Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-06 / 283. szám
Fárasztó-e a sebességváltó kezelése? Az automatikus erőátviteli rendszer rohamos terjedése Önrakodó tehergépkocsi A teherautó-építésben, világszerte két Jő tendencia figyelhető meg: egyre növelik a gépkocsik méreteit (természetesen ezzel párhuzamosan a motorteljesítményt és « teherbíró képességet is), és különböző, főként a rakodás műveletét egyszerűsítő segédberendezésekkel látják el a gépjárműveket. A nyugatnémet Krupp-gyár 26 tonnás, há- romtengelyű teherkocsi-típusát például távvezérlésű önrakodó szerkezettel hozzák forgalotnba. A segédberendezés hidraulikus „izmai” négyféle munkafolyamat elvégzésére alkalmasak. Az alsó munkák, engerek a jármű kitámasztásáról, stabilizálásáról gondoskodnak. Az emelőbak gémjéhez csatlakozó hengerek függőlegesen mozgatják a terhet. a bakot hátulról támasztó hidraulika pedig a rakomány vízszintes irányú mozgatását, a platóra való ráthelyezését végzi. A markoló szerkezet munkahengerei viszont megfelelő szorítást biztosítanak a rakodólapra he- ■ lyezett, vagy konténerbe rakott áru felemeléséhez. Mindezeket a műveleteket maga a gépkocsivezető irányítja * kezében tartott vezérlöszerkezet segítségével. Az önrakodó tehergépkocsi praktikus segédszerkezete teljesen száműzi a rakodásból az izomerőt és munkaerő- megtakarítást is eredményez. Gépkocsiközlekedés a Szovjetunióban Elmondani, leírni is sok, hogy mennyi tennivalója akad vezetés közben egy autósnak. Különösen a nagyvárosi forgalomban. Ez így igaz, bár ami leírva, elmondva rendkívül bonyolult feladatcsoportnak tűnik, a gyakorlatban jóval egyszerűbb. Legalábbis a gyakorlott autóvezetőknek. ök azok, akik ugyan elismerik, hogy a pedál nélküli kuplung, az automatikus sebességváltó hasznos, érdekes technikai megoldás, de közülük t igen sokan szívesebben kapcsolgatnak, kuplungodnak, mintsem rábíznák mindezeket a műveleteket holmi önműködő szerkezetre. A sportkocsik szerelmesei pedig egyenesen ragaszkodnak ahhoz, hogy minden fokozatot mindenkor maguk válasszanak meg, és technikai fejlődés ne fossza meg őket a kuplungozás művészi fokra emelhető élvezetétől sem. Nem így beszél persze aki most tanul autót vezetni. Egészen mást mond a sok-sok kapcsolóról, kapcsolásról, aki még a kormányzástól is verítéke- zik, a gázpedált és a féket sem tudja még kellő érzékenységgel használni. Nekik adnak igazat a legújabb orvosi vizsgálatok is, amelyeket sok országban végeznek. Nemrég publikálták például az angliai és a svédországi megállapításokat. A záróközle- niény határozottan állítja, hogy az automata váltóval szerelt kocsikban egészségesebb a vezetés. I Ugyanis akiknek nem kellett kuplungozni, kapcsolgatni a sebességváltót, azoknak a vizsgálati szakaszon csupán 75 volt a percenkénti pulzusszáma, míg a többieké 105. Még csak annyit, hogy a próbák során egy 11 kilométeres városi útvonalon 177 alkalommal kellett sebességet váltani! A mi olvasóink számára felesleges itt ecsetelni, hogy mennyi kuplungozás, — mennyi jól vagy rosszul sikerült kuplungcsúsztatás — tartozhat a 177 kapcsoláshoz. Az említett vizsgálatok értékelői ezek után azt a megállapítást tették, hogy az automatika tehermentesíti a vezetőt, és ezzel mindjárt nagymértékben növeli is a közlekedés biztonságát. Megkönnyíti a vezetést! Egy jól működő automata valóban elősegíti, hogy figyelmünket szinte osztatlanul a forgalomnak, a forgalom gyors változásainak szenteljük, és várható, hogy Amerika után Európában is az automatikus erőátvitel jellemzi a kocsik többségét. Addig viszont sok millió autósnak kell megtanulnia, hogy a legcélszerűbben bánjon a pedálokkal, a kapcsolókkal,vagyis a gázadás, a fékezés, a kuplungozás, no meg a sebességváltás minél ügyesebb összehangolásával tudjon alkalmazkodni a közlekedés szinte mindig más és más ritmusához. — Jó például megtanulni, megszokni, hogy huzamos idejű kupíungcsúsz- tatás nélkül első fokozatba kapcsolva haladjunk még a csúcsforgalom tényleges cammogó oszlopában is. Arról pedig le kell szokni, hogy a megindulásra várva percekig tartsuk lenyomva a kuplungpedált, mert hát a „sebességet” nem vagyunk hajlandók „kiemelni". Ez a rossz szokás nagyon elterjedt, pedig nagyon sokat árt a tengelykapcsoló kényes alkatrészeinek és ez a „trükk” aíig-alig gyorsítja az újbóli indulást. A kocsi megállítása sem mindig úgy az egyszerű, hogy csupán rátaposunk a fékpedálra. Most, amikor számíthatunk arra, hogy sokszor válik csúszóssá az út, érdemes gyakorolhatni a kuplungozás, gázadás, visszakapcsolás révén elérhető lassítást és csak ezután kezdeni enyhén a fékezést. Ilyen módon előkészítve a megállást, lényegesen tudjuk csökkenteni az egyébként rendkívül veszélyes csúszást, farolást, össze! és télen életmentő szerepet kapnak az ilyen ügyes manőverek, amelyeke* a pedálok és a sebessésváttó kapcsolóidnak össziátékávál végezhetünk. filiünk tehát ezekkel a lehetőségekkel! A gépjárművek fűtőberendezése kényelmesebb utazást biztosít és egy bizonyos fokig biztonságosabbá teszi a jármű vezetését. Nem mindegy, hogy kényelmesen öltözve, párátlanítóit ablakon, vagy erősen felöltözve, párás jeges ablakon át nézve kell vezetni a gépkocsit. Tehát a gépkocsi fűtése és a szélvédő üveg párátlanítása nemcsak kényelmi, hanem biztonsági tényező is, A gépkocsi fűtésének két fő formája van, az egyik a vízhűtéses motorok esetében az utastérben elhelyezett fűtőradiátor. a másik a léghűtéses motorok felmelegedett hűtő levegőjének egy vésze az utastérbe van vezetve. A gépkocsi fűtése nagyban függ a fűtőberendezés állapotától és méretétől és az ajtók hermetikus záródásától. A hideg beállta előtt ajánlatos meggyőződni a fű tőbe rendezés állapotáról, az ajtók her- metikus záródásáról, a rossz, szakadozott gumiszigetelést ki kell cserélni. Vízhűtéses rendszernél, ajánlatos főképp öregebb kocsik esetében a fűtőradiátor kimosása, az esetleges iszap-, vagy vízkőlerakódás végett. A páramentesítő motor működését és a szélvédő ablakhoz vezető levegőcsatornák jó tömítettségét is ellenőrizzük! A léghűtéses motoroknál (Trabant, Volkswagen, stb.) a hengereket körülvevő légterelő lemezek zártságát és a levegőt vezető csatorna jó állapotát kell biztosítani. Arra vigyázni kell hogy a hűtőbordákra olaj ne kerüljön, vagy a kipufogóvezeték csatlakozója és a dob jó tömített legyen, mert a gáz a fűtésen keresztül bekerülhet a kocsiba. A gépkocsik általában álló helyzetben is fűthetők vízhűtéses esetben a párátlanító, vagy a fűtő motor bekapcsolásával, természetesen járó motorral. Léghűtéses rendszernél járó motornál a légturbina állandóan nyomja be a meleg levegőt. Menet közben az időjárástól függően szabályozható a kocsi fűtése, illetve a szélvédő ablak párátlanítása. K. I. A gépjármű-közlekedés az Utóbbi években a szovjet népgazdaság egyik nagy, fejlett ágazata lett. Teherforgalma 1910—1968 Jcözött 21-szeresre, utasforgalma pedig 50-szeresre nőtt. A gépjármű-közlekedés hányada az országos utasforgalomban az 1950. évi 5 százalékkal szemben 1968-ban már 34 százalékot tett ki. * Az autó teherfuvarozás volumene 1940-ben 0,9, milliárd tonna, 1950-ben 1,9 milliárd tonna, 1960-ban 8,5 milliárd tonna, 1968-ban pedig 12,8 milliárd tonna volt. * Az általános autó-teherfuvarozó önköltsége 1950-ben 19 tonnakilométerre számítva 73,5 kopek, 1968-ban pedig 57,3 kopek volt * Az ország egész autóközlekedése átállt a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerére. A gazdasági reform kedvezően befolyásolta hatékonyságát lile dobja el régi nylon és egyéb Inged, még hasznát veszi ha •«*.« inggallérját átdolgoztatja, kézelőjét kicserélteti a Szekszárdi Szabó Szövetkezet női szabó és fehérnemükészítő részlegeiben ! VÁLLALJUK: fehérneműk készítését, javítását, függönyök, szőnyegek szegesét, rolóvásznak készítését, bútorhuzatok, autókárpit és autóponyva készítését Hívásra házhoz megyünk RÖVID HATÁRIDŐ, PONTOS MUNKA, FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! SZEKSZÁRDI SZABÓ SZÖVETKEZET NŐI SZABÓSÁG* SZEKSZÄHD. SZÉCHENYI U. 55. TELEFON: 12—683. napvédő I ■ (51)
