Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
Töljía VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IUEPUJSAG tt A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 12. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1970. január 15. Az ellenőrző bizottság beszámolója Az ellenőrző bizottságok népszerűnek nem mindig nevezhető munkát végeznek a termelőszövetkezetekben, amikor a tulajdonosok a tagok megbízásából törvény adta jogaikat érvényesítik, s funkcióikat gyakorolják. A közelmúltban a miszlai termelőszövetkezetben derített fényt az ellenőrző bizottság egy olyan alapszabályt sértő, törvénytelen juttatásra, amelyik már-már megközelíti a megvesztegetés fogalmát. A tagok igazságérzetét és közérzetét sértő kisebb visszaélések kivizsgálása ugyanúgy az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozik, mint a nagyobb horderejű dolgok leleplezése. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy mindenkire gyanakodva, nyomozókként végezzék munkájukat. A közös gazdaságok többségében az ellenőrző bizottságok tagjai kialakították az úgynevezett „normális” munkastílust, s ennek megfelelően olyképpen vigyázzák a Közös vagyont, hogy az ellenőrzés ne sértse az emberek önérzetét. Ennek ellenére, sajnos legtöbbször, az érintettek nem veszik jónéven és „kukacoskodásnak” mondják az ellenőrzést, másrészt viszont a szövetkezeti gazdák többsége mindent tudni óhajt a bizottság tevékenységéről, egyáltalán a közös vagyon védelméről. A zárszámadó közgyűlések egyik napirendi pontját az ellenőrző bizottság beszámolója képezi. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy miközben a vezetőség beszámolója alapos, minden szempontból áttekinti az üzem egy éves működését, azonközben az ellenőrző bizottság beszámolója nem mindig felel meg a kívánalmaknak, a követelményeknek. Legtöbbször azért nem, mert segítség címén az ellenőrző bizottság beszámolóját a főkönyvelő írja meg. Nagyon rossz és tarthatatlan ez a gyakorlat. A homályos kérdések többnyire továbbra is homályban maradnak, a tisztázatlan, a befejezetlen ügyek változatlanul találgatásra adnak a tagok körében okot. Jogos a szövetkezeti gazdáknak az az óhaja: az ellenőrző bizottság beszámolóját az ellenőrző bizottság állítsa össze, és azt az elnök egészítse ki a saját szavaival úgy, hogy a tagok mindegyike megértse, mikor, milyen intézkedés történt, kit hogyan vontak felelőségre, vagy kit miért kellett felelősségre vonni. 1969-ben megkezdődött az ellenőrző bizottsági elnökök és tagok szervezett továbbképzése. Gondosan összeválogatott előadásokat tartottak részükre, a téma kiválasztása minden esetben az élethez, a gyakorlathoz igazodott. Ilyenformán az idei zárszámadásokra az ellenőrző bizottságok tagjai jól felkészültek, s jobb, színvonalasabb beszámolót készíthetnek, mint tavaly. .... Víi- ..... Brandt beszámolója a Bundestagban: 99 fa NSZK kormánya egyetért Péter János gondolatával“ Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelénti: Willy Brandt kancellár szerdán délután elmondta a Bundestagban beszámolóját a „nemzet helyzetéről”. A több mint egyórás beszéd legfontosabb része az volt, amelyben válaszolt Walter Ulbricht,nak az NDK államtanácsa elnökének legutóbbi, ismeretes javaslatára. Brandt bejelentette, hogy a közeljövőben ellenjavaslatot fog tenni, majd kijelentette, hogy a bonni kormányt az ellen javaslatnál milyen elgondolások vezérlik majd. Első helyen említette mindkét államnak azt a „kötelezettségét”, hogy „megőrizze a nemzet egységét”. „Egymást nem tekinthetik külföldnek”. Egyebekben tette hozzá — az államközi jog általánosan elismert elveinek kell érvényesülniük, különösen a bármiféle hátrányos megkülönböztetés kizárásánál, a területi integritás tiszteletben tartásánál, a nyitott kérdések békés megoldására irányuló kötelezettségnél és a határok kölcsönös tiszteletben tartásánál. Ide sorolta Brandt azt a „kötelezettséget” is, hogy „egyik partner se akarja a másik partner társadalmi rendszerét erőszakosan megváltoztatni”. Negyedik elgondolásként azt hozta fel, hogy a két kormány törekedjék jó szomszédi együttműködésre, mindenekelőtt a technikai területen, ahol szerződésekben könnyítéseket lehet alkalmazni. További elgondolás: a négy nagyhatalom Németország egészére és Berlinre vonatkozó jogai és kötelezettségei”. Végül „alá kell támasztani a négy nagyhatalom fáradozásait, hogy enyhítsék a berlini helyzetet”. Brandt aláhúzta: nem hajlandó feladni „a nemzeti egység gondolatát” a két német állam „nem tekintheti egymást külföldnek” és ezért az NDK de jure elismerése „nem jöhet számításba”. Brandt hangoztatta : mindaz, amit az NDK-val való kapcsolataink megjavításánál az NSZK el akar érni, nem fogja érinteni a szövetséges nagyhatalmak jogait. Az NSZK továbbra is a nyugati táborba tartozik — jelentette ki. Ami Németország újraegyesítésének kérdését illeti, Brandt elismerte: semmiféle jogi ren- , delkezés nem létezik, amely az újraegyesítést előírná, „csak egy folyamatról lehet szó, a németek egysége csak lehetőség, nem több és nem kevesebb”. Éppen ezért — Brandt szerint — nem lehet „a német kérdésről beszélni, hanem több német kérdés van”. — A kancellár szembeszállt azokkal, akik az 50-es évek politikájához akarnak visszatérni. Erandt részletesen foglalkozott az európai biztonsági értekezlet megtartásának gondolatával és azt állította, hogy a bonni korntány a nyugati szövetség keretein belül tevékenyen részt vett az ezzel kapcsolatos élőké szító munkában, — ;,a bonni kormány minden érdekelt országgal folytatni fogja az előkészítő tárgyalásokat és igen nagy elégtétellel venné tudomásul, ha az általa javasolt egyezmények az erőszakról való lemondásról elősegítenék a konferencia ösz- szehívását," — mondotta, mindenesetre sietett azonban hozzátenni, hogy — úgymond — kevésbé 'lenne ésszerű az NSZK részvétele egy ilyen konferencián, ha addig nem mutatkoznék valamilyen közeledés a két német állam közölt. A továbbiakban a kancellár kijelentette: „érdeklődéssel vettük tudomásul, hogy Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság kormánya is érdekelt az NSZK-val való viszony megjavításában. Péter János magyar külügyminiszter a nyugatnémet televíziónak . adott interjújában egy gondolatot vetett fet, amellyel az NSZK kormánya teljesen egyetért. Arra a kérdésre, hogy mi nyom többet a latban: a történelmi közösség, vagy az ideológiai különbségek, a magyar külügyminiszter nemcsak megerősítette ennek a két tényezőnek a létezését, hanem hozzáfűzött egy harmadikat is: a közös felelősségérzetet. Arra emlékeztet, hogy Európában vannak a legrégibb kapitalista és a legrégibb szocialista országok. „Nem tagadjuk az ellentéteket, nem tagadjuk a társadalmi rendszerek különbözőségét sem, de látjuk a közösséget és a történelmi kapcsolatokat is. Ez vonatkozik a két német államra is, amelyek különböző módon fejlődnek.” A kancellár ezután magyarázni próbálta, mit ért azon, hogy a két német állam között — úgymond — „különleges kapcsolatoknak kell lenniük”. Mint mondotta, a két német állam „nemcsak szomszéd, hanem egyetlen nemzet két része is, sok közös vonásuk van. ’ Miután ezzel lényegében fenntartotta az „újraegyesítésnek” az előző bonni kormányok által szorgalmazott elvét, Brandt valamiféle „engedménynek” igyekezett feltüntetni, hogy Bonn „kész bármiféle egyezményt gyorsan aláírni, amely a tudomány, a gazdaság, a közlekedés és a posta, a kultúra és a sport területén kölcsönösen elfogadható együttműködéshez vezet,” Brandt' végül foglalkozott a Szovjetunióval, illetve Lengyelországgal, részben már folyamatban lévő, részben ezután indítandó tárgyalások kai, és kifejezte reményét, hogy ezek a tárgyalások eredményesek lesznek. Ajtaí Miklós és Kiss Árpád Varsóban Eugen iusz Szyr lengyel miniszterelnök-helyettes meghívására szerdán reggel Varsóba érkezett dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese ég Kiss Árpád, miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A magyar küldöttség fogadására a varsói főpályaudvaron megjelent Eugeni usz Szyr lengyel miniszterelnök-helyettes, Jan Kaczmarak, a tudományos és műszaki bizottság elnöke és Kazimierz Olszewski, a külföldi gazdasági együttműködési bizottság első elnökhelyettese. Jelen volt Némety Béla, hazánk lengyelországi nagykövete. A magyar küldöttség háromnapos varsói tartózkodása sorén a tudományirányítás új rendszerét tanulmányozza és a két ország közötti tudományos és műszaki együttműködés továbbiéi lesztésének kérdéseit vitatja meg. „Tiszán innen — Dunán túlte Tolna és Somogy megye vetélkedője Szerdán este 19.25 órakor kezdődött meg a Kossuth rádióban Tolna és Somogy megye vetélkedője, Szekszárdiról és Dombóvárról, Kaposvárról és Siófokról folyó közvetítéssel. A Rádió 6-os stúdiójába ugyanakkor meghívták azokat, akik a két megyéből származtak el a fővárosba. A versenyt bevezető villámkérdések során Somogy megye szerzett kétpontos előnyt, 6:4 arányban. r «nn:*»-»--.- ■ -mí Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere és kísérete szerdán délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter. Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, Bartos' István, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese, Koltai Vilmos vezérőrnagy, s a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa.
