Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

.. .A p r ó li i r Több éves gyakorlattal rendel­kező gépkocsivezető elhelyezked­ne gazdaságba, tsz-be 2 dolgozó és egy besegítővei. „Lakás szük­séges 176161” Jeligére a szekszárdi hirdetőbe. ________________________(91) F elsőfokú villamosgépipari tech­nikus állást keres. Nagy Károly szekszárd, Tarcsay Vilmos u. 1/A. __________________________________(104) Jó állapotban lévő keményfa há­lószobabútor ágybetéttel együtt el- adó Szekszáxd, Jókai U. 28. (114) A BM Gyermekintézmény fel­vesz 1 főt segédelőadói 4 órás munkaidővel és 1 főt gondozónői munkakörbe. Jelentkezés: Szek­ezárd, Mártírok tere 23. 9—11 órá­ig._______________________________(112) H áztartási és mezőgazdasági kisgépek mechanikus és elektro­mos Javítását vállalom — garan­ciával újonnan megnyílt műsze­rfez műhelyemben Szekszárd, Ár­pád u. 38. Nyitva; 8—12 óráig, 16 30—21 óráig. (119) Segédmunkásokat felveszünk. Papírértékesítö Vállalat Szek- s/árd. (120) detése k .. . Az Áramszolgáltató Vállalat ér­tesíti a lakosságot, hogy a mű­szergyár mellett a bőrdíszmű ré­szére épült, 111. áthelyezett nagy- íeszültségü vezetéket feszültség alá helyezi Nyomatékosan fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy a létesített vezetékek érintése életveszélyes és tilos! Annak érin­tése, 111. megrongálása következ­tében előálló balesetekért a vál­lalat felelősséget nem vállal. (121) Csecsemőmérleg kölcsön kapha­tó. szekszárd, Toldi u. 5. n. 8. __________________(122) Kétszoba-taonyhás éléskamrás ház beköltözhetően eladó. Szek- szárd, Rózsa F, u. 16/b_______(123) P akson vagy környékén vennék 1 «zoba-konyhás házát, vagy szo- ba-kwnyhás albérletet keresek hosszabb Időre. Válaszokat ké­rem Demeter Zoltán Paks. Dózsa György u. 72 szám. • (Hl) Városi Tanács VB egészségügyi osztálya szociális gondozónői ál­lást hirdet Állás azonnal betölt­hető. ' (116) 8 általánost végzett 14—15 éves fiatalokat egyéves oktatásra szövőipari tanulónak felveszünk 1970. február t-ig és szeptember 1-i beiskolázással. A tanulóbéren kívül kedvezményes térítéssel ebéd és havi 250,— Ft társadalmi ösztöndíjat biztosítunk. Jelentkezni lehet: az épülő új fonalfestődébe gépkezelői, művezetői, technikusi munkakörre. Keresünk gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatal férfi munkásokat átképzéssel segédművezetői beosztásra. Felveszünk 16-lk évét betöltött fiatalokat, főleg női dolgo­zókat átképzős szövőknek. Lehetőségeink: korszerű új gyár automata szövőgépekkel, korszerű festődével, modern klímaberendezéssel. Útiköltség- térítés, kedvezményes étkeztetés az üzemi konyhán, éven­ként egyszer 750,— Ft textiljuttatás. Azonkívül kedvezmé­nyes vásárlás az üzem termékeiből. Érdeklődni, jelentkezni lehet: Pamuttextilművek Tolnai Gyára, Tolna, Marx Károly u. 63. Személyzeti és Üzemgaz­dasági Osztályon. (101) A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ központi telephelyén esztergályos, marós, lakatos, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, Diesel-motorszerelő, kazánfűtő és villanyszerelő szakmunká­sokat, továbbá raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás a munkahét, minden második szombat szabad. Kölszolaálatns munkakörbe műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre: Algyőre és Százhalombattára felveszünk: csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szak­munkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 órás a munkahét, minden szombat szabad. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszállás, üzemi konyha van, A munkásszállás Ingyenes, Bér: megegyezés szerint. A bé- ren kívül még 500 Ft külszolgálat! átalányt, az alföldi munkahelyeken pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén megtérítjük az útiköltséget, ezt azonban azok­tól, akik a próbaidő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédmun­kások részére hegesztőképzést szervezünk, JELENTKEZÉS A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. (109) Mit játsszunk? Célbadobás hógolyóval Deszkából, vagy falemezből egy méter átmérőjű céltáblát készítünk, (vagy egy falra fel­rajzolunk). A céltáblára 20— 60—100 centiméter átmérőjű köröket rajzolunk. A táblát a fal elé, vagy kerítés elé állít­juk. A pajtások 10, vagy 15 méter távolságból dobnak. Minden pajtásnak öt dobása van: a legkisebb kör 5 pont, a középső három, a külső kör két pont, a körön kívüli talá­lat egy pont. (A találatok a táblán nyomot hagynak.) Az a csapat, vagy pajtás győz, aki a legnagyobb pontszámot érte el. Érdekesebb és nehezebb cél- badobó versenyt a következő­képpen rendezhetünk: egy fa­ágra erősített zsinegre egy rossz vödröt, vagy konzerv­dobozt kötünk. A vödröt ál­landó mozgásban tartjuk, — az így jobbra-balra mozgó célra dobnak a pajtások. Aki a legtöbb találatot éri el, az a győztes. igerekek Úttörőügyelet A bonyhádi Il-es számú ól- arról számol be, hogy az is­íalános iskola egyik tanulója kola rendjére az úttörők vi­gyáznak. Az iskolában a rajok úttörő ügyeletre vannak beosztva. Minden raj egy-egy hónapig ügyeletes. Reggel már fél nyolc előtt az iskolában van­nak az ügyeletesek, hogy meg­kezdjék mindennapi munká­jukat. Segítik felrakni a szek­rény tetejére a kisebbek tás­káját, a nagyobbakat pedig megkérik, hogy tartsák rend­ben az osztályt és padjaikat. A szünetekben csak a hetes maradhat az osztályteremben. A többiek a szünetet a fo­lyosón töltik. Minden osztály­ban szellőztetni kell, tanítás után megnézik, hogy nincs-e szemét a tantermekben és a folyosókon. Ezenkívül még sok másra kell ügyelniük az ügyeleteseknek. Járási úttörőparlament Konyhádon A bonyhádi Alpári Gyula úttörőház járási úttörőparla- mentje január 8-án tartatta az 1970-es év első ülését. Az úttörőcsapatok küldöttei be­számoltak, hogy a Szabad ha­zában — Lenin útján mozga­lom feladatai közül eddig mit teljesítettek, továbbá ismer­tették a téli és tavaszi prog­ramokat. A parlament ülésén Kaján Anti bácsi is részt vett és felhívást intézett val a meny­nyi, úttörőcsapathoz. Felhívá­sában az állt, hogy az úttörők vállalják el az úttörőparkok, emlékligetek, úttörőszobák fel­újítását, illetve létesítését. Megválasztottuk az úttörő­parlament új vezetőségét. El­nöknek Genczler Rózsit, tit­kárnak Dióssy Lászlót válasz­tották meg a résztvevők. K öny vismertetég Barát Endre: BOSZORKÁNYT ANC 1782-ben Genovában született Niccolo Paganini, minden idők egyik legnagyobb hegedűse, akit kora az „őrdög hegedűsének” ne­vezett. Csúnya, vézna kis teremtés, szü­lei sem szeretik, édesanyja verés­sel neveli. Négyéves korában fe­dezik fel zenei tehetségét. Szülei nem törődnek taníttatásával, de a csodagyerek mégis óriási sikert arat, amikor hétéves korában elő­ször fellép. A szomorú gyermek­évek után elkezdődik az „átko­zott genovai” felnőtt korának cso­dálatos históriája. Ekkor indul el azon az úton, mely hol a legna­gyobb dicsőséget, hol a legkese­rűbb napokat hozza számára. He­gedűje és később egyetlen fia az úti társa, amikor bejárja Itália vá­rosait, eljut Németországba, Pá­rizsba, sőt Londonba is, hogy fe­lülmúlhatatlan játékával csodálat­ba ejtse és megdöbbentse a kö­zönséget. Egész élete ellentmondásokkal van tele. Keresi az egyház kegyeit, de segíti és sokszor megmenti a forradalmárokat; rengeteg pénze van, mégis egyszerű ruhában, be­tegen suhan városról városra. Amennyire csak lehet, szereti fiát. A továbbiakban megbeszél­tük a tavaszi időszak konkrét feladatait. A képviselők csa­patuk terveiről számoltak be. Ezután Major Gyuri bácsi­nak, a nagymányoká csapat­vezetőnek adtuk át a szót Míg az elnökség határozati javas­latot hozott, addig ő érdekes történelmi kérdéseket tett fel, játékokat, dalokat tanított Ügy gondoljuk, mindenki jól érezte magát Ezen a parlamenti ülésen megismerhettük a testvércsa­patok munkáját eredményeit, tarveit E mellett a már unal­massá váló szünetből haszno­san töltöttük el a napot Genczler Rozália és Fritz Judit ú ttör&riporterek de azt, hogy felesége ne hagyja el, már nem tudja megakadályoz- zi. Csak rohan, rohan egyik szín­padról a másikra, hogy szeretett hegedűjével felbolygassa az embe­rek lelkivilágát. De a rohanásnak is egyszer vége szakad. Betegsége ágyhoz köti. Halála előtt még utol­jára kézbe veszi hegedűjét. Egyik ellensége megfosztotta attól, hogy utoljára játszhasson hangszerén, ugyanis a húrokat elvágta. A hal­dokló mester hegedülni kezd, uj­jal alatt csodálatos hangok kelnek életre, de a hurok sorra pattannak szét, megáll a zene, s vele együtt a „genovai varázsló” szíve is. Ennek az utólérhetetlen, csodála­tos művésznek a portréját festi meg Barát Endre ebben a nagy­sikerű művében. Hahn Erzsébet A Sárköz—Völgységi Vizitársulat felvételre keres mezőgazdasági GÉPSZERELŐT. NEHÉZGÉPSZERELŐT, AUTÓSZERELŐT, GÉPKOCSI­VEZETŐKET ÉS KŐMŰVESEKET a bonyhádi és szekszárdi telephelyünkre. Jelentkezés: Bonyhád, Somogyi u. 1. Munkaügyi Osztály. (74) Érdekes, izgalmas ez a szol­gálat, de be kell vallani, ne­héz is. Azonban buzdít a ju­talom, amit a csapatvezetőség tűzött ki a feladatát legjobban teljesítő rajnak. Azért elmon­dom, hogy elsősorban nem a jutalom a vezérlőnk, hanem annak tudata, hogy szorgal­mas hozzáállásunkkal védjük iskolánkat! Mohamed Ali mecsetje Kairó mellett, a Mokattam- hegy tetején, a fellegvár kö­zepén áll Mohamed Ali pasa török stílusban épült nagy­mecsetje. Hatalmas kör alakú bástyák és vastag falak védik. Az erődöt eredetileg Szaladin építtette a XIX. században. A súlyos gránit tömböket a gi- zai kisebb piramisokból sze­dette ki. A középkor és a ko­rai újkor támadó fegyverei te­hetetlenek voltait az ilyen erőddel szemben, és aki kellő élelemmel ellátva ide befész­kelte magát, annak lábai előtt feküdt Kairó. Az óriási gíziai piramisok gránitsziklái, ha szemük lenne, féltékenyen néznének a fellegvár szigorít falaira. Mohamed All, ez az arabul nem tudó, talán írástudatlan albán katona, a lángész éles­látásával és a kalandor erő­szakosságával akarta kiemelni Egyiptom népét a tudatlan­ságból és a rabszolgákból ki­emelkedett marniuk „kiskirá­lyok” zsarnokságából. Eleinte szövetkezett a mamlukokkal, és eltanulta a cseleiket. Meg­hívott vacsorára mintegy négy­százat. A jó vacsora után fel­szólította a mamlukokat, hogy induljanak a városba sétára. Miután lóra szálltak, lezárat­ta a kapukat, török és albán katonáival körülvétette és agyonlövette őket. Mohamed Ali az ablakból remegve fi­gyelte, sikerül-e a mészárlás. A néphit szerint csak egy marniuk bég kerülte el a töb­biek sorsát, olyként, hogy le­ugratott a falon. hova patkó­jának nyomát mutogatják is a várfalon a hiszékeny1 turis­táknak. Az igazság az, hogy ez a marniuk bég elkésett á vacsoráról és így menekült meg. (Részlet Germanus Gyula: Kelet fényei felé c. könvvé- ből.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom