Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Számvetés egy évi kiképzésről, a termelőmunkáról Ünnepi egységgyűlést tartot­tak vasárnap délelőtt a bony­hádi járás munkásőrei. A járás kicsiny falvaiból, nagyüzemei­ből ezen a napon ünnepi egyen­ruhába öltözött munkásőrök siettek a járási pártbizottság székházába, hogy egy év harc­kiképzését és az üzemi termelő- munkát értékeljék. A járás munkásőreit az ünnepi egy­séggyűlésen a párt nevében Lambert József járási titkár köszöntötte. Ott volt az ünnep­ségen Oravecz Ferenc, a mun­kásőrség országos parancsnok­ságának munkatársa, Gál An­tal őrnagy, a munkásőrség megyei parancsnokának he­lyettese, Juhász József járási tanácselnök, Krizsán István al­ezredes járási rendőrkapitány. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak a járás üze­meinek, ktsz-einek képviselői. Az ünnepi beszédet Papp Mátyás őrnagy, járási parancs­Az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget átszervezték. E jelentős kormányrendelettel kancsolatban kérdéseinkkel kerestük fel Halász Istvánt, a felügyelőség vezetőjét, hogy tájékoztatni tudjuk olvasóin­kat a kereskedelmi felügyelő­ség jövőbeni munkájáról, az átszervezés szükségességét meg­ismerhessék. Miért vált szükségessé az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség átszervezése, mi a lényege? Mint a népgazdaság más te­rületein is a fejlődés, a gaz­daságpolitika igényli a kor­szerűsítést, ettől a felügyelőség sem mentes. A Minisztertanács 1021-es ha­tározatával 1952-ben hozta lét­re, azóta a 43/1969-es kor­mányrendelet módosította a felügyelőség szervezetét. Az átszervezést véleményem szerint két £ő ok tette indo­kolttá. Az egyik: a tanácsok, mint államigazgatási és népkép­viseleti szervek, helyi önkor­mányzatának erősítése, hatás­körének bővítése. Ez ideig is próbáltunk a tanácsokkal, a tömegszervezetekkel különbö­ző vizsgálatokat koordinálni, információkat szerezni, tapasz­talatainkról tájékoztatást adni, de ez nem tudott a legjobban megvalósulni. nők tartotta. Elmondotta a já­rási paracsnok, hogy a sze­mélyi állomány az 1969-es év­ben sikeresen teljesítette a párt, a munkásőrség által megszabott feladatokat. Kiváló eredményeket ért el néhány al­egység a lövészetek során, má­sok pedig a harcászati gyakor­latok alkalmával jeleskedtek. A munkásőregységeknél folyó szocialista verseny eredménye­ként minőségi változások fi­gyelhetők meg — állapította meg Papp őrnagy, majd így folytatta: — Amint a harckiképzés so­rán, úgy a termelőmunkában is megfigyelhető, hogy mun­kásőr elvtársaink egyre szebb eredményeket érnek el. A já­rás területén például minden munkásőr munkahelyén részt vesz á felszabadulás évforduló­jának tiszteletére indított mun­kaversenyben. Az eddigi érté­kelések azt bizonyítják, hogy a munkásőrök példásan teljesí­tik vállalásaikat. Az ünnepi gyűlésen elbúcsúz­tatták a tartalékállományba kerülő, illetve a leszerelő munkásőröket. Lambert József járási titkár arra kérte az idős munkásőröket, hogy a párt­munka más területein vállal­janak megbízatást; ne szakad­janak el a rendszeresen vég­zett pártmunkától. Elismerés­sel szólott a járási titkár a munkásőrfeleségekről, család­tagokról, akik lehetővé te­szik, hogy hozzátartozóik mun- kásőr-pártmegbízatásukat tel­jesíteni tudják. Az ünnepség során a tíz éve munkásőr elv­társakat kitüntették. Villányi Jakab szakaszparancsnok lö­vészszakasza az elmúlt kikép­zési év során kiváló eredmé­nyeket ért el, ezért a szakaszt kiváló címmel tüntették ki. Végül a fiatal munkásőrök ün­nepélyes eskütételére került sor. A 'bonyhádi községi tanács patinás épülete ezekben a na­pokban sok látogatót vonz. Az öreg épület ugyanis az össae- dőlés előtt van. A több mint kétszáz éveg épület tíz évvel ezelőtt már megsüllyedt, ak­kor kijavították a repedése­ket. Most ismét megrepedtek a falak, süllyed az épület. He­lyenként tenyérnyi rések ke­letkeztek az épület falán, az alap pedig egyre süllyed. Az épületből megkezdték a hivatalok kiköltöztetését Elő­ször a községi tanács appará­tusát helyezték el a járási művelődési otthonban. Mon­dani sem kell, hogy meglehe­tősen rossz körülmények kö­zött kénytelenek dolgozni a tisztviselők. Az üzletek kiköl­töztetése is megkezdődött. A dohányelosztó üzlethez még nem nyúltak hozzá, de a hé­ten ezt is ki kell üríteni, mert a repedések, süllyedések nem állapodtak meg, a ház tovább­ra is állandó mozgásban van. A régi épület lebontása is legalább akkora gond, mint a költözés, sőt, mint egy új épü­let készítése. Ugyanis amikor ezt a házat építették, nem sajnálták a téglát. Méteres fa­lak, hatalmas boltozatok le­bontása nem egyszerű dolog. A becslések szerint az épület lebontása körülbelül kétmillió forintba kerül. A bontás ér­dekében több céggel tárgyal­tak már, de e rendkívüli fel­adat elvégzésére még nem akadt vállalkozó .., „Hz átszervezés után hatásosabb munkát tudunk végezni Azzal, hogy a felügyelőség a megyei tanács vb. szervezésé­ben a kereskedelmi osztályhoz, mint önálló csoport került, a végrehajtó bizottság terveinek egyeztetése alapján jobban ki­fejezésre tud jutni a felügye­lőség munkájában a megye sajátossága, a megye lakossá­gának gondjai, problémái. Ez az átszervezés másik fő oka. A végrehajtó bizottság, a megye vezetői gyorsabban tud­nak értesülni a problémákról, jobban lesz lehetőség a gyors információra és intézkedésre, amely kedvezően hat a keres­kedelem fejlődésére, a keres­kedelmi munka javítására, a lakosság igényeinek a kielégí­tésére, mert ott hozzák a dön­tést elsősorban, ahol a problé­mák vannak. A lakosságnak mi a hasz­na ebből, milyen támogatást kér a kereskedelmi felügye­lőség a lakosságtól? A lakosság haszna az át­szervezésből elsősorban az, hogy a végrehajtó bizottság a felügyelőség vizsgálatait a me­gye lakossága gondjainak, problémáinak megismerésére tudja irányítani. A felügyelő­ség a lakosság segítségével fel­tárja azokat az okokat, melyek a fogyasztók érdekvédelmét sértik, tájékozódik azoknál a szerveknél, ahol hivatottak a hibák, vagy hiányosságok megszüntetésére, javaslatot tesz a végrehajtó bizottságnak az intézkedések megtételére. Véleményem szerint meg­gyorsul az ügyintézés, mert a legtöbb esetben a döntés már itt a megyében meg tud szü­letni. A felügyelőség hatósági jog­köre az átszervezéssel nem csökkent, hanem tovább erősö­dött, a végrehajtó bizottság vezetői igénylik a vásárlók ér­dekében végzett vizsgálatokat és intézkedéseket. Támogatják a felügyelőséget, hogy a leg­nagyobb szigorral járjon el azokkal szemben, akik hozzá­nyúlnak a társadalmi tulaj­donhoz, akik valamilyen for­mában megkárosítják a vá­sárlókat. A felügyelőség létszáma nem nagy, de a lakosság, a tanács­tagok támogatásával jelentős előrelépést tud tenni a kultu­ráltabb, a lakosság érdekeit szolgáló szocialista kereske­delem megteremtésére — fe­jezte be nyilatkozatát Halász István, a felügyelőség veze­tője.- Pj ­Kubikosok a gyártetőn 'Z '.Ütsri Ritka eset, hogy Balázs József kubikosbrigádjának ennyit kelljen egyfolytában talicskázni és lapátolni, mint most. Már egy-kétszáz köbméternyi földmunkánál is segít a gép, a mar­koló és a szállítószalag. Most azonban nem földdel, hanem, hóval dolgoznak, mégpedig nem a földön, hanem az épülő új tolnai pamutszövőgyár tetején. A tetőre pedig igen körülményes lenne felvinni a gépeket. Ezért hát marad az ősi kubikosszer­szám, a lapát és a talicska. Átlagosan 30—40 centiméter vastag hó borítja a tetőt, de néhol eléri az 50—60 centit is. Így, összetömörödve, összefagyva. Leszakadástól nem kell tartani, de itt ha olvad, sártengerré válna a becsorgó hólétől a hatalmas üzemcsarnok belseje — ugyanis még csak a tetőfödém betonelemeit helyezték el, a szigetelés, burkolás még hátra van — és akkor belül nagyon megnehezedne a munka. A megtisztítandó „terület” — a hóval borított tető — kereken tízezer négyzetméter, tehát közel két katasztrális hold, összesen tehát három-négyezer köbméter ha­vat talicskába rakni és az épület szélén kiborítani a f öldre. Onnét teherautókkal hordják el. Összedőlő« előtt a bonyhádi községi tanácsház Mindenkit kiköltöztetnek „Röpülj páva‘ Az Állami Pincegazdaság szekszárdi, Garay téri pincésze­tében 500 hl bor van szűrős alatt. Az így kezelt mennyiség a megrendelés arányában kerül kiszállításra a vendéglátó- egységekhez, valamint a kiskersekedehni hálózatba. Foto: Tóth Iván Tolna megyét 15 decsi asszony képviseli A napokban megyénk leg- izgatottabb községe Decs. Az izgalom a tetőfokát január 18- án, vasárnap este 18 óra öt perckor éri el. Ugyanis akkor kezdődik a televízióban a nép­szerű „Röpülj páva” népdal­vetélkedő közvetítése Pécsvá- radról, melyen Baranya és Tolna megye méri össze ere­jét. Hangerejét. Megyénk szí­neit 15 decsi asszony képvi­seli. Czakó Sándort, a járási művelődési központ igazgató­ját a vetélkedő előkészületei­ről kérdeztük meg: — Hogy az asszonyok mi­lyen odaadással készülnek a versenyre, azt felesleges rész­letezni már azért is, mert ez a hallatlan erős „edzés” nekik természetes, és gondolom, Tol­na megye minden lakosának, szurkolójának úgyszintén. Kü­lönben hetenként három al­kalommal jönnek össze a mű­velődési házban. A „kötelező” • gyakorlás után a verseny leg­apróbb részleteit is megtár­gyalják. A vetélkedőn a művelődési ház 12 tagú asszony kórusa, valamint Petróczki Ignácné, Sörfőző István és Czakó Sán- domé vesz részt Az asszony­kórus már nyolc—tíz év óta adózik együtt a népi hagyo­mányoknak. Régebben a nép­tánc, az 1969-es sárközi na­pok óta pedig a népdal is erős oldalukká vált. — Hogy támogatja a ver­senyben indulókat a község vezetősége és lakói? — A község, a termelőszö­vetkezet és a háziipari szö­vetkezet vezetősége természe­tesen minden támogatást megad asszonyainknak és se­gítenek a vetélkedő népszerű­sítésében. A tanács a verseny­zők ruháiról gondoskodik — ugyanis sárközi népviseletben fognak énekelni. — Milyen dalokat adnak elő az asszonyok, és ki segített a felkészülésben? — Sárközi gyűjtésű dalok kerülnek bemutatásra, ame­lyeket Orsvai Imre. a Magyar Tudományos Intézet népzenei kutatója gyűjtött és hangsze­relt. A szép és jói hangsze­relt dalok betanításában ko­moly segítséget nyújtott Bogár István sárpilisi igazgató-taní­tó. Czakó Sándor még azt is elmondta, hogy a „Röpülj pá­va” vetélkedőn a szokásokhoz híven Tolna megyéről is ké­szített a televízió a napokban egy kisfilmet. A filmet Decsen forgatták a sárközi múzeum­ban berendezett két tájszobá­ban, Sárközi lakodalmas cím­mel. Még egy „nagy” kérdés a művelődési központ igazgató­jához: — Milyen reményekkel és esélyekkel indul a 15 decsi asszony a vetélkedőre ? — Minden elfogultság nél­kül mondhatom, hogy — az eddigi versenyek figyelembe vételével — a középmezőny színvonala felett van a decsi asszonyok műsora. Ennyit az esélyekről. És a remények? Reméljük, hogy a Tolna me­gyei szurkolók szavazataikkal még növelni fogják az esé­lyeket. horváti) —■

Next

/
Oldalképek
Tartalom