Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

Dolgozókat felveszitek! 16 évet betöltött lányokat szövőátképzősnek felvesz a Pamuttextilművek Jacquard Szövőgyára. A betanulási idő 12 hét, ezen idő alatt havi 1000 Ft. bruttó fizetést és napi 1 Ft-ért ebédet és két szabad szombatot biztosítunk. Lakást minimális térítés mel­lett leányotthonszerű elhelye­zésben adunk. Kiképzés után igen jó 1600—2000 Ft közötti kereseti lehetőséget nyúj­tunk. Jelentkezés: írásban a PTM Jacquard Szövőgyár üzemgazdasági osztályán, Bu­dapest, XIII Szekszárdi u. 19—25. (53) Lósport Vállalat keres ver­senylóápolási, lovaglási, ver­Tolna megyei Moziüzemi Vállalat felvesz egy fő motorozni tudó, férfi munkaerőt II mozi­ellenőri munkakörbe Érettségivel rendelkezők előnyben. Jelentkezést személyesen kérjük a vál­lalat központjánál. (Ga­ray tér 4.) (37) A szekszárdi kórház felvételre keres forgó- rakodógép-vezetőt, leg­alább 5 éves gyakorlat­tal, valamint forgórakodó- gép-kezelői és tehergép­kocsi-vezetői jogosítvány­nyal. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi cso­portjánál, naponta 8—9 óráig. (26) Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szere­tett édesanyánkat, nagy­anyánkat özv. KERESZTES JÁNOSNÉT utolsó útjára elkísérték, vagy részvétsoraikkal fáj­dalmunkat enyhítették. A gyászoló család. (65) 1 db. üzemképes K—505-ös vonóvedres kotrógép eladó 0,50 és 0,75 köbméteres puttonnyal. Érdeklődni lehet: Sárköz-Völgységi Vízitársulat, Bonyhád Somogyi u. 1. Telefon: 19. (7) senylóhajtói, pályamunkási munkakörökbe 14 évet betöltött és 8 ált. iskolát elvégzett fia­tal fiúkat Munkásszállást biz­tosítunk. Jelentkezés: Buda­pest, VIII. Kerepesi út 9. Mun­kaügyi csoport (19) „EXTRA AJÁNDÉK” 45— 48 nyakbőségű — nylon, szin­tetikus, pamut — férfiingeket (divatszínekben is) postai utánvéttel azonnal szállítunk. EXTRA ÁRUHÁZ, Budapest, VII., Rákóczi út. 4. (17) Nagy lehetőség A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben is mind­inkább ténnyé válik az ügy­vitel korszerűsítése. Évtizede, az átszervezések idején renge­teg gonddal járt a sok esz­köz, anyag újszerű számba­vétele, s valljuk be, meglehe­tősen nehezen történt az ügy­intézés. Sőt, még ma is gond, hogy minél szélesebb alapokra helyezzék a közgazdasági mun­kát, hogy a korszerű módsze­reket a mezőgazdasági tsz-ek ügyvitelében is alkalmazzák. Mindezek felismerése, és a várható feladatok késztették arra a MÉM-et és a Pénzügy­minisztériumot, hogy megoldja a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek számviteli szakem­bereinek képzését. Bentlakásos termelőszövetkezeti, mérlegké­pes könyvelői tanfolyamokat szervez a két minisztérium Nagytétényben. Az öt és fél hónapig tartó . tanfolyamon a résztvevők a mérlegképes ké­pesítés összes tárgyában foly­tatnak tanulmányt, tesznek vizsgát. A tanfolyamra jelent­kezni lehet ez év december 3r- ig a MÉM ügyviteli oktatási csoportjánál. A mérlegképes képesítést nyújtó tanfolyamra csak olyan személyek jelent­kezhetnek, akik mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben, vagy a mezőgazdasági -és 'élelmezés- ügyi szakigazgatási szériáiéi dolgoznak, képesített könyve­lői, vagy ezzel egyenértékű ok­levéllel rendelkeznek, legalább ötéves szakmai gyakorlatuk van és betöltötték a 24. élet­évüket. Ez az öt és fél hónapos tan­folyam lehetőséget kínál a me­gye szakembereinek is, rövid idő alatt, megfelelő körülmé­nyek között magas fokú képe­sítést szerezhetnek. S tulajdon- donképpen e tanfolyam végzői lesznek az első speciális mező- gazdasági termelőszövetkezeti mérlegképes könyvelők.-Pj­(59) .Apróhirdetése k Közgazdasági technikumi végzett­ségű műszaki adminisztrátort ke­res a városgazdálkodási vállalat, Szekszárd, Hunyadi u 4—6 sz. Fi­zetés megegyezés szerint. (19) A Kereskedem] és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Iskola félműszakos fűtőt alkalmaz. Je­lentkezés délelőtt Széchenyi utca 23. alatt. (52) A Közúti Gépeiláté Vállalat 1070. január hóban gépkezelő-tanfolya- y mot rendez. A tanfolyamra azon­nal felvesz helyi és környékbeli lakosú 18 évet betöltött szakma nélküli dolgozókat. A tanfolyam díját a vállalat fedezi, A tanfo­lyam idejére munkásszállás bizto­sítás. A tanfolyam sikeres elvég­zése után gépkezelői bizonyít­ványt ad és munkavégzésre gépet biztosít a vállalat. Felvétel ese­tén utazási költségtésítés. A tan­folyam elvégzése után lakóhely­hez közeli — lehetőleg a megyé­ben — munkahely-biztosítás Jelent­kezés levélben, vagy személyesen a vállalat gép gazdálkodási osz­tályán. Budapest XIV. Jemey u. 58. __________ (25) 2 db gépkocsi részére a téli hó­napokra garázst keresünk. Értesí­tést Élelmiszer és Vegyiáru Nagy- ker. Vállalat Szekszárdi fiókja, Bogyiszlói út címre kérünk. (58) OTP-társ ashá2ban egyszoba­össz-komfortos öröklakás eladó. ,.S2ép kilátás 64488” jeligére a szekszárdi hirdetőbe (57) Skoda Oktávia személygépkocsi eladó. Szekszárd Ezerjó 26 alatt. (58) Munkássá lenni A fiatalok közérzete Az értekezletek gyakorlat dík tálta szabályaitól eltérően nem határoztunk meg semmilyen napirendet, pontosabban egyetlen „na­pirendi pontunk” volt; kötetlenül, fiatalos ősz^téáéggc4^.J>eszélgetni az örömökről, gondokról, problémákról, ^ á fiatal, szakmunkások közérzetéről. Már az első percekben kiderült; t»og,y hiába is pró­báltuk volna merev formák közé szorítani, szigorúan körülha­tárolt témákra bontani az anya got. A fiatalok beszéltek kérdés, bíztatás nélkül, mindenről, amiről úgy vélték, beszélni kell.. . Beszélgetőpartnereink többség ében ifjú szakmunkások voltak a Simontornyai Bőrgyár, a Simon tornyai Bőr- és Szőrméi eldolgozó Vállalat, a Paksi Konzervgyár, a Bonyhádi Cipőgyár, ruházati ktsz, zománcgyár, a tolnai selyemgyár, textilgyár, fémipari és szerelő ktsz, a dombóvári MAV-csomóppnt, a Dombóvári Kesztyűgyár, a Dunafö’dvári Gu"-«"'1"’ rr*.n~ afe £M Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Szekszárdi Nyomda, Óra és Ékszeripari Vállalat, Mérőműszergyár és a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fiatal dolgozóinak képviseletében. > XL A fiatal, aki szakmunkás - bizonyítványt szerzett vagy megy, vagy marad, minden­esetre elég nagy a fluktuáció. ' Beszélgetőpartnereink ennek elsődleges okát a bérezésben látják. Először is: jobban kö­rülnézve az üzemben, óhatat­lanul felvetődik bennük a kérdés, érdemes-e szakmát ta­nulni? Mert addig, amíg ők 5,60-as órabérben dolgoznak, a segédmunkások hét-nyolc forintos, vagy magasabb óra­bért kapnak. De nemcsak1 ezért. Jó néhány konkrét pél­dát mondtak arra is, hogy a végzett szakmunkást nem ké­pességeinek megfelelő munka­helyre osztották be, sok eset­ben segédmunkásként foglal­koztatták. Aztán úgy tűnik, hogy az üzem a saját maga által képzett „friss” szakmun­kásokat becsüli legkevésbé, hiszen nem egyszer előfordul, hogy máshonnan jött, szintén „újsütetű” szakmunkást ma­gasabb bérrel ve.jZftekGíél. ■ sokszor ’arra inspirálja őket, hogy más helyet keres­senek maguknak, ahol ők az ismeretlenek, s ahol tíz, vagy húsz fillérrel feljebb lehet srófolni az órabért. Igen ám, csak ez nem megy olyan köny- riyen, főként akkor, ha a fia­tal jól beilleszkedett abba a kollektívába, ahol kezdett, sze­reti azt a munkát, amit csi­nál. Inkább marad, de — vér- mérsékletétől függően — mo­rog, kesereg, dühöng, panasz­kodik. A kezdő szakmunká­soknak fizethető minimális órabér: 5,60. Egybehangzó vé­lemény szerint nagyon kevés, mégis szinte kivétel nélkül mindenki ezen a szinten kez­dett. Volt, aki így vetette fel a problémát: „nem értem, miért kell' elmenni ahhoz, hogy a fiatal szakmunkás megkapja azt a fizetést, amiért az ere­deti helyén sokkal szívesebben dolgozott volna? Példát is mondtak. Valaki elment egy másik üzembe, mert nem akar­ták megadni a kért húsz fil­léres émelést, s egy esztendő sem múlt el, visszajött ugyan­ahhoz az üzemhez. Örömmel Visszavették még magasabb bé­rért”. Miért kell ezzel indoko­latlan feszültséget okozni? Elmondták: előfordult az is, hogy a fizetés miatt kilépett fiatal szakmunkás helyére mást vettek fel, jóval magasabb bé­rért, s egy hónapon belül ki­derült, hogy fele annyit sem ér, mint az, akinek a helyére jött.... Lehetne folytatni a sort, ki­vétel nélkül mindenki tudott , példát mondani. Nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy az anyagi kérdések mö­gött mást is vélnek látni: a bizalmatlanságot, képességeik lebecsülését. Ez pedig egyálta­lán nem elhanyagolható mo­mentum, s véleményük sze­rint a beilleszkedés legna­gyobb gátja. A megoldást így látják: ne máshol kereskedjen az üzem, hanem, ha megfelelőnek tartja a fiatal szakmunkás teljesít­ményét, magatartását, ne igye­kezzen rajta spórolni, mert esetleg olyannak fogja kifi­zetni ezt a pénzt, akinek még csak képésségeit sem ismeri. Egy kicsit más oldalról meg­közelítve a dolgot: minden üzemben, vállalatnál van KISZ-szervezet, s ahogy el­mondták a fiatalok, általában jó véleménnyel vannak az „űzémi négyszög” gyakorlatá­ról. De hol van ilyen esetek­ben a KISZ-szervezet? Meg­keresik-e a. fiatalok problé­máikkal, s ha igen, milyen eredménnyel járnak? A legtöbb esetben nem. A KISZ érdekvédelmi tevékeny­sége még kevéssé ismert, gya- korjat.ban keveset, .bizonyított. Persze "vánnák pozitív példák, de ott ii. csak .részeredménye­ket, kompromisszumos megol­dásokat tudtak kiharcolni. Egyik ktsz-nél például a KISZ-szervezet harcolta ki, hogy a fiatalok — lányok — megkapják a nekik járó tel­jesítményért az összeget. A lá­nyok ugyanis a vártnál job­ban d^goztak, többet, gyor­sabban dolgoztak, mint a régi szakmunkások, erre 5,60-as órabérben akarták kifizetni őket. (Ha eredetileg is így állítják munkába őket, senki sem zúgolódik közülük.) Az idősebbek részéről voltak ilyen hangok: „mit rontjátok a nor­mát”, nektek fiataloknak mi­nek ennyi pénz, stb.” A KISZ- szervezet elérte: kifizetik a bért, de ezután órabérben dol­goznak a lányok. Közbevetőleg: az is elhang­zott, hogy az üzem vezetői olyankor mindig megtalálják a fiatalokat, ha valahol segíte­ni kell. Jó lenne gyakoribbá tenni találkozásokat, — mond­ták, mert ha ők mennek „fel­felé”. legtöbb esetben már az első lépcsőnél elakadnak. Véleményük szerint az 1016 -os rendelet — amely sok, a fiatalokkal kapcsolatos kér­dést rendez — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Elmondták, hogy. a végrehaj­tási utasítás, inkább csak ajánlás, s eszerint is kezelik, vagyis, csak úgy ahogy tart­ják be. A másik nagy kérdéskomp­lexum — amely a legheve­sebb vitát váltotta ki — a la­káskérdés. Elsősorban nem „miért nincs”, körül bonyoló­dott a vita, hiszen az adott helyzetet mindenki ismeri, — hanem a lehetőségek kihasz­nálása, a vállalati és KISZ-la- kásépítési akció képezte a fő témát. Idézek az egyik beszélgető- partner által elmondottakból • „Igaz, a KISZ indított lakás építési akciókat, de azt sze­retném kérdezni, ki látott már 50—60 éves KISZ-tagot? Mert nem egy ilyen korú épí­tett KISZ-kedvezménnyel...” Magyarázat: az idősebbek az unokájukat vagy gyermeküket képviselték a megbeszélésen. Lehet, hogy elhiszi a fiatal ezt az érvelést, de ha tudomást szerez arról, hogy a házba mégsem az unoka, vagy gye­rek költözött be, megint csak becsapottnak érzi magát. Az ilyen esetek rossz hatást kel­tenek, ezek a felhangok az egyébként nagyszerű KISZ-la- kásépítési akció erkölcsi érté­két rontják. A fiatalok általában sokall­ják a „beszállási összeget”, ami, valljuk meg, nem is kevés. Mégis, ennél többet már kép­telenség engedni, s ha azt vesszük számításba, hogy „ma­szek alapon” mennyibe kerül­ne, óriási kedvezményt nyújt az akció, — amely a tanács, a KISZ és az OTP közös szer­vezésében bonyolódik. Túl so­kat nem érdemes ezen vitat­kozni. A lehetőségek korláto­zottak, s a meghirdetett ak­ciók egyikét sem kellett ér­dektelenség miatt abbahagyni. (Szekszárdon például annyi volt a jelentkező, aki rendel­kezett az induláshoz szükséges tőkével, hogy minden igényt nem is tudtak kielégíteni.) A vállalati segítséggel in­dult, .lakásépítési akcióról jó véleménnyel- vannak, de ezek száma még olyan minimális, hogy a lakásgondoknak csak egy töredékét képes megolda­ni. Persze ez nem a vállalat vezetőin múlik: a megye leg­nagyobb üzemei leányvállala­tok, így a pénznek csak na­gyon kis hányada marad hely­ben. Sok panaszt hallottunk a ta­nácsokra — elsősorban na­gyobb községekben, járásszék­helyeken, hogy nem támogat­ják kellőképpen a KISZ-la- kásépítési akciókat, nem te­kintik a fiatalokat komoly tárgyalópartnernek, nem biz­tosítanak kellő számú, megfe­lelő telket. Végül azért több­kevesebb harccal, csak sikerül a fiataloknak elérni azt, amit akarnak, de a kérdés jogos: minek a huzavona, veszekedés, asztalverés? Ha a lehetőség megvan, minek már a kez­det kezdetén megkeseríteni az építtetők szájízét? ... Munkahelyi gondok, szociá­lis körülmények, szórakozási lehetőségek, munkásszállások, bejáró fiatalok problémája, mind-mind szóba kerültek a beszélgetésen. Sok kérdést, nyitva kellett hagyni, — a megoldás lehetősége kívül van a megyehatárokon ... A beszélgetés mégsem volt érdektelen. Az újságírónak azért, mert képet alkothatott. — amennyire egy ilyen jelle­gű találkozás lehetővé tette — a fiatal szakmunkások közér­zetéről, s nagyon sok olyan témát kapott, amely a vázla­tos összefoglalóból kimaradt ugyan, de feltétlenül a közvé­lemény elé kívánkozik. De a fiatalok is jól jártak. A forma­bontó tapasztalatcsere megis­mertette velük a megye más részében, más munkahelyeken dolgozó fiatalok körülményeit, hallottak jó, náluk is követ­hető módszereket, hasonló gondokat. Többet, sokat kellene így-'-‘égetni. D. KÓNYA JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom