntető Törvénykönyv 258. g. alapján a KRESZ 78. §. <1) bekezdésének el pontja megszegése miatt mondotta ki a vádlott bűnös­ségét. A BTK 258. §-a azt fenye­geti büntetéssel, aki „foglal­kozása szabályainak megsze­gésével egy vagy több ember életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvet­len veszélynek teszi ki.” Me­gyénkben tízezerszám akad kerékpáros, akinek a szó köz­napi értelmében nem ez a foglalkozása, — közöttük Ba- bainéé sem. A törvény alkal­mazása szempontjából azon­ban foglalkozásnak kell tekin­teni minden olyan tevékeny­séget, amelynek megszabott előírásai vannak. Ebbe a kör­be tartozik a járművezetés, amelynek szabályait a KRESZ foglalja össze. — de idetar­toznak a munkavédelmi óvó­rendszabályok. a vadászattal kapcsolatos szabályok is. Aki tehát kerékpárral indul a köz­úti forgalomba, az aláveti ma­gát a KRB3Z szabályainak; vele szemben — balszerencsés esetben — a BTK megfelelő §-át kell alkalmazni. Megyénk területén a kerék­párosók 1969-ben majdnem öt­ven százalékkal több balese­tet okoztak, mint az előző év­ben. Ezért tartjuk szükséges­nek, hogy teljes egészében idézzük a KRESZ 78, §-át, a kerékpárosok közlekedésére vonatkozó külön rendelkezé­seket. A kerékpárosok — ter­mészetesen — nem hagyhat­ják figyelmen kívül a többi közlekedési szabályt sem, pél­dául a kanyarodás, az elsőbb­ségadás, az előzés szabályait. 78. §. 1. A kerékpáros az alábbi rendelkezéshez is köteles al­kalmazkodni: a) közúton csak olyan sze­mély kerékpározhat, akinek ebben kellő jártassága van; b) kerékpározni vagy ke­rékpárt tolni csak a menet­irány szerinti jobb oldalon, az úttest szélétől számított egy méter távolságon belül, egy­más mögött egy sorban, ahol pedig kijelölt kerékpárút van, csak azon szabad; c) kerékpáron felnőtt sze­mélyt szállítani — a két vagy több üléses kerékpár kivéte­lével — csak mellékútvonalon és úgy szabad, ha a személy­szállítás a kerékpárost mind­két kezének használatában és a kormányzásban nem aka­dályozza; gyermeket fő útvo­nalon csak 18. életévét betöl­tött személy szállíthat; d) kerékpáron csak olyan tárgyat szabad szállítani, amely a forgalom rendjét nem zavarja, és a kerékpárost mindkét kezének szabad hasz­nálatában és a kormányzásban nem akadályozza; e) járdán kerékpározni ti­los; e rendelkezés alól az il­letékes tanács végrehajtó bi­zottságának szakigazgatási szerve felmentést adhat; f) kerékpárt járdán tolni — ha az úttest kerékpár-közle­kedésre alkalmas —, tilos: g) 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül csak mel­lékútvonalon kerékpározhat; h) kerékpárosnak járműhöz kapaszkodni tilos; i) kerékpárral vontatni, ah­hoz oldalkocsit, utánfutót vagy állatot kötni tilos. 2. Az (1) bekezdésben fog­lalt rendelkezések alkalmazá­sa szempontjából kerékpárnak minősül az emberi erővel haj­tott, kettőnél több kerekű jár­mű (tricikli) is. Ilyen jármű­vel azonban kerékpárúton nem szabad közlekedni. — borváró — Hirde fés és reklám TÉLI RÉGGEL Foto: Tóth Iván Az ismeretlen Földközi-tenger A bevezetőben idézett két szövegrész mindegyike hírve- rési céllal került a nagyközön­ség elé. Az idősebbek bizonyá­ra emlékeznek még arra, hogy a ponty és szarvasmarha pár­beszédét képszerűen is ábrá­zolták annak idején, így lát­ható volt, hogy a marha kese­rű könnyeket hullajt húsá­nak csökkenő pénzértéke fe­letti bánatában. Az alsó szö­veghez nem tartozik kép, jól­lehet érdekes lenne tudni, hogy a XX. században élő, XIX. századi stílusú fogalma­zók, milyennek képzelték napjaink báját és kellemét. Plakátokról idéztünk, az ere­deti számos megyebeli vasút­állomáson látható. Miért érdemes minderre szót vesztegetni? A felszabadulás titán volt egy meglehetősen hosszú idő­szak, amikor szinte hivatalbóL megvetettük a reklámot, mint olyat, amely nem fér össze a szocialista kereskedelemmel. pen ezért nem mindegy, hogy milyen. Gazdasági életünk változta, az új mechanizmus, egyre na­gyobb szerepet juttat az áru ajánlásának, a reklámnak. Sok cég, vállalat egyeduralma megszűnt és termékeik elad­hatóságáéi'! versenyezniük kell. Jól, vagy rosszul teszik: — a maguk zsebe bánja. Csakhogy a „zseb” tartalmában dolgo­zóik is érdekeltek. Ilyesformán nem túlságosan nyakatokért összefüggést találni a reklám és a nyereségrészesedés köpött. Hozzáteendő természetesen ehhez, hogy nálunk a reklám nem lehet a megtévesztés esz­köze. Csak valós értékeket hir­dethet, mások üzleti érdekei­nek veszélyeztetése nélkül. Az új gazdaság; mechanizmus — egyebek között — már meg­hozta az első,, hitelrontás cí­mén indított pereket is. Még csak nem is enyhe túl­zás lenne azt állítani, hogy megyénk az itteni termékek reklámozása terén az élvonal­ban jár. Születtek azonban új, vagy nálunk új, ötletek. A szekszárdi ktsz-mintabolt — és még némelyik — felirattal el­látott műanyag táskában adja át a vásárolt árut. A medinai termelőszövetkezet élelmiszer­árusító pavilonjának megnyi­tása előtt széles környék bér­házainak lépcsőházában buk­kanták fel a vásárlásra invi­táló szórócédulák. Mintha ke­vesebbet gondolnának azon­ban az illetékesek azzal, hogy reklámoz maga a kirakat is, vagy éppen az éttermi étlap. A szekszárdi kirakatok több­sége ötlettelen, nyomába se léphet például —, hogy csak megyénkben maradjunk — a dombóváriaknak. Étlapjaink monotóniájáról a múlt évben már tucatnyi összehasonlítá­son alapuló cikket írtunk. Sejtihetőleg itt akkor születik majd változás, ha a vendég­látóipari vállalat jobban érez­ni kényszerül a termelőszövet­kezetek, áfészek konkurren- ciáját. Remélhetőleg mielőbb. Ki reklámozzon? Természe­tesen az, akinek van mit. Ezen belül azonban az üzemek, vál­lalatok jó része előbb-utóbb gazdasági szükségszerűségből rá lesz kényszerítve arra, hogy olyan hozzáértőket foglalkoz­tasson, akikből e pillanatban jó, ha féltucat működik a megyében. Függetlenített, jól képzett, reklámszakembereket. O. I. A Földközi-tenger rejtélyei­nek feltárására kéthónapos útra indult el június 3-án a „Meteor" nevű kutatóhajó. A Földközi-tenger ugyanig mind­máig egy geológiai rejtély, tenger, amelynek mélyén ha­talmas geológiai folyamatok zajlanak le, földrengések fő- fészke, ahol állandóan műkö­dik a vulkánok egész sora. Nem lehetett még tisztázni: új óceán-e a Földközi-tenger, amely lassanként kiterjed, vagy olyan terület, ahol a földkéreg összetöredezik, vagy talán olyan tűzfészek, amely­nek mélyében az Alpok nagy­ságrendjébe tartozó új hegy­ség van kialakulóban? A geo­lógiai és geofizikai leletek olyan sokfélék, hogy azokból egységes következtetési levon­ni nem leh'-t. A „Meteor" ál­tal tervezet: 'rések minden­esetre bepillantást fognak en­gedni az Európa déli részén elterülő tenger struktúrájába és változásaiba. A „Meteor” nemzetközi ex­pedíció, amelynek munkája érdekes geológiai és geofizikai jelenségek vizsgálatára irá­nyul. Az úton különféle nem­zetiségű tudósok vesznek lészt: több nyugatnémet, egy román, egy monakói, egy líbiai, két görög és számos olasz geoló­gus és geofizikus. A tenger­ben végrehajtandó robbantá­sokat a szárazföldről is fi­gyelni fogják. A „geotudósok?’ egyetértenek abban, hogy a. Földközi-tenger nem egy „normális” tenger, s különleges vonásainak m eg- 1 ejtése főleg Olaszország és Görögország számára lenne igen hasznos. — Mondja, marha! Miért oly bús? — Mert olcsóbb a ponty, mint a hús! SZÉPSÉG BAJ KELLEM fodrász- és kozmetikai üzleteink varázsa modern női és férfi frizurák készítése Vegye igénybe fodrász-, manikür és kozmetika rész­legeink szolgáltatásait. LEGYEN IGÉNYES Szövetkezeti részlegeink a megye minden pontján Természetesen összefér és ép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom