Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

I ■ T7 ■ . ■ í4.t' 1-i • Korunk ' • v;;^ „iiE •:.. Múzeum a föld alatt Alig néhány évtizeddel ez­előtt Igarka még nem létezett. A szibériai Jenyiszej folyó két partján végtelen erdős tundra húzódott, itt-ott a nomád tör­zsek által egyik helyről a má­sikra terelt szarvascsorda kó­borolt. 1930. elejére kis település ke­letkezett itt. Elnevezték Igar- kának. Jelenleg Igorka a Szov­jetunió egyik leghatalmasabb kikötője a távoli északon, az ország fontos gazdasági köz­pontja. A világ legkülönbözőbb államainak felségjelét viselő, számtalan hajó szállítja innen a fát, többek között a híres angarai görcsmentes fenyőt, melyet a helyi faipari kombi­nát dolgoz fék Igarkából nagyváros lett Az óriási fafeldolgozó kombináton kívül nagy szállítási vállalat működik itt, van néhány is­kolája, kultúrháza, pedagógiai főiskolája (az északi nemzetek számára), technikuma. A város fő nevezetessége azonban a tu­dományos fagykutató állomás, amely a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegéhez tartozó FAGYKUTATÓ INTÉZET egyik fő telephelye. Az állo­máson az örökös faggyal kap­csolatos problémákat tanulmá­nyozzák, és — részben — az ilyen területeken megvalósít­ható építkezési módszereket kutatják. Jó levegőt! Ha a vér széndioxid-kon- centrációja akár egy kicsit is emelkedik, s o carboxyhaemo- globin a vörös vértestecskék haemoglobinjahoz kötődik, az ember szellemi tevékenységé­ben máris károsodás követke­zik be. Például, ha a normá­lis körülmények közötti 0,4 százalékos carboxyhaemoglo- bin két százalékra nő, a kísér­leti személyeknél ez azt ered­ményezi, hogy a számolási készség, valamint az időérzék romlik, mégpedig annál erő­sebben, minél magasabb a carboxyhaemoglobin-koncent- ráció. Ebből következik ter­mészetesen az is, hogy az em­ber reakciói is lassabbak lesz­nek, ami különösen autóveze­tésnél lehet végzetes kimene­telű. A vér carboxyhaemoglóbm­koncentrációja 0,4 százalékos fiziológiai értékről könnyen 2 százalék fölé ugorhat. Azok­nál a dohányosoknál például, akik naponta átlagosan egy csomag cigarettát szívnak el, ez az érték 5,4 százalék. Elég azonban pusztán a nagyváros levegőjét belélegezni ahhoz, hogy vérünk szénmonoxid-tar- talma növekedjék. Például ti­zenkét órás nagyvárosi tartóz­kodás azt eredményezi, hogy a carboxyhaemoglobin-szint 2,4 százalékot mutat. A szénmon- oxid belégzése mindenekelőtt azok számára veszélyes, akik vérszegénységben, tüdőmegbe­tegedésekben, vagy keringési zavarokban szenvednek. A magzat és az újszülött szá­mára pedig különösen súlyos következményei lehetnek a mérges gázok beszívásának. Ezenkívül úgy tűnik, a szív­infarktusos betegek halálozási arányszáma is azokon a vi­dékeken nagyobb, ahol a le­vegő szénmonoxid-tartalma túlnő az átlagon, Az örökösen fagyott föld va­lóban komoly problémát je­lent. Örök fagy bitorolja boly­gónk szárazföldjének egy­negyed részét. A Szovjetunió­ban az örökös fagy körzetéhez tartozik a terület 47 százaléka. Szibériában például az állan­dóan fagyott réteg vastagsága 1 métertől 400 méterig (észa­kon) terjed. .. .Az Igarkai Tudományos Fagykutató Állomáson va­gyunk. A főépületben széles lépcső vezet a föld alá. Körös­körül villanyfény. Az örökösen fagyott kőzetbe vájt akna du- colt falai mentén jól láthatjuk a talaj réteges felépítését: agyag, laza homok, homokos agyag. Lejjebb gleccserszerű, szalagformájú agyagrétegeket figyelhetünk rheg. Mindez — fagyott állapotban. A hőmér­séklet itt állandóan átlag mí­nusz 2—5 C°. Hét méter mélyen állomás következik, az első szint. Hosz- szú folyosón haladunk. Két­oldalt fülkék sorakoznak: az örökösen fagyott kőzetbe vá­gott laboratpriumok, kisebb szobák. Tömör, szilárd ajtajuk van. Az első és második szin­ten elhelyezkedő, kilenc fülké­ben a tudósok mindenre kiter­jedő részletességgel, természe­tes körülmények között tanul­mányozzák az örökösen fagyott talaj mechanikai tulajdonsá­gait. A talajmintákat számta­lan kísérletnek vetik alá. Tö­rik, sajtolják őket, vizsgálják szakítási, szilárdsági jellemzői­ket. Mindent műszerek rögzí­tenek. Az egyik első emeleti fülké­ben az állomás munkatársai különös múzeumot rendeztek be — az „örök fagy múzeu­mát”. A tárlókon lévő, egy­szerű tollazatú szibériai mada­rak, szürkészöld növények, a Jenyiszejből kifogott halak, mintha élők lennének. Mindez természetesen a jégbe besaj­tolva, befagyva található meg. Kijövünk a múzeumból és még mélyebbre ereszkedünk a föld alá. Fejünk felett már 10, 12, .. .15 méter. Itt melegebb van, mint fenn: vége az örökös fagy honának. Eltűnnek a megfagyott agyaggal szennye­zett, csillogó jégdarabkák, a falakból vékony sugárban víz szivárog. A hőmérők is alá­támasztják ezt: a hőmérséklet valamivel magasabb, mint 0 C°, a kőzet már nem fagyott... Veszélyes itt a kísérlete**, a munka. Földcsuszamlás, be- omlás lehetséges. A második emeleti fülkék, laboratóriumok szénbányák vájataira emlékez­tetnek, ahol a kőzetet állan­dóan alá kell ducolni. A tudósok munkái azt bizo­nyítják, hogy északi viszonyok között a cölöpös építkezési mód a leghatásosabb és leg­gazdaságosabb. A házat hosszú, 3—10 méter mélyen a földbe vert vasbeton talapzatra állít­ják. A magas, légszáraz fö­dém alatti teret fűrészporral sűrűn kitömik. Ezáltal létre­jön az alap téli, maximális kiterjedésének és minimális felolvadásának feltétele. Az örök fagy megőrzésével így, az építők teljes egészében meg­előzik az épületek deformáció­ját. Jelenleg ilyen cölöpös ház- építkezés folyik nemcsak Igar- kában, hanem Norilszkban, Jakutszkban és Szibéria más városaiban is. Öt előadásból álló program­mal egészségügyi szabadegye­temet indít a TIT megyei szervezetének egészségügyi felvilágosító csoportja és a városi Vöröskereszt. Az ak­ció célja, hogy az érdeklődők neves szakelőadók segítségé­vel gyarapíthassák egészség- ügyi ismereteiket. Az egészségügyi szabadegye­tem programjában számos olyan témakörből hangzik el előadás, amely iránt napja­inkban fokozott érdeklődés nyilvánul meg a laikusok körében is. Nagy érdeklő­désre tarthat számot dr. Ba­logh József kandidátus elő­adása az átöröklés újabb is­mereteiről. Dr. Merétey Klá­ra, az Országos Közegészség- ügyi Intézet munkatársa „Egészséges gyermek”, dr. Székely Lajos, a* Egészség­Szokás visszatekinteni az élet minden területén az el­múlt évre. Mi is ezt tettük, ezúttal „szerencse-ügyben”. Megyénk lakossága tavaly 6 273 000 totó- és lottószel­vényt vásárolt, 80 000-rel töb­bet, mint 1968-ban. A kitöltött és bedobott szel­vények között sok nyertes akadt. Négytalálatos nagy nyeremény 36 volt a megyé­ben. A legnagyobbat, 239 340 forintot a tamási OTP-fiók fi­zette ki egy nagyszokolyi lot­tózónak. A lottózó kollektívák is szerencsésen játszottak. Az 5. játékhéten a tolnai textil- gyár konyhai dolgozóinak 11 fős brigádja 106 340 forintot nyert. A 37. játékhéten a tol­nai MÁVAUT-kirendeltség négy fős brigádja: Bogos Lő­rinc, Málek Ferenc, Csibi Menyhért és Báli István két négyest variált, melyért 79 200 forintot kaptak. A kakasdiak- nak is szerencséjük volt, az 50. játékhéten három fős bri­gádjuk kétszer is eltalálta a négyest, amiért 60 000 forintot kaptak. Az előző évekkel ösz­Már sokan csodálkoztak azon. hogy az állatkertben a Jeges­medvék a kánikulában lustán heverésznek és süttetik bundá­jukat a Nappal Azt hinnénk, hogy a jegesmedvének, mint a hideg sarkvidék lakójának, tuö- lajdonképpen a legámyékosabb helyen kellene meghúzódnia. Hát nem! Szereti a Napot és télen víziszonya lesz, mert túl hidegnek találja az úszómeden-' céjét! Mint sok más állat, a jeges­medve is hozzászokott a mi ég­hajlatunkhoz. A meleg kedve­sebb számára, mint eredeti ha­zájának dermesztő hidege. Az északi félteke legnagyobb ragadozói a medvék. A kodiák, vagy alaszkai óriásmedve a leg­erősebb és legnagyobb, felágas­kodva eléri a három méter ma­gasságot is. Védett állat. Tud­juk róla, hogy a téli álom meg­kezdése előtt nagy gyomor- és béltisztitást végez, hogy a hosszú álom alatt meg ne betegedjék. A Fornádi ÁG. eladásra kínálja üzemszerű álla­potban lévő alábbi típu­sú erőgépeit; 3. DB. UE—38 TlPUSŰ ERŐGÉP, * DB. SUPER-ZETOR ERŐGÉPET. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a gaz­daság központjában. _____________________(123) ü gyi Minisztérium osztályve-; zetője „Egészséges életmódra, való nevelés általános is­kolás korban” címmel tarta­nak előadást A modern ember magatartása a témája dr. Rád- nai Béla kandidátus, az ELTE pszichológiai tanszékvezetője várhatóan érdekes előadásá­nak. De nem érdektelen az az előadás sem, amelyet dr, Kneffer Pál, a Vas megyei KÖJÁL igazgatója tart „A ci­vilizáció és betegségei” cím­mel. Dr. Kneffer előadása a hazánkban is népbetegséggé terebélyesedett túlzott gyógy­szerfogyaszt ás következménye­it ismerteti a hallgatósággal. Az öt előadásból álló soro­zat bizonnyal sok hallgatót szerez a TIT szabadegyetemé­nek, amely új fakultásával az egészségügyi felvilágosítást kí­vánja szolgálni. szehgsonlítva, tavaly jól fizet­tek a négyesek megyénkben. A 36 négye» 2 410 000 forintot: ért. A három- és kéttalálatosok száma is ige™ nagy, amit bi­zonyít, hogy az OTP-fiókolq, totó-lottó kirendeltségek és ta­karékszövetkezetek közel öt­millió forint lottónyereményt fizettek ki. Ezen felül jelentős az az összeg is, mikor a lot­tózók szekvényeikre nevüket és címüket is ráírják és nye­reményüket a postások viszik házhoz. A totózók sem panaszkodó hatnak, a kifizetőhelyektől fel­vett nyereményük meghaladja a 650 000 forintot. A tárgy- nyeremények száma is szapo­rodott, 1120 000 forint érték­ben 285 új rádiónak, televízió­nak, hűtőszekrénynek, bútor­nak stb. örülhetnek nyertese-* ink. Kívánjuk Fortunának, 197b- ben is sokat látogassa megyén­Kilószámra pusztítja a vart» áfonyát, utána tüleveleket és a fatörzsekről gyantás kérgeket ta­rol le, hogy ezzel a keverékké! elzárja a bélkijáratot. A nőstény jegesmedve tótea mély hó tori ászban rendezi be a „gyerekszobát”, és két-három esetlen bocsával csak akkor bú­jik ki belőle, ha már megjelenik! a Nap a sarkvidék fölött. Nálunk valamikor a barna- medve volt honos, őseink ha­talmas barlangi medvéjének an utóda. A bamamedve vállma­gassága elérheti a két métert, súlya pedig a S50 kilót. Az utol­só bamamedvék a HarZ-hegység- ben és a felső-bajorországi er­dőkben éltek. Száz évvel ezelőtt ezek is eltűntek, mert az erdők tül kicsivé váltak, a városok és falvak pedig kiterjeszkedtek. Aki most bamamedvét akar látni, annak a Kárpátokba, vagy £szak- Svédországba és Finnországba kell utaznia, ahol az ember nem lakta erdőkben találtak végső menedéket. A Pyreneusokban és a távoli Szibériában is vadász­nak még medvére. A Rocky-Mountalnsben él p grizzly (szürkemedve), £szak- Nyugat-Amerika erdeiben pedig a barátságos feketemedve. Ä Himalája hegységben Is vannak medvék, a világos izabellamed- vék, amelyeknek a hóban ha- gyot talpnyomát a hava* ős­emberének vélték. A Paksi Állami Gazda­ság biritói kerülete fel­vesz 2—3 éves gyakorlat­tal rendelkező AUTÓ­VILLAMOSSÁGI SZERE­LŐT. Fizetés megegyezés szerint. (85) Valerij Luckij Tokhulássat A Kaszpi-tengerben, az Ural folyó torkolatában nagy­üzemben folyik a tokhalak halászata. A jellegzetes alakú, csörszerűen előrenyúló koponyájú halak nagyon megnőnek, egyes példányai több mázsás súlyúak, ezért emelőszerkezet szükséges az úszó halfeldolgozó üzembe való átszállításuk­hoz. Érdekességük, hogy tekintélyes nagyságuk ellenére vá­zuk nem csontosodott el, csak porc alkotja. Szaporodáskor legtöbb fajuk felúszik a Fekete-tengerbe ömlő folyókba, ott rakja le ikráit. Sózott ikrája a valódi kaviár. Nagy tápértékű, értékes fehérjéket tartalmazó élelmiszer. A vilá­gon a legnagyobb valódi kaviárt termelő állam a Szovjet­unió, Egészségügyi szabadegyetem indul FORTUNA 1969. Visszatekintés szerencse-ügyben két. Gold Józsefi Szekszárd Télen fáznak a jegesmedvék

Next

/
Oldalképek
Tartalom