Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

lehív Ssehszo-rd jjvye&emi Kon^vuc.r Pecs,Leonard0 da vine. ps Z " U0>? « TŐ LKA MÍÖTfT \-V ^IIÄG PfiÖLETlmr EGYESTJIJETEO» NÉPÚJSÁG V A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XIX. évfolyam, 297. szám ARA: M FILLER Kedd, 1969. december 23. KÜZDELEM A HÓVAL Lassan szabadulnak fel az utak — Mi újság a vasútvonalakon ? Tengelicnél elhárították a vasúti akadályt Tengelic térségében napokig gátolta a vasúti közlekedést egy ott rekedt tehervonat. Rendkívüli erőfeszítésekkel, hétfőn délután sikerült az akadályt elhárítani. Erről kér­tünk felvilágosítást Balogh Lajos mémöktanácsostól, a MÁV Szekszárdi Pályafenn­tartási Főnökség vezetőjétől. — Kölesd-Alsótengelic jel­zőjénél forgalmi okokból pén­teken megállítottak egy teher- vonatot, amely aztán nem tu­dott elindulni, s mintegy 80 centiméteres hó fújta be. Egy mozdonyt indítottok segítsé­gül, de a hófúvásban az is elakadt. Ezután két 424-es moz­dony ment honvédekkel és pályamunkátokkal; el is érték a bentragadtakat, de ja ítéletidőben addig hú­zogatták a szerelvényt, hogy ezek is ottmaradtak • hófúvásban. Vasárnapra virradóra Tóth László műszaki intéző veze­tésével egy újabb mentő gép findult katonasággal és pálya- munkásokkal és sikerült a fcét mozdonyt kiszabadítani. Tolna-Mözstől körülbelül egy kilométernyire Szekszárd fe­lé azonban elfogyott a két- mozdony vize. Vasárnap dél­után ezért még két gépet in­dítottak Bátaszékről, s azok bevontatták a mozdonyokat Bátaszékre. Ezek rendbehozá­sa után, hétfőn Méhes István ve- zetűmérnök irányításával végül sikerült kiszabadí­tani a hóból a bennrekedt vonatot és a mozdonyt is, délután fél négy óráig. A mentőmozdonyokkal még Rétszilasig felmentek, hogy biztosítsák a vasúti pályát. — Hogy bonyolódott le köz­ben a személyforgalom? — Tolnáig ment személy- szállítás, a másik oldalról pe­dig Vajtáig. Budapestről pél­dául éppen most vittek Vaj- tára üdülő gyerekeket, a va­kációra. — Mi a jelenlegi helyet? — A legnagyobb erőfeszíté­sen túl vágyunk, most már az állomási és raktári vágányok, utak megtisztítása, használha­tóvá tétele folyik. Kedden megindulhat az áruforgalom, egyelőre kor­látozottan, a legfontosabb élelmiszer- és fűtőanyag­szállítmányok továbbítá­sára, s reméljük, hogy szerdán már minden áru szállítása is. Az éjszaka, ha nehezen is, de megindul a menetrend szerin­ti személyforgalom. A MÁV Pécsi Igazgatóság területén a Budapest—pécsi vonalon. Dombóvártól Bátaszéken át Bajáig közlekednek a vonatok. Baján túl azonban áll a for­galom. Az éjjel — ha nem jön újabb hófúvás közbe — megindítjuk a Rétszilas—bá- taszéki közlekedést is. A Bá- taszék—pécsi vonalon azonban szünetel a forgalom, mert több mint félmillió köbméter havat kell eltávolítanunk; a bevágások teljesen tele van­nak, még ötméteres hótömeg­gel. s az a baj, hogy nincs hely, ahová a havat félretúr­juk. Bailahás László A 6-os út részben járható A KPM tegnap késő dél­utáni telefontájékoztatása szerint a Budapest—Pécs kö­zötti 6. sz. főközlekedési út Pécstől Dunaföldvárig — ne­hezen bár. és többnyire egy Megérkezett az utánpótlás nyomsávon — járható volt. A dunaföldvárl halászcsárdánál, Ercsinél és Százhalombattánál hódugó akadályozta a , közle­kedést. Pécstől lefelé. Mohács irányában ugyancsak el tud­tak jutni a gépkocsik. A „járható’1 forgalom ter­mészetesen nem fedi azt, amit nyáridőben ez alatt értünk. Ilyesformán minősíthető ilyen­nek a Szekszárd—Bátaszék— Baja útvonal, a 85-ös úton a Szekszárdtól Tamásiig terjedő szakasz (ami viszont innen Iregszemcséi g már járhatat­lan volt) és a 83-as számú út Szedresig vezető része, mely a további szakaszon járhatat­lan. Tolna — érdeklődésünk idő­pontjában — „viszonylag" megközelíthető volt, olyasfor­mán, ha a gépjárművezetők jövet a fő-, menet a mellék utat vehették igénybe. Meg­indult a közlekedés Dombó­vár és Nagykónyi között is. A 6-os úton a két nyom­sáv teljes biztosításáért dol­goztak a KPM gépei, ezt a szakemberek éjfélre remélték befejezni. Ezután a gépeket — ha csalt az időjárás nem vál­tozik, a Paks—Kölesd és a Paks—Nagydorog szakaszra vezénylik (Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból: ULBRICHT—HEINEMANN LEVÉLVÁLTÁS 2. oldal ÜLÉST TARTOTT ' SZEKSZÁRD VAROS TANACSA KIRENDELIK A SZÁNOKAT 3. oldal 1944 DECEMBERÉNEK HŐSEI 5. oldal MOZDULATLAN ERDŐ 6. oldal A KARAMBOL 7. oldal LANTOS MIHÁLY A BÄTAI KÖZGYŰLÉSEN 8. oldal A VILÁG SPORTJA 10. oldal Az 1970-es népgazdasági tervről és a társadalombiztosítási helyzetről tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa A zord idő és a nehezen .járható utak ellenére vontatók és teherautók érkeztek a szekszárdi vásárcsarnokhoz az áru­utánpótlás biztosítására. A ka rácsonyi ünnepekre az őcsényi termelőszövetkezetből több száz csirkét, nagymennyiségű to­jást, zöldségféléket. Tolnáról gyümölcsöt hoztak. Foto: Tóth Iván A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőin' az ÉDOSZ- székházban ülést tartott. Első napirendi pontként Párdi Im­rének, az Országos Tervhivatal elnökéneik és Gál Lászlónak, a SZOT. titkárának beszámolója alapján az 1970. évi népgazda­sági tervről és az ezzel kap­csolatos főbb szakszervezeti feladatokról tárgyaltak. Párdi Imre utalt arra, hogy I9C9-ben a népgazdaság több területén kedvező változások tapasztalhatók. Javult a nem­zetközi fizetési mérleg, az Ipar kevesebb ráfordítással na­gyobb értéket állított élő, a me­zőgazdaság a számítottnál na­gyobb mértékben vesz részi, a nemzet; jövedelem termelésé­ben. Kedvező változások tör­téntek a termelőasaközök pia­cán is: a korábban hiányzó árult egy részéhez most már jobban hozzá tudnak jufcnj a vállalatok. Solt azonban még a megoldatlan feladat Jövőre gyorsabb ütemben kell növel­ni a termelékenységet, javítani a lakosság áruollátását. Gaz­daságosabb beruh ázásait ra kell törekedni és elengedhetetlen a gazdasági vezetés színvonalá­nak emelése. Rámutatott, hogy a lakos­ság vásárlóereje tovább növek­szik: ehhez hozzájárul az az 1,6—1,7 milliárd forint több­letösszeg is, amelyet a kor­mány bér- és szociálpolitikai 1 intézkedése; biztosítanak a la­kosság számára. Élelmiszerből kielégítő ellátás várható; ser­téshúsból 70 OCO tonnát impor­tálunk, hogy e cikkből U leg­alább az ideihez hasonló le­svén az ellátás. A Tervhivatal elnöke utalt arra, hogy ruhá­zati cikkekből a kiskereskede­lemnek legalább 15 százalék­kal kell növelnie beszerzéseit, hogy a jelenlegi, viszonylag gyenge kínáltat növekedjék, s az idei forgalmat jövőre 9 százalékkal túlhaladhassák. Párdi Imre bejelentette, hogy a lakosság építőanyag-ellátá­sát a terv kötelezően előírja; cementből, falazó- és tetőanya- gökból, íedéliamezből jóval többet bocsátanak a lakosság rendelkezéséi-e, mint az idén. Végül a vezetők feladatait elemezte s hangsúlyozta: na­gyobb határozottságra, a mun­ka jobb megszervezésére, a fe­gyelem szigorúbb megkövete­lésére van szükség ahhoz, hogy gyorsabban haladhassunk elő­re. Gál László arról szólt, hogy az ország gazdasági fejlődése csaknem minden területen gyorsabb, mint a második öt­éves terv időszakában. A dol­gozók életkörülményei kedve­zőbben alakulnak, mint aho­gyan azzal a harmadik ötéves terv vagy az 19G9-es népgaz­dasági terv számolt. Rámuta­tott azonban egész sor meg­oldandó feladatra is. Kifejtet­te, hogy a termelés és az igé­nyek közötti nem megfelelő arányt többnyire az előrelátás hiánya, az igények nem meg­felelő felmérése okozza. Ezek a jelenségek idézték elő egyes ágazatokban a termelés stag­nálását. bizonyos termékek vá­lasztékának szűkülését és egyes árak kedvezőtlen alakulását. A SZOT titkára ezután egyes minisztériumokat, főha­tóságokat bírált amiatt, hogy a vállalatok önállóságára hi­vatkozva nem látják el meg­felelő irányító, szabályozó és ellenőrző feladatukat. Az utóbbi időben már tapasztal­ható javulás az irányító szer­vek munkájában, de ez még most sem kielégítő. A vállalatok munkáját érintve hangsúlyozta, hogy mindenütt meg kell követelni a fegyelmet. Ugyanakkor a dolgozók számára meg kell teremteni a munka megfelelő feltételeit, s gondoskodni kell afról, hogy a jól dolgozók megfelelő keresethez jussanak. Hangsúlyozta, hogy a munka­erő-vándorlást is csak ily mó­don lehet megszüntetni. Sem­miképpen sem volna helyes, ha a fluktuáció visszaszorítá­sára visszaállítanák a szabad munkahelyváltoztatás admir nisztratív korlátáit. Szólt a jövedelemszabályo­zás új módjáról, kiemelve, hogy a kategorizálás megszün­tetése nem jelentheti az egyenlősdi visszaállítását, sót ellenkezőleg: még inkáb dif­ferenciálni kelL A két beszámolót vita kö­vette. Felszólalt Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára is. A vita után dr. Bartos Ist­ván főigazgató, a SZOT tár­sadalombiztosítási főigazgató­ságának vezetője időszerű tár­sadalombiztosítási kérdések­ről számolt be. Mindenekelőtt a nyugdíja­sok helyzetét taglalta, s utalt afra, hogy az árak emelkedő tendenciája miatt a nyugdíja­sok több kategóriájában az életszínvonal vagy stagnál, vagy folyamatosan csökken. Ezért a szakszervezetek széles körben megvizsgálták a nyug­díjasok helyzetét, elemezték a népgazdaság teherbíróképessé­gét, s illetékes fórumokon ja­vaslatokat terjesztettek elő. Számolni kell azzal, hogy egy­szerre és egvidőben nem lehet mindenki részére alapvető vál­tozást biztosítani, mindenek­előtt a nyugdíjak vásárlóerejé­nek csökkenését kell ellen­súlyozni. Ismeretes, hogy 1970. márciusától kiegészítik az 1968. december 31-ig megállapított, az 1600 forintot el nem érő nyugdíjakat. 1971-től pedig olyan rendszert vezetnek be, amely megóvja a nyugdíjak vásárlóerejét. Dr. Bartos István végül a társadalombiztosítási jogszabá­lyok egységesítésének elő­készületeit ismertette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom