Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

FÓKUSZ Szemelvények külföldi újságokból '.4$iatQnál< a kínai fal mögött Hihetetlen, hogy a XX. század harmadik harmadá­ban létezik egy olyan ország, amelyről a világ úgy- zólván semmi közelebbit nem tud. Talán az egyetlen fontos adat az, hogy a Szovjetunió és Kanada után a :lág harmadik legnagyobb országáról van szó, mely­nek területe 9 587 000 négyzetkilométer. A Kínai Népköztársaság lakosságának számát vi­szont .már nem ismerjük. Becslő számítások szerint e alrosság száma 735 millió (1964) és 850 millió között le­nét. A lakosság számának pontos megállapítását hát­áltatja az is, hogy. nincsenek megbízható adatok arról, mennyi a lakosság éves természetes szaporodása. De­mográfusok véleménye szerint Kína lakossága évente ,,körülbelül” 15—30 millióval gyarapodik. A világ többi országa számára Kína még ma is olyan rejtélyes ország, mint a XIII. században volt, Marco Polo idejében. Ha zavargások vannak déli kör­zeteiben, akkor erről csak úgy szerzünk tudomást, hogy holttestek tucatjait veti partra Hong-Kongnál a Gyöngy-folvó zavaros vize. Kína szociális és politikai problémáiról semmit sem tudunk. Ha az amerikaiak nem szerkesztettek volna olyan műholdakat, amelyek a tizsföldekről érkező infravörös sugárzás nagyságából a "érmés nagyságába következtetnek, nem sokat tudnánk az élelmezés problémájáról, amely olyan nagy sze­repet játszik az ázsiai kontinensen. Az érzékeny mű­szerek nélkül rafinált propagandának tarthatnánk azokat a jelentéseket, amelyeket az Uj Kína hírügy­nökség ad ki az atombomba- és hidrogénbomba- kísérletekről. A hatvanas években a népi Kínának tökéletesebben sikerült magát elszigetelnie, mint a középkorban, ami­kor a híres kínai falat építette. Időszerű adatokat szinte lehetetlenség szerezni, nem is beszélve a kato­nai adatokról — mint minden országban — a leg­nagyobb titok leple alatt őriznek. (Pravda, Pozsony) Kínai támadás Japán ellen Ha felszabadítjuk Tajvant, a japán imperialisták sem ússzák meg szárazon — írja a Zsenmin Zsibao. A Zsenmin Zsibao című kínai újság arról ír, hogy Kína végérvényesen felszabadítja Tajvan szigetét, s akkor a japán reakciósok és az. amerikai imperialisták sem ússzák meg szárazon. A kínai lap azzal vádolja Szato japán miniszter­elnököt, hogy egyre növeli a japán befolyást Tajvan kínai tartományban, s ebben a törekvésében az ame­rikaiak is támogatják. A cikkíró adatokat sorol fel, amelyek bizonyítják, hogy a Csang Kaj-sek klikk mind szorosabban együttműködik a japán reakcióval. A nyáron japán szakértők csoportja érkezett a szi­getre, hogy előkészítse egy japán katonai támaszpont létesítését. Tajvan egyezményt kötött Japánnal, amely­nek értelmében japán repülőgépek szabadon használ­hatják Tajvan légiterét és repülőtereit. Egy másik cikkében a Zsenmin Zsibao megálla­pítja, hogy a japán reakció Ázsia rendőre akar lenni. A lap utal Szato japán miniszterelnök beszédére, amelyben a miniszterelnök készségét fejezte ki. hogy az amerikaiakkal együtt fegyveres erővel akadályozza meg Tajvan felszabadítását. A lap szerint Japán ex­panziós, agresszív politikája elkeseredést váltott ki a tajvani hazafiak körében is. Végül megállapítja, hogy a japán reakció végeredményben szintén papírtigris, és Kína fel fogja szabadítani Tajvant. (Magyar Szó) A menekültek ellenállnak a letelepítésnek A táborlakók szánalmasan szűkös körülmények között élnek: gyermekek cipő nélkül, férfiak munka nélkül. Hogy milyen mélyen igazságtalannak érzik sor­sukat a menekültek, arra az a legjobb bizonyíték, hogy fizikai nélkülözéseik elhalványulnak égő haza­térési vágyuk mellett. A markai táborban, egy mérföldre Ammantól — ez egyike annak a nyolc szükségtábornak, amelyeket a Jordániái kormány a hatnapos háború után felállított, hogy elhelyezze a menekültek ezreit —, egy öreg­ember, akit 1948-ban Palesztinából és 1967-ben Heb- ronból űztek el, keserűen foglalta szavakba azt a kiál­tást, amely egész Jordániában visszhangzik: „Nem törődünk sem étellel, sem hajlékkal, sem ruházattal. Hazánkat akarjuk visszakapni”. Körülöt­tünk összecsődült gyermekek az A1 Fatah és más kom­mandók jelszavait kiáltozták. A táborokban az öre­gek tanítják a fiatalokat, hogy emlékezzenek az el­veszett hazára, gyűlöljék a cionizmust, álljanak be a gerillák közé és gyakorlatozzanak iskola után, hogy harcolhassanak Palesztina ügyéért. Az arab föld ellen intézett minden izraeli táma­dással akár megtorló, akár nem, magasabbra nő a harci kedv hulláma. Az izraeli hadsereg 1968. már­ciusában lerombolta a karamai tábort, azzal az in­doklással. hogy gerillaerőd. de egyáltalában nem ti­tok Jordániában, hogy a többi tábor is a kommandók legjobb újoncforrása. Mi mást is lehetne ott tenni? A munkanélküliség Jordániában 1967. előtt 13 szá­zalékos volt, most 30 százalékos. A menekültek a ke­leti part lakosságával egyenlő feltételekkel vállalhat­nak munkát Jordániában, a többi arab ország mene­kültjeitől eltérő állampolgárságuk van, egyenlő politikai és polgári jogokkal. Az UNRA (ENSZ-szervczet) által nyilvántartott menekültek napi egy shillinget kannak, ezenkívül alig valamit. így aztán az A1 Fatah minden eddiginél eredményesebben gyűjti harci zászlói alá a férfiakat és a fiúkat a táborokból. Jordániába vetődött látogatók, akiket megdöbben­tett a táborok nvomorúságos állapota, kísértést érez­tek annak feltételezésére, hogy a táborokat szándé­kosan, ütőkártyákként tartják fenn az arab hatalmi politika szolgálatában. A 478 369 Jordániába menekült közül csak 191 200-an élnek táborokban; ez a szám a tovább nem csökkenthető, fel nem szívható minimu­mot képviseli. Senki sem marad a táborban, ha mód­jában áll másutt elhelyezkedni. Egyébként a menekültek ragaszkodnak hozzá, hogy a befogadó ország ideiglenes letelepültekként kezelje őket, akik talán már a jövő héten, de legkésőbb a lövő évben hazatérnek. (The Times) Zsidó ellenállás Izraelben Egyes jelek arra mutatnak, hogy nem minden iz­raeli zsidó elégedett az arabokkal kapcsolatos cionista politikával. • S bármilyen különösnek tűnhet is egyesek számára, az izraeli zsidók megszabadítása a cioniz­mustól, része' a Palesztina felszabadítására irányuló Palesztinái arab tevékenységnek. Míg az egyiptomiak, a szíriaiak, a jordániaiak becsületes, s nyílt küzdel­met folytatnak területeik egy részének a külső táma­dótól való megtisztításáért, addig a Palesztina! Felsza- badítási Szervezet azt a bonyolultabb feladatot tűzte maga elé, hogy meg kell semmisítenie az izraeli cio­nista államot, anélkül, hogy megsemmisítené annak lakosságát. Mit jelent ez? Azt hogy a Palesztinái forradalom­nak nem az izraeli lakosság legyilkolása, vagy a ten­gerbe hajtása a célja — nem az, amit a cionista pro­paganda szeretne a világgal elhitetni! Arafat, az El Fatah vezetője és a Palesztina! Felszabadítási Szerve­zet elnöke fáradhatatlanul hangsúlyozza ezt. A palesztínaiak eltökélt szándéka az Izraelnek ne­vezett, apartheidt politikát folytató állam megsem­misítése, mely jelenleg Palesztina földjén kizárólag a cionista zsidó telepesek javára és a bennszülött Pa­lesztinái mohamedánok és keresztények kárára áll fenn. Következésként *— mint Arafat kifejti — a pa- lesziínaiak azt a palesztínai államot fogják újjáépí­teni, amely megvolt, mielőtt még a cionizmus meg­jelent volna a világ színpadán; azt az államot, ahol mohamedánok, keresztények és zsidók kölcsönös bi­zalomban: és egymást megbecsülve éltek. Ez a szemlélet most szemmelláthatóan gyümölcsöz­ni kezd. A napokban jelentették Tel Avivból. hogy az izraeli rendőrség letartóztatott három izraeli polgárt. — mindhárman zsidók — az*zal a váddal, hogy támo­gatták az arab ellenállási mozgalmat. Két húszéves férfit 15 napig tartottak börtönben, s folytatják an­nak a rendőrségi vádnak- kivizsgálását, mely szerint három revolvert és egy „Karl Gustav” géppisztolyt ad­tak el arab ellenállóknak. Egy arab partizán zsidó fe­leségét iá'‘-letartóztatták, mert azzal gyanúsítják, hogy robbanóbombákat helyezett el a haifai kikötőben. (The Egyiptian Gazette) Házastárs komputerrel... PÉLDÁUL ÖN PATISSZON. az új zöldségféle (MTI foto — Hadas János felvétele) Férjet keresek... Társaság hiányában... Lakással rendel­kező férfi feleségül venne. . . Csinos, jó megjelenésű nő.. . Házasság céljából megismer­kednék. . . Komoly, jó megjele­nésű. .., éves... és hasonló hir­detésekkel vannak tele a la­pok. Férjet, feleséget keresők, társtalanok, húszegynéhány évesek és nyolcvan fölöttiek, rendezett anyagiakkal és la­kással rendelkezők, özvegyek, elváltak, egy, vagy két gye­rekkel. „Csinosnak mondott, reprezentatív, házias, nyugdí­jas, értelmiségi, jó keresetű, szerény, komoly”. A jeligék: Rossz egyedül. .. Komoly szán­dék. .. kalandorok kímélje­nek. .. Optimista.. . Diszkrét. . . Jobb kettesben. Csupa magányos, társtalan ember. Csupa társat kereső. Sok férfi és még több nő. Mert hol és hogyan lehet is­merkedni, komoly szándékú társat keresni, találni? Hirdet­nek az újságok házasság­rovatában, beiratkoznak a ma­gányosok klubjába. Az egyre nagyobb erővel je­lentkező társadalmi igények kielégítésére született meg, hosszas előkészületek után a Négv Évszak Házastárskereső Szolgálat. A költői elnevezés nagyon is racionális módszereket takar. A párkereséshez a tudományt hívják segítségül: a pszicholó­giát. számítástechnikát, — hogy szenrV ’iségük jellemzői és életh '-.eíük alapján egymás­hoz illő ügyfeleket összeismer­tessenek. Levélben, vagy személyesen kereshetik fel az ügyfelek a „Négy Évszak”-ot. A jelentke­zés és a havi átlagjövedelem­től függő összeg befizetése után időpontot beszélnek mi:', amikor a pszichológus fogadja ügyfél#*, ^ . ügyfél lehet a Négy Évszak­nál, ha betöltötte 18. életévét, törvényes családi állapota nőt­len, hajadon, özvegy, vagy el­vált és írásbeli megbízást ad a személyével kapcsolatos pár­kereső munka elvégzésére. A hangulatosan berendezett budai villában a pszcihológus hosszan beszélget ügyfelével. „Feltérképezi” személyiség- jegyeit, részletes információt szerez külső adottságairól, mű­veltségéről, iskolázottságáról, időtöltéséről, érdeklődési terü­letéről, kedvelt szórakozásairól. Ezek alapján 100—120 kérdést tartalmazó ívet tölt ki és fény­képet csatol az ív mellé. Se fényképet, se kitöltött „személyi lapot” nem láthat­tam. A Négy Évszak-ban a legteljesebb titoktartással ke­zelik a megszerzett adatokat. A-NAK MEGFELEL C, D, E A kérdőív alapján adatlap készül az ügyfélről, amely tar­talmazza elvárásait is jövendő­belijéről. Az adatlapok kompu­terbe kerülnek. A számítógép kikeresi például, hogy A-nak megfelel C, D, E ügyfél. Akkor egyeztetik, hogy C, D, E el­várásainak megfelelnek-e A tulajdonságai? Marad mondjuk az A—C—E-viszonylat. Ezután újból a pszichológus lép szín­re. Tanulmányozza A, C, E kérdőívét, személyiségük össze- illőségét. Behívja A-t és rövid információt ad C-ről és E-ről, megmutatja,fényképüket. „A”, az aktív párválasztó kiválaszt­hatja a neki legjobban tetszőt, mondjuk C-t. Ezt az ügyfelet is behívják, informálják A-ról. összeismertetik őket. Megkez­dődik A és C között az együtt- járás. minden ü/£&=­fél aktív párválasztó lehet. Ez annyit jelent, hogy két, vagy több javasolt partner közül — fényképük alapján — kiválaszt­ja a neki legjobban tetszőt. Ilyen esetben az összeismerte­tés díját az aktív választónak kell fizetnie, a passzív válasz­tott számára az ismerkedés in­gyenes). Egyhónapos együtt járás után — vagy előbb —, a felek jel­zik, hogy megfelelő Volt-e a választás, vagy nem. Amennyi­ben nem, úgy újabb kísérlete­ket tesznek az összeismertetés­re. (A Négy Évszak az ügyfél megbízása alapján hat hóna­pon át keres házastársat szá­mára. Ez idő alatt legalább egyszer és legfeljebb ötször is­merteti össze a feleket. Ha az első hat hónap nem hozza meg a kívánt eredményt, a meg­bízás további hat hónapra meghosszabbítható). A FÉRFI — HIÁNYCIKK? Az alig egy hónapja működő házastárskereső szolgálatot máris kétezren keresték fel, levélben, személyesen. 60—40 százalékos arányban budapes­tiek és vidékiek. A napokban viszik az első 100 ügyfelet komputeres kiválasztásra. Már az első napokban kiderült, több a magányos nő, mint a férfi. A házasulandók közül korban a 35 és 55 év közöttiek vezetnek. De sok egészen fia­tal és idős, nyugdíjas is igény­be veszi a Négy Évszak szol­gáltatásait. Dekoratív, jó meg­jelenésű fiatalemberek és nők, elváltak és özvegyek, hajado- nok és nőtlenek. Az eddig érkezett kétezer ér­deklődés mutatja — jogos tár­sadalmi igény hívta életre a Négy Évszak-ot. Kádár Márta A Mosonmagyaróvári Ag­rártudományi Főiskola Kerté­szeti Tanszékének munkatár­sai több éves kísérlet ered­ményeképpen meghonosítot­ták és kialakították a patisz- szon tökfajta magyar változa­tát, az „óvári fehér”-et. A növény Közép-Amerika területéről származik és ma már a Szovjetunióban — Krasznodár és Leningrad kör­zetében — is termesztik na­gyobb mennyiségben. A magyar patisszont most küldték be illetékes szervek­hez elismerésre. Termesztése Magyarországon is igen gaz­daságos lenne, minimális ke­zelést igényel, termése viszont igen bő, duplája pl. az ubor­kának. A táplálkozásunk szempontjából is fontos sze­repet játszhat majd. Igen sokrétűen lehet felhasználni étkezésünkben: készíthetünk belőle salátákat, savanyúsá­gokat, de igen ízletes rántva, vagy pörköltnek is. Tr -»érté­ke igen jó. többek között ká­lium?*, ,”t' -y vas-,', mag. üfe’ni'.' t- ? ''v ünkön az új zöldségféle, a patisszon. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom