Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

CSUPOR TIBOR: A keresztény ököljog lovagjai Ilyen irányban örömmel kell üdvözölnünk a földbirtok- reform tervezetének azt a pontját, amely lehetővé teszi, hogy a zsidó kézen levő bir­tokok keresztény magyar kéz­re kerüljenek. (A jegyző­könyv szerint: helyeslés.) „Mi de facto részrehajlást kívá­nunk a keresztény magyar irány részére”. (Jegyzőkönyv: élénk helyeslés.) További éb­redőszempont nem lévén, a földreformról szóló „érdemi’' javaslat ezzel bevégeztetett. Az ÉME arra is gondolt, hogy eszméivel az ifjú nem­zedéket is „megtermékenyít­se”. Dr. Zákány Gyula tábori lelkész a nevelésügy reform­járól szólt. Átfogó koncepciót, Eötvös-, vagy Lepeletier-féle tanügyi tervezet nyomait hiá­ba is keresnénk Zákány elő­adásában. Bűvös körben ta­pos ő is, gondosan ügyelve, hogy az előtte járók lábnyo­mába lépjen. Numerus clau- sust követel, szellemi kon­junktúrát az iskoláztatás te­rén, de úgy, hogy „a keresz­tény nemzeti intelligenciának kitermeléséhez adjunk meg minden anyagi és szellemi fel­tételt" Ügy érezzük, nem kell bi­zonygatni, hogy a szépen vi­rító címke milyen mérges fo­lyadékkal telt palackon dísz­ük. A politikamentesség a pártpolitikai érdekeken való felülemelkedés üres frázis. Hogy is lehetne másként vé­leményt nyilvánítani a király- kérdésről, a jövedelemadóról, hadinyereségadóról és a va- gyonváltságróL, mint ezt az EME teszi? PoUpként szívós csápjaival befonja az élet mini­den területét Szólnak az iro­dalom fejlesztéséről, a sajtó- kérdésről és a sportmozga­lomról. Beleavatkoznak a szín­házak életébe, ellenőrzést kí­vánnak gyakorolni felettük, sőt ÉME-matinékat művész- estélyeket szerveznek. Külön tánctermeket létesítenek, ahol a szervezet könnyen ellenőriz­heti a szórakozni vágyókat hiszen a „párizsi őrület a mindent majmoló Budapestre már átragadt A táncnak ne­vezett perverz kéjelgés olyan hihetetlen arányokat ölt, hogy ... ezen elfajulást szó nélkül hagyni nem lehet Sok ma­gyar leány, magyar asszony ... ha foxtrottot és különbö­ző szexuális izü steppet táncol, ez egyenes«» hátborzongató” — Írják a nekibúsult ébredők. Könyvismertetéseik és aján­lataik is hasonszőrű szellemi abrakot kínálnak. Szabó De­zső: Elsodort faluját (80 ko­ronáért), Tormay Cecil: Búj- dosó könyv-ét (88 koronáért), Jean Jerome Tharand: A ke­reszt ámyéká-t (55 koroná­ért). Réiszlet a fülszövegből: „A »időság lelkét nyugodt Müfcá ÄiarrfetS «s. a áűoyv'5 és Gratz Gusztáv: A bolseviz- mus Magyarországon című munkáját (400 korona ellené­ben.) VILÁG KATAKLIZMÁK ÉS A CENZÚRA AVAGY HOGYAN SZÜLETIK ÉS SATNYUL AZ ÉBREDŐ MAGYAR ESZME? A nagy embert intézmé­nyek értékének két kategóri­ája van. A silányabb kategó­riába tartoznak azok, melyek a békés viszonyok talaján sarjadnak — véli az Ébredő Magyarország egyik lángsza- vú tollnoka. A másik kate­gória, as amelyet „Kilo csu­pán világkataklizmák, a né­pek sorába beledübörgó apo­kaliptikus vulkán-kitörések, forrongó vonaglások újszülött gyermekeinél anyakönyvez eL Ide kevesen tartoznak: a Her­kulesek, az óriások (dzsinnek nem?) a Zeusz fejéből élet­nagyságban, teljes fegyverzet­tel kiugró Pallas Athénéit. Azok az intézmények, melyek a szenvedések Golgotáját jár­va, marcangoltán is egyszer­re félelmetessé nőnek salak­juk belerajzolódik a népek horizontjába.” Ilyen eddig kevés volt Az ókori görög nép maradandó kőbe zárt anyagi és még ma­radandóbban a gondolkodá­sunkba ivódott szellemi ha­gyatékáról, mindmáig csak tisztelettel szólhatunk. Kor­szakot váltó és világot meg­rengető volt a nagy francia forradalom is. De 191/ no­vemberében olyan események játszódtak egy északi fővá­rosban, Pétervárott, melyek az emberiség jövendő sorsát őrökre meghatározzák. Az Ébredő Magyarország 1919 decemberi száma ujjong­va közli a hírt: „Ma eggyel több van: az Ébredő Ma­gyarok Egyesületé-t szárma­zása és története is ide so­rozza." Mármint a nemesebb kategóriába. Érdemes hát át­tekinteni, miként rajzolódott a népek horizontjába az ÉME név«. ml «űreoaibaéocf. Butin pesten a Spolarich kávéház­ban a haza bajain búslakodó dr. Bórdoasy Ernő és dr. Her- kély Tibor — más út nem lévén — egy szervezet alakí­tását határozták él, azzal, hogy a „keresztény ököljog” és a „keresztény diktatúra' számára egy rohamcsapatot hozzanak létre. Decemberben már nyolcvan hasonszőrű tag­ja volt az egyesületnek. (Kö­zülük később, 72-en mint a vezetőség állandó tagjai ügyel­tek a szervezet töretlen irány­vonalára.) 1919 január 19-re nagygyűlést hirdettek a Mű­egyetem Gólyavárában. Ezt azonban, az e hónap 26-i próbálkozáshoz hasonlóan a folyamőr alakulatok és a nép­tömegek spontán fellépése megakadályozta. A népharag oly elemi erejű volt, hogy a kivezényelt 400 főnyi karha­talom is teljesen tehetetlen­nek bizonyult Az ÉME-sajtó kommentá­lása: A balsiker oka az, hogy „a hírlapi cikkek az Ébredőket mint utcai csirke­fogókat, kávéházi söpredéket tüntették fel- Sok ember pe­dig közömbösen haladt az ár­ral, s az Ébredők országot megmozgató kiáltásait egy­szerűen nem vette tudomá­sul.” A tanácshatalom a föld alá kényszerítette a szervezkedést. Ennek ellenére az ÉME részt vesz a kisebb-nagyobb ellen- forradalmi kísérletekben, sőt az ÉME-sajtó szerint az 1919. július 24-i fellépés kizárólag az ébredő magyarok ellenfor­radalma volt, {Folytatjuk^ Töltse az év utolsó éráit a központi Intésen Sió­csárdában hangulatos zene — kitűnő ételek, italok Ászt sírendelés a Sió-csárdába«, a 129—89-es telelőn unman _______(242) É rtesítjük T, Ügyfeleinket hogy szövetkezetünk, a „BATASZÉKI vegyes­ipari KTST cégszövege 1979. január 1- től as alábbira változik: „BATASZÉKI FÉMIPARI SZÖVETKEZET BÁTARZÉK” (204) A .JSsakály Testvések” Építőipari Kiss FELVESZ KŐMŰVESEKET, SZÖVŐNŐKET és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: a ktsz központjában, Szekszárd, Rákóczi út Ifi, 085) 'VYYTTVwvTVVTWVWVWWWWWVWYVWWWWWWVWVWWW tvvvtvVVV VTTTTTTTTTTVVVVTVVVVTTTTTTTTVVVTTVVTfVVVTVVTTTVWVT LANDRU, a kékszakáll Egy rendőrnyomozó emlékiratai ék November 16-án végre diadalmaskodott Land- ru. Jaume-né sutba dobta szigorú elveit és Gam- baisból nem tért vissza éjszakára Párizsba. A hivatásos Don Juan 19-én, 20-án, 21-én és 22-én megpecsételte győzelmét, s végleg kompromit­tálta a varrónőt, aki meggondolatlanul négy éj­szakán át magánál tartotta Lyanes utcai lakásán. November 24-én, egy szombati napon Landru kézikocsira rakta Jaume-né bútorait. Fia, Charles segített neki a munkában. Azután a bútorok el­indultak rendeltetésük felé... November 25-én együtt utaztak Gambaisba. Landru menettérti jeggyel. Jaume-nénak csak egyszerű jegyet váltott. November 26-án, aznapi jegyzetei tőié est fe­ta Landru: Délután 5 órakor. Mire vonatkozhatok ez az időpont? November 26-án este Landru egyedül hagyta el a villát, s visszautazott Párizsba. Jaume-né aznap örökre eltűnt Landru a gyilkosság anyagi eredményét is pontosan jegyezte ezen a napon: Bevétel Lyanes-től 274,60 frank. Ez az első hevenyészett kimutatás a hagya­tékról. Ettől kezdve Landrut csak két dolog foglal­koztatta: minél előbb értékesíteni Jaume-né hol­mijait és minél fohK&r, megnyugtatni Jaume-né barátnőit Először is áldozata értékpapírjain akart túl­adni. Az értékpapírok eladása 1883 frankot jö­vedelmezett. December 15-én a gyilkos visszatért Gambais­ba, s nagy rakomány szenet vitetett a villába. Két napig maradt a villában, 17-én már vissza­tért Párizsba. Miért volt szüksége ennyi szénre, hiszen esak egészen rövid ideig maradt a villá­ban? Közben bizonyos okokból, amelyeket fölösleges lenne részletezni a gyilkosban aggodalom tá­madt, hátha keresni fogják Jaume-nét Ezért ellátogatott a meggyilkolt asszony egyik barátnőjéhez. Egy doboz csokoládét vitt neki Jaume-né nevében. A csokoládét ő maga vásá­rolta aznap reggeh a notesz ezt kétségtelenül bizonyította. A látogatás alkalmával azt mond­ta, hogy Jaume-né még mindig kitart a házas­ságkötés terve melleti az esküvőt azonban csak a háború után tarthatják meg. Elmondta még, hogy „menyasszonya” állást kapott egy ameri­kai leányintézetben, s olyan gyorsan el kellett utaznia, hogy nem is búcsúzhatott el ismerősei­től, A TIZEDIK HALÁLRA ÍTÉLT „MENYASSZONY” Hónapokat töltöttem a lázas, izgalmas nyo­mozásban. Az első napok meglepetései, az első órák kételyei után már szinte gépiesen kutat­tam az újabb menyasszonyok sorsát. A lefog­lalt iratok és bűntárgyak lassanként, fokról fok­ra kilenc gyilkosság titkát tárták fel előttem. Landru halállistáján már csak két név volt bátra: Pascal-né és Maria Marchandiet, Semmi sem hiányzott a két utolsó dráma fel­tárásához. Pascal-né születési bizonylata, váló­peres okmányai, munkanélküli segélyre jogosí­tó igazolványa, fényképei, szintén előkerültek a Landru lakásán lefoglalt holmi közül, s meg­győző bizonyítékul szolgáltak. Azután megvolt a gyilkos notesza, minden cselekedetének bú tükre. Továbbá előkerültek az asszony szerel­mes levelei, amelyek naivitásukban is értékes útmutatásul szolgáltak, Az idillt később fogom feleleveníteni. Akkor térek vissza rá, amikor Landru megdöbbentő szerelmi életéről beszélek. Pascal-né, akiben — mint több tanú vallotta — a túlzott érzékiség teljesen elhomályosította az erkölcsi érzéket, két­ségtelenül Landru legodaadóbb barátnője volt. A gyilkos, a maga páratlan vitalitásával kor­látlan ura lett ennek a betegesen érzéki, szere­lemre szomjúhoző asszonynak. Tisztában volt hatalmával, ezért nem is foglalkozott túlságos buzgalommal vele. Csak akkor válaszolt könyör­gő leveleire, amikor már a legsötétebb kétség- beesést fejezték ki. Egymás után három vetélytársnő tartotta tá­vol Landrut Pascal-nétól, és ez a körülmény késleltette a dráma befejezését. Végre, amikor már senki más nem volt soron, őt is magával vitte Gambais-ba. Tragikus sors érte ezt a kacér, fiatal, élni vá­gyó, szép asszonyt. Harminchat éves korában életével fizetett azért a meggondolatlanságáért, hogy az őt körülrajongó udvarlók közül éppen Landrut részesítette előnyben. Pascal-né elme­sélte bizalmas barátnőinek, hogy Landru egy alkalommal valósággal hipnotizálta. (Folytatjuk^ «liuiiÁíiuimuimmimiumiiiíAUiíAmiAAuus, ingyenes, színes FALINAPTÁR minden elcfize!őn!;nek, olvasónknak. Kérje a kézbesítőtől!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom